Okoskodaskent meg hozzateszem azt, hogy a Nagy Londoni Pestisjarvany aranyaiban es abszolut kiterjedeseben egyaltalan nem volt olyan nagy, mint az elsok (az 1300-as evek kozepetol), amik az egesz orszagot megtizedeltek (valojaban inkabb feleztek), es amilyen mazlijuk volt a londoniaknak, a Nagy Londoni Tuzvesz meg is allitotta a jarvanyt.
... [Gulliver looks round and then rapidly climbs up and over the wall. He drops down to find Pither standing on the other side.] Pither Gulliver. Gulliver Pither! What a stroke of luck. Pither Well yes and no. [He indicates with his head. Cut to show that both of them are standing in front of a firing squad. The officer is heard as before. The squard runs towards them with fixed bayonets.]
CART MASTER: Bring out your dead! CUSTOMER: Here's one. CART MASTER: Ninepence. DEAD PERSON: I'm not dead! CART MASTER: What? CUSTOMER: Nothing. Here's your ninepence. DEAD PERSON: I'm not dead! CART MASTER: 'Ere. He says he's not dead! CUSTOMER: Yes, he is. DEAD PERSON: I'm not! CART MASTER: He isn't? CUSTOMER: Well, he will be soon. He's very ill. DEAD PERSON: I'm getting better! CUSTOMER: No, you're not. You'll be stone dead in a moment. CART MASTER: Oh, I can't take him like that. It's against regulations. DEAD PERSON: I don't want to go on the cart! CUSTOMER: Oh, don't be such a baby. CART MASTER: I can't take him. DEAD PERSON: I feel fine! CUSTOMER: Well, do us a favour. CART MASTER: I can't. CUSTOMER: Well, can you hang around a couple of minutes? He won't be long. CART MASTER: No, I've got to go to the Robinsons'. They've lost nine today. CUSTOMER: Well, when's your next round? CART MASTER: Thursday. DEAD PERSON: I think I'll go for a walk. CUSTOMER: You're not fooling anyone, you know. Look. Isn't there something you can do? DEAD PERSON: [singing] I feel happy. I feel happy. [whop] CUSTOMER: Ah, thanks very much. CART MASTER: Not at all. See you on Thursday. CUSTOMER: Right. All right.
Cecilke, a kérdezett mondat a pestisjárvány (Londonban 1664 végétől 1666 elejéig) emléke. Reggelenként halottszállító kordék járták a város utcáit, és az idézett felkiáltással összeszedték az éjszaka meghaltakat. Ha jól emlékszem, a Gyalog-galoppban is látható ilyen jelenet. Gallie elvetemülten cinikus életfelfogására vall, hogy bátyja betegszobájába ezzel a baljós mondattal állít be.
A névelírás oka nyilvánvalóan az, hogy az utolsó utáni pillanatban, telefonon diktálták be a nyomdának a szoveget. Az eset nem meglepő, még csak nem is szokatlan. Erről bővebben lásd A világ legbutább titkárnője című karcolatot itt: www.revbiro.hu/4mini.htm
Köszönöm. Akkor bennem lehet a hiba. De korábban nem fordult elő, hogy egy Wodehouse regényt egy hétig olvastam volna. Nekem már túl erőltetett volt a sztori, és unszimpatikus szereplőket a korábban olvasott művekben nem találtam, itt meg mindjárt kettőt is.
A boltban konkrétan a Forduljon Psmith-hez! volt, amivel összehasonlítottuk, mindkettő 310 oldal körüli. Hoppá. Az itthoni, 91-es kiadás csak 246. Ennyit az oldalszámokról :)
Saját repertoáromban az Öröm az ürömben című regényt biztosan dobogós helyre sorolom, a Hübele Sámuel és a Valami új mellé. Ami a könyv terjedelmét illeti, arról nemcsak a papír vastagsága tehet. A Psmith Amerikában 311 ezer karakter, a Hübele Sámuel 426 ezer. a Dinamit bácsi 442 ezer, a Valami új 391 ezedr, az Öröm az ürömben pedig 516 ezer.
Roppantul bánom viszont, hogy legutóbb a könyvesboltban az Öröm az ürömben-t vettem meg helyette. Annak a borítójánál biztos nem sikerült rosszabbul a Szárnyasdisznóké, de gondoltam, "Wodehouse egyik legmulatságosabb regényének" belseje majd kárpótol.
Van még, akinek rajtam kívül csalódást okozott a fenti könyv? :(
Ja, és vesszen a kiadó, meg a remek papír, amire nyomtatták, és ami miatt kétszer olyan vastag, mint egy ugyanilyen terjedelmű Psmith.
Feleim, végre eljutott hozzám a Szárnyasdisznók első példánya, és döbbenet által a szívem ere fagyott. A címlap nem egyszerűen borító — felháborító! Remélem, hogy a kötet belseje jobban hasonlít ahhoz, amit elképzeltem.
"Tudomásom szerint a fenti kötetek közül magyarul csak az első jelent meg, Halló, Mulliner! címmel, Várady György fordításában. Ezt a kiadás sohasem volt a kezemben, csak a Széchényi Könyvtár katalógusából tudom, hogy létezik."
Nekem megvan, nagyon regen olvastam, de emlekeim szerint a forditas -- lehet, h foleg a kora miatt -- marha elvezetes, izes, wodehouse-i.
:) Először is elnézést Lordságodtól, amiért letegeztem, másodszor szvsz. abszolút megérdemeltek a dícséretek, jómagam már akkor is Révbíró fan voltam, amikor Ön még meg sem jelent ebben a topicban. (na ezt már senki előtt nem tudja letagadni, hogy nem Ön írta:))
Leacock pedig már a Kék Edward óta nagy kedvencem, átmenetnek érzem Wodehouse brit humora és a Monty Python abszurditása között!
Kiváló jellemeket talál ki: egy ember aki mindent fordítva csinált, egészen addig, amíg a végén nem megöregedett, hanem visszfiatalodott csecsemővé. Vagy a tiszteletes, aki soha nem hazudott és nem erőszakoskodott, egyszer hat hetes szabadsága alatt elment vendégségbe, ahonnan nem tudott végül soha elköszönni, hisz mindig volt még egy kis ideje, a végén beleőrült, majd elhalálozott...
Drága Mr. Emsworth, csak halkan jegyzem meg, hogy most sikerült egy csodálatos, többek közt ön által is fordított S. Leacock novelláskötethez hozzájutnom 100 Ft ellenében a bolhapiacon. Könnyeim azóta folynak patakokban, s nem a szomorúságtól!
Mr. Mulliner nagy történetmesélő, és hozzátartozóinak köre nagyon kiterjedt. (Jasen névmutatója 34 Mulliner családnevű szereplőt sorol fel.) Mr. Mulliner a Horgászpihenő nevű kocsmában szokott anekdotázni rokonainak viselt dolgairól, a bárkisasszony, Miss Postlethwaite és a vendégek gyakori ámulatára. A történetek 3 novelláskötetet töltenek meg: Meet Mr. Mulliner, Mr. Mulliner Speaking, Mulliner Nights. Ezen kívül is szép számmal vannak még Mulliner-sztorik vegyes novelláskötetekben. Tudomásom szerint a fenti kötetek közül magyarul csak az első jelent meg, Halló, Mulliner! címmel, Várady György fordításában. Ezt a kiadás sohasem volt a kezemben, csak a Széchényi Könyvtár katalógusából tudom, hogy létezik.
Ezen kívül az Interpress Magazinban, 1981-ben, a mester születésének centenáriumán is egy Mulliner-novella (The Story of William) jelent meg (ford. R. T. — A friscói földrengés), Iványi Norbert egész oldalas illusztrációjával.
Kicsoda Mulliner? Jelent meg magyar fordításban? Azt hiszem valahol lejjebb már esett róla szó, de nem vagyok biztos benne, hogy én kerültem-e el őt, vagy ő a magyar nyelvet.
Elnézve az életművet, van még mit fordítani/beszerezni, pedig már a mostani mennyiség sem fér fel a polcra.
Hmm, ertem, de nekem nagyon hianyzott a konyv az utobbi kb. 10 evben... Most ujra elolvastam es megintcsak lenyugozott :) Valahogy nem veszit a varazsabol.
Celtix, ne ítéld el magadat azért, mert kölcsönadtad a Psmith-könyvet. Én is kölcsön kaptam az első példányt, még az 1950-es években, és a mű egy nagyon markáns irányvonalat jelölt ki az életemben. Máig áldom a nevét annak, aki kölcsönadta — jóllehet azóta sem találkoztam vele. Ha te is hasonló jót tettél valakivel, az akkor is javadra válik. ha az illető esetleg nem áldja a nevedet.
Volt mar? http://www.ekultura.hu/mutat.php?cid=2331 Nekem az elso a Forduljon Pshmithez volt, meg emlekszem, valami sorozatban vettek meg szuleim (anno, a 70-es evekben voltak ilyen sorozatok, 20-30-50 total ossze nem illo konyv, reszletre is lehetett kapni, de nagyon jok voltak koztuk), ugy '80 korul olvastam, aztan szulovarosom konyvtaraban meg ket konyvet talaltam, es kesobb, a 90-es evekben kezdtek ujra kiadni, akkor vettem parat (de ahogy irtak, eleg valtakozo szinvonalon...) A topicra most akadtam, mert ket hete a Libriben lattam a Forduljon Pshimthez (amit elegge el nem itelheto modon anno kolcsonadtam valakinek...), igy ujra beszereztem es igaz gyonyoruseggel olvasom ujra :)))
Igen, végre-valahára ez a könyv is megjelent magyarul —
P. G. WODEHOUSE
regénye, amelyben Lord Emsworth szerelmes lesz, és jó néhány órán keresztül komolyan fontolgatja, hogy újra megházasodik!
Öccse, a nagyméltóságú Galahad ezenközben ifjú párocskák életét teszi rendbe,ahogy szokta: úgy, hogy attól kódulnak. Szomszédjuk, az ármányos lelkületű Sir Gregory Parsloe is házassági terveket fontolgat, ami azért különösen kínos, mert a nősülés fogyókúrát von maga után — sőt maga előtt... Blandings Császárnője pedig, a világirodalom leghíresebb sertése az Odüsszeia óta, jámboran készül a következő nagy megmérettetésre, mit sem sejtve a zordon enyészetről, amely
DISZNÓSZÁRNYAKON
lebeg a feje fölött. Azt azonban, hogy mi az a Slanki, és hogy a szerelmesek végül is kiéi lesznek, semmiképpen sem árulhatjuk el — ahhoz tessék elolvasni a könyvet!
A könyvre persze kicsit még várni kell, ez a fülszöveg előzetese.
