Nem szokták magyar iskolákban tanítani, hogy a temesvári csatában a magyar sereg látszámfölényben volt - és egy óra alatt nem megsemmisült, hanem szétszéledt.
1848-49 LEGJOBB HADVEZÉREI ILYEN SORRENBDBEN Görgey, Bm, Aulich, Damjanich, Klapka, Poeltenberg, Leiningen, esetenként Nagysándor, Kmetty, Guyon, Gáspár is helytállt.
Amúgy Isaszegnál Gáspár helyett a VII. Hadosztály parancsnokának Poeltenberget, aki azon kívül hogy aradi vértanú, tehetséges hadosztályparancsnok is volt, kellett volna kinevezni
A legjobbaknak is voltak katonai hibái, Görgeynek a visszavonuláskor (kevés), Bemnek Temesvárnál(akkor nagy, előtte semmi), Klapkának Tápióbicskénél. és az Isaszegi csata közepén, amit később hála Görgeynek korrigált)
Guyon valóban a felderítésben hbázott sokat Branyiszkó előtt.
Perczel gerillavezér volt, rajtaütésekben ügyes, de valódi katonákopdáshoz nem értett, és sajna egy összeférhetetlen ember volt.
Dembinski, Vetter Antal katonai dilettánsok voltak, íróasztalnál jó haditervre tellett, jó csatáékra nem
Mészáros Lázár, Móga János szintén katonai antitalentum
Igaz a túloldalon Windisch-Graetz mé-ltó párjuk, képtelenül tehetségtelen volt
A legjobb oisztrák tábornokok schlick és Götz (akiket Görgey is elismert!)
Azért írtam a XIX. századot, mert nekünk nagyrészt ezt az időszakot oktatta. Bár valóban a hadtörténet volt a fő kutatási területe. Te is szerencsés voltál, mert ő nagyon korrekt és segítőkész volt. Bármikor fordulhattam hozzá segítségért. Legutolsó levelemet egy hónappal a halála előtt írtam, és annyira furcsa újraolvasni. 2003-ban végeztem, de a szakdogámat komolyabb tanulmányként szeretném kamatoztatni, ehhez kértem a segítségét. Nincs túl sok időm a vállalt témával foglalkozni, de ő azt írta hogy annyi időm van amennyit csak akarok, mert ő bármikor áll a rendelkezésemre... Az off-nak vége.
Off. Tegnap értesültem arról, hogy 2009. 12. 09-én meghalt Zachar József egyetemi tanár, professzor, nyugalmazott ezredes, MTA tagja és egyben a konzulens tanárom. XIX. századi magyar történelem volt a fő profilja. Szeretetem ezen korszak iránt, neki is köszönhető. Halála igazi veszteség.
Ugye én nem vagyok történész, csak műkedvelő, szóval a kutakodás az nem fog menni. Akkor ezek szerint még senki nem írt róla könyvet. Furcsa, mert szerintem érdekes figura lehetett.
Egerben láttam egy fegyvertörténeti kiállítást és ott szerepelt, mint legendás gerillavezér, de csak ennyi infó volt róla. Aztán itthon kicsit keresgéltem a neten, de csak a wikipédiás anyagig jutottam.
Ez a Jubál Károly-féle szervezkedéshez kapcsolódik? Bakony? Elvétve itt-ott akad adat róla, de nagyon-nagyon kevés. Leginkább levéltárakban érdemes keresni (osztrák Katonai, és - esetleg - Belügyminisztériumi Archívum; Magyarországon talán a Katonai Levéltár).
-nem Kossuthra lett volna szükség hanem annak a terméketlen felelőtlen "48as ellenzékieskedésre" ami az ő nevében folyt... jól jellemzi az idiotizmust h 1918 októberében sokaknak a legnagyobb botrányt az jelentette h a díszszázad Debrecenben a királynak a Gotterhalltét húzta el a Himnusz előtt/helyett
Miért nem elég, hogy 1541-ben az ország egy harmada a Habsburgok kezébe került? Kossuth 1867-ben választani? Mégis ki és hogyan választotta volna meg? Ahhoz itt kellett volna lennie!
Nem gondolom, hogy "Kossuth nélkül nem történt volna semmi". Kossuth mindössze egy miniszter volt a Batthyány-kormányban és a 48-as forradalmi hullám sem miatta tört ki Európában, így márc. 15 sem maradt volna el (a Reformkor is megtörténik ha nem adja politizálásra a fejét). Hogy fegyveres ellenállás lett volna-e nélküle, azt nem tudom.
Szia, szerinted milyen kompromisszumot lehetett volna kötni? Egyáltalán volt komprumisszum kötési hajlandóság a Habsburg oldalon? Mert szerintem semmi.
Kossuth nagy mulasztása az én szememben a 67 utáni "politikája"...Mennyivel többet tehetett volna az országért itthon mint Torinóban (pl. nemzetiségek).. Amikor a királynak volt arca tképp szembeköpni 48--49es múltját Kossuth is finomíthatott volna addigra irreálissá váló elképzelésein
Ezzel együtt 1848-49-ben már igaz volt az, amit sokan még ma is igyekeznek elfelejteni: reális politikát csak akkor lehet folytatni, ha tömegtámogatottság van mögötte. Egy fegyverbe szólított, fellelkesített népet és egy győztes hadjáratot véghez vivő hadsereget nem nagyon lehetett meggyőzni a nemzetközi helyzet fokozódásáról.
Aki ezt 48-ban is így látta, annak nem volt hova állnia.
Görgei így látta, a békepártiak közeledését végül mégis elutasította. Benne volt ebben az, amit évtizedekkel később Marczali Henriknek mondott: "1848-ban Kossuth a nagy ember, ki nélkül nem történt volna semmi. Ő maga (ti. Görgei) csak buborék, kit fölvetett az események árja .
"A fáziskésést mindig megszívjuk. Nem lehetett volna mondjuk 1918-ban is így gondolkodni?"
> Jó ideig így gondolkodtak az antant köreiben, csak aztán jött a bolsevik hatalomátvétel Oroszországban.
"Nyilván nem ez volt a fő akadály. Jellasics támadása, ill. október 3-a után sem a magyarok kompromisszumképtelensége miatt tört ki a szabadságharc."
> Nem akarom mondani, hogy emiatt tört ki a szabadságharc és még azt sem, hogy ha az áprilisi győzelmek után hirtelen előállunk egy mérsékelt, kompromisszumos ajánlattal, akkor az keresztülmegy Bécsen. Csak azt, hogy ezt nem próbáltuk meg és azt, hogy itthon masszívan ment a hazaárulózás, holott húsz évvel később kiderült, hogy a magyar kibontakozás útja a Béccsel való szimbiózis. Aki ezt 48-ban is így látta, annak nem volt hova állnia.
"1. Ha TÁRGYI TÉVEDÉSEIM vannak (és ezt tanusíthatják igen sokan, akik nem első éve ismernek, és nem csak a fórumról) MINDIG elismerem (úgyhogy ezt a faszságot majd valaki másnak)."
> Tanusítom, hogy már láttam ilyet (mindigért nem vállalhatok kezességet értelemszerűen).
István, ez akkor sem a fő momentuma volt annak, hogy miért maradt a brit birodalom semleges az észak vs. dél kérdésben. A kazualitás fordítva áll, az oroszok azért tehették meg ezt, mert úgy saccolták, hogy a britek nem fognak fellépni Dél mellett, hiszen eddig sem tették és így lehetőségük van egy kicsit tágítani a játékterükön, kicsit kijjebb jönni az 1856-os elszigeteltségből.
Ehhez képest te pontosan fordítva fested le a tényállást: ezt az ügyet láttatod annak (egyik) bizonyítékaként, hogy az oroszok 1861-től (ezt az évszámot említed) már szinte teljes szabadságukat élvezték, amiből pedig az következik, hogy akkor az 1856-os béke sem lehetett vereség, hanem patthelyzet.
rábeszélni a Habsburgokat, hogy reformáljanak meg ezt-azt, engedjenek ebben-abban egy kicsit és mehet tovább a verkli.
A fáziskésést mindig megszívjuk. Nem lehetett volna mondjuk 1918-ban is így gondolkodni?
mindkét félre egyaránt nyomást gyakorolnak, illetve fenyegetésekkel próbálják lelohasztani a harci kedvet
Illetve: az intervencióról az oroszok már a Függetlenségi Nyilatkozat kiadása előtt döntöttek, ha a franciák vagy az angolok közvetíteni akartak volna, háromoldalú tárgyalásokat kell lefolytatniuk. Ehelyett mondta inkább a vén Palmerston az ismert mondatot, ti. 'csinálják gyorsan, ahogy csak tudják', hogy aztán beleizzadjon a krími háborúba.
baj volt a célkitűzéseinkkel (nem voltunk ilyen irányba nyitottak, itthon mindenkit defetistának, meg árulónak bélyegeztek, aki megegyezésben, békés megoldásban gondolkodott).
Nyilván nem ez volt a fő akadály. Jellasics támadása, ill. október 3-a után sem a magyarok kompromisszumképtelensége miatt tört ki a szabadságharc.
Azt nem tudhatta előre, hogy innentől majd fordítva kell félnie.
A hasonnevű dédunokának pedig ki kellett fizetnie a számlát.
Túl nagy véleménnyel vagy önnön képességeidről (már mint a másik topik ,,elhagyását" illeti részemről).:)
Ha nem vetted volna észre, a katonai fórumcsoportban ülök elsősorban, és - mint már említettem - májustól elég ritkán járok be ide. Csupán a kedvedért nem fogok több időt itt tölteni.
Apropo, Berezina. Ha már annyira töröd magad azon a fejezeten, akkor talán tudnám ajánlani neked Davidov, Szeszlavin, esetleg Tolsztoj (nem az a tolsztoj) írásait is, hogy mi volt a helyzet de facto (ha már a klasszikus iskolát képviseled). De tartok tőle, hogy nemigen fogsz velük találkozni, lévén nem fordították le magyarra. (A francia, illetve németnyelvű kiadások meg már beszerezhetetlenek; sőt - alig ismertek). Ennyit a szép elvekről (sine ira et studio).:/
,,Az már más kérdés, hogy az oroszok felé húzó álláspontodat gyakran meglehetősen túlzónak tartom (nekem még mindig inkább az old-school sine ira et studio jön be), és egyetértek Sierra véleményével."
Könnyű túlzónak tartani, ha egyszerűen nem is ismeritek az ottani forrásokat (amelyek elég sok helyi urban legendet borítanak fel). De legyen, túlzottan oda húzok, legyen, ettől nem esem majd depresszióba.
Valszeg neked személyes indíttatású problémád van velem, mert:
1. Ha TÁRGYI TÉVEDÉSEIM vannak (és ezt tanusíthatják igen sokan, akik nem első éve ismernek, és nem csak a fórumról) MINDIG elismerem (úgyhogy ezt a faszságot majd valaki másnak).
2. Nem tudok ,,mindent jobban", de amit igen - azért kiállok.
3. Igen, szoktap pontalanul fogalmazni, és eddig ez még nem volt konfliktus ok.
,,És nem véletlen, hogy elnéptelenedőben van ez a fórum. Senkinek sincs szüksége kioktatásra. "
Ez a fórum már elég régóta ,,elnéptelenedőben" van, és nakem aztán hozzá semmi közöm. Ha nem vetted volna észre, meglehetősen ritkán írok ide, múlt év májusa óta.
,,Parancsodra: Huszárok topic"
HOL van ott tágyi tévedés részemről, amiért elfelejtettem mea culpázni??!!
,,Ha valaki téved, azt normálisan is lehetne közölni vele."
Próbálom, de ha eleve téved, akkor egy idő után már nem megy.
