a két szer szakszerű használata ez valószínű, hogy elkerülte a figyelmedet.
Egyrészt a Bora a teljes hatását három év alatt fejti ki Szerintem még 100 év is kevés neki, mert ez csak pénzrablás. Mikor szóvá tettem, hogy nincs hatása, akkor az volt a válasz, nem megfelelő technológiát használtam. Ez a szokásos szöveg mikor valami sz t árulnak, és a gazda szóvá teszi.
Harmadrészt az ugyan bizonyított, hogy a Trifender gátol sok káros talajlakó gombát, Hol a bizonyíték, ami független akreditált laboratóriumból származik, saját vizsgálat nem mérvadó, mert a cigány szerint is az ő lova a világon a legjobb.
Talajuntságról bővebben a Gazdabolt.hu-n. Óh, itt még látom a fonálférgeket is az általános talajuntság leírásánál, igen. Tehát a gombák csak az egyik tényező a sok közül, minden esetben. A Trifender és a Bora egymás utáni, megfelelő választó idővel történő használata a baktériumokra lehet képes redukálni a problémát, na meg az ottmaradt éreganyagokra, úgyhogy mindenképp sok év a talajuntság megszüntetése. De ez vegyszerekkel is minimum 2 év.
Egyrészt a Bora a teljes hatását három év alatt fejti ki nagyon pajoros talajon, mert az idősebbekre már nem hatásos, de a fiatalokra igen. Másrészt a Trifenderrel együtt alkalmazva a Trifender kinyírja a Borát is. Harmadrészt az ugyan bizonyított, hogy a Trifender gátol sok káros talajlakó gombát, de azt hiszem, olyan kutatások még nem voltak, hogy a komplett talajuntságot megszüneti-e seperc alatt. Már csak azért is, mert annak nem csak gombák az okozói, sőt, hanem iinkább a mindenféle mikrooganizmusok, így gombák és baktériumok által termelt anyagok is, amit a Trifender nem képes eltüntetni. De attól még például fitoftóra ellen igen hatásos, ezt tapasztaltam: az egyáltalán nem ellenálló fajtákat a segítségével olyan szintre lehet hozni, mint a tolerás paradicsomfajtákat.
Antisystem: Köszönöm, hasznos így együtt látni (nekem rózsám nincs, csak csipkebogyóm), noha én kórokozót írtam, nem károkozót, szóval nem ezekre gondoltam. :) Ezekre írtam a Borát.
Ha rovarokat, cserebogárpajorokat, mocskos pajorokat, fonálférgeket stb. akarsz kiirtani, akkor Bora WP. Te tényleg ennyire naiv vagy, vagy hiszel még a mesékbe? Ez egy sze..t, a Trifenderrel együtt. Nekem 350 000 Ft-ba került a két szer szakszerű használata. A pajorok viszont köszönték szépen jól voltak a kezelés után is, és az újratelepített fáim is pusztultak a talajuntság miatt, pedig a Trifender állítólag megöli a káros talajlakó gombákt.
Jelenleg Magyarországon hivatalosan nincs olyan szer engedélyezve, ami hatékony lenne a cserebogárpajorokra
Szerintem valami bagolypille-féle hernyója lehet, él vagy 1500 faja Európában, és tekintélyes részük kertészeti kártevő. Egy jó részének a talajban él és telel a hernyója, mondjuk legközismertebb a vetési bagolypille lárvája a mocskospajor, de van belőlük még jónéhány féle.
És igen, ezek felzabálhatnak mindent, vetőmagot (ha nincs vastagon csávázva), gyökeret, szár alját, répát, burgonyát, amit találnak...
Legegyszerűbb, ha inkább addig vetsz valami egynyárit a helyére, és következő évben teszel rózsát oda. Egyébként - szerintem, de javítsatok ki, ha nem így volna - a csipkebogyó alanyon lévő rózsa aligha tud talajban lévő kórokozótól megpusztulni. Ha rovarokat, cserebogárpajorokat, mocskospajorokat, fonálférgeket stb. akarsz kiirtani, akkor Bora WP.
Már két éve, hogy a veteményesemmel szenvedek. Fogtam eddig rossz időre, vetőmagra stb.
Végig gondolva és olvasva a talajfertőtlenítésre írottakat felrémlett, hogy a tavaszi ásáskor is és mostanában is rengeteg 1,5-2 cm hosszúságú olajzöld kukacot találtam a termőföld felső 10 cm-ében. Tavasszal lazán összeszedtem egy marékkal és beszórtam a halaimnak, de ez csak a jéghegycsúcsa volt.
Mi lehet ez? Összefüggésben lehet-e azzal, hogy pl. a borsó és a saláta szinte nem is kelt ki, noha locsolva + trágyázva van a terület? Esetleg van-e közük a silány retek terméshez?
A beszórt borsószemek visszakapirgálva hiányoznak.
Érdekes, mert lótetűvel az idén nem nagyon találkoztam, ellentétben az elmúlt évekhez, amikor is ők is a gyanúsítottak közé tartoztak.
Egyébként a talaj gombáknál maradva. Ha most probléma van a fóliában pl a dinnyével, uborkával -feltehetően fuzárium-, akkor jövőre pl a burgonyával is probléma lehet ugyanabban a földben? Mert az is érzékeny a fuzáriumra.
Ahogy szoktad, fogod a permezetőszert, és belocsolod - annyi az eltérés, hogy itt beforgathatod és újra belocsolhatod. Komolyabb szer, mint a formalin vagy a metilbromid, vagy az IPAM nem kiskertbe való... de legegyszerűbb, ha az ember ragaszkodik a klasszikus vetésforgóhoz, magyarán egy kipusztult növény helyébe soha nem hozzá hasonlót ültet. Rovarölőnek szabadforgalmú a Force, ami egy gázosodó pirethroid, gombaölőnek meg jó mellé mondjuk a Dithane vagy ilyesmi...
idén minden előzmény nélkül elhalálozott az egyik 12 éves rózsatövem, tavasszal elkezdett kihajtani, aztán meghalt.
újat akarok ültetni a helyére ősszel, de arra gondoltam, ha esetleg valami betegsége volt, nehogy az új is így járjon.
mondjuk a két oldalán 1-1 méterre a másik két rózsának kutya baja, úgyhogy nem tudom, feltétlenül szükséges-e ez, de ha nem jár túl nagy macerával, akkor megcsinálom, jobb félni, mint megijedni....
tegnap elfogyott a 300 literes esővíztartályból az utolsó csepp víz is.:(
pedig semmi másnak nem adok belőle, csak 4 kényeskét locsolok abból, 2 tő rhodi és 2 tő magnólia, nekik tartogatom, és mégis kifogyott... ennyire régen nem esett eső.:((((
már 3-5 centis repedések vannak a kertben, attól félek, a kutyák a lábukat törik ki bennük...
Énnálam a ház előtt az akácosban fürtökbenlógnak szinte a lepkekabócák az ágakon. Éjjel, mikor a kecskéknek szedek utolsó adag lombot, a fejlámpa fényénél jól látom, hogy egy kupacban több tucat sorakozik egy vékonyka ágon.
A kertben permeteztem még tavasszal meg nyár elején Decis-szel meg Actarával, a gyümölcsfákat is, és a kertemben most nincsenek, noha tavaly még voltak. Lekopogom azért. :) De szerintem az elején kell elkapni és éppen olyan időben, amikor érzékenyek a permetszerre, aztán úgy néz ki, hogy év közben már nem nagyon települgetnek arrébb, mert már jó ideje nem rovarirtóztam, és mégsincsenek.
A neonikotin addig jó, amíg lárvaállapotban vannak, ha már ilyen röpképes "tündérkék", akkor kell mellé mindig valami taglózó cucc is, a gazdabolt.hu -sok Decist ajánlanak mellé, szerintem a Karate vagy a Cyperkill/Sherpa ugyanúgy megteszi...
Nincs mit:) Egyébként nem biztos, hogy jövőre lesz, idén szerintem a palántázás környéki időszakban való extrém csapadékos időjárás teremtett szinte mindenhol - ahol nem figyeltek oda rá tudatosan - pangó vizet, és hajlamosított így a talajlakó, gyökeret károsító gombák elszaporodására. Tudod, utólag nagyon okos tud lenni az ember, ha most visszarepülnék április végére, és látnám a május-júniusi időjárást, akkor emelt ágyásba palántáznék, ami elvezeti a víz feleslegét, és kész... jó eséllyel megúsznám az egészet. Mert ráadásul a paprikának van egy nagy élettani különcködése, hogy ugye először gyökérzetet növeszt, és utána kezd csak lombos részeket... namost, ha időnként kap vizet - mondjuk másnaponta locsolva, , vagy időnként esik - akkora gyökér - keresve a vizet, ahogy kell - lefele fog növekedni, a talaj védettebb, állandóbb hőmérsékletű mélyebb rétegei felé... ha meg állandóan kap vizet, akkor szétfut a felső 2-3 centiben... na idén pont ez történt... aztán a rá jövő nagy kánikula meg felforrósította ezt a felső 2-3 cm-t, és szépen előfőzte - szó szerint:( - a gyökereket, megkönnyítve ezzel a kártevő talajlakók megtelepedését. Szóval mondhatjuk azt, hogy idén a paprikapalántának extrém rossz időjárás volt, amit persze, ha tudott volna előre az ember, akkor kivédi, gondoskodva a fölös víz elvezetéséról, a kánikula bejöttével a talaj zöldmulcsos takarásával csökkentve annak átmelegedését, ilyesmi... node ki tudta...
nekem is nagyon tetszenek a dúsan, sűrűn beültetett un. angolos ágyások, be is ültettem a rózsaágyást hasonlóan tavaly, de aztán rájöttem, hogy a mi kemény agyagtalajunkon ez így nem lesz jó, mert itt én csak kapálással tudok gazolni, a sűrű ágyásban pedig képtelenség kapálni... meg a rózsákat is nehézkes volt úgy télire betakarni.
arra is gondoltam, hogy pontosan a gombafertőzés miatt sem túl jó, ha túl sűrű az ágyás, nem szellőznek úgy a rózsák, jobban befüllednek... úgyhogy nálam már csak levendulák, liliomok és liatrisok vannak rózsák közt, meg pár tavasszal nyíló hagymás, azok visszahúzódnak, mire nőnek a rózsák.
ez a huminit jó ötlet lehet, biztosan használ majd nekik, ha olyan rossz a talaj. én ültetőgödörbe szoktam ültetni minden növényt talajcserével, meg a rózsaágyást elég sokszor megkapálom, mert a teteje az eső és a locsolás miatt is simára tömörödik, a vizet sem szívja úgy fel... így a viszonylag sok kapálástól meg a talajcserétől ott elfogadhatónak mondható a talaj, nem olyan betonkemény, mint máshol.
