üdv zigu Azt elfelejtettem az előbb leírni hogy a fúró fordulata minél nagyobb annál szebben dolgozik. majdnem sorja mentesen. Az a kevés sorja ami marad a cső külső felületén,az direkt jó a szövet rögzitésekor mert nem csúszkál el a csövön.Az 40-es csövet 180cm hosszan 5sorba,1sorba 35db 20mm-es furat.(még ígysem gyenge)szoktam fúrni úgy hogy a z első és utolsó sor között marad kb 1cm szabad egyenes sáv.ezen a sávon rögzitem a szövetet a csőhöz és a szövet 2 végét egymáshoz vinilfix ragasztóval. igaz a szövethez csak azért köt mert keresztüljön rajta és megszilárdul. Természetesen még az egészet átkötöm jó szorosan és a kötést is rögzitem ragasztóval. Volt rá példa hogy vissza kellett szedni a csövet és a kötés, elszakadt de a ragasztó tartott. Üdv:vizeslaci
Felszeretném hivni a figyelmeteket arra a problémára, hogy nem minden, a piacon forgalmazott műanyag szövetháló kútszövet. Vannak speciális az élelmiszeriparban használatos műanyagalapú szűrőszövetek, amelyekre semmilyen ragasztó, de még a forrasztópáka sem hat, mert csak egyszerűen megpörkölődik annak a felülete a hő hatására. Nagyobb hő esetén pedig túllágyúl a műanyagcső, tehát deformálódhat. Ugyanakkor az sem mellékes, hogy milyen műanyagcsőre szeretnénk "felsütni" az igazi kútszövetet, mert azoknak sem azonos a lágyulási és olvadású pontjuk. Pld. - a KGPVC cső sokkal szivósabb, mint a sima szürke PVC, vagy a viznyomó csöveknél. Javasolom, hogy ezt a nagyobb bevásárlás előtt célszerűbb volna kipróbálni, mert lehetnek meglepetések ezekkel kapcsolatban sajnos, én 1 -szer már megjártam egy nagyobb tétel "kútszövet" beszerzése után, mert az nem kútszövet volt igazából, csak szemre látszott annak !!!
Üdv. Nagyon tetszik ez a trisós hígítás, Amint alkalom adódik kipróbálom, A homoktartalom kiülepszik a gödörben? de a az antiszol vagy agyagtartalom az benne marad? Nekem a leeresztett csőből kifelé inyektálás szimpatikusabb, nehogy össze omoljon a furat. Na tavasszal, had kérjek telefonos segítséget alkalomadtán.
Zigu Üdv Kicsit ritkábban fúrtad meg a csövet mint gondoltam, Már írták itt, hogy, ha a szűrő alá tekersz drótot a csőre akkor megnöveled a szűrő kapacitását, Javaslom ezt csináld meg. Freddy4 forrasztópákás módszere pedig szuper. Üdv
üdv zigu Sikerült a képeket fölrakni,remélem értékelhető mert csak telefon volt a közelembe és azzal fotóztam. A lényege az egésznek hogy én 1 álványos fúrógépen és 1 vezető sínbe helyezve fúrom a csöveket. A pisztolyfúróval már tettem tönkre csövet és fúrót is,mert a sokadik furatnál elrepedt a cső,vagy a fúró lecsúszott és kicsorbult. Ha tudsz szerezz 1 ilyet. Álom vele dolgozni a többi furkálós technika után. Üdv:vizeslaci
Én 1 un.süllyesztő fúrót használok. fémiparban használatos. 3 élü és van több méretben. az enyém 25mm -es. nem kap bele az anyagba mivel kicsi a szöge és ráadásul nem egyenes hanem íves. ha tudok rakok föl képet. Üdv:vizeslaci
Nagyon örülök neki, hogy felkeltette érdeklődéseteket ez a foszfátokkal kezelt iszap technológia. Egyébbként nem egy nagy ördöngősség ezt házilag megcsinálni. Ezeket az adalékporokat viszonylag olcsón belehetett régen szerezni Bp. -en a Kén utcában a Vegyiművek szakbóltjában, 25 és 50 kg -os csomagolásban. De mint irtam is, megfelel a sima trisó és a pirofoszfát is, amelyet a legtöbb vidéki Háztartási és vegyi boltokban is forgalmaznak. A gyakorlati használata a következő : - kiszámitjuk az iszaptározó gödrök , vagy tartályok térfogatát, majd a fúrólyukét is, amelyeket összeadunk. Mondjuk pld. -ul, hogy ez 1000 liter összesen. Mint az előzőekben leirtam, ennek az iszaptömegnek a 3 - 5 % -ának megfelelő mennyiségű trisót, vagy pirofoszfátot kell hozzáadagolni. Mivel a trisó gyengébb mint a többi adalékpor, ezért ebből 5 kg -ot kell hozzáadagolni minden 100 liter vizhez arányosan. Tehát az 1000 liter iszaphoz 50 kg. trisot kell hozzáadni. Ezt a trisót felkell használat előtt oldani tisztavizben vashordóban, kb. 150 - 200 liter vizben, vagy akár egy 1 m3 -es műanyag tartályban, majd abból lassan csorgatni az iszaphoz öblités közben olyan sebességgel, hogy amig a lyukból "átfordul" az iszaptömeg, addig elfogy a kiszámitott trisósviz. Ha ezt túl gyorsan tesszük, akkor káros hatást is kifejthetünk, mert a lazább rétegek a lyukban összeomolhatnak. Tehát csak óvatosan, főleg az 1 -ső alkalommal. Egyébbként régi iszapos, vagy nehezen letisztuló új kutaknál is célszerű használni ezt az eljárást, csak akkor ezt a foszfátos vizet kikell injektálni a kútból a vizadó rétegekbe a szűrőn keresztül, majd minimum 12 óra hatásszünetet kell tartani. Közben időnként tisztavizet is célszerű "ráfejelni", hogy az vigye lassan mindig kifelé a rétegbe ezt az oldatot. Megfogtok lepődni, hoz ez milyen óriási és gyors hatást eredményez minden esetben. A mészköves vizadó rétegek esetében pedig a sósavas kezelés a megszokott, bizonyos inhibitorokkal keverve, amely a sav reakciója által tágitja a repedéseket és ezzel növeli a vizhozamot. Jószerencsét !!!
Nekiáltam végre a szűrőcső elkészítésének, az általad ajánlott 25mm átmérőjű furatok készítésére nem kaptam olyan körkivágót amiről írtál, illetve csak készletben volt tízezrekért.
De beszereztem ilyen méretű fához és műanyaghoz való fúrót. És egy sima 500W-os fúrógéppel remekül vitte a 160-as KG csövet. És a fúró ára csak 500Ft volt, ajánlom mindenkinek, teszek fel képet róla és a zárókupakról ami 400Ft-ért beszerezhető.
A sorjázás még hátra van, azt hiszem kipróbálom a Hirsh Imre által ajánlott kémény kefés módszert.
A szűrő szövet rögzítésén még töröm a fejem, mert Freddy 4 felhívta a figyelmemet a popszegecses módszer hátrányaira, azóta többen, több féle módszert leírtak itt már, úgy hogy van választék bőven.
Érdeklődéssel olvastam a2526-sz.írását. Szóval a trisó fölhígitja a fúróiszapot azáltal hogy segíti a bennelévő szilárd részecskék kiválását az ülepítőben? A kérdésem az lenne hogy milyen arányba ajánlatos ezt az iszapba keverni? Akadt már problémám külterületeken (se áram se víz ellátás) a fúróiszap túlzott besűrűsödése miatt. A túzott hígítás miatt nagyobb a beomlás veszélye,a sűrü iszapban pedig nehezenmegy le a szűrőzött cső,úgymond úszik a közegben mer nemtelik meg vízzel.E problémát a cső vízzelvaló föltöltésével oldottam meg, és eddig bevált. Ezt a technikai fogást az első adandó alkalommal kifogom próbálni.
Még szeretném hozzáfűzni az előzőleg leirt a kútszűrőzéssel kapcsolatos dolgokkal kapcsolatban, hogy a szűrőscsőrakat beépitése előtt nagyon fontos a fúróiszap felhigitása, illetve "vékonyitása" . Bár ma már lehet, hogy nem sokan tudják, főleg az ifjú Titánok, hogy nemcsak tiszta vizzel lehet higitani az iszapot. Sőt, ez nem is egészséges megoldás és tiltott, főleg a nagyátmérőjű és nagymélységű fúrásoknál. Ekkor használatos, a fúróiszaphoz hozzáadott un. "Nátriumtripoli-foszfát" nevü adalékpor, amelyet az iszap térfogat arányában, kb. 3 - 5 % -ban számolva fokozatosan hozzáadtunk a felhigitandó sűrű fúróiszaphoz, amely a lugos kémhatása miatt "megfuttatta" , felhigitotta úgy, hogy az közben kiejtette magából az iszap homok, vagy szárazanyag tartalmát az iszapcsatornában és az iszapülepitő gödrökben is. Ugyanilyen funkciójú még a pld. a qebratchsó nevű hordókban forgalmazott folyadék is, vagy a trinátrium-tripolifoszfát is. Jobb hilyán, egyébbként hasonló hatása van a boltokban forgalmazott sima Trisó -nak is. A homok leválasztásán túl, ennek a foszfátos iszapnak még a legfőbb jósága az, hogy leválasztja a fúrólyuk faláról az iszaplepényt is. Ezáltal megszünik az elszigeteltség java része a szűrőscső és a vizadó réteg között. Ez gyakorlatilag abban nyilvánúl meg, hogy szinte órákon belül letisztul a kitermelt kútviz és nemkell napokig, nem túlzás, hogy előtte hetekig kompresszoroztunk egy persze "nagykutat". Emlékszem 1 -szer egy Hodász nevű faluban 3 hónapon keresztül kompresszoroztuk a falukutat, mig a viz letisztult. De ez még a Mélyfúró vállatnál volt, /Nem akarok pontos nevet megnevezni/ azelőtt mig alkalmaztuk volna ezt a vegyszeres eljárást. Házi kútfúrásnál ez az eljárás még abból a szemszögből is javasolt, hogy nem kell lecserélni a fúróiszapot, főleg amikor keserves lajtozás útján és komoly kőltségek által jut a fúrás helyszinére a viz. A kőolajos és gázkutató fúrásoknál pedig ugyanezt a feladatot már kiváltották a gépi megoldások. Pld. a "deszinter és a deszander" nevű eszközökkel, amelyek szószerint kicentrifugálják a fúróiszap homok és ha kell akkor annak az agyagtartalmát is. De ez már 1 más kategória. Jószerencsét: Freddy 4.
Na! Kezd alakulni a fórum! 8-) Mint ahogy Lalibátyó is írta, úgy gondolom sokan örülnénk ha érdekes, problémás fúrásokról, technikai érdekességekről, tippekről, trükkökről olvashatnánk a hozzáértőktől amellett, hogy aki tud segít annak aki erre rászorul. Csak így tovább!
Eseteleg lehetne még egy megoldás a kútszövet felfogatására, bár a Freddy4é is nagyon jó megoldás. Én személy szerint csak 40,50,63,110mm es kgpvc csövet használok lecsövezéshez (szabolcsban ez általába elég) nem réselek hanem fúrom a szűrőcsövet és a kútszövetet a kb. 20cm -enként megkötöm nagyon vékony dróttal aztán, hogy 5cm átfedjen egyik a másikon megtekerem nylon(bálázó)madzaggal, jó feszes legyen a szűrő és a madzag is.Nekem ez még soha nem csúszott le v agy mozdult el. MÉG EDDIG:)) Annyit kihagytam, hogy szoktam néha a szűrő alá is tekerni madzagot.
Lehet műanyag kútszövetet is az előzőleg tárgyalt "alá - és fölé bandázsolással" alkalmazni a lágyabb kőzetekben, csak ekkor a kettős szövésűt kell megválasztani. Olvastam, hogy sokan a műanyag kútszövetet popszegeccsel, lemezcsavarral vagy egyszerűen szigetelőszalaggal rögzitik és végtelenitik. De gondoljatok bele, hogy hacsak 1 db. csavar kiesik, illetve kiszakad a kb. 50 - 100 db. -ból valamilyen pld. kőpadok között történő enyha akadás miatt is, amelyet a felszinen nem is veszüknk észre, ott akkor már marad annak helyében 1 furat. Amelyen keresztül később aztán szabadon beáramlik a homok, de még a szűrőkavics is, ha az túl apró vagy finom. Ezért én amikor ilyen szövetet használtam, - és persze csak műanyagcsövön, akkor azt egyszerűen és finoman pontonként hosszirányban, majd a végeken is egy 750 wattos forrasztópákával összesütöttem a szövetet a csővel, amelyet később már letépni sem lehetett, úgy "összegyógyúlt" !!! Meg ezenkivűl, ha esetleg a szövet itt - ott lazának tünt, akkor ott is, vagy bárhol pontonként megesősitettem ezzel a páka segitségével a kútszövet rögzitését a béléscsőre. Ugyanakkor a csövön belül a fentiekben leirt csavaros vagy szegecselt kivitel az mindig belső átmérő szükületet képez, amely akadási lehetőség a kompresszorozó termelő és levegőcsőnek, valamint a búvárszivattyúnak, főleg ha az szűk keresztmetszetű. Üdvözlettel : Freddy 4.
Már hogyne lenne érdeklődés! Jókat írtál, és főleg közérthetően, és még egy kis humort is belecsempésztél (nem cigiszünet).
Látod Lalibátyó ezért érdeklődtem a múltkor a végig csigalemez után, mert amúgy készen nagyon drága mondjuk 50 méter csiga, de ezzel sokkal könyebb a szárazon fúrás mint a dobfúrókkal.
Csak hát nem értetted minek annyi csiga fúró.
Amúgy meg elméleti síkon van fogalmam a vízes fúrásról is, de hát elösször is kevés, másrészröl a gyakorlati tudás nincs meg, sajnos.
Nagyon szívesen olvasnák mindenről amit más gyakorlott kollégák megosztanak velünk a témában, főleg ilyen könnyen érthető formában, ezért is nagyon jó hogy felvetetted a témát.
Helló Lalibátyó! Bocsánat a pontatlan idézetért, nem akartalak megbántani, végülis a mondandómat elmondtam, ne a szavakon lovagoljunk, mert az nem vita hanem csak veszekedés. De a lényegre térvén: az öblítéses- és szárazfúrás közötti különbségek rövid összefoglalása is messze túlmegy egy hsz keretein. Mindenesetre az alapfogalmak: Szárazfúrás: lehet folyamatos és szakaszos.(nem a cigiszünet miatt szakaszos!) A folyamatos szárazfúrás un. végtelen csigával történik. Ez általában másfél méteres darabokból áll, 89-es csőre élével rátekert 45mm-es laposvasból 125mm-es emelkedésű menet van képezve. Ez így együtt 180mm átmérőjű. Van más méretű is, de kis vízkutakhoz ez a leggyakrabban használt. Ezek a csigák 55mm laptávolságú hatszög anya- apa párral kapcsolódnak egymáshoz. Az elején vídiával felrakott fúrófej van. Ilyen szerszámot lehet látni például a www.freeweb.hu/prodarta19/galeria.htm oldalon alulról a negyedik és hetedik képen.
Ennek nagy előnye a termelékenység, a gyors előkészület, a szakaszos fúrással ellentétben érzéketlen az omlékony rétegekre, bármikor abbahagyható-folytatható mert a földdel teli csiga megtámasztja a lyukfalat, nincs fagyveszély, nem kell vízteleníteni. A leggyengébb vízadót is rögtön észleli a kevéssé gyakorlott fúrómester is. Használható talajmechanikai és környezetvédelmi mintavételhez is, mivel fúróiszap nincs, ami elszennyezze a mintát. Hátrányai: korlátozott mélységkapacitás:50-max70m, Nagy forgatónyomatékigény (erős hajtómotor), a csigák kihúzásakor nagy emelőerő kell. A szerszámzat nehéz és drága. erről egyelőre ennyit, ha van érdeklődés folytatom
Kedves kútfúró Kolléga ! Ok. rendbem, köszönöm szavaidat, nincs itt semmi baj. Sőt nem is volt igazából, csak sajnos rossz napunk volt tegnap. Ugyanakkor én is ezúton kérek Tőled elnézést, ha véletlenül is, de megbántottalak volna. Bizok benne, hogy még sokszor fogunk találkozni a jövőben , csakúgy mint Kedves szüleiddel is. Jószerencsét : Freddy 4.
Ha már így összejöttünk beszéljünk egy kicsit másról is! Nem írnátok le Zigu fórumtársnak a lényegi különbséget a száraz és a vízöblítéses fúrást illetően ?Kitérve mondjuk a techinikai részekre ?
Sokan szívesen olvasnának pédául a különféle iszapadalékok iszapképző anyagok előnyeiről hátrányairól alkalmazásuk módjáról esetleges veszélyeiről. De biztosan volt valami kalandos különleges fúrásotok is ami egy fúróstársaságban elfogyasztott ital mellett el-el szoktatok mesélni. Mindezt rajtam kívül sok sok fórumtárs örömére tennétek abban biztos vagyok!
Kedves Feri Bá! Ez úton szeretnék bocsánatot kérni öntől ha valamivel meg sértettem! Az ön munkássága a fúrással kapcsolatban és minden hozzá tartozó dolog, mindig példamutató volt számomra és az is lesz. "Lalibátyo" A honlapomat illetően valóban rá fér egy frissítés és publikussá teszem eddigi referencia munkáinkat. Ebben igaza van!.
Elöször is ismeretlenül is üdvözöllek, és minden jót kívánok neked!
Nem akartam hozzászolni a vitátokhoz, mert nem az én asztalom, és súlycsoportom sem.
De jó ha néhány dologgal tisztában vagy, élünk ebben az országban néhány millióan akkik a napi megélhetésünkért, és családunk eltertásáért küzdünk nap mint nap. És nem mindenki van olyan szerencsés helyzetben hogy szinte beleszületik egy válalkozásba! És nem mindenkinek van biztos háttere!
Úgy hogy nem ártana néhány dolgon elgondolkodnod, és magadban átgondolnod!
Amúgy meg szerintem sok más ember is látogatja ezt a topkot akit nem érdekel a vállalási áratok, annál inkább a sok hasznos információ amit szerencsére, sok jószándékú tapasztalt ember itt közkincsé tesz.
Tehát néha képzeld magad az egyszerű emberek közé, meglátod egész más színezete lessz a dolgoknak.
Megköszönném ha legközelebb pontosan idéznél tőlem. Külön öröm lenne ha nem csak egy szót emelné ki hanem a mondatot vagy az adott mondat mondani valóját. Tehát a "gyengébbek" kedvéért akkor elismételném mégegyszer :
Nekem például az bűzlik hogy Sarkadi kolléga nem igen hivatkozik referenciára a honlapján.
Mindez azt jelentené bővebben kifejtve hogy a néhányadik hozzászólásában már úgy próbálja beállítani magát mint az egyik legszuperabb kútfúró, a honlapján meg nincs referencia.
Következtetés : nem sikerült még olyan munkát csinálnia abból az évi "néhány" fúrásból amire büszke lenne, vagy referenciának megfelelne.
Tehát nem a honlapja bűzlik hanem ez a körüülmény amiről imént írtam. Szóval ha nem szólt volna bölcs is maradhatott volna.
Mindemellett megjegyezném hogy talán a tanácsadásra és tanulságos leírásokra kellene fordítani azt az energiát amivel be-bepottyan ide némely tapasztalt fúrósnak tűnő ember azzal az egy két hozzászólásával, amiben jól "lepofoz" itt néhányunkat.
