Először a Fő utca-Pala utca sarkán volt a francia vendéglő, a Jardin de Paris. Valamikor 2000 után kibérelták a szomszédos ódon kertet is,és itt a kapu fölött már magyarul szerepelt a név,mint "Párizs kertje",ami az előző fordítása.2010-ben új tulajdonosa lett a vendéglőnek,és a francia nevet megváltoztatta Pavillon de Paris-ra,de a kerthelység neve továbbra is "Párizs kertje " .
Most valamit nem értek. Mi az anyavendéglő? Én arra saz ódon kertre gondoltam, ami ezer éve ott van a főutcában. A honlap szerint nem Jardin de Paris, hanem Pavilon .... ez két külön hely????
"Még érdekesebb a Szőnyeg, Szalag, Ponty, Kapucínus és Pala utcákkal határolt házcsoport. Közepükön hatalmas közös udvar, vagy tér látszik a térképen. Bejárni ide talán a Kapucínus utca 7 melletti vaskapus sikátoron át lehet. Járt már arra valaki? Hogy néz ki az a "tér" belűről?"
A Fő utca-Pala u.-Ponty u. által határolt házaknak is van egy jó nagy kertje,középkori falmaradványokkal. A Fő u. felől látszik is egy szép, nagy kovácsoltvas kapu,és régen mindig arra gondoltam,milyen ház lehetett mögötte. Úgy 2001-2002 köröl a Fő u.-Pala u. sarkán levő Jardin de ParisIPárizs kertje francia vendéglő szerencsére kibérelte,és így módomban állt élvezni a kert ódon hangulatát. (Évente egyszer el szoktunk látogatni a nagyon jó,de igen drága vendéglőbe,természetesen nyáron.)
A középkori falat repkény,vagy borostyán borítja,és úgy szoktam ott ülni,hogy a kert minél nagyobb részét láthassam.
Ezek a házak, mint például Korompay mesteré, a XIX. század utolsó harmadában épültek, amikor ez a környék még egyáltalán nem számított belvárosnak. Az egyemeletes házak földszintjén volt a bolt, ahol az udvaron álló épületben előállított terméket árusították. Az iparos családja, ami résztvett a tevékenységben, az emeleten lévő lakásban élt. Ilyen házak még ma is állnak a környékbeli utcákban.
A bejárata felett a Korompay nevet viselő ház a Dohány utca 31. 1874/75-ben épült Korompay Alajos megrendelésére. Korompay, a Józsefvárosi iparosok jegyzéke szerint a Népszinház utca 1. alatt volt nyerges-mester. Valószínűleg Ő volt a Dohány utcai ház építtetője és a ház elkészülte után ide költözött a Népszinház utcából. Az 1930-as években itt, a Dohány utca 31-ben már az azonos tevékenységet folytató Kurucz Mihály szíjgyártó és nyerges mester cége működött.
Egyébként a képen szereplő - Kálvin téri - tábla "újkori öszvér": eredetileg az egyes jellegű megállókon nem szerepelt az alsó karéjban a "MEGÁLLÓ" felirat, csak a kettős jellegűeken, felül a "KETTŐS", alul a "MEGÁLLÓ". Nekem ezért nem igazán tetszik - de ez már inkább a "savanyú szőlő" effektus nálam...
A múltkor ÉRDEKLŐDÖTT vki a fortepánon a Pipacs iránt. A téma inkább ide tartozik. Ott anno a főpincér, a Pozsár volt a beépített ember. Állítólag mindenhol volt ilyen.
