Nézd, nem esélytelen a dolog, olyan szert kell használni, ami felszívódó és vándorol is a növényben, hogy ne legyen kritérium a teljes lefedettség, valamint a lehető legtöbb növény bírja. Pl. jó választás lehet a Mospilan (III) vgy a Calypso (II). Az Actara vagy az Apacs is szóba jön, de csak ha nincsen virágzó növényed, mert ezek ártalmasak a méhekre is - szemben az első kettővel. A Chess is megpróbálható, bár azt nem ajánlják kifejezetten pajzstetű ellen, és azt mindenképp este kell, hogy a méhek ne hurcbálják felszívódás előtt a kaptárjukba, mert az meg a szaporodásukat zavarhatja meg.
Nem tudom eldönteni, hogy viccelsz vagy nem. Mekkora kertre gondoltad az éjszakai elemlámpázást? Elnézném hogy valaki sötétedés után végig megy kertünkön, minden bokor alá bekukkol. Talán két, három éjszaka végezne, és gondolom kezdhetné előlről.
A leandereddel kapcsolatban. Én is tudom kezelni a leandereket, de gondolj bele, van 100-nál több nem leander méretű növényrengeteged. Azt hogy kezelnéd?
Na mindegy, megoldás úgy sincs, mert permetezni kellene, de ennyi növényt nem lehet. Marad az, hogy egyet párat permetezek reménytelenül...
Ha megindul a fejlődése a növényeknek akkor szerintem már el is hagyhatod a topsint, de ha veszel még akkor a betelelés előtt is adhatsz neki belőle októberben vagy tavasszal majd az újabb trágya adaggal. A beöntözéstől elég jól meg szokott indulni a bezöldülés, úgy hoyg remélem jól látod és van fejlődés.
Érdeklődnék, hogy a YaraLiva - Calcinit van-e olyan hatásos lombtrágyaként, mintha fejtrágyaként juttatnám ki? Úgy veszem észre, mintha nem igen hasznosítanák a paprikák így lombtrágyaként. Az adagolás amit adok: 40g/10L. lehet ez nem megfelelő? Amennyiben fejtrágyaként szórnám ki, akkor mennyit kell adagolnom pld.: 1m2-re? Csepegtetőnk van, de még 1000l-es tartály nincs hozzá, ezért is juttatjuk ki 10L-ként :(
...és még egy kérdés? Amikor a calcinitet adom a papeszoknak, akkor felesleges más lombtrágyát kijuttatnom, vagy elég ez a termésnövekedés alatt? Mert javasolják még a 24-8-16-ot, de attól tartok hogy akkor sok lesz a Nitrogén és nehogy eldobálja az új kötéseket...
De nem tudok 10 méteres fákat, 60 éves hatalmas orgona bokrokat, és sorolhatnám... mind lepermetezni, se bió módszerrel se nem bióval. Tehetetlennek érzem magam. Mindenhol repkednek a him pajzstetvek. Mivel szeretik nagyon a vadszőllőt, már mind lebontottuk a kisházról...
Sünik meg mindig vannak a kertünkben, remélem azért fogyasszák a csigákat is. Épp ma szabadítottunk ki egy sünit, mert beszorult egy kis kerítésbe.
Á, a csigák elsősorban alkeszek... egyszer egy kerti sütögetésen véletlen felborítottam egy doboz épp kinyitott söröt... a Föld összes meztelencsigája beradarozta, és hosszú, tömött sorokban elindultak sörözni... 10 perc múlva lépni nem lehetett tőlük...:)))
én is tudok "bio megoldást" a csigák ellen, igaz, nálunk csak házas csigák vannak, nem tudom, meztelennél működik-e
imádják a kávézaccot, ahová kiszórod, odagyűlnek... meg nem döglenek tőle, de így könnyű őket összeszedni, nem kell pl. a hosták alatt kutakodni, hogy merre vannak... idén először szépek igazán a hosták, nincsenek szétrágva a leveleik.
kislányom olvasta valahol, kipróbáltuk és működik... bár én már láttam olyat, ahol pont a csigák elűzésére ajánlják a kávézaccot, de ez hülyeség, mert pont hogy odamennek, ahol a zacc van.
Nézd, aki kertte foglalkozik, annak sajnos tudomásul kell venni, hogy a dolgok nem mindig úgy működnek, ahogy szeretnénk, sikerek és kudarcok váltogatják egymást, ez már csak ilyen. Szerintem ebben a topicban minden rendszeresen ideíró tudna írni időszakokról, amikor a haját tépte, mert hiába van elméleti tudása és gyakorlati tapasztalata is annyi, ami egy hobbykert sikeres műveléséhez kell, az általunk nem kontrollálható körülmények - időjárás, szomszéd kertje, szerkivonások, rezisztencia, rossz minőségü vetőmagba nyúlás, bármi - közbe szóltak. Szóval a kudarctűrés képessége az egy fontos tulajdonság a kertben:)
A meztelencsiga-probléma első szempontja, hogy ezek a lények nem bírják ki tűző napon, tehát csak ott maradnak meg és tenyésznek, ahol alkalmas bűvóhelyeket találnak. Szóval ott kezdődik, hogy meg kell keresni, és fel kell számolni a lehetséges bűvóhelyeiket, mint farakások, kőkupacok, nem jól záródó aknák, és társaik. Lehet, ha csak annyit teszel, hogy az eddig földre rakott farakást, kőkupacot átrakod gerendákra, hogy alatta legyen egy arasz a földig, leszigeteled az aknafedőket, hogy ne tudjanak ki-be járni, már nem tudnak elbújni nálad a csigák.
A másik a maradék, meg a szomszédbúl jövők... itt játszik az Alfi által az imént leírt sün mint természetes ellenség, a sörcsapda, és társai. Amíg találnak bűvóhelyet nálad a csigák, és tudnak szaporodni, addig ne is álmodj csiga-mentességről.
A pajzstetűvel ebben kánikulai időszakban max a szappan-neonikotin kombó játszik, majd ősszel és tavasszal kell olajos szerrel döntő csapást mérni rájuk.
A csigákra van egy 100%-os bió megoldás csak egy kis szerencse kell hozzá. Ha valahol találsz egy sündisznót akkor vidd be a kertedbe itasd meg egy kis tejel és ha sikerül oda szoktatni akkor a csiga inváziónak vége. Pár éve nálam is sok csiga volt és a macskáknak kitett tej odacsábitott egy sünt. Ezután tettem kis tálba tejet a veteményes kert szélébe is és odaszokott.
Mindent ellepet nálunk a fehér pajzsetetű Coccoidea. Próbálom a legértékesebb növényeket permetezni, de képtelenség minden növényt a kertben beprickolni, mert sok fánk, bokrunk virágunk van, és nagy is a kert. Nem beszélve arról, hogy a szomszédból is dőlnek a kertbe. El vagyok keseredve, kezd elmenni a kedvem a kerttől. Hiába mondjátok, hogy permetezni kell, mindent sajnos nem lehet.....
A másik a sötét szinű meztelen csiga. Szórom a csigaőlöket, de mindig újra megjelennek.
Még egy kisérletem volt egy kicsi gázlámpával a fa törzsén megjelenő telepeket leégettem vigyázva hogy a fa meg ne égjen de ez csak az én bolond ötletem volt.
Ez szerintem a vértetü. ífőleg az almafákon fordul elő télen a fa gyökérnyak körüli részben telel át és sajnos a gyokereket is károsíthatja ami tápanyag ellátási problémákhoz vezet előbb utób elpusztul a fa. Tavaszal a gyökérnyakból átmegy a fa kisebb nagyobb repedéseibe és a fiatal hajtásokon jelenek meg ezek a vataszerű telepek. nagyon nehéz ellene védekezni. Fontos a megelőzés tavasszal olajos lemosó permetezés pl Agrol plusz. A vágott sebeket a fagyási repedéseket fagélel le kell keni mert itt szeret telepeket kialakítani. Talán az Actarát és a mospilánt lehetne ellen bevetni de gyakorlati tapasztalatom nincs mert az idén jelent meg egy fámon .
A 15212 Hsz ben kértem segítséget az elene való védekezésben és a 15221- es Hsz ben Flanell ajánlotta a fenti két szeret.
Viszotn itt már három Topsin kezelés van, először kettőt mondtál 10 nap eltéréssel, de ha kell a három, mert úgy tuti, akkor veszek még. A 20 gr-os csomag két kezelésre elég. Illetve van még itthon Topas, nem tudom, harmadjára mehet-e esetleg?
Az egyik egész jó, de a másik... talán picivel jobb, de lehet, csak képzelem.... nem baj, türelmes vagyok. Viszont él, ez a lényeg, nem dobálja a leveleit és nem kókad.
