Kérdezni szeretnék. 60. éves vagyok és (2011. januári összevonás miatt) kormányzati tisztségviselő, na nem a szokásos tisztviselő, hanem félig fizikai (autó szervíz jellegű) félig adminisztratív munkát végzek.
Eléggé leromlott az egészségi állapotom (mentálisan és fizikailag egyaránt) vérnyomás, cukor, látásromlás, izületi gondok, fogak jó részének elvesztése valamint melanómás műtétek (Kékgolyó) miatt nehezen tudom ellátni a feladatom.
Gondoltam az egészségi állapotomra tekintettel történő felmentésemre.
Szeretném megkérdezni, hogy mi a gyakorlat, hogyan kezdjem el a folyamatot, egyáltalán van e valamilyen tapasztalat, mit javasoltok, esetleg valaki már végig vitt ilyen ügyet?
A jogszabályi hátteret elolvastam, de más a gyakorlat.
Hogyha én bejelentem a terhességemet a főnökömnek egy ajánlott tértivevényes levélben, de ő azt nem veszi át akkor ilyenkor él a felmondási védelem? Igazolni tudom majd az ajánlott levéllel a küldemény feladásának tényét.Így semmiképpen sem tud kijelenteni? Határozatlan idejú szerződésem van. Igazából én attól félek, hogy mivel kínai a főnököm ők bármit megtehetnek és simán kijelent. Nem tudom mennyit tud az itteni törvényekről, de gondolom a könyvelő csak tudja ezeket. Milyen címre küldjem a terhességemet közlő levelet? Ami a bélyegzőn van cím az jó? Egy táppénzen lévő 12 hetes kismama
Köszönöm a választ.De akkor sem ha mindegyik fél magyar?Mert végülis mikor aláírtam meg még most sem bizonyított semmi,csak ha esetleg kiderül és tudják bizonyítani akkor az a papír ér valamit?Mert mikor aláírtuk még nem tudtuk mi a helyzet.
Kedves Szakértők.Érdeklődni szeretnék.Németországban dolgozom egy magyar cégen keresztül,plusz még van egy kapcsolattartónk,akit régóta ismerek.Kialkudtunk egy bért amit mindig megkaptunk,de a kapcsolattartónk azt mondta rárakják az otthoni fizut pluszba,de ez csak könyvelési dolog,azt a cég kéri vissza.Most mondták a cégnél nem kellett volna azt visszaadni,a miénk lett volna pluszba.Közbe mi aláírtuk a kapcsolattartóval,hogy megkaptuk a bérünket és nincs tartozása felénk.Kérdésem,ha kiderül ,hogy átvert lehet e pereskednem,vagy lemondtam erről a jogomról.Választ előre is köszönöm.
"A magánbiztonsági szolgáltatási ágazatban felmerül az a kérdés, ha egy biztonsági vállalkozás tulajdonosa készenléti jellegű munkát vár az egy fő biztonsági őrétől és emiatt arra kényszeríti, hogy a munkaidő egy részében az őr ne végezzen őrzési tevékenységet, ne lássa el vagyonvédelmi feladatát, akkor teljesíti-e megrendelőjével kötött szerződésben foglaltakat?
A megrendelő tudja-e hogy a szerződésben foglalt őrzési idő 1/3-ban nincs őrzés? (Ha egy fő vagyonőr látja el a szolgálatot) Továbbá felmerül az a kérdés, ha a vagyonőr pihenő idejében káresemény történik ki a felelős a kárért? (Ha nem a fővállalkozó, akivel szerződést kötött a megrendelő?)
Felhívom mindenkinek a figyelmét, hogy a készenléti jellegű munkakör nem csak és kizárólag abból áll, hogy beleírják ezt a munkaszerződésbe, hanem meg is kell lennie a feltételeinek! Pl. erre a célra kialakított pihenő helység, hiteles és érvényes dokumentumokban részletezve, hogy ki, mikor, hol, mettől, meddig tud 8 órát (és nem kevesebbet) megszakítás nélkül aktívan pihenni. Amíg a vagyonőr pihen, addig meg kell valaki a helyére, aki ébren van, és dolgozik, hiszen egy fő vagyonőrnél nem lehet készenléti jellegű a munkakör.
Az is egy nagyon fontos tényező, hogy, ha a megrendelőknek vagyonőrönként átlag havi 240 órát számolnak el (vagy még többet), de a munkavállalóknak csak havi 174 órát a készenléti jellegű munkakörre hivatkozva, akkor az munkáltatással összefüggésben elkövetett adó és TB csalás gyanúját is kimerítheti. Ha az eseménynaplókban, jelenléti ívekben, és munkaidő-beosztásokban 24 óra van feltüntetve, és annyit is számláznak ki a megrendelőknek, de a vagyonőrök 240 órára is csak a bérminimumot kapják, akkor az jogsértés! Gyakorlatilag, ha a készenléti jellegű munkakör feltételei fennállnak, akkor a megrendelőnek is csak annyit számlázhatnak el óránként, amennyit a vagyonőröknek! Ennek ellenére szinte mindig napi 24 óra munkavégzés van elszámolva a megrendelő felé.
Összefoglalva, ha nem tud 8 órát aktívan és megszakítás nélkül pihenni egy ember az erre a célra kialakított helységben, akkor nem készenléti jellegű a munkakör, akár mit mond a munkáltató."
Minden hónapban meg van állapítva a kötelezően ledolgozandó napok száma amit 8 órával szorozva kijön a ledolgozandó óraszám. Ez átlagban 168 óra. Az ezen felül ledolgozott órák száma túlóra ha nincs munkaidőkeret.
Viszont a biztonsági őr munkaköre nem tudom, hogy készenléti-e vagy milyen, ugyanis a neten találtam egy ilyen magyarázatot:
"
24 órás szolgálat ellátására az Mt. alapján két esetben van lehetőség:
készenléti jellegű munkakörben történő foglalkoztatásnál, illetve
ha a foglalkoztatottak a munkáltató közeli hozzátartozóinak minősülnek
Nos, mivel úgy sejtem a második eshetőség egy az egyben kizárható, marad az első.
Készenléti jellegű munkakörben történő foglalkoztatás esetén a teljes munkaidő napi 8 óráról 12 órára emelhető, azzal, hogy a ténylegesen munkával töltött napi munkaidő 24 óránál több nem lehet.
Készenléti jellegű munkakörben történő foglalkoztatás esetén - többek között - azért lehet 24 órára beosztani a munkavállalót, mert a munkaidő 1/3-át lényegében pihenéssel töltheti, nem kell effektíven munkát végezni, mint pl. annak aki szalag mellett áll egy üzemben. Ilyen esetben a foglalkoztatónak kell biztosítani a pihenés tárgyi feltételeit, melyek a munkaügyi ellenőrzések gyakorlatában ágyat, tv-t, rádiót, külön helyiséget jelentenek.
Az egy más kérdés, hogy 5 éves munkaügyi ellenőrzési tapasztalattal én azt mondom, hogy az a munkakör, ahol óránként kell járőrözni nem készenléti jellegű munkakör... :("
Egyenlőre nem kéne még ezzel fenyegetőzni. Ugyanis ahogy írta, csak február 7-én, azaz pénteken járt le a felmondási ideje, tehát ekkor szúnt meg a munkaviszonya.
És az MT szerint a munkáltatónak ettől számított 5 munkanap áll a rendelkezésére, hogy kiadja a papírokat. (Feltételezve, hogy az illető le is dolgozta a felmondási időt, nem volt a munkavégzés alól felmentve.)
A kérdésem ,hogy vajon a munkaidő módosult-e 168 órára vagy maradt a 240 óra? most 24 - 48 váltásban dolgozunk mint közalkalmazottak havi minimálbérért. Köszönöm.
Nyugodtan kezdjél az új helyen. Leszámoló papírok nélkül is be lehet léptetni valakit, hiszen lehet valakinek párhuzamosan két négyórás állása - és ugye ilyenkor a második helyen nem tudnak leszámoló papírokkal beléptetni - hiszen nem számoltál le sehol.
Sajnos van, amikor - ostobaságból??? - ragaszkodnak a leszámoló-papírokhoz. Ha ilyen hellyel taládod magad szembe, akkor mondd el, hogy a régi helyen még nem kaptad meg, nyilatkoztassanak erről, és hogy amint megkapot, pótolni fogod feléjük. És jelentsd ki azt is a nyilatkozatban, hogy tudomásod szerint senki felé nincs tartozásod, se bírósági letiltásod.
Ha nagyon ragaszkodnának a papírokhoz, kérdezd meg tőlük azt, amit fentebb írtam a párhuzamos munkaviszonyokról.
Sziasztok! Érdeklődnék ha valaki jártas ebben és tudna segíteni! A Klebersberg egyik iskolájában dolgozom mint közalkalmazott biztonsági őr (szükség nagy úr) . A kinevezésemben ami 2013 04.havi 60 óra van megjelölve mint heti ledolgozandó munkaidő ( gondolom havi 240 óra) . A Klebersberg kollektív szerződésében 2014 10.3 és a Munka Törvénykönyve 109-112 ig havi 168 órát határoz meg. No itt helyben elég nagy a bizonytalanság , tudatlanság ! Én nagyon nem értek hozzá ! Ha viszont kevesebbet kellene dolgoznunk az nem lenne baj -hisz úgy is minimálbéren vagyunk -! Válaszokat köszönöm László.
Kedves Szakértő!Rendes felmondással megszüntettem a munka viszonyom, új helyre megyek.A munkáltató azonban nem adta ide a szükséges iratokat. Másnap viszont kezdenék az új helyen. Tehet e ilyet? Ha emiatt vesztem el az új helyett milyen követeléseim lehetnek vele szemben? Bérkiesés, utazás térítés stb.????
A következő kérdésben szeretném a segítségüket kérni:
Jelenleg Gyes-en vagyok, ami 2014 decemberében jár le. Szerettem volna vissza menni dolgozni 2013 dec. 1.-ével. Előzetesen meg lett beszélve a munkáltatóval, hogy vissza vesznek. De novemberben végül közölték, hogy nem tudnak vissza venni, mert nincs hely. Megtehetik ezt?
A besorolás szempontjából (azaz a fizetési osztály és fokozat megállapításánál) az 1992 előtti minden jogviszony közalkalmazottinak számít. A jubileumi jutalom számításakor azonban csak a ténylegesen közalkalmazottként (azaz a közszférában, költségvetési szervnél) eltöltött időt lehet figyelembe venni.
Én egy szociális intézményben dolgozom közalkalmazottként, 46 éves vagyok. Kérdésem lenne, hogy az 1992 előtti munkaviszony azt nem közalkalmazottként töltöttem. Idén meglenne a 25 éves munkaviszonyom, jogosult lennék e a jubileumi juttatásra?
Sziasztok Kérdésem a következő lenne Baleset végett le voltam százalékolva 67%-ra , ezt 2008-ban 50%-ra csökkentették. Azóta dolgozom, nem kapok semmilyen járandóságot a Nyufigtól, és orvosi bizottság előtt se voltam azóta. Ebbe az esetbe jár -e az 5 nap pótszabadság. Mert a munkáltató azt mondja csak akkor járna ha kapnék járandóságot a Nyufigtól. De akkor meg szabályozva lenne az óraszámom és a keresetem. Köszönöm előre is
12 órában egyenlőtlen munkaidő beosztásban dolgozom. A túlórák két havonta kerülnek elszámolásra. A kérdésem az lenne hogy egy héten max hány órát dolgozhatok? Köszi a válaszokat.
43. §48 (1) A munkavállalót a (2)-(5) bekezdés szerinti ellenérték a rendes munkaidőre járó munkabérén felül illeti meg.
(2) A munkavállalónak ötven százalék bérpótlék vagy - munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása alapján - szabadidő jár
a) a munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan elrendelt rendkívüli munkaidőben,
b) a munkaidőkereten felül vagy
c) az elszámolási időszakon felül
végzett munka esetén.
(3) A szabadidő nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál és erre az alapbér arányos része jár.
(4) A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra (heti pihenőidőre) elrendelt rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés esetén száz százalék bérpótlék jár. A bérpótlék mértéke ötven százalék, ha a munkáltató másik heti pihenőnapot (heti pihenőidőt) biztosít."
A (4) alapján és az elmondottak alapján a véleményem szerint ha a beosztás szerinti pihenőnapra hívnak be túlórázni, 100% a pótlék mértéke, vagy 50%, ha a túlórával megegyező mennyiségű plusz pihenőidőt ad a munkáltató.
Ha a túlóra érint vasárnapi órákat, további 50% vasárnapi pótlék járhat ezekre az órákra törvény szerint, de ennek van másik feltétele is, a konkrét műszakokat (mondjuk egy havi beosztást) és a munkáltató, munkavállaló konkrét tevékenységét tudni kellene hozzá.
