Köszi, hogy ilyen hamar válaszoltál. Lenne azért egy buta kérdésem, a kezelőcipőt párban adják? Nekem csak a jobb lábamat műtik, és nem bütyök miatt, hanem ún. hallux rigidus, vagyis ízületi kopás, a kinövés nekem felfelé van. Azt mondta a főorvos, hogy Brandes műtétem lesz, és amennyire tudom az olyan mint a tiéd volt, vagyis levágnak a lábujjcsont végéből, hogy legyen izületi rés, mert nekem már nincs. A másik lábamon semmi nincs hálistennek. Na aztán még egy kérdés, tudsz-e arról csak nagyságrendben, hogy mennyi pénzt szoktak adni egy ilyen műtétre?
Most hogy vagy, és mennyire fáj a lábad? /remélem semennyire :)/
Sziasztok! Látom elég sok mindenkinek volt már bütyök műtétje. Nekem mindkét lábamon szükség lenne a műtétre. Nagyon nehezen szántam rá magam, de most már muszáj, lassan nem tudok cipőt felvenni és hát nagyon fáj a talpam is és a lábujjaim is, persze a bütyköm is. Aki fizikai munkát végez (nem túl megterhelőt) az kb. mennyi idő után tud dolgozni. Még csak most jelentkeztem be ortopédiára, valamikor június végén, július elején szeretném megcsináltatni. Valakinek van valamilyen tapasztalata az Uzsoki kórházról?
Szia Schillerandi!Szerintem kell a kezelőcipő Neked is. Nélküle el sem tudom képzelni a közlekedést az elején!! Nekem nagyon hasznos - bár kicsit ronda - de az ilyenkor nem számít! Én a Karolina úton vettem az Ortopéd Klinika bejáratánál. Azt javaslom, hogy már a műtétre vidd magaddal a kórházba. Engem altattak, mert vérhígítót szedtem előtte és nem hagytam időben el, így nem vállalták az epidurális érzéstelenítést. Ettől függetlenül én jobban örültem az altatásnak. A műtétet követően 5 órával már a saját lábamon mentem ki a mosdóba, persze felügyelettel a kezelőcipőben. Nagyon, nagyon hasznos darab. Nekem drót, csavar hála a jó Istennek nem került a lábamba, így talán gyorsabb a gyógyulás is.Tegnap vették ki a varratokat két hét után és már fásliznom sem kell. Az előrejelzés szerint jövőhéten már próbálkozhatok egy kényelmes, lapos normál cipővel is :) Neked sincs bütyköd, hanem más problémád van? Kérdezz nyugodtan, ha valamire még kíváncsi vagy, ha tudok szívesen válaszolok. Szorítok Neked és ne félj tőle!!! Manyesz
nagyon örülök, hogy találtam valakit, akinek ugyanolyan műtéte volt, mint nekem lesz ápr.23-án. Dr Soós Pál fog műteni a János kórházban. Azt szeretném kérdezni, hogy ilyen műtétnél kell-e a kezelőcipő, és hol tudom beszerezni előtte? Látom nagyon áll a fórum, és csak reménykedem, hogy még olvasod...
Még azt is szeretném tudni, hogy választhatok-e az altatás, vagy az epidurálás között, vagy ez abszolút az ő döntésük? /jövő héten megyek konzultálni az aneszteziológushoz/
Köszönöm a válaszod, s biztatást. Látom nem vagyok egyedül, hogy a tehetetlenség türelmetlenné tesz. Én jövő héten csütörtökön megyek vissza ellenőrzésre, s utána én is elmegyek dolgozni, bevisznek autóval, s haza is hoznak. Ott felpolcolt lábbal tudok már ténykedni, mert én is irodán dolgozom. Nekem már az első héten levették a kötésemet, csak az ujjam van leragasztva. Ugyanis az ujjam hegyétől van a drót, vagy inkább ahogy láttam (akár egy horror) egy kampó áll ki belőle. A bütykömet nem bántották, alatta lett elvágva a csont, s valahogy úgy van elrendezve a csont, mert az öregujj melletti ujjam visszakerült a helyére. Az volt lesüllyedve, s azon a csonton már nem bírtam járni. A vágás nem is nagy, s szépen begyógyul már. Kenegetem fekete nadálytő kenőccsel, az a legjobb csontépítő krém. Na ez a csont mellett hosszanti irányban van egészen a bütyök alá levezetve, s az rögzíti, s huzatja az ujjamat. Nagyon egyenesen áll most az öregujj. Én leginkább mezitláb szeretek menni, mert így érzem, hogy arra a részre nem léphetek rá. Mozgatni nem tudom emiatt egyáltalán. A többi ujjamat maszírozgatom. Még 3 hét, aztán kihúzzák akkor remélem mozog is az ujjam. Türelmetlenségem ellen én is azt mondom, hogy meg kellett csinálni, mert utána jó lesz a lábam. Nagyon szeretek kirándulni, s alig várom, hogy mehessek már. Vagy kia a kertbe. Nagyon szép az idő, ma egy kicsit felvisznek a hegyre napozni. Ez is erőt ad, sőt az is, hogy a munkahelyen a csajokkal gyorsabban tellik az idő.
Én ez elejétől fogva zuhanyoztam. Neylon zacskót tettem a lábamra, kettőt, szorosan legumiztam, sose lett vizes a lábam.
Az ujjamról nem is vehetem le a kötést, igaz akartam, de sehol se kapok megfelelő tapaszt. szívesen körbetisztítanám az ujjamat, fertőtlenítővel. Úgy érzem, hogy alatta befülledt az ujjam, s még a műtéti szenny is rajt van, de egyben meg félek, hogy a kampó mellet nehogy valami fertőzés érjen. Én is vágyom, már arra, hogy normálisan tudjak menni, ne csak totyogjak. Már szerencsére, főzés, mosást megcsinálom, igaz közbe le kell feküdnöm, mert a vér ha leszáll az ujjamba, az nagyon rossz.
Nagyon köszönöm a lelkesítő szavaidat! Úgy tűnik, valóban a 3. hét vége teszi próbára a türelmünket, mivel én ezen a héten csütörtökön voltam éppen 3 hetes és tegnap, azaz pénteken zuhantam be egy kicsit magam mellé. Talán ez azért van, mert már érezzük, hogy jobban vagyunk, ugyanakkor - legalábbis én így érzem - egy kicsit tartok attól, hogy nehogy "túlficánkoljam" magam és túlzottan kihasználjam a kezelőcipő által nyújtott mozgás lehetőségét. Ugyanakkor viszont - bármennyire örülök a kezelőcipőnek - mégis úgy érzem magam, mint egy béna kacsa, akarom mondani pingvin. :-) Mindenesetre örülök, hogy Te már futsz-szaladsz, remélem, hamarosan mi is a nyomdokaidba lépünk. Ma úgy döntöttem, hogy kihasználom a jó időt és délután kiülök a teraszra, Mády doktor úr által mondottaknak megfelelően átmenetileg megszabadulok a kötésektől és fotoszintetizálok kicsit. Biztosan jót fog tenni a műtéti hegeknek és a lelkivilágomnak egyaránt. Még egyszer nagyon köszönöm a lelkesítést és természetesen a legrosszabb hangulatomban sem bántam meg, hogy megműttettem a lábaimat, mert biztos vagyok benne, hogy sokkal jobb lesz. Szép, napsütéses tavaszi napot és további jó LÁBadozást mindenkinek!!
Lányok, nagyon megértelek benneteket, pár hete még én is ugyan igy éreztem.
A harmadik hét vége volt nekem is a mélypont.
Aztán mikor négy hét után elmentem kontrollra, és a Mády doktor úr azt mondta, hogy már fel lehet venni rendes cipőt, és próbáljunk rendesen járni, na én onnantól kezdve le sem ültem.
Boldog voltam, hogy járhatok, egy kényelmes edzőcipőt fel tudtam venni, onnantól kezdve vezettem, igy nem volt akadály, hogy bárhova eljussak!
Ma már 7 hetes a lábam, de már egész nap talpalok, tegnap egy elszáradt tuját vettem ki a kertből:)
Jó, azért persze még érzem, és kicsit dagadt este, de használom, és boldog vagyok, hogy megmütettem.
Már az ujjaim is egész jól kezdenek hajolni, tul sokat nem tornáztatom, mert ehhez nincs türelmem, hogy naponta 100-szor le fel rángassam, de olyan sokat megyek, remélem ez is ugyanolyan hasznos.
Azért ha lefekszem este mindig csinálok körzéseket, ha felkelek lábujjhegyre állást stb-
Sokat irtam ide még pár hete, és képeket is tettem fel,nézzétek vissza, olvassátok el, hátha erőt ad. Volt hogy én is elkenődtem, de tényleg visszagondolva, olyan gyorsan elrepült, és azt hiszem, megérte!
A hegem olyan szépen összeforrt, szinte el sem hiszem, alig látszik a vágás helye!
Ugy hogy fel a fejjel, hipp-hopp itt a gyógyulás:))
Én is tegnap voltam 3 hetes és már nagyon rosszul viselem a mozgáskorlátozottságot, még akkor is, ha igyekszem pozitívan állni a helyzethez. Az első 2 hétben igyekeztem betartani az ágynyugalomra vonatkozó utasítást, de a héten már a párom reggelenként bevitt dolgozni és esténként hazahozott, amit az tett lehetővé, hogy irodai munkát végzek. Nekem is drót van a lábamban, de nekem Mády tanár úr azt mondta, hogy majd októberben fogja kiszedni. Soha nem gondoltam volna, hogy annyira fogok vágyni egy kis mezítláb történő sétálgatásra (akár csak a lakáson belül), amennyire most sóvárgok eziránt. Szeretnék már végre beállni a zuhany alá és nem egy fóka módjára a lábaimat a zuhanykabinon kívül hagyva beülni. Mindettől függetlenül - ahogy fentebb is írtam - igyekszem pozitívan hozzáállni a helyzethez és úgy felfogni, hogy ha túl leszek ezeken a heteken, akkor sokkal jobb lesz, mint műtét előtt. Némiképp hullámzó a hangulatom és úgy tűnik, hogy most a kicsit letörtebb (kevésbé lelkes) szakaszban vagyok.
Te mennyire tudod/mered mozgatni a lábujjaidat? A kötést levetted már? Nekem a tanár úr azt mondta, hogy ha magamnál vagyok (azaz nem alszom) és ugyanúgy vissza tudom kötözni, ahogyan azt múlt hét pénteken a varratszedéskor ő tette, akkor vegyem le nyugodtan a kötést kis időre, mossam le a lábam, kicsit pihentessem és aztán kötözzem vissza. Mikor fogunk tudni ismét járni? Nem magas sarkú cipőről álmodozom, csak egy egyszerű, normális járásról...
Nekem ma 3 hete volt a műtétem. A tehetetlenség, a fekvés, s hogy nem tudok még menni engem is már kikészít. Sokat mozgó típus vagyok, s ez már gyötrelem. Süt a nap, lementem levegőzni, de se a menés, se a padon ülés nem ment, még mindíg fel kell rakni a lábamat. Még újabb 3 hét, s kiveszik az ujjamból a drótot, akkor már talán rá tudok lépni. No, de addig????
Kedves leendő sorstársaim !Májusban megyek műtétre, elferdült öregujj és kalapács ujj miatt, meg persze fáj is a talpam.Nekem azt mondta az orvosom /vidéki kórház/, hogy befogja gipszelni mert elég sok korrekciót kell végrehajtani a lábfejemen. Kérdésem, hogy van -e köztetek, olyan akinek szintén begipszelték műtét után a lábát ?és mi a tapasztalata ezzel kapcsolatban. Előre is köszönöm a választ.
Lehet, hogy kicsit viccesen hangzik, de bütyök nélküli bütyök műtétem volt :) Nem volt bütyköm, viszont ahol nektek bütyök nő, ott nekem teljesen ki volt kopva az ízület és szinte csont a csonttal találkozott. Igen fájdalmas pár év van mögöttem! Na de ennek vége remélem! Így a műtét alkalmával az öregújjamat lerövidítették, hogy egyszerűen levágták az ízületi fejet, így nem érnek össze a láb középcsonttal. Kisebb cipő kell :) A gyógyulás szerintem hasonló módon zajlik, mint a klasszikus bütyök műtét után. Nekem már a második naptól tornásztatni kell, aminek az orvosom szerint meg van az eredménye, mert ma nagyon elégedett volt, mikor ő "csavargatta" meg. Borzasztóan féltem, mikor először csináltam, de legnagyobb megdöbbenésemre nem fájt!! Azóta minden nap többször nagyon lelkesen tekergetem, csavargatom!!
Minden elismerésem azoknak a sorstársaknak, akiknek nem egyszerre végezték el a műtétet és volt lelki erejük a másodiknak is nekiugrani.!!! Engem nem is a fájdalom zavar, hisz az napról, napra elviselhetőbb, hanem a tehetetlenség, lassúság, fekvés!! Nem is fájdalomcsillapító kell ehhez, hanem nyugtató, hogy kibírjam ezt a semmittevést :) Varratszedésig még egy hét és addig biztos sokat járok ezen a nagyon jó és hasznos fórumon.
Nagyon aranyos vagy,hogy érdeklődtél nekem:-)köszönöm
Már annyira várom a teljes gyógyulást,hogy a gyógycipőket nézegetem egész nap,vagy ha nem gyógycipő akkor olyan betét a cipőbe,hogy a legjobb legyen a lábinkóimnak hisz most megszenvedték.......
Nekem a jobb lábam most pénteken lesz 3 hetes a bal pedig 1 hetes pénteken.Még nem érkeztem visszaolvasni de kiváncsivá tettél,hogy neked milyen műtéted volt pontosan?!!
Nekem leszedte a bütyköt illetve huzallal visszaállította a lábujjferdeséget:Austin módszer....
Pótolom a lemaradásom és olvasok:-)
Szép estét és további jó,gyors gyógyulást kívánok!:-)
Beszéltem az orvosommal cipő ügyben. Azt tanácsolta, hogy 6 hét után bármilyen, nem túl magas cipőt felvehetek, ami kényelmes és szélességben elviseli a lábam. Később akár körömcipőt is, ha nem érzem rosszul magam benne. Na most ez kicsit utópisztikusnak tűnik itt fekve, fáslis lábbal :), de megígérte, hogy nyár végére "csinos" cipőt is tudok hordani. Hozzáteszem, hogy nekem nem klasszikus bütyök műtétem volt, de hasonló. Előzőekben írtam róla. Fontos, hogy rendszeresen tornásztassam az ízületet, hogy ne maradjon kötött. Nem tudom, hogy ezzel az infóval tudtam-e segíteni?
Szia Pannika03! Én ma megyek kötözésre és beszélek az orvosommal, így rá tudok kérdezni, hogy mit javasol. Amit eddig hallottam, hogy 3-4 cm-es saroknál nem magasabbat és feltétlen olyat, amibe betétet is bele lehet tenni. Ja és persze ne legyen vékony a talpa, hogy ne érezd a talajon, ha egy kavicsra lépsz.Persze nem biztos, hogy Neked is kell lúdtalpbetét, de általában javasolják. Estére írok, hogy mit mondtak a kórházban a tanult emberek :) Te hol tartasz a műtét után?
Nem félek a műtéttől, biztos lesznek fájdalmaim, de kibírom. Az az igazság, hogy a barátnőm régen megműtette a lábát és kb. 10 éve próbált engem is rábeszélni, de mostanra érett be a dolog és lett annyira kellemetlen a cipőviselés, hogy rászántam magam. Abban bízom, hogy azóta fejlődött annyit az orvostudomány, hogy jobban meg tudják csinálni, hiszen ez ma már rutinműtétnek számít. Írjál a további tapasztalataidról is, kíváncsian olvasom!
Szerintem is jó, ha jó időben csinálják, hisz nem mindegy, hogy a kezelő cipőben lefagy-e a lábad, ha ki kell menned :) Az XS-es cipő is hosszabb, mint egy 37-esláb és ez is védi, ha véletlenül beleütnéd valamibe. (bár nem szeretném) Mindenképpen próbáld fel mielőtt megveszed! A bősége tetszőlegesen állítható. Igen engem 6 napja műtöttek és elég mobil vagyok már lakáson belül. Természetesen sokat pihentetem és felpócolom, de már nem vagyok kiszolgáltatva, mert mindent elvégzek, ami szükséges. Na nem nagy takarítást és 5 fogásos ebédet, de így már elviselhető. Sok sikert és ne félj tőle, mert elviselhető a kellemetlenség amivel jár.
Ha jól vettem ki, akkor nemrég műtöttek. Csupa jót olvasok a kezelőcipőről és mivel nem szeretnék itthon sokáig pihengélni (ámbár az orvosom szerint 2 hét pihenés felpolcolt lábbal, semmi ablakpucolás :)) )
mindenképpen beszerzem ezt a cipőt. Nem tudom , hogy mikor műtenek, ápr. végén megyek vissza az orvosomhoz, én azt kértem, hogy nyáron legyen a műtét, mert utána könnyebben tudok az utcára menni. Egyébként nem is tudta volna korábban vállalni, tele a naptárja. Szerintem nekem is elég lenne az XS méretű cipő. Jó gyógyulást kívánok és továbbra is olvasom a tapasztalataitokat, hogy tudjam, mire számítsak!
Köszönöm és puszi mindenkinek illetve sok sok türelmet,kitartást mielőbbi gyógyulást!!!!!
Nekem is 37-es lábam van és erre S-es méretű cipőt kaptam ami kicsit hosszú de nekem azt mondták,hogy pont azért,hogy védje elől is a lábamat!Szerintetek?
Nekem felszívódó varratokat tettek valakinek még esetleg???
Én a 37-es lábamra XS-es cipőt kaptam és szerintem pont jó. Elég a bősége és a hossza is. Nagyon mókás, mert mind a két lábra egyforma, így nem kell erőlködni, hogy melyiket melyik lábamra kell felvenni. :)Kicsit úgy néz ki, mint amikor a gyerekek"kacsán" veszik fel a cipőjüket! Nagyon örülök, hogy már a műtét napjára beszereztem, mert így az első lépések nem voltak olyan szörnyűek! Azt a tanácsot kaptam a boltban (Karolina u.), hogy tartsam meg későbbre is, mert ha elfárad a lábam, vegyem fel egy kicsit az otthoni munkákhoz, mert nagyon pihenteti és tehermentesíti a lábat. Valószínű így is van, bár most a műtét után pár nappal, nehezen tudom elképzelni, hogy pihentessen :).
Sziasztok! Engem Dr. Kiss Jenő műtött 18-án. Mind a két lábamat egyszerre, de nem igazán bütyök miatt, hanem kopás miatt. Ha jól értettem amit a doktor Úr mondott (borzasztó ideges voltam) a lábközépcsonthoz közeli újpercet rövidítette meg, hogy ne érjenek össze az elkopott részek :( Lelhet, hogy később kisebb cipő kell?
Altatásban végezte a műtétet és ébredést követően 5 órával már a kezelő cipővel egyedül kimentem a mosdóba. Igen hosszú túrának tűnt, de sikerült. Itthon is használom a cipőt és szinte csak abban teszem le a földre a lábam. Reggeli órákban kimondottan könnyebbnek érzem a mozgást, de délutánra olyan érzés, mintha gömbölyű lenne a talpam és nem szégyenlem bevallani, hogy fáj is. Én már átkötöttem magamnak, mert megmutatták hogy kell a láb újak között a kötést átvezetni, hogy eltávolítsam egymástól őket. Engem a korlátozott mozgás és a sok pihenés visel meg igazán. Kérdezném, hogy aki már túl van a varratok eltávolításán, könnyebb lett a mozgás és a teherbírás? Azt nem tudom, hogy van-e bent idegen anyag, de az első ellenőrzéskor megkérdezem. Talán igen, hisz ketté vágták a csontokat és azt valahogy rögzíteni kellett. Ilyen új rövidítésről hallottatok már, mert én még nem.
Nem tudom, hogy jártatok-e már így, de tegnap hosszas beszámolót írtam a varratszedésről hozzászólásként a fórumra, majd annak ellenére, hogy amikor elkészültem, az "elküldöm"re kattintottam, az általam írt szöveg eltűnt és a fórumon sem jelent meg. Úgyhogy most ismét leírom, hogy 2 héttel ezelőtt csütörtökön műtöttek, melyhez képest tegnap Mády tanár úr kiszedte a varrataimat. :-)) A varratszedés alkalmával volt lehetőségem megnézni a lábaimat és örömmel konstatáltam, hogy bár lábszépségversenyen még nem indulnék (vagy legfeljebb az esélytelenek nyugalmával), de azért alakul és már most sokkal szebbek, mint műtét előtt. A tegnapi varratszedésen lehetőségem nyílt arra is, hogy a tanár úrtól megkérdezzem, hogy került-e "idegen test" belém. Így kiderült, hogy az Austin módszerrel műtött lábaimba drót került, amit október környékén fog a tanár úr kiszedni. A varratszedést követően a vágások újra leragasztásra kerültek és a lábaim ismételten bokáig be vannak fáslizva. A tanár úr elmondta, hogy amennyiben képes vagyok arra, hogy a lábaimat ugyanúgy befáslizzam, ahogyan ezt ő teszi (amire annak ellenére, hogy a tanár úr megmutatta és részletesen elmagyarázta, hogy hogyan kell csinálni), akkor a 2 hét múlva esedékes kontrollig néha leszedhetem a kötést, lemoshatom a lábam és kötés nélkül pihentethetem, de utána szigorúan vissza kell kötni és a kezelőcipőben szabad terhelni. A tanár úr által elmagyarázott kötésnek az a lényege, hogy a fáslit többször át kell húzni az öregujjam mellett és ezzel kell gondoskodni arról, hogy az eddig többi ujjamhoz nagyon ragaszkodó öregujjaimat a többi ujjam kiközösítse. :-)) Szóval szegény öregujjaim magányosságra vannak ítélve.:-))))
Mindenesetre a varratszedés után sem változott a véleményem a "műteni vagy nem műteni" kérdést illetően, azaz nagyon örülök, hogy rászántam magam a műtétre. Aki még csak barátkozik a műtét gondolatával, annak csak azt tudom tanácsolni, hogy bele kell vágni.
Varratszedés és kötözés közben elmeséltem a tanár úrnak, hogy naponta rebegek hálát a kezelőcipőkért, amelyek lehetővé teszik, hogy még ha gésa módjára aprókat lépve is, de járjak, melynek kapcsán kiderült, hogy a kezelőcipőket a tanár úr honosította meg kis hazánkban. A tanár úr elmesélte, hogy a kezelőcipőket megelőzően egyszerre nem is szívesen műtötték mindkét lábat, mivel az min. 2 hetes kórházi tartózkodást, térdig gipszet és mankók használatát jelentette. Ehhez képest tegnap találkoztam a volt szobatársaimmal (mivel nagyon jó társaság jött össze a szobánkban, ezért direkt így beszéltük meg) és valamennyien a saját lábunkon, mankó vagy bármilyen egyéb segédeszköz használata nélkül érkeztünk a kezelőcipőinkben totyogva. :-)
Engem a "régi" MÁV Kórházban (ma már Honvéd Kórház) fognak műteni, előtte utána néztem a neten és jókat olvastam róla. Még nem tudom, hogy milyen módszerrel fognak műteni, április végén megyek vissza időpont egyeztetésre és akkor fogja megnézni az orvos a röntgenfelvételt, gondolom ez dönti el a továbbiakat. Azt előre közölte, hogy helyi érzéstelenítés lesz és hogy csavarozni kell. Köszönöm, ha megérdeklődöd, hogy a 37-es lábamra mekkora kezelőcipő kell, mert erről még nem olvastam itt a fórumon, hogy milyen lenne jó. Ha a Tiéd megfelel, akkor beszélünk utána. Mennyire vagy mobil a két műtött lábbal? Ugyanis van egy kiskutyám és nem szeretném sokáig nélkülözni, szeretném mielőbb én sétáltatni, még ha ez nem is hosszú utakat jelentene. További gyógyulást!
Köszi, a jókívánságot. Nem csináltatom még meg a másik lábamat, egy kicsit jegelem. Nyugdíjba megyek a nyáron, majd utána. Úgy volt, hogy ezt is akkor fogom megműttetni, de sajnos már nem bírtam vele menni.
Nekem azt mondta a dokim, hogy 4 hét után elmehetek dolgozni, mivel ülőmunkát végzek, s felpolcolt lábbal, tudok tevékenykedni. Hát bízom benne, hogy úgy is lesz.
Nekem egy hét után már csak tapaszom volt, hát még dagadt a lábam, de még csak 2 hét telt el. De eltünt a nagy bütyök, s a második ujjam is visszakerült a helyére. Nem tudom, hogy, hogy tudom majd mozgatni, de biztos tornásztatással fog majd menni.
Sok sikert a varratszedéshez, biztos szép lesz a lábad! Ne izgulj, minden rendben lesz!
Gratulálok a varratszedéshez! Én holnap megyek és már nagyon izgatott vagyok. Gyakorlatilag 2 hete van a kötés a lábamon és már várom, hogy a varratszedéskor lássam, hogy vajon hogy néznek ki a lábaim kötés nélkül, bár azért kicsi félelem is van bennem ennek kapcsán. Nagyon bátornak tartalak, hogy gyors "egymásutánban" csináltatod meg a lábaidat, lehet, hogy ha nekem nem csinálta volna meg a Mády tanár úr egyszerre, akkor nagyobb szünetet hagytam volna a két műtét között. A kezelőcipő nekem nagyon bevált, gyakorlatilag ennek köszönhetem, hogy - ha az első napokban leginkább pingvin módjára totyogva, de - annak ellenére, hogy a két lábamat egyszerre műtötték, a műtét utáni naptól kezdve tudok "járni". Az újabb műtéthez sok sikert és mielőbbi gyógyulást kívánok Neked!
