Nincs mit, nagyon szívesen:) Már én is beszereztem a 6 hónapos Osmocote-ot, nehogy pont majd tavasszal ne kapjak, amikor szükség lesz rá... én jövőre fogom először kipróbálni, nagyon kíváncsi vagyok, milyen lesz, mert dícsérik őket. A hőmérséklettől függ a lebomlásuk, így a melegebb hónapokban, amikor virágoznak kapják a "javát", és mire be kell szüntetni amúgy is a tápozásukat, addigra fokozatosan elfogy... hát, majd kiderül.
Úgy emlékszem egyébként, hogy valaki a rózsásban azt mondta, hogy hosszúhatásút ad nekik tavasszal, és plusz még párszor wuxal-lal megfújja őket levéltrágyaként a szezonban.
A levelek betegségével kapcsolatban érdeklődtél ott? Én megtenném, sok "nagy rózsás" látogatja rendszeresen a fórumot, lehet, hogy nálam sokkal okosabbat tanácsolnak neked.:)
nos, ezzel már majd valószínűleg az itteni szakértők tudnak mit kezdeni, mármint, hogy az esetleges kálium túladagolás okozhat-e ilyen tüneteket a levélen.
a hosszúhatású rózsatápok magas kálium tartalmúak, lehet, hogy túl sok volt a növénynek... nyilván compo, vagy osmocote volt, azt beásod márciusban, 6 hónapra ellátja tápanyaggal a növényt, nem kell mellé más.
Abban igazad van, hogy lehet egy kicsit sok tápot kaptak. Ilyet sem csinálok többet az biztos.
Most megpróbálom ezt a beöntözést és meglátjuk mi lesz az eredmény.
Tavasszal meg volt a lemosó permetezés. Perenoszpóra ellen is megpermeteztem, semmi bajuk nem volt az első virágzásig. Az első virágzás után kezdődik a levélsárgulás, elszáradás és ez egyre rosszabb lesz. Kaptak hosszantartó tápot és - amit talán nem kellett volna - komplex, vízben oldodó káliumdús műtrágyát.
a magnóliáknál biztosan a gyökérrel volt gond, mert a topsinos kezelés után kezdtek látványosan helyrejönni... én is pont arra gondoltam, hogy ártani biztos nem ártok vele, ha meg az a baj, akkor csak használhat.
nekem úgy tanították, hogy tavasszal, megelőzésre amistar-ral kell kezelni a rózsát. tavaly ez meg is történt, nem volt semmi gond velük. idén elmaradt, jöttek is pöttyök. két tövem van, ami nagyon fogékony erre, már szinte kopaszok... azokat ősszel száműzöm az árokpartra, ne fertőzzék a többit, jobb az ilyet likvidálni, jövőre is lehet ugyanilyen esős tavasz.
amúgy én arra is gondoltam, nem lehet, hogy esetleg túltápoztad őket? mert nekem pl. van egy tő muskátlim, ami biztosan így járt, és a levelei hasonlóan néznek ki.... azzal is ki lehet ám csinálni egy növényt, ha túl van tápozva.
mindenesetre most már ne nagyon adj tápot a rózsáknak, max. még egyszer, hogy fel tudjanak készülni a télre... ha most meghajtatod őket, akkor a vizes hajtásokon keresztül elfagynak könnyen..(
esetleg a rózsás fórumon is megmutathatnád a képeket, ott vannak aztán nagy rózsaszakértők, némelyiküknél több száz tő rózsa van, hátha láttak már ilyet.
Én is fújtam őket tavasszal topas-zal. Beöntözésre pont azért gondoltam, mert itt neked is ezt ajánlották.
Ha a gyökere gombás, akkor jót csinálok, ha nem gombás - azt gonolom -, hogy ártani sem igen ártok vele.
Az interneten ilyesfajta betegséget nem találtam (már ahogy a levelek kinéznek). Ezért arra gondoltam, hogy súlyos tápanyaghiányban szenvednek, mert képtelenek a talajból bármit is felvenni.
A beöntözés hátha segít. Két éve kínlódok ilyen sokat a rózsákkal már kezdek belefáradni.
ezek a rohadek kabocak nalunk is megjelentek. Eloszor csak pislogtam, hogy mifele szerzetek lehetnek, sose lattam korabban ilyesmit, de a google az en baratom is, igy sikerult beazonositani oket.
Foleg a szedret, malnat tamadtak meg, de talaltam beloluk a disznovenyek (pl. kecskerago) hajtasain is.
Egyelore esztetikai probleman tul egyeb karosito tevekenyseget nem vettem eszre, igy permetezes helyett probalok ugy vedekezni, hogy a fertozott agakat levagom.
Eddig probaltam mindent permetezes nelkul megoldani, de ha ezek jobban elszaporodnak, nem tudom, mi lesz.
én a topas-szal fújni szoktam a rózsákat, de nyilván be is lehet locsolni, ahogy a topsin-t is itt kimondottan belocsolva ajánlották a magnóliák gyökerére.
Még azt szeretném megkérdezni, hogy topas-zal beöntözhetem a tövüket is? Ugyanis tavasszal adtam nekik topast háromszor, ennek ellenére a nagy melegben újra ilyenek lettek.
Attól tartok, hogy a gyökerük is gombás. Lehet, hogy butaságot írok, de nem vagyok szakértő, csak arra tudok támaszkodni, amit itt olvasok.
A fám elég nagy mint egy jókora diófa le lehet egyáltalán permetezni az egészet? Érdemes még idén, a levelei teljesen csörgősek, a kisebbik gesztenyefa levelei egyenlőre csak rozsdafoltosak, és van elég közel hozzá egy szilvafa azt is rozsdafoltosnak látom :(
Ha idén permetezem akkor az jövőre is hat valamelyest vagy minden évben le kell akkor majd permetezni ami egyszer már elkapta?
A rózsád szerintem gombás, amistar-ral, topas-szal, vagy topsin-nal fújd le őket. Az idei nagyon csapadékos nyár eleji időjárás miatt, sajnos nálam is megjelent a nem rezisztens fajtákon, különösen, hogy idén elmaradt a megelőzés célzatú amistar kezelés szezon elején.
szedd le róluk a beteg leveleket és égesd el, vagy dobd a kukába, ne a komposztra. alattuk se maradjon beteg levél lehetőleg, arról visszafertőződnek.
locsoláskor ügyelj rá, hogy lehetőleg a leveleiket ne érje víz, csak a tövüket locsold.
a többi növényt nem tudom, nem vagyok szakértő, én is kérdezősködni, tanácsért járok ide, majd biztosan mondanak rá neked jó tippet, mivel kezeld őket... amúgy szerintem az is gomba lesz.
z egyik bajom h a szép nagy vadgesztenyefámat minden évben az aknázómoly(mostmár rátaláltam legalább a tettes nevére) teljesen tönkre teszi. kérdésem lenne hogy aki már esetleg kezelt aknázómollyal fertőzött fát növényt mivel kezelte, illetve egyáltalán kikezelhető-e belőle?
A másik bajom hogy vetettem magról pritamin paprikát és szerintem elkapott valamit.
Amikor kihajtott és volt pár levele is elég érdekesen nézett ki mintha egyik másik level rövidebre nőtt volna és azoknak olyan hát hibás kinézete volt.
Most kicsit összevan pöndörödve a levele úgy mint mikor kiszárad a növény.
Kártevőt látni nem látok rajta így gondolom valami gomba-fertőzés stb.
Ez az első ztöldésg próbálkozásom, eddig szépen nőtt pár napja vettem észre és elég gyorsan romlik az állapota, már szép paprikák vannak rajta sajnálnám ha tönkre menne:
Nagyon szépen köszönöm ha valaki-valakik tudnának segíteni, mivel érdemes e két dolgot kezelni!
Én is a Dithane-val kezdtem, amikor még nem voltam biztos abban, hogy fuzárium, ugyanis a Dithane nem igazán hat a fuzáriumra meg kontakt szer, tehát csak megelőzésre alkalmas, a növénybe nem szívódik fel, hogy gyógyítsa. A Proplant-nak már valamennyire kellene, de az se igazán használt. Azután a Topsin se, de szerintem az meg már azért nem, mert nagyon későn jutottam el odáig, ha azzal kezdem, valszeg használ.
Manapság egyébként ilyen Dithane 0,2+Topsin 0,1 +Proplant 0,15-0,3 keveréket ajánlanak több helyütt palántadőlés elleni beöntözésre meg palántaágy fertőtlenítésére, de mondom, ha igazán cinkes a helyzet, akkor vagy Sporgont (a gombatermesztők is azzal locsolják be a csiperke termőközegét, mert a csiperkét nem bántja, csak a patogén gombákat) vagy Eclair WG-t célszerű használni, a baj csak az, hogy mindkettő II. forg. kat. (meg sajnos a Topsin is)
Igaz, hogy nem nekem írtad ezt a hozzászólásodat, de végigolvastam és az lenne a kérdésem, hogy ha én is végig csinálom azt amit te, elképzelhető, hogy rendbejönnek a növényeim?
Előző hozzászólásomban ott vannak a képek, látod milyen szörnyű állapotban vannak.
Legvalószinűbben "nagy kedvencem", a fuzárum-fertőzés okoz ilyen tünetet... azért idei nagy kedvenc, mert a komplett(!) első ültetésű paprika-palántáinkat vitte, mint a szél.
Az alant linkelt ujszo.com-os cikk alapvetése kifogástalan, valóban a palántaágy kórokozójáról van szó, ami a gyökéren át támad, csak hát az ott ajánlott szerek egy része nálunk vagy nem beszerezhető halandóknak (Merpan és tsai) vagy sok a rezisztencia és bizonytalan a hatása a fuzárium ellen, mint a Topsin M vagy a Previcur/Proplant.
A probléma leküzdésére nálunk rendelkezésre áll egy biotechnológia, a Mycostop-pal való palánta és palántaágy-kezelés, persze megpróbálhatóak a leírt Topsin M és Previcur, és hát aránylag biztos hatásúnak számít kémiai védelemre a Sporgon (II). Én meg az idén saját szakállamra Eclair 49WG (II)-t használtam a palánták belocsolására, és >90%-ban eredményesnek mondható, a második generációs palántákból 1-2 db volt a veszteség mondjuk 100-ból.
Azért ide a hivatalos, szabadforgalmú (bio)technológiát tenném be:
Köszönöm a választ. A vízhiányra én is gondoltam, de szoktuk locsolni, és mellette van a másik fa, ami nem produkál ilyen tüneteket. Persze eléggé "sóderos" nálunk a talaj, könnyen lefolyik a víz. (most meg az sincs, ami lefolyjon.
