tegnap elfogyott a 300 literes esővíztartályból az utolsó csepp víz is.:(
pedig semmi másnak nem adok belőle, csak 4 kényeskét locsolok abból, 2 tő rhodi és 2 tő magnólia, nekik tartogatom, és mégis kifogyott... ennyire régen nem esett eső.:((((
már 3-5 centis repedések vannak a kertben, attól félek, a kutyák a lábukat törik ki bennük...
Énnálam a ház előtt az akácosban fürtökbenlógnak szinte a lepkekabócák az ágakon. Éjjel, mikor a kecskéknek szedek utolsó adag lombot, a fejlámpa fényénél jól látom, hogy egy kupacban több tucat sorakozik egy vékonyka ágon.
A kertben permeteztem még tavasszal meg nyár elején Decis-szel meg Actarával, a gyümölcsfákat is, és a kertemben most nincsenek, noha tavaly még voltak. Lekopogom azért. :) De szerintem az elején kell elkapni és éppen olyan időben, amikor érzékenyek a permetszerre, aztán úgy néz ki, hogy év közben már nem nagyon települgetnek arrébb, mert már jó ideje nem rovarirtóztam, és mégsincsenek.
A neonikotin addig jó, amíg lárvaállapotban vannak, ha már ilyen röpképes "tündérkék", akkor kell mellé mindig valami taglózó cucc is, a gazdabolt.hu -sok Decist ajánlanak mellé, szerintem a Karate vagy a Cyperkill/Sherpa ugyanúgy megteszi...
Nincs mit:) Egyébként nem biztos, hogy jövőre lesz, idén szerintem a palántázás környéki időszakban való extrém csapadékos időjárás teremtett szinte mindenhol - ahol nem figyeltek oda rá tudatosan - pangó vizet, és hajlamosított így a talajlakó, gyökeret károsító gombák elszaporodására. Tudod, utólag nagyon okos tud lenni az ember, ha most visszarepülnék április végére, és látnám a május-júniusi időjárást, akkor emelt ágyásba palántáznék, ami elvezeti a víz feleslegét, és kész... jó eséllyel megúsznám az egészet. Mert ráadásul a paprikának van egy nagy élettani különcködése, hogy ugye először gyökérzetet növeszt, és utána kezd csak lombos részeket... namost, ha időnként kap vizet - mondjuk másnaponta locsolva, , vagy időnként esik - akkora gyökér - keresve a vizet, ahogy kell - lefele fog növekedni, a talaj védettebb, állandóbb hőmérsékletű mélyebb rétegei felé... ha meg állandóan kap vizet, akkor szétfut a felső 2-3 centiben... na idén pont ez történt... aztán a rá jövő nagy kánikula meg felforrósította ezt a felső 2-3 cm-t, és szépen előfőzte - szó szerint:( - a gyökereket, megkönnyítve ezzel a kártevő talajlakók megtelepedését. Szóval mondhatjuk azt, hogy idén a paprikapalántának extrém rossz időjárás volt, amit persze, ha tudott volna előre az ember, akkor kivédi, gondoskodva a fölös víz elvezetéséról, a kánikula bejöttével a talaj zöldmulcsos takarásával csökkentve annak átmelegedését, ilyesmi... node ki tudta...
nekem is nagyon tetszenek a dúsan, sűrűn beültetett un. angolos ágyások, be is ültettem a rózsaágyást hasonlóan tavaly, de aztán rájöttem, hogy a mi kemény agyagtalajunkon ez így nem lesz jó, mert itt én csak kapálással tudok gazolni, a sűrű ágyásban pedig képtelenség kapálni... meg a rózsákat is nehézkes volt úgy télire betakarni.
arra is gondoltam, hogy pontosan a gombafertőzés miatt sem túl jó, ha túl sűrű az ágyás, nem szellőznek úgy a rózsák, jobban befüllednek... úgyhogy nálam már csak levendulák, liliomok és liatrisok vannak rózsák közt, meg pár tavasszal nyíló hagymás, azok visszahúzódnak, mire nőnek a rózsák.
ez a huminit jó ötlet lehet, biztosan használ majd nekik, ha olyan rossz a talaj. én ültetőgödörbe szoktam ültetni minden növényt talajcserével, meg a rózsaágyást elég sokszor megkapálom, mert a teteje az eső és a locsolás miatt is simára tömörödik, a vizet sem szívja úgy fel... így a viszonylag sok kapálástól meg a talajcserétől ott elfogadhatónak mondható a talaj, nem olyan betonkemény, mint máshol.
A rózsásban még nem érdeklődtem. Tegnap este beöntöztem őket. Meglátom mi lesz, ha nem megyek semmire, akkor átmegyek a rózsásokhoz is érdeklődni.
Azért kezdem itt, mert nagyon sok jó tanácsot olvasok, amit másoknak adnak.
Úgy gondolom, hogy itt növényvédelemből van egy-két hozzáértő topikoló.
Borzasztóan rossz talaj van nálunk, ez más, igénytelen virágokon is látszik. Olyan mint a por, mélyebben pedig annyira össze van tömörödve, hogy szinte csákánnyal kellene lazítani.
Most elhatároztam, hogy un. Huminit nevű granulátummal javítani fogom a talajt. Ez egy olyan anyag, ami huminsavat tartalmaz és a használata porhanyósabbá teszi a talajt. Segít a növényeknek felvenni a táplálékot, jó a vizmegtartási képessége.
Ez nem műtrágya. Ennek a használatával el lehet azt érni, hogy kevesebb műtrágya kell, mert minden hatóanyag maradéktalanul hasznosul.
Muszály valamit csinálni, mert a szervestrágyát nagyon nehéz a földbe juttatni, mert tele van virágokkal, arról nem beszélve, hogy igencsak elkérik az árát és még azt sem tudom, hogy mit veszek.Tavaly ősszel is megtrágyáztuk, alig tudtuk bedolgozni a talajba, mert nem akartuk megsérteni a növények gyökerét. Állítólag ha nincs rendesen bedolgozva akkor veszít a hatóanyagából.
Kolontáron a vörösiszap után kezelték a talajt Huminittal és 2 év múlva már termővé vált.
Nincs mit, nagyon szívesen:) Már én is beszereztem a 6 hónapos Osmocote-ot, nehogy pont majd tavasszal ne kapjak, amikor szükség lesz rá... én jövőre fogom először kipróbálni, nagyon kíváncsi vagyok, milyen lesz, mert dícsérik őket. A hőmérséklettől függ a lebomlásuk, így a melegebb hónapokban, amikor virágoznak kapják a "javát", és mire be kell szüntetni amúgy is a tápozásukat, addigra fokozatosan elfogy... hát, majd kiderül.
Úgy emlékszem egyébként, hogy valaki a rózsásban azt mondta, hogy hosszúhatásút ad nekik tavasszal, és plusz még párszor wuxal-lal megfújja őket levéltrágyaként a szezonban.
A levelek betegségével kapcsolatban érdeklődtél ott? Én megtenném, sok "nagy rózsás" látogatja rendszeresen a fórumot, lehet, hogy nálam sokkal okosabbat tanácsolnak neked.:)
nos, ezzel már majd valószínűleg az itteni szakértők tudnak mit kezdeni, mármint, hogy az esetleges kálium túladagolás okozhat-e ilyen tüneteket a levélen.
a hosszúhatású rózsatápok magas kálium tartalmúak, lehet, hogy túl sok volt a növénynek... nyilván compo, vagy osmocote volt, azt beásod márciusban, 6 hónapra ellátja tápanyaggal a növényt, nem kell mellé más.
Abban igazad van, hogy lehet egy kicsit sok tápot kaptak. Ilyet sem csinálok többet az biztos.
Most megpróbálom ezt a beöntözést és meglátjuk mi lesz az eredmény.
Tavasszal meg volt a lemosó permetezés. Perenoszpóra ellen is megpermeteztem, semmi bajuk nem volt az első virágzásig. Az első virágzás után kezdődik a levélsárgulás, elszáradás és ez egyre rosszabb lesz. Kaptak hosszantartó tápot és - amit talán nem kellett volna - komplex, vízben oldodó káliumdús műtrágyát.
a magnóliáknál biztosan a gyökérrel volt gond, mert a topsinos kezelés után kezdtek látványosan helyrejönni... én is pont arra gondoltam, hogy ártani biztos nem ártok vele, ha meg az a baj, akkor csak használhat.
nekem úgy tanították, hogy tavasszal, megelőzésre amistar-ral kell kezelni a rózsát. tavaly ez meg is történt, nem volt semmi gond velük. idén elmaradt, jöttek is pöttyök. két tövem van, ami nagyon fogékony erre, már szinte kopaszok... azokat ősszel száműzöm az árokpartra, ne fertőzzék a többit, jobb az ilyet likvidálni, jövőre is lehet ugyanilyen esős tavasz.
amúgy én arra is gondoltam, nem lehet, hogy esetleg túltápoztad őket? mert nekem pl. van egy tő muskátlim, ami biztosan így járt, és a levelei hasonlóan néznek ki.... azzal is ki lehet ám csinálni egy növényt, ha túl van tápozva.
mindenesetre most már ne nagyon adj tápot a rózsáknak, max. még egyszer, hogy fel tudjanak készülni a télre... ha most meghajtatod őket, akkor a vizes hajtásokon keresztül elfagynak könnyen..(
esetleg a rózsás fórumon is megmutathatnád a képeket, ott vannak aztán nagy rózsaszakértők, némelyiküknél több száz tő rózsa van, hátha láttak már ilyet.
Én is fújtam őket tavasszal topas-zal. Beöntözésre pont azért gondoltam, mert itt neked is ezt ajánlották.
Ha a gyökere gombás, akkor jót csinálok, ha nem gombás - azt gonolom -, hogy ártani sem igen ártok vele.
Az interneten ilyesfajta betegséget nem találtam (már ahogy a levelek kinéznek). Ezért arra gondoltam, hogy súlyos tápanyaghiányban szenvednek, mert képtelenek a talajból bármit is felvenni.
A beöntözés hátha segít. Két éve kínlódok ilyen sokat a rózsákkal már kezdek belefáradni.
ezek a rohadek kabocak nalunk is megjelentek. Eloszor csak pislogtam, hogy mifele szerzetek lehetnek, sose lattam korabban ilyesmit, de a google az en baratom is, igy sikerult beazonositani oket.
Foleg a szedret, malnat tamadtak meg, de talaltam beloluk a disznovenyek (pl. kecskerago) hajtasain is.
Egyelore esztetikai probleman tul egyeb karosito tevekenyseget nem vettem eszre, igy permetezes helyett probalok ugy vedekezni, hogy a fertozott agakat levagom.
Eddig probaltam mindent permetezes nelkul megoldani, de ha ezek jobban elszaporodnak, nem tudom, mi lesz.
én a topas-szal fújni szoktam a rózsákat, de nyilván be is lehet locsolni, ahogy a topsin-t is itt kimondottan belocsolva ajánlották a magnóliák gyökerére.
Még azt szeretném megkérdezni, hogy topas-zal beöntözhetem a tövüket is? Ugyanis tavasszal adtam nekik topast háromszor, ennek ellenére a nagy melegben újra ilyenek lettek.
Attól tartok, hogy a gyökerük is gombás. Lehet, hogy butaságot írok, de nem vagyok szakértő, csak arra tudok támaszkodni, amit itt olvasok.
A fám elég nagy mint egy jókora diófa le lehet egyáltalán permetezni az egészet? Érdemes még idén, a levelei teljesen csörgősek, a kisebbik gesztenyefa levelei egyenlőre csak rozsdafoltosak, és van elég közel hozzá egy szilvafa azt is rozsdafoltosnak látom :(
Ha idén permetezem akkor az jövőre is hat valamelyest vagy minden évben le kell akkor majd permetezni ami egyszer már elkapta?
A rózsád szerintem gombás, amistar-ral, topas-szal, vagy topsin-nal fújd le őket. Az idei nagyon csapadékos nyár eleji időjárás miatt, sajnos nálam is megjelent a nem rezisztens fajtákon, különösen, hogy idén elmaradt a megelőzés célzatú amistar kezelés szezon elején.
szedd le róluk a beteg leveleket és égesd el, vagy dobd a kukába, ne a komposztra. alattuk se maradjon beteg levél lehetőleg, arról visszafertőződnek.
locsoláskor ügyelj rá, hogy lehetőleg a leveleiket ne érje víz, csak a tövüket locsold.
a többi növényt nem tudom, nem vagyok szakértő, én is kérdezősködni, tanácsért járok ide, majd biztosan mondanak rá neked jó tippet, mivel kezeld őket... amúgy szerintem az is gomba lesz.
z egyik bajom h a szép nagy vadgesztenyefámat minden évben az aknázómoly(mostmár rátaláltam legalább a tettes nevére) teljesen tönkre teszi. kérdésem lenne hogy aki már esetleg kezelt aknázómollyal fertőzött fát növényt mivel kezelte, illetve egyáltalán kikezelhető-e belőle?
A másik bajom hogy vetettem magról pritamin paprikát és szerintem elkapott valamit.
Amikor kihajtott és volt pár levele is elég érdekesen nézett ki mintha egyik másik level rövidebre nőtt volna és azoknak olyan hát hibás kinézete volt.
Most kicsit összevan pöndörödve a levele úgy mint mikor kiszárad a növény.
Kártevőt látni nem látok rajta így gondolom valami gomba-fertőzés stb.
Ez az első ztöldésg próbálkozásom, eddig szépen nőtt pár napja vettem észre és elég gyorsan romlik az állapota, már szép paprikák vannak rajta sajnálnám ha tönkre menne:
Nagyon szépen köszönöm ha valaki-valakik tudnának segíteni, mivel érdemes e két dolgot kezelni!
Én is a Dithane-val kezdtem, amikor még nem voltam biztos abban, hogy fuzárium, ugyanis a Dithane nem igazán hat a fuzáriumra meg kontakt szer, tehát csak megelőzésre alkalmas, a növénybe nem szívódik fel, hogy gyógyítsa. A Proplant-nak már valamennyire kellene, de az se igazán használt. Azután a Topsin se, de szerintem az meg már azért nem, mert nagyon későn jutottam el odáig, ha azzal kezdem, valszeg használ.
Manapság egyébként ilyen Dithane 0,2+Topsin 0,1 +Proplant 0,15-0,3 keveréket ajánlanak több helyütt palántadőlés elleni beöntözésre meg palántaágy fertőtlenítésére, de mondom, ha igazán cinkes a helyzet, akkor vagy Sporgont (a gombatermesztők is azzal locsolják be a csiperke termőközegét, mert a csiperkét nem bántja, csak a patogén gombákat) vagy Eclair WG-t célszerű használni, a baj csak az, hogy mindkettő II. forg. kat. (meg sajnos a Topsin is)
