Még azt szeretném megkérdezni, hogy topas-zal beöntözhetem a tövüket is? Ugyanis tavasszal adtam nekik topast háromszor, ennek ellenére a nagy melegben újra ilyenek lettek.
Attól tartok, hogy a gyökerük is gombás. Lehet, hogy butaságot írok, de nem vagyok szakértő, csak arra tudok támaszkodni, amit itt olvasok.
A fám elég nagy mint egy jókora diófa le lehet egyáltalán permetezni az egészet? Érdemes még idén, a levelei teljesen csörgősek, a kisebbik gesztenyefa levelei egyenlőre csak rozsdafoltosak, és van elég közel hozzá egy szilvafa azt is rozsdafoltosnak látom :(
Ha idén permetezem akkor az jövőre is hat valamelyest vagy minden évben le kell akkor majd permetezni ami egyszer már elkapta?
A rózsád szerintem gombás, amistar-ral, topas-szal, vagy topsin-nal fújd le őket. Az idei nagyon csapadékos nyár eleji időjárás miatt, sajnos nálam is megjelent a nem rezisztens fajtákon, különösen, hogy idén elmaradt a megelőzés célzatú amistar kezelés szezon elején.
szedd le róluk a beteg leveleket és égesd el, vagy dobd a kukába, ne a komposztra. alattuk se maradjon beteg levél lehetőleg, arról visszafertőződnek.
locsoláskor ügyelj rá, hogy lehetőleg a leveleiket ne érje víz, csak a tövüket locsold.
a többi növényt nem tudom, nem vagyok szakértő, én is kérdezősködni, tanácsért járok ide, majd biztosan mondanak rá neked jó tippet, mivel kezeld őket... amúgy szerintem az is gomba lesz.
z egyik bajom h a szép nagy vadgesztenyefámat minden évben az aknázómoly(mostmár rátaláltam legalább a tettes nevére) teljesen tönkre teszi. kérdésem lenne hogy aki már esetleg kezelt aknázómollyal fertőzött fát növényt mivel kezelte, illetve egyáltalán kikezelhető-e belőle?
A másik bajom hogy vetettem magról pritamin paprikát és szerintem elkapott valamit.
Amikor kihajtott és volt pár levele is elég érdekesen nézett ki mintha egyik másik level rövidebre nőtt volna és azoknak olyan hát hibás kinézete volt.
Most kicsit összevan pöndörödve a levele úgy mint mikor kiszárad a növény.
Kártevőt látni nem látok rajta így gondolom valami gomba-fertőzés stb.
Ez az első ztöldésg próbálkozásom, eddig szépen nőtt pár napja vettem észre és elég gyorsan romlik az állapota, már szép paprikák vannak rajta sajnálnám ha tönkre menne:
Nagyon szépen köszönöm ha valaki-valakik tudnának segíteni, mivel érdemes e két dolgot kezelni!
Én is a Dithane-val kezdtem, amikor még nem voltam biztos abban, hogy fuzárium, ugyanis a Dithane nem igazán hat a fuzáriumra meg kontakt szer, tehát csak megelőzésre alkalmas, a növénybe nem szívódik fel, hogy gyógyítsa. A Proplant-nak már valamennyire kellene, de az se igazán használt. Azután a Topsin se, de szerintem az meg már azért nem, mert nagyon későn jutottam el odáig, ha azzal kezdem, valszeg használ.
Manapság egyébként ilyen Dithane 0,2+Topsin 0,1 +Proplant 0,15-0,3 keveréket ajánlanak több helyütt palántadőlés elleni beöntözésre meg palántaágy fertőtlenítésére, de mondom, ha igazán cinkes a helyzet, akkor vagy Sporgont (a gombatermesztők is azzal locsolják be a csiperke termőközegét, mert a csiperkét nem bántja, csak a patogén gombákat) vagy Eclair WG-t célszerű használni, a baj csak az, hogy mindkettő II. forg. kat. (meg sajnos a Topsin is)
Igaz, hogy nem nekem írtad ezt a hozzászólásodat, de végigolvastam és az lenne a kérdésem, hogy ha én is végig csinálom azt amit te, elképzelhető, hogy rendbejönnek a növényeim?
Előző hozzászólásomban ott vannak a képek, látod milyen szörnyű állapotban vannak.
Legvalószinűbben "nagy kedvencem", a fuzárum-fertőzés okoz ilyen tünetet... azért idei nagy kedvenc, mert a komplett(!) első ültetésű paprika-palántáinkat vitte, mint a szél.
Az alant linkelt ujszo.com-os cikk alapvetése kifogástalan, valóban a palántaágy kórokozójáról van szó, ami a gyökéren át támad, csak hát az ott ajánlott szerek egy része nálunk vagy nem beszerezhető halandóknak (Merpan és tsai) vagy sok a rezisztencia és bizonytalan a hatása a fuzárium ellen, mint a Topsin M vagy a Previcur/Proplant.
A probléma leküzdésére nálunk rendelkezésre áll egy biotechnológia, a Mycostop-pal való palánta és palántaágy-kezelés, persze megpróbálhatóak a leírt Topsin M és Previcur, és hát aránylag biztos hatásúnak számít kémiai védelemre a Sporgon (II). Én meg az idén saját szakállamra Eclair 49WG (II)-t használtam a palánták belocsolására, és >90%-ban eredményesnek mondható, a második generációs palántákból 1-2 db volt a veszteség mondjuk 100-ból.
Azért ide a hivatalos, szabadforgalmú (bio)technológiát tenném be:
Köszönöm a választ. A vízhiányra én is gondoltam, de szoktuk locsolni, és mellette van a másik fa, ami nem produkál ilyen tüneteket. Persze eléggé "sóderos" nálunk a talaj, könnyen lefolyik a víz. (most meg az sincs, ami lefolyjon.
Banyek, ami itthon 9000, ugyanaz ott 1800? (Ránézésre teljesen ugyanaz persze még lehet koppintás.) :DDD Itthon csak a szállítás majdnem annyi. Rejtély...
A pontossága felől azért vannak kételyeim, a normálisak 15-20 ezertől kezdődnek.
tavaly én akvarisztikai boltban vettem pH mérésre valami szert, sokkal olcsóbb volt.
annyira nem akarom tudományos szintre emelni, a 15 ml kb jó lesz biztosan arra a pár alkalomra, amikor muszáj lesz a kényeskéket is a kútvízből locsolni. ilyen nem is fordult még elő egyébként, mert annak a 4 növénynek tartogatom az esővizet, 2 rhodi, 2 magnólia minden mást a kútról locsolok... de szerintem már csak 1-2 napig van elég esővíz, ha nem jön eső...
Az a 15 ml/10 liter egyébként a szerző saját kútvizére kiszámolt érték, nálad lehet, hogy 10-nek vagy épp 20-nak adódna, ha nagyon precíz akarsz lenni, pH-mérő ellenőrzésével ecet segítségével pH5,5 körülire állítod be az öntözővizedet:) .
OK, magyarul akkor attól, hogy párszor megöntözi őket az ember 10 liter vízhez adott 3 dl ecettel, nem lesz semmi bajuk, sőt évente pár alkalommal jót is tesz, talán sikerül "minél savanyúbban" tartani az ültetéskor még ideális pH-jú savanyú talajukat, ami az idők folyamán a meszes környezetben eltolódhat.
de rendszeresen, hosszabb távon, esővíz hiányában a 15 ml/10 liter víz eleggyel ideális locsolni.
nálunk is nagyon kemény a víz, Eger mellett lakunk... a kútból még keményebb víz jön, mint a vezetékes, tavaly megmértem.:(
de vannak olyan növények, amik képesek elviselni, sőt alkalmazkodni ehhez, annak ellenére, hogy egyáltalán nem a kemény víz az ideális számukra.
sok hortenziám van, képtelenség lenne annyi növénynek esővizet biztosítani, így ők (a kényes macrophyllák is) mindig kútvizet kapnak... jól érzik magukat, gyönyörűek.
de vannak annyira kényes növények, a rhododendron és a magnólia pl., amelyeknek már az ültetésénél is annyira oda kell figyelni, ha meszesebb talajon próbálkozik velük valaki, hogy ők biztosan nem viselik el a kemény kútvizet hosszabb távon, nekik muszáj savanyítani.
az "esővíz", az nekem pont elég, végül is azt akarom pótolni, ha kifogy a tartály.... akkor ez a biztonságos mennyiség, ha hosszabb ideig kénytelen kútról-vezetékesről locsolni valaki.
a kút, amiből locsolok, 80 éves... az összes ősöm ebből locsolt adalék nélkül...a víz baromi kemény,
(foltot hagy a fekete autón) és rendesen fertőzött is, még a kutyát sem engedem inni belőle...a kert ennek ellenére -kis jóindulattal- gyönyörű(en fejlődik).....most próbára teszem az evolúciót...ami feladja, annak ásó...ami nem, annak örülök...
Ha azt írom, hogy az ecetsav kb 0-1% koncentrációban biztonságos, akkor jó? :)))
A 15 ml/10 liter adag nem talaj-savanyításra való, hanem az átlag kútvíz pH8 körüli értékének az esővízre jellemző pH5,5 körüli értékre hozására, a teljes szöveg így hangzik:
Kút és csapvíz savanyítás általános mindennapos locsoláshoz:
A csapvizek vagy kútvizek pH-ját a következő mennyiségekkel állíthatjuk be az esővíz ideális 5,6-os pH-jára. (ezzel tartósabb ideig is öntözhetünk).
-A 20%-os ecetsavból kb. 15 ml-t kell 10 l öntözővízhez adagolni.
-Kénsavból (30 %-os akkumulátorsav) 2,9 ml-t kell 10 l vízhez adni.
-Citromsavból pedig kb. 3 g kristályos citromsavat kell 10 l vízhez mérni.
Természetesen más töménységnél arányos csökkentés vagy növelés szükséges. Pl. 15 ml 20 % ecetsav helyett 30 ml 15 %-os.
Ezekkel a mennyiségekkel a vizünk ideális pH jú-vá válik, és hosszabb ideig öntözhetünk vele.
A citromsav és a kénsav teljesen szagtalan, az ecetsavat is csak nagyobb töménységben lehetne érezni. Ebben a koncentrációban nem érezhető vagy csak nagyon enyhén ami 1-2 óra állás után teljesen megszűnik.
Kialakult talaj meszesség gyógyítása:
Ha a talajunk elmeszesedett, kisebb pH-jú oldat lehet szükséges.
Ez általában 3-4 es pH-jú oldattal való egyszeri belocsolást jelent, később 1-2 hét múlva meg lehet ismételni igény szerint, de ennél többszöri, vagy huzamos locsolást kerüljük el!
Ecetsavból ez esetben 50-100 ml-re is szükség lehet 10 l vízhez.
Kénsavból 6 ml körüli ad 3-4 pH közötti értéket 10 l vízhez.
Citromsavból ehhez 9-10 g is szükséges 10 l vízhez.
Namost szerintem meg akkusavat lehetőleg ne használj, mert ott tényleg nagyon pontosan be kell lőni, az teljes mértékben disszociáló erős sav. A citromsav meg az ecetsav viszont relatív széles tartományban biztonságos. A gazdabolt.hu-s szakértő 1 dl 20% ecetet 1 liter vízhez javasol, tehát a 10 literhez 1 litert, na ezt már szerintem ne csináld, legalábbis én nem merném...
Nyilt talajon az ember bátrabb lehet, mert jóval nagyobb a pufferkapacitás, cserepes növénynél meg óvatosabbnak kell lenni, mert a liter talaj egyensúlya sokkal sérülékenyebb.
