Üdv. El akarom kezdeni a méhészetet a kertemben 3-4 családdal. Van méhész aki megtanít mindenre. Kérdésem lenne, hogy azt hallottam hogy a méh 1 km-re is elrepül. Van sok erdős rész a környéken kb 50 méterrel arrébb kezdődik. Csak ha átjárnak a szomszédokba a gyümölcsfákra meg virágokra meg szőlőre akkor mi van? Azé mi van mert a szomszédok állandóan permetelik az éppen permetezni való dolgot. Krumplit. Fákat. Szőlőt... Mindent permeteznek. Ez árt améheimnek? Vagy ez nem lenne probléma? Kösz.
MG Petimester! Nem értelek, régen ismert tényeket állítol úgy be, mint új és forradalmi jelentősséggű felismeréseket. Közben valami, 28 évre hivatkozol. Meg hogy lassan szivárognak ki dolgok. ???
Szerintem senki nem vitatja, hogy lehet így atkát gyéríteni. Némileg.
De kizártnak tartom, hogy kizárólagos védekezésnek megfeleljen! Rész megoldások nem érdekelnek!
Részemről érdektelen továbbá, ez a téma!
Mert nem alapozhatok, hókusz- pókusz bizonytalan dolgokra! Sem az állományom nem akarom kockáztatni, hülyeségek miatt.
Ted a tieddel amit akarsz, amig nem veszélyeztetel vele másokat ennyi. Én nem kisérleti telep vagyok, hanem termelő méhész. Ettől függ az életem!
Verje mindenki a saját micsodáját csalánnal ahogyan akarja.
Én nem látok itt semmiféle, összeesküvést.
Na meg különben is a, a lőtéri döglött kutya esete!
xDD..Ok-ok...De elszóltad magad ! xDD..."- herefias akkor is szaporodik.." - stb. Ott van az az "is" szócskád..Nekem ez is elég. ,-))) Régi harcos vagy,.. és tudod ezt. Mégis csak a herésben kezd és oda 1-el többet petézik. Most figyelj csak, lécci. Tudunk herefias fertőzésről ami huszon feletti atkával volt megfertőzve !! Ez dokumentált is...Ilyen munkásal még nem találkoztam sehol a (beszámolok alapján sem)...hmm... Szerintem nagyon sokat számíthat ,hogy két nappal tovább fedett a herefias. Vagy nem ? üdv.
Egyszerű konténert szeretnék, hátsó kezelésűt.A 15, ill 16 keret kezelhető hátsóként?
A 1,5 m széles összfelületből is kevesebbet venne el a 10 keret, mint a 16 .
Két részre osztottam a hozzászólást, természetesen rakodóként funkcionálna. Kizárólag helykihasználás miatt .
Bár amit láttam legutóbb konténert, ott a 9 NB fészek után volt 4 hizlalt félkeret , gondolom ezt hordják meg először, és csak utána felső mézteret ( ha igaz, hogy hátra szívesebben hordanak) .És persze , ha van mit hordani......
Péntek Lajos kizárólag, 15 keretet javasolt esetleg 16-ot! Egyrészt mert ennyi elég, másrészt mert így egymásmellé is pakolhatod. Mert kényelmesen elérhető a végéről is minden keret. Továbbá így kerek az egéssz technológia, és arányos a kaptár.
A hátsó mézkamra a poén benne, miért kellene a tetejére fiók? Az már rakodó, ha már rakodó akkor miért ne alacsonykeretes legyen, jelenleg ennek most jó a szakmai megítélése.
A Péntek Lajos könyvéhez nehéz hozzájutni, de ha véletlen hozzájutol, és elolvasod akkor világos lesz hogy egy 20 keretes melegépítményűt nem lehet tőlle származtatni. Ragaszkodott a 15-höz! Egyébként pont ennyi az össz lépfelülete a 2 fiókos hunornak, és az alacsonykeretesnek 3 fiókon. Továbbá természetesen az NB- 15-nek, csak normál helyzetű keretekkel.
Az Én kaptárjaim is pontosan így működnek, örülök, hogy leírtad, mert nem igazán találtam erről eddig szakirodalmat . És sajnos, ahogy olvasom, nem is igazán fogok....
Amikor vettem őket, tavasszal, az eladó dadantként ismertette , és valóban a keretméret 30x43,5.
Viszont nekem is állítva van , melegépítményes, hátsó mézkamrás. 20 keret . A bal hosszú oldalon egy középső kijáró, és egy felső. Így használható hidegként is, valamint leválasztható egy anyanevelő.
Én az alsó meleget használtam.
Nekem hátrány, hogy nem lehet sorolni, helyet kell hagyni a kezeléshez a kaptárak között .
Lehet van más hátránya is, ehhez még szakmailag analfabéta vagyok, hogy felismerjem.
Érdekes, hogy valaki készített Péntek féle mintára dadant-blatt keret mérettel is.
Alább említettem, hogy konténerben gondolkodok, viszont kisebb 20 családost szeretnék,( akár ebből többet) ahogy tervezem, trénerrel , vagy kis 3,5 -es kocsival szállíthatót . Kérdezném tőled, hogy ez a kaptár ezzel a keretmérettel, működhet úgy, hogy a fészek ugyan így állított keret, és fölötte egy fél méztér, ami ezek szerint 30x21 lenne.
Így két sor magas lenne a konténer ( a viszonylag keskeny felépítés miatt , egy oldalra nyíló kb 1,5-1,6m)
viszont a keskeny kaptárszélesség miatt az adott hosszba több férne, kb 10 db
"Normális körülmények között a Varroa csak a herésben petézne"
Hát nem! Sajnos ez nem így van! Az atka ha még, vagy már nincs herefias akkor is szaporodik a munkásfiasításban.
Szeretem a barna sört, de ha nincs azért jólesik a világos sör is. :-)
Mivel gondolod rávenni az atkát, hogy ne petézzen munkás fiasba?
Szóval, mivel én nem szoktam a herefiasítást eltávolítani, gondolom így mindíg az aktuális normális természetes arányban van jelen a családokban. Évszaknak, és az anya minőségének megfelelően.
De zsákutca ez az egéssz teória. Ugyan, is nem állhat fel az egyensúlyi állapot.
Mivel ázsiai méhatkáról beszélünk, idegen élősködő. Ilyen röpke pár évtized alatt nem jöhetet létre természetes alkalmazkodás, illetve védekezés a méheink részéről.
Szia, valóban így lehet... "- Jobban ki tud benne fejlődni az atka!".... - stb. A 12 napos fedett munkás fiasban be bújt Varroa 5 utódot hagy magaután 12 nap alatt és ebből egy érett, tehát kifejlet jön létre, a többi csak késöbb lesz ivarérett. A herrésben, ami 14 fedet napot jelent (rossz esetben 15 nap), 6 Varóra és 2 kifejlett utód. (!!).. A dupla vagy tripla fertőzödés esetén ugye ez meg is háromszorozódhat ??... hmm... Ezért rettegünk a sok herefiasítástól és akkor most (nem a rajzásra figyelve)... A Varroa azon a napon mászik be a sejtbe amikor fedett lesz a fiasítás. lezárják ! Az első nap 1 petét rak ami mindig hím ivaru, másnap egy nőivaru jön és utána csak női petéket rak le. Attól függ, hogy here vagy munkás a mennyiség. Tehát tudja ,hogy a munkásba 5-kell a herésbe meg 6 petét raknia. De,... honnan tudja ??? Ez itt a kérdés. Vannak sejtések már amik 28 év tapasztalatok után akár hiteltérdemlőek is lehetnek számunkra. Legalább is jó alapok. Kár nagyon,hogy kevés információ szivárog ki oly sok évtized után is. Szív. üdv. u.i. Normális körülmények között a Varroa csak a herésben petézne szerintem és ahogy gondolom. Ezt el is lehet érni egy kis odafigyelésel szerintem. Vagy legalább is kipróbálni... ,-))
Igen van ez a vastagodás, az OSB- lapok változó minőségének is betudható. A teljesen vízálló OSB állítólag nem alkalmas kaptárakhoz, mert állítólag káros kigőzölgése van. Ámbár , kicsit ez nekem gyanús mert lakóházak építésére hogyan volna akkor alkalmas. Ez a vastagodás az első széria esetén évek múlva, míg a másidik száriánál már az első év után tapasztaltam, de ez amint írtam, semmiféle komolyabb gondot nem okoz az én konstrukcióm esetén. Igaz ugyan, hogy ezt anno én sem láthatam előre.
A zöld fórumon "találkoztam" egy méhésszel, akki szinte majdnem ugyanilyen OSB fekvőket készített magának. A részletmegoldások természetesen azért nem eggyeztek, az illető viszont lesem festette, igaz ő az állományát fedett hellyen tartja. Provizórikus szín féleség alatt. Nem is vándorol. De megelégedéssel használja sok sok éve.
Köszönöm a tapasztalati tájékoztatást, az oldalirányú dagadásról eddig nem tudtam (ahova eddig használtam OSB-t, ott ez nem jött elő, kaptárat meg végképp nem csináltam ilyesmiből).
Az eddigi tetőink is túlnyúltak az oldalfalak síkján, bár nem sokkal, kb. 3-5 centi lehet minden irányban. Ez rakodásnál még nem okozott problémát, illetve nem ez volt a gond, hanem hogy a házilag készített idei fiókok túl nagy százaléka lett olyan, ahol a méhek ki tudtak bújni, vagy nem feküdtek föl egymásra rendesen, a "lábak" szorultak, nem csusszantak a helyükre, stb.
Ezért keresem azt a megoldást, amelyiknél a lehető legkevesebb mozgási-dagadási lehetősége van a kaptár (fiók) falának. Az ár annyiban másodlagos kérdés, hogy amit így összehoztunk, az is kb. 1.000 Ft/fiókra jön ki, ha készen vesszük őket, azok vásárláskor egységesek lesznek ugyan, de 1.400 Ft körül vannak, és nincs még konkrét tapasztalatunk vele, szóval ha ki tudnék ötölni olyan megoldást, amelyik stabil, rendesen zár, viszonylag tartós, és fiókonként 1.400-on belül megáll az ára, akkor legalább lenne alternatíva.
Egy félkeretes rakodó esetén, minimálisan is (1 alj, 3 fiók, 1 menekülőtér, 1 tető) 5 pár él, az élen illeszkedő felülettel kell számolni. A fekvőnél ilyen nincs! A tető síklapjára merőlegesen illeszkednek az oldalak felső élei, a saját konstrukcióm esetén. Így az oldalak esetleges hasasodása sem jelent illeszkedési gondot! Továbbá a víz sem folyik rá. Mert a tető szélesebb, rakodónál ez inkább több gondot okozna, szállításnál mint hasznot. Mivel magas a kaptár, a "kalapos" tető eresze, csak a legfelső éleknek nyújtana védelmet.
Továbbá mechanikai sérüléseknek is kivannak téve a fiókok, illeszkedő felületei. Ez ugye ,megint csak nincs a fekvőnél.
Látok rá megoldást, de az már rengeteg munkát, és plussz anyagköltséget,továbbá speciális gépeket igényelne. Lényegében akkor már jobb ha, deszkából készül a kaptár.
Az OSB alkalmazásának az okai, részemről a következők voltak. (Fekvőkaptár!)
A fenyődeszka macerás beszerzési lehetőségei, időigényes válogatás, változó minőség, nagy víztartalom. Magas ár.
Szárítási idő (cm/év), Gyalultatás, vagy saját gép beszerzése, sok hulladék amely csak tűzre jó. Nútolás, felsőmaró gép, (lehet körfűrésszel is de macerás). Táblásítás.
Na, ezek a fenti dolgok nincsennek OSB esetén.
Nem beszélve arról, illetve mégis de ez a rész már csak egy kis személyes morfondír, hogy amikor kezdtem a kaptárakat építeni, és méhészkedni. Rengeteg idegeskedtem a fakereskedésekben, a b.nkó sajátzsebre dolgozó alkalmazottak hozzáállása miatt. Nem nézték jószemmel, hogy válogatom az anyagot, azt sem hogy csak kismennyiségeket vásároltam. 2-3 kaptárhoz szűkös anyagiak miatt.
Megesett, hogy vettem egy bizonyos helyen negyed köbméter, hulladék deszkát. Az alkalmazott borravalót várt, persze nem kapott. Legközelebb már kisem akart szolgálni, leakarta tagadni hogy van készletük. Persze tudtam hogy van, mert előtte telefonon érdeklődtem a cég irodáján. Na amikor ezen túl voltunk, hogy mégis csak van fa, akkor meg kitalálta hogy nem szabad válogatni. Persze nem hagytam magam.
Nagy keservesen kiválogattam, talán ha volt egy negyed köbméternyi. Közben a közelben tébláboló munkások gúnyos megjegyzései is elviselve. Mert az illető hölgy, még nekik is panaszkodott, hogy mit képzelek én hogy vásárolni akarok, na meg még válogatok is.
Majd később egy asztalos jóismerősöm homályosított fel. Hogy az illető anyagkiadó hölgyeknél, tételnagyságtól függetlenül kötelező a borravaló. Sőt anélkül még akkor se próbálkozzak, ha csak egy szál deszkát akarok venni.....
Soha többet nem mentem hozzájuk.
Ha ez a nyolvanas években történik, de nem, ez már úgy 96-97 környékén volt.
Értem de nem lesz jó, vastagságában rengeteget tud "dagadni. Rakodók készítése is megoldható, de nem így!
A rakodóknál sok illesztést mind komolyabban kellene védeni vízellen és mechanikailag is, tehát fabetétezni vagy, lemez élvédelemmel. Továbbá a csorgóvíz ellen is, túllógó tető kellene. Ha a szokásos tetőt használod, az összes víz a falakon folyik le. Majd holnap részletesebben kifejtem. De szerintem így is érthetőés Felejtős.
Van meg oldás de .... lehet hogy nem lesz a végén olcsóbb, illetve egyszerűbb.
Olyasmin gondolkodom, hogy két vékonyabb OSB-lapból illeszteném össze a fiókok falait (alacsonykeretes rakodókaptárakhoz), mondjuk egy 6-os és egy 10-es méretű, egyforma lapból kiszabott valamit képzelj el, a külső lenne a 6-os, a belső pedig a 10-es (ilyesmi módszerrel az első-hátsó falaknál ki is lehetne alakítani a kerettartó perem 1 centijét is). A fal két "rétege" nem fedné egymást teljesen, hanem a külső 6-os lap fél centivel föl lenne tolva, mint a 10-es (ennyivel lenne magasabban a felső pereme, mint a belső réteg pereme, illetve a fiók alján a külső réteg ennyivel hamarabb fogyna el, mint a belső), és mivel az OSB talán kevésbé érzékeny a pára miatti dagadásra, főleg 40-50 centis távoknál, ezért úgy vélem, jobban illeszkedne így a két fiók egymásra, se a méhek nem jönnek ki, se a szél nem megy be. Viszont még ekkor is "csak" 16 mm vastagságú lenne a kaptár fala, ami könnyebb, mint a sima deszka 20+ mm-es fala.
Rosszul gondolom?
Ha nem írtam érthetően, holnap megpróbálom vázlatosan lerajzolni, hogyan gondolom. Ha nem sikerül a rajzolás, akkor majd egy hét múlva, addig nem leszek netközelben.
MHVK= meleg építményű, hátsó mézkamrás, vándor kaptár.
A keretek NB méretűek de elforgatva 90 fokkal, tehát a függőleges oldalak a hosszabbak, 15 keretes,( Péntek Lajos ezt esetleg 16-osra tartja lehetségesnek növelni) Nincs szükség anyarácsra, továbbá speciálisan kialakított kaptárfülek, egyben a távtartók, így vállazatlan kereteket alkalmaz, sőt nincs szükség kaptárvasra sem a kezeléshez, szöktethető, vándorláskor a hátsó alsó szellőző elegendő. Péntek Lajos könyvének alapján írtam a fentieket.
Ez a kaptár, azért nem került gyártásra, mert feltalálója pap volt. Így a kommonista világban, bár szabadalmi oltalom alá helyezte, de gyártását elutasították.
Könyvében olvashattok, a kaptárról benne méretezés, és termelési technológia. Továbbá, szélmalom harcáról.
Könyvét, én sem tudtam megszerezni mind eddig sem. Bár a leglényegesebb pár oldalt, megkaptam. A feltaló életében, rendszeresen hirdette kaptárját és technológiáját a Méhészet újságban
A rendszerét, tudtommal konténerekben ma is alkalmazzák. De gyalog kaptárak formályában használatosak. A zöld fórumon, találhattok néhány írást erről. (na ezt nem szivesen írtam ide)
Egyébként ismertnek mondható, méhész református lelkész is ezen módszerrel méhészkedik. A zöld fórumon "Plébános" néven szerepel, 1 éve formán szerettem volna némi információt tőlle ebben a témában. Emailban fordultam kérésemmel hozzá. Válaszra sem méltatott, még egy elutasító mondatra sem tellett tőlle. Ezt azért nem gondoltam, egy lelkészről.
Az éleket, Palma fa ragasztóval, zárom le. De a kaptársarkokat, amint a fotón látható lemezekkel. Minimális "hasasodás" van, ezért fent "a homlok deszkákat" 12 es OSB- ből készítettem. De maga a" láda "10-es. Több mint 10 éve használok ilyeneket, most festettem újra az elsőkből párat, különösebb javításra nem volt szükség.
A teleléssel sincs gond. Mit akarsz nútolni? Nútolással a fenekét illesztettem csak.
Rákérdeztem "itthon" erre a kaptárfal-vastagságra, de téged is megkérdezlek, hogy a 10 mm-es OSB lapból készült kaptárban sincs semmi gond a teleléssel? Hogyan és mennyire kezeled le a vágott felületet pára-eső ellen? Mennyire tartósak a kész kaptárak? Csak mert ha megoldható a vékonyabb anyagból is, megfelelő lekezeléssel, akkor lehet, hogy kipróbálom ezt az építési módszert (egyfajta nútos megoldáson gondolkodom).
A másik kérdésem, mi ez a Péntek Lajos-féle MHVK kaptár? Nem nagyon találok róla semmit, se az elvét, se képet róla... mitől jobb ez, és egyáltalán, mi ez? :)
És nyugodtan kivillázhatod a herefias nagy részét,mert ez igen jó atkagyérítő módszer,amit régen is alkalmaztak!Persze ez csak egy kiegészító gyérítés,a szerek használata mellett!
Szia, megnéztem a linket. Talán az alapkérdés lehet más. Mindig valami ellen és nem valamiért történik az ágyúval nyuszira... Ez olyan "parlagfű írtásos" izzéé . Eszem ágában sincs a heréseket levillázni, gyilkolászni és hasonló szabályozásokat beiktattni. Régen sem tettek ilyeneket szerintem. A kérdés csak annyi lett volna ,hogy miért a herésbe petézik elöször ? Lehet ,hogy nagyon is nagy jelentősége van.(??) ,-)) üdv.
A félreértések elkerülése végett, előző írásom, MG Petimester- nek volt válasznak szánva. Cirkusz hozzászólása, ennek írása közben érkezett. Az teljesen renbenlévő helyes.
,Nagyobb jelentőséget érzek tulajdonítani részedről, ennek a herefias/ atka témának.
mint amit érdemes volna.
De azt tudnám esetleg javasolni hogy, az állományodban hagyj néhány családot kontrolnak, ahol nem végzel herefias atka gyérítést. Természetesen a kemény szerekkel való kezelések mellett. Így kockázat nélkül, végezhetnél atka populáció mértékére irányuló kisérletet.
A családok kiválasztásánál, fiatal és időssebb anyások is legyenek ebben a csoportban. A lehult atkák számolását megkönnyítené, a taposórácsos, tepsis aljú kaptár.
Aztán majd kijön valami eredmény, de attól is óvnálak hogy egy esztendő alapján már, végérvényes következtetéseket tegyél.
Attól meg főleg, hogy fordított kisérletet végezz. Az az, csak herefias eltávolításra hagyatkozz az atka írtásában!
De véleményem szerint, történtek már ilyenek. Csak megkell találni ezen anyagokat, és elolvasni.
Nem akarok olyan kijelentést tenni, amit érzésem szerint azért akarsz kimondatni velem. Hogy megerősítést nyerjen, azon hibás elképzelésed hogy mindenféle vegyszerek nélkül is lehet hatásosan, megfelelő alacsony szinten tartani az atka népességet. Pusztán, a herefíasítás eltávolításával.
A téma felmerülésének, elején is kifejtettem. Azt hogy bár vannak próbálkozások, alternatív atkairtás terén, de ezekről utólag mindíg kiderült hogy vagy teljesen hatástalanok, vagy elégtelen hatásúak önmagukban.
De rengeteg forrást találhatsz, ebben a problémakörben.
Én most már tényleg leszakadok erről a témáról. Azt csak azért nem mondom, hogy tégy a méheiddel amit akarsz, mert mások állományát, megélhetését is kockáztatnád!
Sziasztok! Ez az atka kérdés elég bonyolult.A szokások sajnos itt is felejtős dolgok.
Mint minden a méhészetben. Nagyon sok jót mondtatok,szerintem de az egészet egybe kell kezelni. Vagyis egy olyan védekezést kell elvégezni ami egész évben tart. Természetesen a méheket sem lehet belőle ki hagyni.
Mivel az atka is kitines ,ízelt lábú minden ellene irányuló savas,lúgos ,és egyéb mérgek a méheket is erősen megviseli.Sok esetben a meg is öli őket.
Vagyis a védekezést vigyázva több szálon kell folytatni,a méhek ez irányú szelekciója mellett.
Aki esetleg még nem olvasta volna egy kis olvasni való.
