A minap egy tudományos híradásban fekete-lyukak ütközésének gravitációs impulzusainak észleléséről adtak tájékoztatást.
A beszámoló szerint az észlelő műszer két 6 km hosszú lézernyaláb segítségével működik. A nyaláb egyikének az impulzus hatására hullámhossz megnyúlást észleltek.
Teóriám szerint a világmindenség "horizontjáról" hozzánk érkező fény vöröseltolódását nem a fényforrás távolodásától, hanem fény útja mentén lévő gravitációs mezők rendszeres változásai idézik elő, mintha impulzusok érnék, ugyan úgy ahogyan a fekete-lyukak találkozásának gravitációs impulzusi is korrigálták a mérőműszer fény nyalábjainak hullámhosszát.
"Hát hogyne, a kvarkmodell prognózisai messze elkerülik a megfigyelt eredményeket!"
Na, ebből meg egy büdös szó nem igaz. A kvarkmodell precíz számszerű pontossággal leírja az összes részecskefizikai tapasztalatot. Amelyekről vagy nem tudsz, mert mióta elhatalmasodott a megőrülés rajtad nem követed a tudományos cikkeket, vagy a tévképzeted miatt direkt tagadod a tudományos eredményeket. De ez nem is számít, a lényeg az, hogy egy bolond crackpot vagy, aki idős korára világraszóló bohócot csinál magából.
"Te analfabéta, 1/3 elektromos töltést nem látott a természetben még senki,"
Szerencsétlen bolond! A "stabil neutron" kitalációdat se látta senki, és ezt még te magad ismered el! Azért nem látta senki, mert ilyen részecske tényleg nem létezik. Szemben a kvarkokkal, amelyek számszerűen helyesen magyarázzák a hadronokban kimutatott mély rugalmatlan szóródás tapasztalatait, a különféle mezonok egész állatkertjét, és a nagyenergiás ütközések során tapasztalt szuperfolyékony állapotát az anyagnak az ún. kvark-gluon plazmát.
De hova gondolok, hogy próbálok egy megzakkant bolondot a tényekkel szembesíteni...
Ha az elektron töltése valójában HÁROMEGYSÉGNYI, akkor az 3 azaz három egységből áll. Mert a számtanon nevelkedett fizikológusok (szerintük) találtak egy kisebb, elemi egységet a lekvarkban.
Következésképpen az elektron a kvarkosok szerint nem lehet elemi részecske hanem minimum 3 alrészecskéből áll.
De persze nem áll 3 részből az elektron, hanem csak kettőből. De lekvár nincs nenne.
"A kvarkok alkotta proton nem állja a szarat, mert töredék töltések nincsenek a természetben. Ha elemi töltés akkor az csak egy egész, csakis egy egész egység lehet. Még a gondolata is óriási hülyeség az 1/3 töltésnek."
Próbáld meg fordítva nézni a dolgot, szerencsétlen crackpot barátom!
Azért az elektron töltését NEVEZTÉK KI "egységnyinek", mert ez volt az első töltött részecske, amit kimutattak. De ha az elektron töltése valójában HÁROMEGYSÉGNYI, na akkor volt-nincs "töredék töltés".
A kvarkok alkotta proton nem állja a szarat, mert töredék töltések nincsenek a természetben. Ha elemi töltés akkor az csak egy egész, csakis egy egész egység lehet. Még a gondolata is óriási hülyeség az 1/3 töltésnek. Egy darab elemi töltés az egység és punkt. A fizikusok folyton a matematika csapdájába esnek.
A természetben nincs matematika, ott nincs olyan, hogy gyök alatt 19 valamilyen elemi egység, mert akkor az = 1. Azért elemi.
Csak hoppá, az elektron akkor ebből legalább 3 -at tartalmaz. Hogy is van ez, hogyan lesz mégis az elektron elemi részecske?
Ja, persze a wikipédia. A wikipédiatudósoknak van a legnagyobb szája.
Minden logikusnak tűnő elméletet kész vagyok elhinni addig, amíg mások kísérletileg meg nem cáfolják. A kvarkok alkotta proton még állja a sarat, a tóruszokkal és gravitációs töltésekkel szemben. De kész vagyok minden új befogadására, már a koromból kifolyólag is. :)
A neutron semmiféle protonból meg elektronból nem áll.
A neutron két down kvarkból és egy up kvarkból áll (meg egy halom gluonból és virtuális kvarkból), és amikor az egyik down kvark a gyenge kölcsönhatásban up kvarkká változtatja az "ízét" (flavour), az akkor kilépő W- bozon bomlik el egy elektronra és egy elektron-antineutrínóra. És mivel a proton két up és egy down kvarkból áll, az előbb említett gyenge kölcsönhatás szerinti flavour-változás a neutront protonná alakítja.
Ja, és nincsenek semmiféle képzeletbeli tóruszok sem.
"Nincsenek benne kvarkok."
Vannak benne, ahogyan azt a mély rugalmatlan szóródás KÍSÉRLETI eredményei mutatták. És a kísérleti eredményekkel csak a bolondok állnak le vitatkozni.
"Nem sok energia kell az elbontáshoz, mert magától szétesik, természetesen protonra és elektronra."
Meg egy elektron-antineutrínóra, ahogy azt a béta-bomlás energiamérlegéből hiányzó mennyiség szépen mutatta Wolfgang Paulinak. És a kísérleti-megfigyelési tényekkel csak a bolondok állnak le vitatkozni.
A neutron egy protonból és egy elektronból áll, proton tórusz az elektron tórusz belsejében, elektron tórusz rákattintva a proton tóruszra. A felezési ideje kb 10 perc, nem stabil képződmény, mert a protonról leeshet az elektron. Nincsenek benne kvarkok.
Nem sok energia kell az elbontáshoz, mert magától szétesik, természetesen protonra és elektronra.
Ha egy újabb proton tórusz társul hozzá, akkor stabilizálódik, mert a két protontórusz megvezeti a magelektron tóruszt és az így nem tud leesni a deutérium magról.
Nekem ebben a mezőnyben nem tűnsz laikusnak. Ami a wikit illeti, a válaszaim előtt átnézem a témát. Az angolt meg fordítanom kell, mert nem bírom az englist, és ez sok időmet elvesz. Ráadásul befőzési szezon van és a főnököm nem tűri a mulasztást.;-)
Elminster A., nagyalogasd csak meg erösen az újadat, amig rátalálsz a vikibe a neutronok igazi leirására. Még az sem számít a magfizikosoknál hogy a neutron így bomlik szét
N = (P,e,p,e) -> P + e + (e,p), és az (e,p) meg egy elektron-neutrínó.
Az eltont a fizika "antiprotonnak" becézi, mert nem tudja, hogy ennek az elemi gravitációs töltése ellenkezö elüjelü, mint a protoné. Persze az elton és a proton nem is semlegesíti meg egymást, ezért én nem használom az "antiproton" elnevezést.
"A stabil neutron, ha szétbontható, már nem is stabil." De igen, mert csak 2.04 MeV energia felhasználással bontható szét a proton és az elektron alkotórészeire.
Van egy instabil neutron is, N = (P,e,p,e), ami négy elemi részecskéböl áll és saját magától szétbomlik, tehát nem stabil.
A neutron, a magfizika véleményével ellentétesen, nem egy elemi részecske.
Aki a wikiböl szerzi a magfizikai ismereteit, az meg van löve: nem tudja mi is a neutron!
A stabil neutron, ha szétbontható, már nem is stabil. Ha több energia kell a szétbontásához, mint amit nyerni lehet belőle, akkor már nem is kíméljük a környezetet. :(
"Az elektron-neutinó akkora, mint az egy protonból és egy elektronból álló stabil neutron, ami 0.702x10-13cm nagy. A stabil neutront még nem is ismeri a magfizika!" és ez nagy baj, mert nem tudják a mérnök a stabil neutron 2.04 MeV kötési energiáját kihasználni az emberiség környezetkímélö energiaigénye kielégitésére!
"Az igazság az, hogy a fizikusok nem is tudják, mitöl kezdve hamis az egész elméletük!"
Amíg hasznos működő eszközöket lehet alkotni az elméleteik alapján, addig nem is érdekli őket, hogy mit visítanak az irigyeik, és mit köhögnek a bolhák.
Lássuk be a kb. 400 éve kultivált elfogadott energétikus fizika teljesen megbukott, mert a fizikus community nem találta meg a fizikai leírás helytálló alapjait és igy ad hoc alapfeltevésekre, a feltevések százait-ezreit halmozta fel.
A fizikusoknak nem sikerült egyetlen-egy mozgásegyenletet helytállóan levezetni, nem sikerült a tömeg jelentöségét sem tisztázni. Még a két alapkölcsönhatást, az elektromosságot és a gravitációt, sem sikerült egyesíteni, és a gravitáció nincs is beépítve a részecskefizikába.
Én új útra tereltem a fizikát, az atomisztikus útra szílárd alapokkal, www.atomsz.com
"Ha beláthatóan laikus vagy, akkor fogd be inkább a szádat és hallgass az okosabbokra."
Azt teszem!
Ezért is írtam le azt, amit az OKOSABBAKTÓL megismertem a proton-antiproton eseményről!
Ja, hogy egyértelmű legyek: te nem vagy benne az "okosabbak" halmazban. Szomorú, hogy a sors egyeseknek idő előtt elveszi az eszét és öreg korukra bohócot csinálnak magukból.
