Az elektronikus és optikai távközlés, a távirányítás és a telemetria, a számítástechnikai ipar, a nukleáris ipar, az űripar mind a kvantumfizika és a relativitáselmélet alkalmazásai.
Szász Gyula atomisztikus fizikájának egyetlen alkalmazása ez a topik. De még ez is csak felerészben, mert a másik felét destrukt szamárságai hajtják.
"A te képzelgéseid viszont értéktelenek." Az atomisztikus elmélet szerint a proton stabil elemi részecske és kétféle megmaradó elemi töltése van, amik a kölcsönhatást okozó c-vel terjedö mezöket okozzák.
Az elfogadott fizika szerint a proton és a neutron összetett részecskék és 3 kvarkból állnak. De se a kvarkokat nem regisztrálta senki, se nem figyelték meg a proton bomlását. A kvantumgravitáció kérdése sincs megoldva. A fizikusok nem tudják mi is a magerö, mik a gluonok, meg a partonok. Ezért én azt állítom, az elfogadott fizika képzelgései értéktelenek.
Akár merre néz is valaki az elfogadott fizika mélyére, csak a megoldatlan problémák tömkelegét látja az ember. Hát hogyan meri ezt valaki állítani "A tudományos közösségek által elfogadott elméletek ugyanis eredményesen alkalmazhatók."
Te seggfej, légy szives mond már el, miért volt az ejtökísérletem pancsermunka? De ne úgy, ahogyan válaszoltál arra a kérésemre, mondj egytelen-egy "jól bevált képletet". Nem tudtál rá válaszolni. Neked csak a szád jár, értelmetlen beszéddel.
"A tudományos közösségek által elfogadott elméletek ugyanis eredményesen alkalmazhatók." Úgyan már, de mire? Mert a természet leírására egyáltalán nem alkalmazhatók.
" ... hanem ezek kimondottan rosszul bevezetett elméletek. "
Ez demagóg propaganda. A tudományos közösségek által elfogadott elméletek ugyanis eredményesen alkalmazhatók. A te képzelgéseid viszont értéktelenek. Az ejtőkísérleted pedig pancsermunka volt, így épelméjű ember nem is fog rá hivatkozni.
Az atomisztikus fizika szerint nem csak hogy nincs szükség a kvantumelméletekre, a relativitáselméletekre, a tömeg-energia-ekvivalenciára, henem ezek kimodottan rosszul bevezetett elméletek.
construct: „Tessék, tessék csak emberek, ingyenjeggyel itt látható az atomisztikus világszám!" www.atomsz.com és a könyv Physics of Elementary Processes; Basic Approach in Phyics and Astronomy, ISBN: 963 219 791 7 (2005)
Nyivánvalóan a testeknek kétfajta tömege van, amik különböznek és ami kísérletileg alá is vannak támasztva. De az elöadásomra nem reagált senki, nem csak azért mert nem tud senki németül?
JimmyQ-val az élen ti csak azt höbörögtétek mindig, hogy Galilei feltevése NAGYON PONTOSAN ALÁ VAN TÁMASZTVA, ami nem igaz. Ami hazugság!!!
construct: „Tessék, tessék csak emberek, ingyenjeggyel itt látható az atomisztikus világszám! Az Einstein cáfoló, Newton cáfoló, Galilei cáfoló, brémai toronymászó atomfizikus majom!“ Még jó hogy észrevetted, hogy mindenkit cáfolok, mert észrevettem hogy a kutatók nem építették a fizikát tudományos alapra. http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=150750408&t=9173849
A magfizikát is rosszúl szerkesztették meg a magfizikusok, az atommagjaink csak protonokból, elektronokból és pozitronokból állnak és ez az elektromosan semleges izotópok tehetetlen tömege képlete
mi(izotóp) = NP (mP + me ) + 2 Np me – E(kötés)/c2> 0,
ahol NP a protonok és Np a pozitronok száma, mP és me a proton és az elektron elemi tömege, és az E(kötés) az izotópba kötött elemi részecskék kötési energiája, ami a kötésnél kisugárzódott.
Evvel szemben a magfizikusok evvel a rossz képlettel dolgoznak
mi(izotóp) = NP mP + 2 NN mN – E(kötés)/c2> 0,
ahol NN ésmN az instabil neutron N száma és tömege, mert a magfizkikusok abban hisznek, hogy a magok protonokból és neutronokból állnak.
Szerintem (az atomisztikus fizika szerint) az instabil neutron négy elemi részecskéböl áll N = (P,e,p,e), de létezik stabil neutron is, ami csak kettö elemi részecskéböl áll, N0 = (P,e). Az atommagokban nem lehet apriori megkülönböztetni hány stabil neutron és hány instabil neutron van beépítve, vagyis mekkora a pozitronok száma. www.atomsz.com De a pozitronok számától független a semleges izotópok súlyos tömege
mg(izotóp) = NP (mP - me ) ,
a minusz jel azért lép fel, mert a proton és az elektron g-töltése elöjele különbözik, vagyis mert a proton gravitációsan taszítja az elektront.
Továbba, nem is kell az erös- meg a gyenge-kölcsönhatás, meg nem kellenek partonok meg gluonok az atommagban, elég a négy elemi részecske a két megmaradó elemi elektromos és gravitációs töltéssel https://atomsz.com/prognoses-of-composite-particles/
A fizikusoknak nevezett majmok mind másszanak le végre a banánfájukról és másszanak fel a brémai ZARM 140 m-es tornyára kimérni, hogy a nehézségi gyorsulás NEM EGYETEMES. Kimérni, úgy mint én 2004. június 21.-én.
Ugye te szadista barom JimmyQ és fogd be végre a szaros, sértegetö pofádat. Lásd be végre, hogy a természet leírásához nem értesz semmit, fizikából megbuktál!
Csakhogy zárt termodinamikai rendszerek nem léteznek: "Nyílt rendszer egyensúlyának azonban nem feltétele az entrópiamaximum, mivel az entrópianövekedés a külvilágnak leadott hővel kompenzálható, sőt, az entrópia akár csökkenhet is."
Így van. zárt rendszerek nincsenek, és ráadásul az sem igaz, hogy az entrópia mindig növekszik.
Szóval az entrópia állandó növekedéséről szóló elmélet egy tévedés.
Okosabbak az ismeretekkel való találkozástól, azok megszerzésétől (a tanulási képességeinket használva, ezzel fejlsztve is) és ezek alkalmazási tapasztalataitól leszünk - ami az eredményekben ölt teset.
Bármelyik oldalát nézve a fentieknek, te semmit sem képviselsz ezek közül. Mert például amit be tudsz mutatni, az a
Célok, JimmyG, célok. Te itt szuperfizikázni akarsz..
Mi meg megmutatni a nyájas olvasóknak, hogy te senki és semmi vagy a tudományban. Eddig jó válaszokat is adtál ehhez, mert - mint korábban utaltunk rá - félsz a valóságtól.
