Átszámoltam : 40 evőkanállal kell mindenből (cukor, ecet, mosogatószer). Kicsit drágának tűnő 'permetszer', bár egy-két növénykére, virágra nem sok kell.
Ezt kifejezetten az érő fákra írtam, mert hogy csak gyérít, de nem írtja ki teljesen a tetveket. Ahol még sok van érésig, vagy már letermett a fa, ott célszerűbbek az említett vegyszerek.
Ezt az étolajos dolgot lehet használni az érő fákra is? Nagyon biónak tűnik.
Ha jól emlékszem, édesapám valami kvasszia forgácsot főzött a tetűkre, vagy hatvan évvel ezelőtt.
Még egyszer köszönöm, hogy segítettetek. / Minden átkomat visszavonom, amit az internetről gondoltam. Mégiscsak jó dolog ez, hogy az ember ilyen segítőkre talál. /
Igen, a zöld tetűt nehezebb írtani rendszerint, mint a feketét. Ahol belefér az ÉVI-be, ott Actara-t, Mospilant vagy Calypsot használj, ahol nem, ott szerintem érd be a gyérítéssel, ha elmúlik a harminconsokfok, adj nekik kis étolajat (deci étolaj, kanál semleges mosogatószer vagy szappan, víz 10 literre, óvatos döntögetéssel elkeverés), vagy biosol káliszappant..
Szívem szerint ami közvetlenül érik, azt nem piermetezném semmivel, a letermett növényeket meg a környező orgonabokrokat Mospilánnal, meg valami atkaölővel már korábban is terveztem.
Jó választás, azt javaslom, hogy kombináld valami taglózó szerrel is, mondjuk Karate WG-vel, Decissel vagy Cyperkill nagyobb (4 ml/10l) adagjával. (a gazdabolt.hu még Agrol houzzáadását is javasolja, de én ebben a kánikulában azt nem tenném...
És vaélóban, a jövő héten érő dolgokra - olvastam a kérdésed a szőlős topicban is - ne tégy semmit. Ez ugyan egy genya polifág (mindent puszító) és vírusokat is terjesztő kártevő, de szerencsére nálunk évente csak 1 nemzedéke van. Szóval majd az őszi-tavaszi lemosó permetezést ajánlatos valami olajos cuccal (Agrol, Nevikén, stb) végezni.
olvasgattam én is, hogy mi ez, és nagyon szimpatikus lenne, hogy egy organikus dolog, de annyira drága, hogy azt a kis vegyszert inkább elviselem, nem jellemző amúgy a kertben, hogy orrvérzésig permeteznék, már csak az ebek miatt sem.... a két magnólia a nagyon necces, de remélem előbb-utóbb átlendülnek a kezdeti problémákon... amennyit én már tutujgatom őket, a családom már vigyorog, hogy már megint mit adok nekik?:))))
de... a kicsi lányom magától mondta a napokban, hogy milyen szépen zöldül már az egyik... azért ez már jelent valamit:)
Lehet, hogy gyenge leírásom ellenére is telibe találtál, mert a linkelt cikk második képe igencsak hasonlít az általam látottakra.
Akkor most mi a teendő?
Szívem szerint ami közvetlenül érik, azt nem piermetezném semmivel, a letermett növényeket meg a környező orgonabokrokat Mospilánnal, meg valami atkaölővel már korábban is terveztem.
A segítségül adott cikk szerint igencsak szapora valami ez a jószág, ezért nem szeretném félvállról venni a védekezést. Ha van valami kiegészítő tanácsod, azt is köszönettel veném.
ide is felteszem amit a szőlő topc-ba, mert igencsak nyugtalan lettem, amikor megpróbáltam választ keresni a problémámra az interneten.
tanácsot kérnék egy fehér színű, bolhaként pattanó mozgású bogár ügyében, amelyiket a közvetlen érés előtt álló Eszter csemegeszőlőn találtam több példányban is. Találtam ugyancsak fehér színű, nem nagy vattatelepeket, amelyek mérete kb egy fültisztitó pálcikán levő vattacsomóhoz hasonlít, vagy annál kisebb. Mi lehet ez? Kell-e ellene védekeznem? Lehet-e ellene védekezni, így érés előtt max egy héttel? Veszélyezteti-e a többi, későbbi érésű szőlőt, őszibarackot, körtét, almát, szilvát? Eddig bogarak ellen a szőlőt vegetációban egyáltalán nem permeteztem, csak a lemosózáskor használtam valami olajos trutymót, meg lisztharmat ellen valami kénes, atkagyérítő mellékhatású szert, aminek a neve most nem jut eszembe. Tehát sem actara, sem karate, sem mospilan stb. eddig használva nem volt a szőlőn, és ott most sem szívesen használnám őket. Ugyanakkor a már letermett többi gyümölcsfáimat, meg gyümölcsbokraimat meg kellene védenem, ha ez a bolhaszerű valami esetleg veszélyezteti őket.
És ha ez a fehér színű bolhaszerű valami ez tényleg bolha lenne, akkor védenem kellene a kutyánkat, az unokánkat, meg magunkat is....
A Mycostop (és hasonló készítmények), na az egy külön történet. Ha megengedtek egy kósza elméleti fejtegetést, az kb úgy néz ki, hogy köztudott, hogy az élővilágban minden élőlény igyekszik kiszorítani magának a helyet, akár a többiek rovására is, így müxik az evolúció. Csak hát amíg erre a célra a tigrisnél ott vannak a fogak és a karmok, a szarvasnál az agancsok, addig a mikro-szervezetek általában biokémiai hadviselést folytatnak, olyan anyagokat termelnek, amelyek a konkurrens mikroszervezeteket elpuszítják vagy a szaporodásukat gátolják. Ugye ezt ismerte fel egy Fleming nevű mikrobiológus, amikor azt észlelte, hogy egy bacitenyészetén bosszantó módon kinőtt egy ecsetpenész (penicillinum) és az valamit a táptalajba juttatott, mert körülötte széles sugárban kidöglöttek a bacik. És meg is fogalmazta a híres teóriáját mi szerint "az élet életet gátol", és el is nevezte az élőlények más konkurrens élőlények gátlására termelt kémiai fegyvereit, "fogait és karmait" antibiotikumnak:)
Aztán rá egy évtizedre leporolták Fleming össz-vissz egy szaklapban publikált elméleti felfedezését, és már a gyakorlat számára hasznosítható módon kezdték vizsgálni ezeket a bizonyos életformák gátlására képes természetes anyagokat.... amire a fő inspiráló tényező (szokás szerint) a hadiipar, a közelgő háború volt. Ami aztán 1945-ig be is limitálta a kutatás kizárólagos irányát, az emberi (seb)fertőzésekre hatékony fejlesztésre, szigorú hadititokként. Aztán - szintén a történelemben tök szokásos módon - véget ért a háború, lecsökkentek a hadiipari megrendelések, tehát meg kellett találni a békés célú felhasználásokat, és szerteágazó fejlesztés indult meg a gyógyászatban, az állattenyésztésben, a növénytermesztésben az ilyen módon hasznosítható fejlesztések iránt. Rövid úton kiderült pl. hogy ez a dolog nem az ecsetpenészek, a penicillinumok kizárólagos képessége, hanem a legkülönbözőbb gombák és baktériumok képesek ilyen típusú vegyi "fogakat és karmokat" növeszteni, sorrendben mindjárt a következő sikeres és hasznosítható csoport a Streptomyces mikroszervezetek voltak, aminek segítségével leküzdöttük az utolsó nagy pestisjárványt Oranban... (ott ez "menetrendszerű" volt, az eggyel előbbíről irta Camus a híres művét a Pestist), és ami bevonult a növénytermesztésbe is, nálunk is közismert alkalmazása a tűzelhalás ellen maga a streptomycin a legutóbbi évekig, illetve a Kasugamycin, a Kasumin, ami most is fut "nélkülözhetetlen használatra" eseti engedéllyel különböző baktériumos és gombás növénybetegségek leküzdésére, és szintén Streptomycesek terméke - és 2007-ig közönséges szabadforgalmú cucc volt.
Szóval itt lépett be a képbe a drágajó EU, ami köztudottan arról szól jó ideje, hogy ott a szakmai kérdések nem szakmai alapon dölnek el, hanem politikai lobbycsoportok marakodásán. Az akkoriban épp aktuális lobbysták kitalálták, hogy "antibiotikumot a növénytermesztésben, hát ez halllatlan, Sodoma és Gomorra, ezt nem lehet, ilyen nincs" - és percig nem zavarta őket az a szerény tény, hogy ahol mikroszervezetek vannak, ott antibiotikus anyag is van, szükségképp. De pont, mivel lövésük sincs az egészről, ha nem a kinyert és jól tárolható antibiotikus anyagot használod fel, hanem magát az azt termelő organizmust, az MÁÁÁÁS, az JÓÓÓÓ, azt támogassuk.... a Mycostopban 40% élő, szaporodásképes Streptomyces griseoviridis K61 törzs mikroszervezet van, amit annak megalapozott reményében adunk a talajhoz, hogy ott elszaporodva megtermelik azt az antibiotikus anyagot, ami gátolja a gyökeret károsító baktérium és gombatörzsek egy jó részét. Igaz, jóval nehezebb tárolni, és körülményesebb szállítani, de erre nem pampog az EU, meg a lobbysták által megvezetett "jajj, antibiotikum, az művi dolog, fujj" közvélemény. Szóval valami ilyesmi, ezt fizeted meg jó drágán...:)
1) Körte - pár ág sárgásodik, lehet szimpla ásványi anyag, esetleg vashiány? A fa egyik oldalán csak, a többi részén szép zöld a levél.
2) Alma - sztem lisztharmatos, de ez a fa minden évben ilyen, a többi almám nem, de ez igen. A gond az hiába permetezem ezt a többi aránylag jól megússza, de ez nem...
KÖszönöm, raktam a hsz-ra könyvjelzőt... gondolom, ha szépen hajt és zöldülnek is megfelelően a levelek, akkor nem kell újabb gombaellenes kezelés, elég lesz a 2 x Topsin, ugye?
A vasat permetezve gondoltam a következő alkalommal, eddig belocsolva kapták.
Érdeklődni szeretnék: néztem bolhák elleni permetszert, mert rengeteget vakarózik a kutyánk és a macskáink is. Ha jól tudom a bolhák az udvaron "tanyáznak" a kutya csak "szálláshely". Most akkor ha megveszem a permetszert akkor le kell vele fújni az egész udvart beleértve a füvet is (s persze a kutya fekhelyét)? És egyáltalán használ ez a permet valamit? Van valakinek vele tapasztalata?
Nálam levélbolha irtásba az Apacs volt a leggyengébb kb. 40%-os hatásfokkal szedte le a bolhákat, Actara és a Mospillan kb. 65-70%-ba, pedig az Apacsot először használtam. Apacs területi képviselői a nem megfelelő technológiával magyarázták a gyenge hatásfokot. Tudod ez olyan, mint a magyar foci, mindenki hibás, csak az edző nem./ lsd. Pintér Attila – Győr/
Nem hiánycikk, II. kat. (zöldkönyves) de ezt írtam is, amikor javasoltam anno, valahogy úgy, hogy "Mister, de ha hozzájutsz II. kat-hoz akkor Topsin M vagy Eclair WG."
Szerintem inkább várj 2-3 napot, fejből nem rémlik, hogy a Topsinnak van-e kelátképző hajlama a vassal, ami lassítaná a felszívódását a talajból...
Ha utána több hét elteltével még van gondod, próbálj lőni egy Eclairt, az is van kis zacsis, az is II kat, nem olcsó, de belocsolva eddigi kis számú tapasztalatom szerint csodákra képes... anno tavaly még csak ex has próbálgattam trombitavirágokon amik totál leeresztettek meg hervadtak (valszeg verticillumos hervadás volt), most már olvastam technológiát is palánta beöntözésre vele, elvben a permetezett töménység fele kell, tehát egy 10 grammos kis zacsi, ami permetezve 20 literre (5 gramm/10 liter), az belocsolva 40 literre (2,5 gramm/10 liter) elég. Idén az mentette meg a második telepítésű paprika-palántáimat, miután az első adagot még Topsinos kezelés mellett is úgy kivitte a fuzárium, mint a szél.
A másik lehetőség, az bio, de még drágább és nehezen beszerezhetőbb, ez a Mycostop nevű cucc, amit szerintem azért nem tartanak boltok, mert mélyhűtőben tárolva áll el, és nem szeretnek vele vacakolni - ha valahol szabad polcról kínálnák, ott meg ne vedd, mert valahogy úgy néz ki az eltarthatósága, hogy mélyhűtve 2 év, normál hűtőben 6-8 hét, szobahőfokon - különösen nyáron - meg napok.
vagy csak elvileg olyan kategória, amit mezei halandónak nem adnak ki? mindig ugyanoda járok, ismernek, tudják, hogy kertbuzi vagyok, nem méregkeverésre kell:) megkérdezte, mire viszem, én meg mondtam, hogy mire és miért és simán kiadta.
de amúgy sajnos csak az egyik alakul látványosan, a másik csak vegetál.
ma belocsoltam őket wuxallal, meg befújtam keserűsóval. jövő héten kapnak megint Topsint belocsolva, és vasat is adok nekik majd újra. Az topsinnal együtt mehet, vagy legyen pár nap közte?
mivel belocsolva is jó volt az actara, inkább majd locsolom, ha muszáj lesz bevetni valamikor újra... idén nem kellett, pedig nagyon sok tetű volt, de sikeresen legyilkoltam őket házi szerrel.
Azon már ugye túl vagyunk:(, és pont azért töröm az agyam ezen is, mert a neonikotinoidok között a keresztrezisztencia csak részleges, nem teljes. Egyébként kotortam elő egy kis maradék Talstart - volt még 1-2 ampulla - és az szép vendettát csapott, de maradt is előlük...
