Székállástól székállásig elbontod a tetőt és megcsinálod az újat. Ez max. 4 méter szokott lenni, azaz 5-6 szarufa.
Ha sátortető, akkor egyszerre mindkét síkot meg kell csinálni.
Ezt egy nap alatt meg lehet oldani, ha minden elő van készítve.
Felteszel 3 szarufát és lefóliázod 2oomikronos nylon fóliával, úgy hogy lecet ütsz a szarufára. Ehhez kell állványzat.
De ha esik az eső akkor vársz és itatod az ácsokat.:)
Ha nem, másnap felteszitek az összes szarufát a új részre, deszkázatot a szarufákat, szerelitek a páraáteresztő fóliát és az ellenlécet. Akkor úgy lehet hagyni pár napig, hétig, amig a többi sík is elkészül.
Amikor minden sík kész van, akkor jön a cserépléc, bádogosmunka, cserép.
Nem csinálunk részleges fedést, mert nem jön ki a sor.
Mindenki így csinálja Jézus születésétől, az ácsok ezt tudják, nem értem mit agyalsz rajta.
Ha közbe jön egy nagy eső, hát ez van, de egy esőtől nem fog beázni. Megszárad.
Öt esőtől már igen.
Nekünk van egy nagyméretű ponyvánk erre a célra.
Templomoknál használjuk csak, mert ott sokkal nagyobb felületek szoktak lenni és azt nem kell rögzíteni a szarufákra.
De akkor is 2 nap alatt végzünk, azaz 1 napig van fedetlenül.
Persze, ott van a szél is. Minél kisebb hajlásszög lenne a célszerű. Rendben, köszönöm az anyagválasztáshoz a tanácsot.
Én szívem szerint január-február táján csináltatnám, amikor nincs akkora csapadékveszély. Persze ott pedig ott van a hőmérséklet kérdése, beton és halazóhabarcs tekintetében. A kőműves csapat szerint az ácsnak pedig csak az a lényeg, hogy ne csússzon. :D
de azt is elég erősre kell megcsinálni, különben egy kisebb elviszi az egészet és még nagyobb kárt csinál.
azért gondoltam a masterplast páraáteresztőre, mert azon valamennyire átfúj a szél, de a vizet lepergeti.
szóval nincs igazán jó megoldás :-/
---
szerintem még betonkoszorút is lehet szakaszosan készíteni, csak úgy valamivel több vasat fogyaszt.
láttam olyan toronyház építést, ahol egy szintnek kb a negyede nem volt kibetonozva, még csak alá sem volt zsaluzva, az egyik sarkán a sűrű acélháló görbült lefelé vagy másfél emeletnyit. szöget is ütött a fejembe, hogy mennyire gondolták komolyan, de a szomszédban már állnak a 60-80 emeletes tornyok, és biztosan azokat is csak így építették (a fotó jobb szélén látható építkezés túloldalán volt a lelógó acélháló, csak most nem találom azt a képet)
Szerencsére még van időnk tanácsot kérni/kigondolni/megtervezni. Mondjuk ideiglenes váznak faanyagunk lesz dögivel, ami a régi tetőből visszamarad. Jó lesz ez az ötlet, köszi!
"nem a vízzárás a lényeg, hanem a lejtés. úgy kell megoldd, hogy lefollyon róla a víz. ha megáll és tó lesz, mindenképpen elázol."
Voltaképp az utolsó két szóban van a legnagyobb igazság.
Aki még nem határozta el magát ilyesmire, az jobb, ha inkább néz vagy épít nagyobbat, az alaprajz is lényegesen jobb lesz. Én biztosan nem csinálnám, legfeljebb másnak.
a bitumenes vékonylemez ("kátránypapír") nem eléggé vízzáró (egy-egy csepp ferdén legördül róla, de ha vízben áll, a legapróbb gyűrődésnél is átengedi).
a bitumenes nehézlemeznek négyzetmétere 500-600 forint.
szakadástól valamelyest meg lehet védeni a később egyébként is szükségessé váló építőanyagokkal (ha azok nem cukorból vannak).
esetleg cseréplecekből készítetek egy ideiglenes fedélszéket/tetőszerkezetet, és arra rögzítitek az egyébként is szükséges páraáteresztő anyagot (pl. masterplast fátyolszövet)?
Sajnos nem lehet okosan szervezni, mivel koszorú fog rákerülni, ha minden igaz kettő (de ez az én tippem), mert fafödém van és emelve is lesz a térdfal. Állítólag bontással együtt kb. 4-6 hét, mire tető tud kerülni rá, akár csak fólia szinten. 8x10 méteres felületről van szó. A fóliákat néztem én is, de nem tudom, hogy mennyire szakadásállóak. Gondolok itt az építőanyagok lerakására, lábbal történő szakszerű arrébb helyezésekre, stb. Találtam viszonylag jó áron fátyolfóliát, amivel toldás nélkül lefedhető, de az még nem derült ki a számomra, hogy mennyire vízzáró.
Bitumen is hasad, de talán az könnyebben javítható. Bitumenlemeznél hozzájön a munkadíj is, ami viszont sajnos nem kevés egy ekkora felületnél.
A chaffoteaux nectra-ban a belső csatlakozások nagy része rézhüvely O-gyűrűvel, de nem hollandi, hanem egy rápattintható rugalmas acéllemez omega fogja össze a csőszakaszokat (az omega a csövek gallérjába kapaszkodik). A google képkeresője szerint más gyártok is használják ezt a "gyors" szerelést, nem csak a chaffoteaux-ban van ilyen.
A szürke téglalap az acéllemez dupla "omega" gerince, egyszerűen le kell "húzni", akár kézzel, akár (finoman) fogóval, nem nehéz. utána lehet széthúzni a mögötte levő O gyűrűs csatlakozót. Ezeket bátran szétszedtem (nem mindig volt könnyű), az illeszkedő felületeket súrolószerrel és szivaccsal kitisztítottam, összerakáskor nagyon pici kézkrémmel kentem be az O gyűrűket, hogy jobban összecsússzon.
Ahol műanyag szerkezetbe megy bele a réz cső, és nem hollandival, ott szintén O gyűrűs a tömítés és egy "hajtű" rögzíti kicsúszás ellen. itt a képeken látszik milyen hajcsat tartja a réz cső gallérját a műanyag alkatrészekbe. A hajcsat visszarakása nem mindig volt könnyű, szűk helyen kellett beletalálni a hegyével a lyukba úgy, hogy az egészből semmit nem lehetett látni, de férfiember ilyen kihívástól nem riad vissza. A második fotó homályos, de látszik, hogy néz ki a "hajcsat" amikor épp támasztja a rézcső gallérját.
ha csak ideiglenes megoldás kell, akkor talán nem a meglehetősen drága nehézlemezzel kellene megvédeni az esőtől, hanem okos munkaszervezéssel (szakaszokban bontani a tetőt) és/vagy mezőgazdasági PE fóliával (amiből a háztáji fóliasátrakat készítik, sőt, neked még az se kell, hogy UV stabilizált legyen).
Aki picit jártasabb a betonozásban, attól továbbra is érdeklődnék: "felszíni" beton folyókákhoz mi lenne a helyes rétegrend? Milyen magas, és széles betonágyat kell neki készíteni?
Ezt - ahogyan a többiek is írták, - könnyen szétveri a jégeső. Ettől még az üvegszál erősítésű, tekercses poliészter hullámlemezek is jobbak, annak ellenére, hogy az évek során igen sokat 'vékonyítottak' rajta.
