Elnézést a pongyola fogalmazásért.., a belinkelt film volt meghatározó élmény, és ez kapcsolódik a görög diákok jelenlétéhez (külföldi diákok téma). Most találtam valami magyarázó forrást: http://www.szegedigorogok.hu/a_szegedi_gorogok.html
A Panoráma sorozat Budapest c. útikönyvében olvastam,hogy a Deák Ferenc téren az 1920-as évekig egy föld alá süllyesztett halpiac működött.Sajnos nem írnak róla bővebben,az interneten pedig nem találtam róla semmit.Tudna valaki segíteni,hogy hol tudhatnék meg róla többet?
Nyilván nem a háború idejére gondoltam, hanem az utána következő időszakra.
Az újjáépítés a baráti szocialista országok, elsősorban a Szovjetúnió segítségével történt (ellentérben Budapesttel, amit saját erőből kellett újjáépíteni).
És nem azt mondtam, hogy jó volt ott, hanem hogy sokkal jobb, mint ma, vagy mint akkor a környéken.
Hát nem tudom. 1950-53 között zajlott a koreai háború. "A koreai háborúban Korea infrastruktúrájának nagy része elpusztult, s mintegy 2,5 millió koreai meghalt. Kína kb. 1 millió embert veszített." Idézet a Wikipediáról, "koreai háború".
Az én informátorom 1957-ben még a copfja fonásával volt elfoglalva, Budapesten elsősorban az állatkertet ismerte. Nagy dolog volt az akkoriban. A hatvanas években meg http://youtu.be/vsJ_wwIvDWU
Még egy rúgás a külföldi diákok rongylabdájába. Saját tapasztalataim:
- tény: 1957-ben koreai diákok tanultak a Miskoci (akkor Nehézipari) Egyetemen.
- tény: 1963, 64, 65-ben, de lehet, hogy korábban és későbben is, kubai diákok nyaraltak a Balcsinál. Nem tudom, hogy hol tanultak, de azt mondták, hogy a feneketlen tó mellett volt a koleszuk.
Ettől a szerecseny sráctól tanultam gitározni. A blues mestere volt.
Amennyire a szomszédos szaktopik törzsközönsége tudja, Észak-Koreába legfeljebb egy félmaroknyi orientalista szakirányos egyetemista jutott Magyarországról.
Most csak a pekingi diák bevezetője adta a feltételezés alapját, ott említi a két ország közötti egyezményt. Nekem ez újdonság volt. Azt viszont tudtam, hogy elég sok magyar tanult a Szu-ban.
De csöppet sem vagyok ebben a témában járatos, nyilván nem lehet minden valóság, ami egy nézőpontból logikus lenne :)
Ez a feltételezésed valószínűleg nem helyes. Valószínűleg sem a háborús Korea, sem Vietnam esetében nem volt ellentételezés, mint ahogy a fekete diákok esetében sem (apja: király, anyja: háztartásbeli). Esetleg a szocialista országok között lehetett kölcsönös kontingens, de itt meg a SZU lehetett fordított túlsúlyban.
Volt a diákcserére kulturális egyezmény, hogy mettől meddig, és melyik országokkal, azt nem tudom.
Tényszerű info pl. egy könyv: Polonyi Péter: Diák voltam Pekingben 1954-61-ig (Világjárók sorozat, 1982)
A lényeg az, hogy nagyjából annyi fiatal tanult külföldön, ahányan itt tanultak nálunk. Ez csak feltételezés, de valószínűleg vannak hozzá források valahol a neten.
A blues mestere volt.
