Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Persze, hogy hengerelt szalagtekercs az alapanyag. Ezek utáni megmunkálás a különbség. A sima hengerelt változatnál a robot benyomja a csiszolóba, és lemunkálja a felesleget, kovácsolt változatnál hevíti, és egy gép formára üti a pengét (zömíti), és csak utána megy a csiszolás. Pont ez a lényeg, hogy a penge zömítve lesz, azon túl, amit korábban a hengerléskor kapott.
A videón egyébként egy igen komoly gépsor látható!
Köszi szépen az infókat fenőacél ügyben, sajnos a városomban nincs extrametál üzlet, vagy nagyobb speciálisan késes bolt, úgyhogy akkor lehet tényleg marad a mostani, aztán késöbb veszek egy normálisabb fenőacélt, de még nem döntöttem el.
Alacsonyabb árkatba mit javasoltok, állítólag a Fiskarsé se rossz, de azt még egy boltban nem láttam...
Sok tekintetben egyet értek veled. A gagyi fogalmán ellehetne még mélázni de nem akarok filozofálgatni.
Egyébként csodálkozom, hogy senki sem kételkedett a kijelentésemben, hogy a Wüsthof sem egészen az aminek látszik. Ezek szerint más is tisztában van vele, vagy ennyire hitelesnek tekintik a hozzászólásom? :)
Mindenesetere belinkelek egy videót azok kedvéért akik kiváncsiak hogyan is készül egy Wüsthof
Már rögtön az elején bemutatja, hogy hengerelt szalagtekercs az alapanyag. Nincs is ezzel baj hiszen a Victorinox vagy a Leathermann is gyakorlatilag ezzel dolgozik.
Ha már az órák is szóba kerültek. Azért még szerencse, hogy a késeknél nincsenek akkora kummantások mint amit mondjuk az órák világában tapasztalhatunk. Vagy legalább is nem akkora mértékű mint amikor ugyan az az ETA szerkezet mondjuk egy Certinában 120 ezer forint, míg mondjuk egy Bretyóban már 1 millió 200 ezer forint és még sorolhatnánk a hasonló marketing fogásokat :D
Ugye nem a revésedésre gondolsz? Csak mert az nem számít annak ;) A sorja eltávolítása vagy egyébb felesleg eltávolítása pedig csak anyagfelesleg de nem veszteség. Ne keverjük össze a forgács képződéssel pl fúrás, marás, forgácsolás stb. :)
Új vagyok még ezen a fórumon. Gyerekkorom óta van bicskám (kb. 25 éve) egy Nagy István féle közép maskara. Többször elvesztettem, de eddig még mindig meglett. Most már az asztalomon van. Soha oda nem adnám senkinek, mivel a szüleimtől kapott első késem ez. Ha sikerül feltennem a képet, akkor meg is mutatnám. Van még néhány másik is, de igazándiból egy Kocsis féle nagy fejesgörbére kuporgatok. S, ha nem pofátlanság mindjárt bizniszelni, fel is tenném a képeket ide.
Nekem is van egy órám, az első világháborúban megjárta Isonzót, a másodikban a Don-kanyart, és még működik, fel is húztam hirtelen, hadd járjon egy kicsit. Kitüntetései szerint hős, rossz nyelvek szerint viszont a legsumákabb katona lehetett, aki mindkét frontról épségben visszajött - a láncos zsebórájával együtt. Végiggondolva, hogy mikor voltak az isonzói csaták, az óra száz éves körüli lehet, bár arról semmi ismeretünk nincs, milyen korú volt, mikor az első hadjáratra elindult. Lehet, hogy nem egy nagy márka, de hogy nem gagyi, az biztos. Hacsak nem aranyozva volt egykor, azt a látszatot keltve..., mindenesetre ma már pontosan annak látszik, ami: egy sárgás, grünspanosodó fémből készült zsebóra, amit gondos kezek kitisztítottak, én pedig őrzöm, mint kukucskálónyílást a múlt kerítésén.
Maradjunk annyiban, hogy vannak kovácsolt kések, és vannak olyan hengerelt kések, amelyeket a vásárló megtévesztésére olyan formai jegyekkel látnak el, mintha kovácsoltak lennének.
Azok a gyártók, amelyek viszonylag nagyobb mennyiségben forgalmaznak valóban kovácsolt késeket, nem szégyellnek olyan bemutató táblákat készíteni és jobb kereskedőik rendelkezésére bocsátani, amelyeken láthatók a kés készítésének egyes fázisai, mondjuk hyolc-tíz kés van felszerelve egy táblára, az első nyers vasdarab formájában, az utolsó csomagolásra kész állapotban, és közte az egyes gyártási fázisokból kivett példányok.
Hogy a gagyit hogy lehet felismerni, arra sajnos nem tudok biztos módszert. Nemcsak a késeknél, mindenféle gyártmányoknál vannak gyártók, amelyek igazi, minőségi termékek mellett nem átallanak gagyit is forgalomba hozni, mert abban van az értékesítési volumen. És itt gagyi alatt nem azt értem, hogy nagyon rossz minőségű, hanem azt, hogy nem az, aminek látszik. A Wüsthofnak vannak nagyon jó kései, de ha árul olyat is, aminél hengerelt lemezre hegesztenek vállat, hogy kovácsoltnak látsszon, akkor az a konkrét termék bizony gagyi, megtévesztő. A Nikonnak is vannak nagyon jó fényképezőgépei, de soha nem riadt vissza attól sem, hogy nagy tömegben gagyit is gyártson saját márkaneve alatt, mert az jól fogy. Gagyi Hasselbladról még nem hallottam. A Casio nagyon megbízható, pontos karórákat készít, de a piac kedvéért ráfröccsönt például forgatható lünettának kinéző dolgot. Attól az az óra lehet jó, de gagyi. Nem úgy, mint a nagyapám bicskája, ami pont annak néz ki, ami.
Ez a téma már felmerült annó a portálon is. Pont én voltam aki felvetette.
A konklúzió:
Sajnos ki kell hogy ábrándítsalak Téged is és a kedves fórumozókat is, de sajnos még a Wüsthof is hengerelt lemezből stancolja ki a pengéit és a baknit is utólag hegeszti rá indukciósan. Magyarán a klasszikus értelembe vett kovácsoláshoz semmi az ég adta világon köze nincs. De még az iparilag alkalmazott süllyesztékes kovácsoláshoz sem.
Amúgy nem kell elkeserdni. A hengerelt acélnak semmivel sem rosszabb a mechanikai tulajdonsága a kovácsolthoz képest. A szövetszerkezete is csaknem azonos. A hengerlés és a kovácsolás egy és ugyan az a képlékeny alakító anyagvesztéssel nem járó eljárás. A külömbség csak annyi, hogy az egyik folytonos a másik pedig szakaszos alakítás.
Vannak formai jegyek, amik segítenek felismerni a kovácsolt és a hengerelt kés közötti különbséget. A hengerelt kés pengéjét lemezből vágják ki, így a penge végig lapos, a markolattüske is a lemez anyagából van kivágva. Régebben fém pakni volt jellemző a penge és a markolat között, a mai konyhai késekrt ez higiéniai elvárások miatt már kevésbé jellemzi, inkább tömör, zárt, műanyagból készül a markolat, hogy semmi ne legyen, ahová beférkőzhet a baktériumtenyészetként is funkcionáló szennyeződés.
A kovácsolt késeket egy vastag vastömbből kovácsolják. A pengét kovácsolják laposra, a markolattüske és a penge közötti rész általában vastag marad. Ezeken a késeken tehát nem rászerelt pakni van, hanem a markolat és a penge közötti vastag rész a penge anyagából van, és általában úgy köszörülik (ugyancsak higiéniai okból), hogy jól látható és mosogatható legyen a penge és a markolat találkozása.
Nem állítom, hogy száz százalékos a módszer, de erről a vastag vállról, ami a penge anyagából van, illetve a penge vastagságának változásából általában felismerhető a kovácsolt kés.
