Nem találtam meg a garri öszetételét, de a levelek, levélnyelek lilás elszineződése leginkább foszforhiányra utalnak. A csirketrágya gazdag foszforban, de nagyon óvatosan kell bánni velük. Ezek a fekete levelű paprikák szerintem maguktól is helyre fognak jönni.
Nem ugyan az a problémátok. Ha a levelek szélei besárgulnak, majd barnulnak, fonák felé kancsarodva, az legtöbbször kálium hiány tünete. Főlleg ha szőlőnél jelentkezik, az ugyanis kimondottan káliumigényes növény.
Itt hívom fel mindenki figyelmét, mert egyre többet lehet hiánytüneteket tapasztalni, hogy mielőtt bármilyen műtrágyát használ, nézze meg hogy a növénynek mire van szüksége, mert a hiánytünetekért 90%-ban a felborított tápanyagegyensúly a felelős, és ezt mi tesszük!
Nekem vannak csirkéim és mint olvashattad hasonló feketedő levélszélű szölőm és minden növényem is van..Mit tehetnek a tyúkjaim ebben az ügyben??
Levélszélek feketednek elporladnak . Minthogyha tüzet raktam volna a közelben.. Legutolsó álláspont kálium hiány volt.. Sajnálom ezt a néhány szölőgyereket..
Amerikai kabócalepke ellen /már részben itt vannak a paradicsomon és máshol is/ tud valaki valami bio védekezést? Írtani gondolom már csak vegyszeressel lehet. köszöntem előre is.
hat inkabb feketednek. mas novenyek ugyanabban a foldben nagyjabol OK. van ugyanilyen paprika (pl pont a kep mellett tobb is) aminek semmi baja. ezert gondoltam valami kezdodo betegsegre, de akkor rossz fele indultam.
idén kaptak már tövük köré kicsit beásva novobalt tőzeget, fekete tőzeget, komposztot... ezenkívül rendszeresen adom nekik a rhododendron tápot, kétszer kaptak substral vasat és most a keserűsót... más meg rájuk se bagózik, mégis szépek nála csak simán az agyagba beültetve egyébként is, zéró tápozással... na én az ültetésnek is megadtam a módját pedig...
igazság szerint trehány voltam, mert nem jegyeztem meg a nevüket... a még mindig nagyon beteg, az egy fehér (rajta még ott a címke, majd megnézem), a másik pedig valami rózsaszín, talán nigra... még sosem volt virágjuk, tavaly ültettem őket.
én első körben saját kútfőből vashiányra tippeltem, kétszer kaptak vasat, arrafel a r.szín egész szépen kezdett helyrejönni, ahogy a képen is látszik, nem annyira kehes, mint a fehér.
a napokban valaki mutatott képeket egy hasonló kinézetű iochroma-ról, ami háromszori keserűsó permetes kúra után nagyon szépen helyrejött, ezért vettem keserűsót, tegnap azzal kezeltem őket és reménykedem.
de azóta Antisystem azt mondta, hogy ez a perzseltnek tűnő levélszél inkább a káliumhiány jellegzetes tünete... úgyhogy majd veszek olyan levéltrágyát is, amit ajánlott... mindent bevetek, csak helyrejöjjenek:D
ez két külön növény, a vas kétszeri adása előtt (sajnos arról az állapotról nincs képem, ezeket most fotóztam) mindkét növény ugyanúgy nézett ki, mint az első képen lévő. a második szépen kezd helyrejönni, alig van már perzselt szélű levél rajta, a színe is kicsit jobb már... az első viszont... :((((
jájjj, ne ijesztgess... mondjuk nem igazán volt mennyiség, amit háromfelé kiöntöttem a végén, 2 liter permetet csináltam, azzal a két magnóliát és két sápadt rózsát is megpermeteztem, kevés maradt az alján, azt öntöttem szét három növényre... remélem nem lesz gond.:O
de jó, hogy szólsz, köszönöm, máskor ilyet nem csinálok akkor.
Ja, és a karalábét is megpermeteztem actarával, mert tele van molytetvekkel, de még csak nem is gyérítette. Lehet hogy arra tapadásfokozó kellett volna? a karalábé fonákjáról minden lepereg.
Két okból is nagyon el vagyok keseredve. Elöször is három napja elszállt egy nagyon részletes hozzászólásom, amiben beszámoltam róla, hogy végül mit tettem. nagyon nehezen megy nekem ez a permetezés. Órákig tökölök, mérlegelek, olvasgatok elötte, mire végre eldöntöm, hogy mit csináljak, legtöbbször -a Te tanácsaidon kívül- aszerint, hogy mi van itthon.
De sose tudom megítélni, hogy valami hatott-e, és ha igen, miért nem, hiszen ugye beteg növényböl egészséges már nem lesz. Az új levelek meg persze hogy egészségsek, dehát az mindig úgy van, abból semmire se lehet következtetni.
Tehát a következöket tettem:
üvegház: Vertimec+Actara tünetek se kezelés elött, se utána nem mutatkoztak (így persze könnyü az Actarának, azonban az üvegházi molytetvek ellen, ha egyszer megjelentek, teljesen hatástalan), de az idén soha nem látott következetességgel permeteztem ha kell, ha nem, mert egymást követö 3-4 évben a teljes üvegházi állományt elvitték az atkák és a molytetvek.
alma, körte, birs, szilva: Actara tüneteket nem látok, de most jöttem rá, hogy az Actara miért nem jó semmire: a problémát a birsnél és az almánál molyok okozzák, azok pedig nem is szerepelnek az Actara hatáskörében. Molyok ellen mi való és mikor? Folyamatosan figyelni nem tudom, de ezek azok a fajta molyok, amik kezdettöl fogva bent vannak a magházban és együtt nönek föl a gyümölccsel.
Szölö+cukkini: kénes bordói lé + Chorus. Fogalmam soncs hogy ez így jó-e, de a szölön egyedül mutatkozó nagyon enyhe tünetek lisztharmattól származtak, azellen meg nem volt itthon semmi más, mint a bordói lé. A Chorus meg fürtrothadás ellen. A cukkini meg, mint minden évben, lisztharmatos.
A másik nagy szomorúság tárgya itt látható:
Meg tudnád mondani, hogy ez fitoftora-e?
Már olyan régen csinálom, az ilyesmiben mégis mindig bizonytalan vagyok.
Három napja permeteztem Ridomil Golddal teljesen preventíven, mert akkor még semmi betegségre utaló jel nem mutatkozott. Ez ennek ellnére (vagy -hatására?) jelent meg az utóbbi napokban
Három évvel ezelött fölütötte nálam a fejét ez a betegség, azelött sose hallottam róla, és a paradicsomot nem is permeteztem soha. De azóta folyton ettöl tartok, és akkor is permetezek, ha nem látni semmit. Szemlátomást teljesen haszontalanul.
Az ecetes ollót is következetesen bevetem, de ha egyszer megjelenik, még soha semmi nem használt ellene. A betegség, (ha megjelenik, és tényleg az?), csak alulról terjed, a fölsö leveleket nem érinti
ha kutya van, akkor ott a madár se jár, esetleg vegyél kutyát, nem lesz gondod a madarakkal... meg a többivel sem:))
a kutya és a kert pedig nagyon jól megférnek egymással, feltéve, ha a kutyával foglalkozva van, nem csak kicsapják a kertbe... és a rendszeres lemozgatás sem árt, akkor teljes békében élnek a növényekkel:)
két skótom van, ide macska, madár be nem jön... mondjuk szuka mindkettő, kanok kihugyálnak mindent.:s
Amúgy én is szeretem az állatokat, egészen addíg, míg az épített környezetembe nem rondítanak bele. Innentől kezdve gyakorlatilag harcban állok a "természettel". (szerintem nem természetes, hogy az állatok bekölteznek a házamba.)
- A galambok hetente raknak fészket a házamra, mely tevékenységük iszonyatos kosszal jár, + teleszarják az udvart és szerintem direkt az autóra céloznak.
- A szarkák olyan kövérek a szomszéd macska tápszerétől, hogy már nagyobbak mint egy grif madár és borzasztó hangosak és pofátlanok.
- A verebek az ereszcsatornában randalíroznak tucatszámra.
- A macskák renszeresen lehúgyozzák a lábtörlőket + ajtókat
- A nyest minden éjjel végigmászkálja az autókat és a tetejére szarik.
- A kiskerti kártevőimet nem részletezem, mert az nagyon hosszú lenne.
- Aztán itt vannak ezek a pókok. A kis nyaralómat teljesen ellepik, főleg kívül. Olyan kövér pókok vannak, hogy már félelmetesek. Főleg most, hogy kisgyerekem van még attól is félek, hogy megcsípik, viszont pont Ő miatta nem használhatok vegyszereket a házon. Mondjuk tavaly 5 üveg biokillt fújtam rá a házra, eredménytelenül, pedig este célzottan használtam.
Legújabban a házon a forrasztólámpát használom, rákötve egy hosszú rúdra, ez viszonylag jól működik, de nem alkalmazhatom a buxusokon.
ezek szerint a lombtrágya alkalmazása mindenképpen előnyösebb, ezentúl majd nem öntök, hanem fújok.:)
amúgy ott biztosan nincs építési törmelék, ahová a magnóliákat ültettem, mert a telek végében vannak.
hortenziamániás vagyok, van vagy 30 tő a kertben, nagyon szépen fejlődnek... igaz, hogy a macropyllákból az istennek sem tudok kéket varázsolni, hiába adom nekik a savanyító tápot, akkor is rózsaszínek maradnak... nem baj, úgy is szépek.:)
a telkünk amúgy konkrétan krumpliföld volt évtizedeken keresztül, mielőtt mi megvettük... nem tudom, esetleg ez kivehette a tápanyagot a földből? Bár igazság szerint 2001-ben építkeztünk, azóta volt ideje "pihenni", a magnóliák helyén meg pláne nem volt semmi... vagy ha egyszer kimerül a talaj (mondjuk a krumplitól:D) és nem kap tápanyagpótlást, akkor magától nem lesz már jó talaj belőle, hiába pihen hosszú éveken keresztül?
egyébként a magnóliákat, ahogy az összes növényt a kertben nagy ültetőgödörbe ültettem, ők kaptak rhododendronföldet és fekete tőzeget is a gödörbe bőven, mert amúgy itt nagyon rossz, kötött, agyagos talaj van.... és azt olvastam, hogy a magnólia a savanyú talajt szereti, mint a hortenziák, ezért lettek ilyen kombóba ültetve... tutujgattam én őket a kezdetektől, mégis ez a hála:s :D
szomszédasszony meg csak elvermelte az agyagba 2 éve, és az övé gyönyörű... ennyit a tutujgatásról...:)))
A magnóliára, hortenziára, fenyőkre egyaránt igaz, hogy nagyon nem bírják a túlzott mennyiségű meszet, tehát pl. sok esetben kiderül, hogy egy területen azért nem marad meg soha ilyen típusú növény hosszan, mert építési törmelék van a földjében, vagy ilyesmi. Ezzel kalkulálni kell, hogy földdel fedett sittre még véletlenül sem érdemes ilyeneket ültetni. A másik, hogy ezeknél a növényeknél a vasszulfátos/magnéziumszulfátos locsolást nem a vashiány vagy magnéziumhiány leküzdésére szokták javasolni, hanem, mert ezek az anyagok megkötik (gipsszé csapják ki) a talajban lévő túl sok meszet, ilyen módon meszesebb talajokon is meg tud élni a növény. A harmadik, hogy pont ugyanezért a talaj meszessége alapvetően befolyásolja, hogy a talajhoz adott vasszulfőát vagy keserűsó milyen mértékben tud felszívódni, tehát meszes talajokon pl. gyakori tapasztalat, hogy hiába van a talajban az a vas vagy magnézium, de a növény nem tudja felvenni, lomptrágyaként, levélen át meg igen.
annyira rendes vagy, hogy foglalkozol a kis nyűgjeimmel, köszönöm szépen.
igaz, hogy ez csak két kis nyamvadt magnólia, még csak tavaly ültettem őket, más mondhatná erre, hogy nem nagy veszteség lenne, de én nagyon szeretném, ha életben maradnának, fontosak nekem, úgyhogy köszönöm.:)
veszek én mindent, csak helyrejöjjenek, jövő héten beszerzem ezt is.
majd készítek fényképet róluk később...
tavaly is volt valami bagatellnek tűnő gondom, akkor is nagyon segítőkész voltál, úgyhogy elismerésem, hozzád bátran fordulhat az ember.:)
Valszeg semmi rossz nem fog történni, pont azért, mert a keserűsó nehezebben szívódik fel a talajból.
Félreértés ne essen, nagyobb növények, mittudomén fenyők magnézium-ellátása megoldható úgy, hogy az ember a törzstől bizonyos távolságra talajfúróval csinál néhány fél méteres lukat, beleszór lukanként vagy negyedkiló keserűsót és betemeti. Aztán az ott lassacskán feloldódgat, elszivárog, a fenyő meg felveszi...
Egyébként meg az előbb írtam egy hosszú szöveget neked, ami jól elszállt, a lényege az volt, hogy a hiánybetegségek precíz meghatározása és a célzott elempótlás az a termelés technológiája ahol komoly gazdasági vonzata lehet 5-10-100 hektáron. Kiskertben vesz az ember kiskerti célra gyártott kombinált lombtrágyát, és használja időnként. Például:
