Kösz, tényleg visszaolvashattam volna. Lakóhely szerint sok mészre gondoltam, de ilyen ültetés mellett ez nem játszhat szerepet.
Az elmondottakból én arra jutottam, hogy sok a szervesanyag a talajban gondolok a tőzegre meg a társaira. A szervesanyag lebontáshoz sok nitrogén kell a talj mikrobáknak és ettől már nitrogén hiányod lehet amitől sárgul a levél, de hasonló a helyzet a többi tápanyaggal is. Ezek a virágföldek gyengén vannak ellátva tápanyaggal kellett volna valami alaptrágyát belekeverni ültetéskor.
Láttam foglakoztat a voldünger. Az feloldva beöntözve valsz jó eredményt ad és amikor majd kinő a gyökere a gödörből azután oylan lesz talán mint a szomszédoké.
Én szeretem a madarakat nézni, hallgatni, etetni. Nem azért etetem őket, hogy a két nyüzüge magról kelt barackfánkat karban tartsák, hanem azért mert élőlények, környezetünk részei, ugyan annyi joguk van itt tartózkodni, mint nekünk.
Nem hogy riasztom őket, hanem tele raktam az erkélyt, udvart oduval, etetővel. Még nyáron is jönnek enni.
A verebek civakodásán jókat mulatok, különösen akkor, amikor a kutyám rájuk morran és utána fél óráig méltatlankodnak rajta.
Szóval én szeretem a kertemben a madarakat, mert sok férget elpusztítanak és amellett kellemes látvány a szemnek, muzsika a fülnek.
Elég alaposan megpermeteztem az uborkasort alulról-felülről mindkét oldalon és kard módjára beböködtem a sűrűjébe. Így a kétféle szer miatt a rezisztencia szinte kizárt, ha néhány példány mégis túlélné kap legközelebb is.
Lehet, hogy a Decis-t feleslegesen szórtad (azt mos nem is említve, hogy valszeg nem tudtál hozzáférni rendesen minden rovarhoz - de gondolom, az Actarát nem véletlenül adtad hozzá ;-) ).
Minap én is Actarát adtam az uborkán (és babon) levő tetveknek, és hát totális hatással kiütött mindent. Nagyon tetves volt már...! Nem lehetett tovább várni, mert megették volna a növényt a tetvek (így is eléggé leamortizálták, de azért rendben van).
Napok óta hallgatom a földön és egyéb helyeken "síró" zengőlegyeket (de volt levélre ragadt is)..., és láttam fátyolkát is elpusztulva az uborka levelén... körülötte pedig a már lerakott nyeles "tojásokat"...
Érdekes, hogy katicákat azóta is csak élőt látok. Lárvát és kifejlettet is.
Azért nem potyára, mert azt amúgy is ilyenkor kell az atkák ellen, így most talán nem fognak felszaporodni. Védekezni akkor jó, amikor még nincsenek tömegesen, különösen atka ellen, ami hálót sző maga köré és akkor már lehetetlen elérni a kontakt permetszerrel, felszívódó meg csak II. kategóriás van ellenük.
Ezen a saját készítésű régi videón meg azt láthatod, hogy mekkorák a bab levelének fonákán. Kicsit homályos, de a mozgásuk is látszik. Szabad szemmel éppenhogy láthatók, már ha jó az ember szeme. Magát a kártételt könnyebb észrevenni.
Sziasztok! A telkünk hátsó végén van két, korábban gyönyörű, életerős, egészséges tatár lonc bokor, melyek most hirtelen, egy-két hét leforgása alatt erősen tönkrementek: a leveleik nagyrészt lehullottak, ami maradt, az is töppedt, színeváltozott, foltos.
Kérdésem: lehet ez betegség (ha igen, micsoda), vagy a tetű hátsó szomszédom meglocsolta valamivel?
Madarakról csak anyit mikor vásároltam egy telket melyiknek egyik végén egy erdő van és is azt gondoltam ha védem a madarakt akkor azok nékem elintézik a rovarokat. Én naiv telente kb 1 mázsa napraforgót etettem meg velük és odukat helyeztem ki. Rendessen oda is szoktak. Az eredmény az volt hogy allig várták hogy egy gyümölcs elkezdjen pirosodni vagy sárgulni abban a pilanatban ösze visza csipkedték a korai cseresznyétől a késői körtékig bezárólag mindent. A rovarok is megmaradtak. Azóta nem etetem őket hanem különféle madár risztókal próbálom távol tartani a madarakat. A rovarokal meg én elbánok.
"Egy olyan kis országnak, amilyen mi vagyunk, nem kellene százmilliókat költeni növényvédelmi szerekre, ha a madárvédelmi törvényeket a legszigorúbban betartanánk, és főleg a hasznos madaraink elszaporítását tűzön-vízen keresztülvinnénk.
Ha pedig valaki ezeket a " százmilliókat" a regényes képzelet túlzásának minősítené, kérdezze meg a növényvédelmi kutatóintézetet, és győződjék meg maga ennek a fantasztikus számnak valódiságáról." Fekete István
Ez egy uborkalevél fonákja , sajnos elég sok ilyenem van.
Ezek az atkák? 3-4 másodpercenként vezényszóra mozdulnak szinte egyszerre órás lupe-vel nézve érdekes volt. Gazda szemmel nézve nem. Ezért elsősorban gazda vagyok, SANMITE volt itthon azzal permeteztem és pár nap mulva megismétlem (uborkára 3 napos)
Káposzta-bagolylepke ellen mit tanácsolnátok? Már berágták magukat az épp fejesedni készülő káposzták belsejébe, nem érem el őket... Állítólag éjjel előjönnek, mert fénykerülők. De attól tartok, hogy a kontakt szerek nem érik el őket, mert talán sok már ki sem jön a fejből, meg attól is félek, hogy a felszívódó szer csak csúcsirányban terjed, így a fejben belülre nem ér el az sem. (Esetleg belocsolás? Épp fejesedő káposztánál mérvadó az még?) Szentségeltem már egy sort... Több száz káposztaféle, ebből vagy száz a fejes káposzta, meg több tucat kelkáposzta. Pedig utoljára június 29-én kezeltem Actarával, azelőtt meg kb. 10 nappal. Plusz kontakt Decis-szel és régi Basudinnal. Van még egy csomag Dimilinem, lehet, azt kellene, de az is kétséges, hogy eléri-e őket.
Fene gondolta volna, hogy ennyi rovarkártevője van a káposztának. Azt nem tudom csak, honnan jöhettek...
Most, hogy mondod (írod), nálam is leesett a tantusz. Hangyasavról (sav!) én is hallottam, és nagyon könnyen belátom, hogy a hasonló életmódű méhek is savas vegyi fegyvert használnak. Samubá szódabikarbóna hatásosságáról szóló megjegyzése méhcsípés esetére, ugyancsak megerősíti amit írtál. Én egy másik viszketés elleni anyagot használok szúnyogcsípés esetén: közönséges háztartási szalmiákszeszt. Darázscsípésre feltehetően nem lenne jó, de szúnyogcsípésre bevált. Tenyerembe öntök egy keveset és rákenem a csípésekre. Nagyon gyorsan csillapítja a viszketést és olcsó.
még eszembe jutott, hogy a környéken nem én egyedül próbálkozom magnóliával, az utcában rajtunk kívül két másik helyen van, egyik háznál már 4 méter fölött van óriási, a szemben lakó szomszéd egy évvel előttem ültette az övét és az is nagyon szépen fejlődik, gyönyörű.
emiatt arra gondolok, mivel ennyire közel vannak hozzánk, hogy a klíma és a talaj nem lehet gond, mármint az agyag, pláne, hogy fel is turbóztam.
A telek a megvásárlás előtt krumpliföld volt, a magnóliák a végében vannak, építési törmelék, sitt biztosan nincs ott.
2001 óta azon a helyen, ahová ők most kerültek, nem volt más növény ültetve.
A talaj amúgy agyagos, de a növényeket mindig nagy ültetőgödörbe szoktam ültetni, a kényeskéket (őket is) extra nagyba. Rhododendronföld és fekete tőzeg keverékével töltöttem fel a gödröt, ebbe lettek ültetve tavaly nyár vége felé.
Idén tavasszal kaptak komposztot kicsit beásva, novobalt tőzeget és fekete tőzeget is, ezidáig összesen kétszer.
Substral vasat kaptak beöntözve kétszer, és nemrégen keserűsóval megfújtam őket. Rhododendron tápot átlag 10 naponta kaptak.
Általában esővízzel locsolom őket, de néha azért előfordul, hogy a férjem megküldi kútvízzel őket, ha nem figyelek eléggé:s :))
ma kávézaccot is bekapirgáltam a tövük köré felbuzdulva az olvasottakon, hogy magnézium és kálium is van benne.
próbáltam most egy hsz-ba összefoglalni az előéletüket:)), elnézést kérek azoktól, akik "apránként" ezeket már olvasták.
Leginkább műtrágyázás esetén jelenthet gondot a kútvíz mert mindkettőnek sótartalma van. A szervestrágyának és az esővíznek nincs sótartalma, a természetben ez fordul elő. A növényeknek van sótűrése, ha túl sok a sóterhelés akkor lehetnek gondok.
Mit lehet tudni ezekről a magnóliákról? Milyen tájegységben vagy városban vannak elültetve és milyen volt a talaj (komposzt, tőzeg, virágföld, alaptrágya stb)amibe ültetted?
most jut eszembe, hogy a csigákkal kapcs. pont fordított a helyzet, a múltkor a kiscsajom kísérletezett vele, miután valahol olvasta, hogy nagyon szeretik a csigák... tényleg odagyűltek... mondjuk így legalább könnyű összeszedni őket.
Újrahasznosíthatjuk a feketekávé üledékét, ha szétszórjuk a kertben vagy a műtrágyába keverjük, hogy növeljük annak nitrogén tartalmát. A kávézacc tartalmaz foszfort, káliumot, kálciumot, magnéziumot és ként. Ugyanakkor távol tartja a kerti csigákat és táplálja a virágföld hasznos férgeit. Ha a talaj nagyon savanyú, a kávézacc segít a ph érték javításában.
Akkor jó, hogy azzal permeteztem le a lisztharmatos cukkinimet a hétvégén és még 25 fok se volt. Lisztecskék ellen mit ajánlanál? Röhögnek a Mospilanon, Karetén? :(
Akkor a Topas helyett veszek valamit, amit ajánlottál, felírom a nevüket, csütörtökön irány a gazdabolt.
De mielőtt megvenném a levéltrágyát is, eszembe jutott, hogy van itthon volldünger, abban is van mindenféle és most néztem, hogy levéltrágyaként is kijuttatható, azt írák.
Szerintem erre nem annyira jó a Topas, az első sorban lisztharmatokra hatásos, itt meg más típusú gombák jöhetnek szóba szerintem.
És hát persze, hogy jó a Kondi is, én csak ráböktem az egyikre, hogy "például"... Én alapban közönséges Wuxal Supert szoktam használni, csak hát abban valaiért nincs se kalcium, se magnézium, úgyhogy az kell mellé. Ezekben meg van.
Na látod, erre nincs tippem, mert bár II. kategória, zöld könyvvel rendelkező ismerőst még nem szokott nagyon bonyolult lenni találni (a gazdaboltosnak pl. bizztosan van, anélkül nem árulhatna permetszert), de senki sem ad 100 ezer feletti összeget egy 5 literes kannáért azért, hogy aztán - ráadásul betiltott módon(!) - használjon 15-30 ml-t...
