Szerinted miért vacakoltak azzal, hogy ezt ilyen pontosan kimérjék, ha tök mindegy az értéke? Elég lett volna azt mondani, hogy 1. :-)))
Ha ezt 1-nek veszik, akkor valami mást kell majd ilyen pontosan kimérni.
Nehéz elképzelni, hogy ezt hogy vagy képes nem érteni.
Ha a Plack állandónak lenne más az értéke, akkor egy adott hőmérsékletű fekete test spektrumának máshol lenne a maximuma.
Az, hogy milyen a világunk, függ egy csomó természeti állandótól. Ez nem mértékegységek kérdése. Variálhatod, mit tekintesz egységnek, akkor mások lesznek a számok, de a függés ugyanaz marad.
Meg tudod mondani, hogy pl. a c = 3 szor 108 m/s konkrét értéknek mi a fizikai jelentése, mely független bármiféle mértékegységrendszertől?
Vagy hogy a vákuumnak milyen fizikai tulajdonságát mutatja az epszilon0 és mű0 SI szerinti konkrét értéke, mely független a szabad egységrendszer választásától?
>Két adott feszültségű fémlemez között felép valamilyen erő...
#Ez más. Ez az elektromágneses kölcsönhatás erösségére vonatkozó dolog.
Meg kell értened, hogy a klasszikus elektrodinamikában a vákuumnak nincs elektromos polarizálhatósága, se mágnesezhetősége. Ez világos a számodra? Erre az egy dologra koncentrálj, mert az epszilon0 és mű0 erről szól. Nincs a vákuumnak olyan tulajdonsága. Érted? Ne akard azt bemagyarázni, hogy van, mert az SI-ben epszilon0 és mű0 nem 1.
Hasonlóan a c fény(határ)sebesség mennyiségi értéke sem egy tulajdonságról szól. Csupán annyi, hogy nem végtelen, hanem véges. Az értékének nagyságának nincs fizikai tartalma a relativitáselméleten belül. Annak van csak fizikai tartalma, hogy véges, nem végtelen nagy. Ezt érted?
Akkor a h Planck-állandó is ilyen, hogy elméletén (kvantumelmélet) belül nincs fizikai tartalma az értékének. Csak az a lényeg, hogy értéke nem nulla, hanem véges nagy, vagy akár kicsi, mindegy, de nem nulla. Ezt fogod?
Ezek az állandók, a nevükben is benne van, nem változnak az elmélet bármilyen problémájának leírásában, nem függnek, nem változók, mint a dinamikai mennyiségek.
Na most, ha ezeket a külön elméleteket (többet, nem csak amit említettem) összevetjük, akkor ezek a konstansok már viszonyulhatnak egymáshoz, vagyis lehet nem választhatjuk mindegyiket 1-nek. Ez már az egyébként másról szóló elméletek némi átfedései miatt vannak. Egy a természet, a Világ dolgai nem különülnek el teljesen egymástól. Így bizonyos egységrendszerek vagy az egyik állandókat teszik 1-re, vagy a másika(ka)t. Ez legfeljebb erősségi, méreti viszonyokat jelent fizikailag bizonyos természeti dolog között, ami szintén konstans jellegű. Pl. a gravitáció erőssége összevethető a kvantumosság jelenségének méretével. Vagy az elektromágneses kölcsönhatás erősségével. Na ezek viszonya már fizikai dolog, de ezen konstansok nagysága a saját elméleti körükön belül nem fizikaiak. Meg tudod ezt érteni? Tehát hogy a nagy különálló elméletek erősségi vagy méreti viszonya fizikai, de saját magukon belül ez nem látszik, és az állandóik értéknagysága ott nem kapnak fizikai tartalmat.
Egyébként ez tök egyszerű és könnyen megérthető dolog, kb. olyan középiskolás szintű. Próbáltam kicsit szájbarágósan leírni, hogy világosabb legyen. Talán ez segít.. xd
(Azt már nem is merem mondani, hogy vannak egyesítésről szóló, meg Univerzum szintű elméleti elgondolások, nagyenergiás, meg hasonlók, amikben a dinamika kiterjed ezen konstansok viszonyaira. Ekkor már ilyen szempontból valamennyire dinamikussá válhatnak, és ilyen széles skálákon nem konstansok...) (de ez más...)
Nagyjából kétmillió fényévre van tőlünk az Androméda. Tegyük fel, hjogy ez egy objektív dolog.
Tehát a fénynek úgy kétmillió évre van szüksége. Bohóckodhatunk a mértékegységekkel, de ez az idő nem lesz kevesebb, sem több. Számértékben lehet szinte bármi. Az objektív távolság attól nem változik, hogy milyen mértékegységben számolunk.
Itt a kérdés az, hogy az objektív fénysebesség miért annyi, és nem a fele vagy a duplája.
+++++
Hogyan tudnám ezt érthetőbben elmagyarázni?
Elindulsz gyalog Kukutyinba, két napig tart az út. Lóháton pedig egy fél nap.
Miért tud a ló gyorsabban menni, mint az ember gyalogszerrel?
Ez objektív különbség. Nem azon múlik, hogy lóval mérföldben mérik az időt, gyalogosan pedig nanokelvinben a távolságot.
És nem azért megy a ló gyorsabban, mert a ló orra hosszabb a király kardjánál.
Két adott feszültségű fémlemez között felép valamilyen erő. Az, hogy ez mekkora, egy szorzó faktorként jelenik meg az egyenletben, de ez egy természeti állandótól függ. Szerinted nem így van?
Azt gondolod, ez nincs, csak azért, mert választható 1-nek?
Azzal, hogy éppen 1-nek választod, más, az egyenletben szereplő mértékegységeket vagy azok szorzó faktorát állítod át.
A relatív mű és epszilon, viszont már fizikai, és az anyagi közeg mágneses és elektromos tulajdonságait adja meg. A klasszikus (nem kvantum-)elektrodinamikában a vákuumnak nincs polarizálhatósága, se mágnesezhetősége
Sajnos a természet nem törődik azzal, hogy te most a vákuumra klasszikus mezőegyenleteket vagy kvantumelektrodinamikát írsz fel. Attól függetlenül, hogy a klasszikus hullámelméletben a vákuumnak nincs polarizálhatósága, ez a nem létező dolog mégis korlátozza a fény terjedésének sebességét.
