103. § (1) A munkavállaló részére, ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a 107. § a) pont szerinti rendkívüli munkaidő tartama
a) a hat órát meghaladja, húsz perc,
b) a kilenc órát meghaladja, további huszonöt
perc munkaközi szünetet kell biztosítani.
(2) A beosztás szerinti napi munkaidőbe a 107. § a) pont szerinti rendkívüli munkaidő tartamát be kell számítani.
(3) A felek megállapodása vagy kollektív szerződés a munkavállalók számára legfeljebb hatvan perc munkaközi szünetet biztosíthat.
(4) A munkaközi szünetet a munkavégzés megszakításával kell kiadni.
(5) A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni.
(6) A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. Ebben az esetben az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérhet, de az (5) bekezdés szerinti tartamban kiadott részletnek legalább húsz perc tartamúnak kell lennie."
Azaz 13 órás munkavégzésnél minimum 20+25 perc szünetet kellene biztosítani, ez viszont nem kötelező beleszámítani a ledolgozott munkaidőbe (azaz ha kivetted, csak 12 óra 15 percet kötelező kifizetni).
Tenni gyakorlatilag nem sok mindent tudsz, vendéglátásban gyakori tapasztalatom, hogy az dolgozók hasonlóról számolnak be (egész nap mosdóba se tudok kimenni, 5 perc szüntet adnak ebédre, stb.). Munkahelyet kellene váltani, ahol embereségesebbek.
"
141. §47(1) A munkavállalónak, ha a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja rendszeresen változik, a tizennyolc és hat óra közötti időtartam alatt történő munkavégzés esetén harminc százalék bérpótlék (műszakpótlék) jár.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a változást rendszeresnek kell tekinteni, ha havonta a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetének időpontja a munkanapok legalább egyharmada esetében eltér, valamint a legkorábbi és a legkésőbbi kezdési időpont között legalább négy óra eltérés van.
142. § A munkavállalónak - a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve - éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár."
Azaz ha minden nap ugyanakkor kezdődik a munkaidőd, és nem váltakozik úgy, ahogy a (2)-ban le van írva, akkor 15% a pótlék mértéke, és a 22-06 óra közötti időszakra jár, az akkor ledolgozott órák alapján. Ez kötelező.
A munkaközi szünetre vonatkozó szabályok betartását, és az éjszakai pótlék kifizetését ellenőrizheti a Munkaügyi és Munkavédelmi Felügyelet, ha például bejelentés alapján megvizsgálják a munkáltatót.
Édesanyám ügyében keresném meg Önöket! 1958-as születésű és most idős korában lett közalkalmazott. A kérdésem annyi lenne, hogy milyen közalkalmazotti fokozatba kellene lennie.??
Az eddigi munkahelyek: Nett komf. váll: 1972.10.04-től 1985.03.05-ig Nett komf. váll: 1985.03.06-1988.08.31. -mint bedolgozó LUX GMK: 1988.09.01-től 1982.02.28-ig Segítő családtag: 1989.03.01- től 1995.02.28 -ig Egyéni vállalkozó: 1995.03.01-től 2000.11.30 -ig fő állásban Egyéni vállalkozó: 2000.12.01-től 2001.-2001-10-15 -ig mellékállásban, mert ekkor a Duna Közöttárugyárban dolgozott: 2000.11.20-tól 2001.10.12-ig Ápolási díj(édesanyjával): 2004.10.01-től 2007.09.31-ig Közalkalmazott (Helyettesítő ápoló): 2008.06.23-tól 2009.08.31-ig
2009.03.20-án kapta meg a bizonyítványát, ekkor B07 fizetési fokozatból a C fizetési osztály 07 fizetési fokozatába tették. Ekkor helyettesítő ápolóként dolgozott. Majd 2012.06.01-től Teljes munkaidős határozatlan időre kinevezett munkavállaló, és a B fizetési osztály 05 fizetési fokozatába tették.
A foglalkozás szakképzést igénylő foglalkozás.
Előre is köszönöm a válaszukat!! Tisztelettel Tira1982
Köszi szépen! (Nem szeretnék kiszúrni senkivel, tényleg beteg vagyok, és kellene pár nap táppénz, de azt nem szerettem volna, ha ezáltal meghosszabbodik a felmondás.)
Sziasztok! Segítséget szeretnék kérni.. A munkahelyemen beadtam a felmondásomat. A felmondási idő 30 nap, amit már el is kezdtem letölteni. De mi van akkor, ha a felmondási idő alatt táppénzre megyek? A felmondási idő a táppénz idejével meghosszabbodik, vagy nem?
(Azt tudom, hogy a munkáltató táppénz ideje alatt is most már felmondhat a munkavállalónak, de a felmondási idő csak a táppénz lejárta után kezdődik. De az én esetemben szerintetek mi a helyzet?)
Naja, persze, tudom... de ebben az új szabályozásban ez azért mégis visszás... na de mindegy... vannak ennél sokkal nagyobb problémák is, mint évi két nap szabadság :o(
Btw: csak pár éve van ám ez, hogy mindkét szülő - amennyiben együtt élnek a gyerekkel - jogosult 2-2 napra. Korábban évtizedekig az volt a helyzet, hogy csak az egyik, és ők dönthették el, hogy a kettő közül melyikük foglalkozik többet a gyerekkel, - mert így fogalmazott a törvény. Na, ilyenkor találtam módfelett viccesnek, ha gyeses anyuka esetén apuka igényt tartott a gyerek-pótszabadságra :-))) Anyuka akkor mijafaxot csinált? (Tudom-tudom, azért nyilatkoztak így, nehogy "kárba vesszenek" a szabadságnapok. Csak mégis röhejes volt.)
Ezt szerintem is igazságtalan ... én személy szerint ismerek nem is egy olyan elvált szülőt, ahol ha szünet van vagy beteg a gyerek megosztják a napokat, meg az általad felsorolt feladatokat is, nem csak az egyikük viseli a "terhet", nem csak "vasárnapi apuka/anyuka" a másik fél, mégis csak az egyikük kap rá pótszabadságot...
persze ez nem változtat a törvényen, csak úgy mondtam...
Csak az a lényeges különbség, hogy a gyerekkel együttélő szülőnek a munkája mellett kell megküzdeni a gyereknevelés napi gondjaival, az óvodába-iskolába hordással, a leckeírással, az orvoshoz járással, a gyerekre főzéssel-mosással-vasalással, az uzsonnakészítéssel, a különórára hordással, a lelkizéssel, a felügyelettel, stb-stb-stb....
Míg a különélő szülő hét közben nyugodtan éli az életét, nem kell rohannia sehova a gyerekkel/gyerekért, csinálhatja a saját programjait.
Ezt a különbséget honorálja az együttélő szülőnek az MT.
Akkor valóban fel kell mondanom,még nem tudok mellette dolgozni
és esetleg ez???
131. § (1) A munkavállalónak hozzátartozója tartós - előreláthatólag harminc napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb két évre fizetés nélküli szabadság jár.
Sziasztok! SOS-ben kellene válasz. 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek otthoni ápolása címén fizetés nélküli szabadságot igényeltem.Munkáltatóm nem ad,azt mondja,ha nem tudok munkát vállalni,mondjak fel. 2000-ben ez törvényben szabályozott volt,keresgéltem a neten és ezt találtam - "a munkáltatónak nincs lehetősége mérlegelési jogkörében eldönteni, hogy megadja-e az adott kedvezményt, avagy sem, mivel ez törvényben szabályozott, a munkáltató részéről kötelezően elismerendő kedvezmény" Ez még él,vagy már nem? 10 évig gyesen voltam a beteg gyerekemmel,még 2 évre szerettem volna megigényelni a fizetés nélküli szabadságot.Ha valóban nem adható, fel kell mondanom?-esetleg van más lehetőség?
Az egy dolog, hogy szabályos-e, de hogy bizonyítod? (Az meg egy másik dolog, hogy minek? Ha őket is nekiállnak ellenőrizni, akkor neked jobb lesz? Csak hosszabb lesz a sor, miközben húznál már haza a családodhoz.)
A szabadságot ki kell adni, ez alól egy két kivétel van, pl ha azonnali hatályúval elbocsájtasz valakit, ugyanis annak azonnalmegszűnik a munkaviszonya és a szabadságát ki kell fizetni.
A minimálbért mindenesetben meg kell adni. Törvény írja elő.
Ha ezeket nem teszed akkor a munkavállaló 3 évre visszamenőlegesen perelhet és kártérítést kap, az elmaradt bért plusz a kamatokat.
Lehet ,hogy ez a kérdés nem ide illik , de remélem kapok választ.
Egy olyan cégnél dolgozom ahol egy külsős cég ellenörzi az autók be/ki közlekedését mit visznek az autóban , de nem minden autót ellenőriznek a vezető beosztásúakat nem . Az a kérdésem ez szabályos-e vagy nem?
Az igaz ,hogy ez le van írva utasításba!!! Diszkrimináció vagy nem?
