"Kerítés létesítésének elrendelése esetén a telek tulajdonosa (kezelője, használója) a telek homlokvonalán, továbbá - eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában - az útról nézve a jobb oldali telekhatáron és a hátsó telekhatárnak ettől az oldaltól mért fele hosszán köteles megépíteni és fenntartani."
Az égetés lényege szerintem az, hogy a fa külsejének pörkölése közben a mélyebb rétegekben hőbomlás miatt kátrány, krezol, metilalkohol, stb. képződik, ami bezáródik a fába és hosszú időn át megakadályozza a gombák, rovarok, stb. kártételét.
Az utcafronton nálunk volt egy darab régi kerítés amit elbontottunk, a kiszedett akácoszlop alsó pörkölt része lényegében ép és szilárd maradt, pedig az a kerítésdarab 30 évnél régebbi volt.
A most felszedett szurkolással kezelt oszlopokon ahol a szurok 10 év alatt levált róla a földben, ott gombás korhadás érte.
A kész oszlopok lekenésére szerintem bármilyen favédő festék vagy lazúr jó, ami védőréteget képez és ne engedi be a vizet a fába. Szárazon tartva a gombák nem korhasztják el.
Az utca felől lassna elkészül a kerítés, itt sima sandolin vastaglazúrral festettem 1 rétegben teddy hengerrel, mert ugyanez a festék van a tetőnkön is.
Hát, nem hiszem, hogy száz éve komoly nyomás alatt főzték volna a gerendákat, vagy az utcai fakockákat, de nem tudom, én sem vagyok szakember.
A házunkkal szemben van egy akácerdő, ahol nem alkalmaznak erdészt, így a kipusztuló, vagy derékba tört fák mindig itt maradnak. Én az erdőben összeszedtem anno több tonnányi szemetet, meg ma is ügyelek a tisztaságára, cserébe kitermelhetem az ilyen fákat, amik különben úgyis csak elkorhadnának. Még szép, hogy akáckerítést csinálok emellett. :D
Úgy tervezem, hogy soronként megy bele egy vas futóba (vízszintesen), váltott horonyfektetéssel úgy 2 m magasságig.
Valamint függőbe fél méterenként (zsalukövenként) menne egy vas, amelyik az alapot kötné össze a legalsó induló sorral, ill. esetleg az alsó 2..3 sorig egy-egy rövid szál elhelyezve függőlegesen (szintén zsalukövenként), a következő sor tartásához.
Teljes kerítésmagasságig nehéz függőben egyetlen szál betonvassal (vagy főleg zártszelvénnyel) felmenni, mivel a kövek kötésbe vannak rakva.
Nekem is a kész kerítéselem jutott eszembe, hogy vékonyabb 15cm-nél. De a zsalukőben tulajdonképpen csak a benne lévő beton tart. Kb 9-10cm vastag lehet a benne lévő beton. Ami meg is van szakítva a zsalukő közbülső függőleges lapjaival.
Lehet hogy már fölösleges erősítés, de mi lenne ha a pillérek között félúton, függőlegesen egy csővel vagy zártszelvénnyel erősítenéd, ami lemegy a sávalap mélyére? Fémátvevő telepen talán van is társasházakból kikukázott fűtéscső. Aztán, gondolom, 2-3 soronként vízszintesen raknál bele betonvasat.
Igen, én is a szélnyomástól tartok. Amilyen viharok jöttek már az utóbbi években..
A zsalukövek valóban nem mm pontosságú elemek, de van egy-két cég, aki elég tisztességes minőségű zsaluköveket gyárt, azoknál ékelgetéssel elég jól lehet tartani a vízszintet. A tetején meg úgyis lesz egy simító réteg.
Csak ez a 15-ös vastagság a kérdéses.. Vajon mit mondana erről cordon mester?..
Végül is az elemes beton gyorskerítések is mindössze 5 cm-es lapokból állnak, és mégsem dönti ki a vihar. Pedig ott mindössze ~2 m-enként tart egy-egy pontalapba rakott oszlop, itt meg végig vasalt sávalap lenne (plusz pillérek 4-5 méterenként).
Egyrészt a zsalukövek többségének alja és teteje nem egysíkú. Nehézkes vele függőben falazni. 3-4 sort szokás felrakni, aztán kibetonozni, majd folytatni. De minek is írom, hiszen már van tapasztalatod kerítésépítéssel.
Másrészt elég nagy szélnyomásnak lenne kitéve egy ilyen magas fal. Tartanék tőle, hogy ledönti.
Kerítés építés előtt állok: egy 2,5 m magas kerítést akarok építeni 15-ös zsalukőből. Mi a véleményetek, nem túl karcsú ez a konstrukció? Ha nem muszáj, nem használnék 20-as zsalukövet (drágább, több betont eszik, stb.).
(Korábban már fel lett húzva egy szintén 2,5 m magas kerítés a másik telekszomszéd felé 20-as zsalukőből, azzal nincs baj.)
XPS epito: A merítés nehezen jön szóba, kiváltképp az 5 méteres fáknál. (Kell ekkora kapu, mert szoktak szénát hozni.) A tetejüket kúp alakúra faragom, legalábbis úgy tervezem. Viszont ha már itt tartunk, a kerti, 25×25-ös fenyő paradicsomkaróimat ha kifőzöm használt étolajban, lehet, hogy tartósabbak lesznek és nem törnek el két-három év után a talajvonalon? :)
moonshadow: Magam is ilyenre gondoltam, hogy hiába kenném be szurokkal vagy bármilyen bitumenes készítménnyel, csak egy tartós zoknit készítenék az elásott hulla lábára. Az egy óráig szurokban főzés talán eltömítené a kapillárisokat, látni néha száz éve földben lévő fákat a vasutakon, de ezt fentebb írtam, nagyon macerás. De ha neked működött az égetés, akkor annak nagyon örülök, ez számomra még a legkivitelezhetőbb, hiszen a nagyon nagy és nehéz darabok megégetérét is meg lehet oldani. Bár valóban nem a pangó víz okoz gondot, de az állandóan nedves homok és a talajlakó rovarok is hamar kikezdik a fát.
A repedések mérséklése érdekében ha tehetem, csak rég kihalt fákat vágok ki, amik már kiszáradtak a kérgükben. Ha netán élőt vágok, akkor fél évig szárítom háncsolatlanul. Az akác kérge nem hagyja túl gyorsan kiszáradni, ami a nagyfokú repedezést okozná, így ez tartósabb... Persze örökké ez sem tart, de a felületét jó volna kezelni, mikor elrakom. Erről mi a véleményetek, ti mivel kentétek be a kerítést?
Hát nem a legszabályosabb, vagy környezetbarátabb megoldás ma már, de 40 éve nagypapámék fáradtolajba merítették az akác oszlopokat, amik ma is jól tartják magukat.
Próbáltam már a szurkozott, meg az égetett akác kerítésoszlopokat is.
Az égetett nekem jobban bevált, nem homoktalajon, hanem fekete földben.
A szurkosnál a szurok alatt elkezdett korhadni.
Bármilyen fa a vízszint ingadozást nem szereti de homoktalajon talán ez nem gond, nem fog időszakosan talavízben állni a vége. Azt csinálnám, hogy megégetném, vagy beszurkoznám a földbe kerülő részt, a felső végét pedig srégra vágnám, hogy lefolyjon az eső, egyébként meg valami beivódó cuccal jól átkenném.
A gömbakácon úgyis lesznek repedések, ezekbe is bőven menjen festék, lazúr, vagy pác.
Üdv! Tanácsot szeretnék kérni, hátha van itt nálam tapasztaltabb ember, aki már foglalkozott ezzel. Teljesen laikus vagyok a famegmunkálás terén, eleddig mindent csak csupasz akácból készítettem, mert állatok mellé csak azt lehet. De ezúttal nem karámot kellene építenem... Először is kifejteném, miben gondolkodom.
Az utcafronti kerítésünket az erdőből kitermelt akácoszlopokból és köztük vadászháló-szerűen összeerősített karvastag akácfácskákból szeretném készíteni. Az oszlopok nagy része az erdőben magától elpusztult, vonókéssel a korhadó felső rétegtől megtisztított darab, ezek állítólag még tartósabbak tudnak lenni. Általában 3 méteresek, 80 centire tervezem leásni; a kapu oszlopai 5 méteresek, ezeknek valószínűleg megásom a lyukat, hogy legalább egy méterig leérjenek, és köré dobok néhány betontmböt a lyuk aljára, hogy megfogja a homokban. A lábazathoz valószínűleg kisebb rönköket ások, mert a kerítés 15 méteren egyenes lesz, ám az utca egyik oldalra emelkedik, így a szintkülönbséget fel kell fogni. Mindne oszlopot több ponton vízszintes keresztfákkal fogok összeerősíteni, a kapukat pedig felül fogom össze egy íves fával, hogy később se dőljenek félre. Röviden szólva, elég homemade kerítés lesz, szinte már egy bonyolultabb karám, de szépen lekezelve, erdővel szemben remélhetőleg illeni fog a tájba.
Két fő kérdésem lenne. A mostani kerítésünk legnagyobb gondja, hogy az oszlopok földbe ásott része már szinte teljesen elkorhadt. Mivel impregnálhatnám az újat? Régi kertészkönyvben olvastam, hogy a vastagabb szőlőkarók alját körben megégették, és a faszén megvédte sokáig - ezt még tudnám kivitelezni. Mástól azt hallottam, hogy csak bekeni olvadt szurokkal (vagy más verziókban kátrány alapú kencével), de szerintem azzal úgy lehetnek problémák. Régi vasúti szakkönyvban azt találtam, hogy a vasúti aljfákat egy óráig főzték kátrányban, de ez elég megvalósíthatatlannak tűnik. A másik kérdésem, hogy a föld feletti rész kezeléséhez mit ajánlotok? Az akác kezeletlenül először penészes, majd szürke lesz, és pár év alatt a felülete korhadni kezd. Így is tovább bírja, mint a többi fa, de pont eg ykorhadó kerítést akarok lecserélni. Kültéri lazúrra gondoltam (nem tudom, valamiféle alapozó kell-e akácra, pl. lenolajkence), de aggódom, nem lesz-e túl fényes a felület? Porolni nem szeretném. Milyen mattabb, de jó minőségű, tartós, természetes hatású fafestékek vannak?
ha még aktuális a kerítésépítés, szívesen segítenék.én konkrétan kovácsoltvassal foglalkozom, tudnék néhány ötletet adni, és mintákat is válogathatsz saját izlésed szerint.van 1 weboldalam, nézd meg ha gondolod:)
Nem tudja véletlenül valamelyikőtök cordon kartárs elérhetőségét? Itt írt elég sokat kerítésépítésről, mivel ez a szakmája és szükségem lenne a munkájára.
Sajnos nem publikus az elérhetősége, így aki esetleg tudja, legyen kedves nekem emailben elküldeni.
Hát nem tudom! Nekem nem nagyon tetszenek. Láttam már utcafronton ilyet, amely le is volt festve, de én max. hátsó telekhatárra tenném, ahol nem annyira feltűnő. Kivitelezését tekintve nem hiszem, hogy bonyolult lenne, bár láttam olyan kerítést amelynél az oszlopközök el lettek mérve, ezért elkezdtek kipotyogni az elemek.
