"- Mindenkinek magának kell eldönteni, hogy melyik felel meg terveinek,.." - A "zümiket" majd megkérdezi a "felelős"?...na meg a megéri-nemérimeg...cukorgyáros megélehetési méhbarát ? Oszt ,kinézz nyúlósan a saját arcából,hogy "így jártunk"? Mondjuk 2 meszes keret között? Ezt nehéz jó szível és tudattal lekövetni. Nem szetenék háboruzni senki fiával,de legfőképpen nem azzal a szemlélettel ,hogy a méhek lennének miértünk a természet rendjében és nem fordítva. Ez nem a személyed iránt van ,csupán az elmélet ami ezt sugalja,diktálja stb...amivel néhányan (demokratik jogainkat élvezve) nem érthetünk 1-et.Természetesen ez csupán egy vélemény és tapasztalataim szerinti.Nyilván való számomra ,hogy egy más világrendi elképzelést képviselsz az anyagi síkon, így nagyon nincs miröl is szót váltanunk (vektorális üttközések mentesen)...Sokan védték a svejci frankos szisztémát is, ..oszt ez lett a vége, alapon. üdv. Tényleg bocsi de nem kívánom innen a zsigeri ,indulatost folytatni. Igazad van ! Ennyi. Legyen az részemről méhbaráti és részedről mézmennyiségi üdvözlettel.
"Rakodót nem szoktunk csak fekvőhöz viszonyítani és mindkettőt a kashoz."
Dehogy nem! A kasos méhészkedés, már úgynevezett apróbetűs fejezet. Ámbár hobbi méhészek számára, Csuja László úr találmánya, a bővíthető kas figyelemre méltó lehet.
A gyakorlatban viszont a méhészek, a fekvő és rakodó kaptárak kapcsán szoktak akár, parttalan vitákat folytatni.
Természetesen ha utánna néztek, kiderül hogy mind a kettőnek vannak előnyei, hátrányai.
Mindenkinek magának kell eldönteni, hogy melyik felel meg terveinek, egyéni elképzeléseinek.
A harmadik mondat mindent megmondott az idézetedből szerintem. ("A fészek részletes átvizsgálása nyáron körülményesebb, mint fekvő-, vagy nagykeretes kaptárakban.") Rakodót nem szoktunk csak fekvőhöz viszonyítani és mindkettőt a kashoz.Legalább is így az elején,kezdéskor. üdv.
Kiegészítésként idézek pár hátrányt is, amit pont Dr. Vicze Ernő szedett össze az alacsonykeretes rakodóról. Például ezek azok a pontok, amelyek miatt érdekel az Egységes keretméret (a NB méretű fészket rakodóba valamiért soknak érzem, a Hunort kevésnek). Tehát, tényleg csak példaként:
A méhészkedés szépsége csökken, sőt gyakran eltűnik a sablonos, mechanikus kezeléskor.
A mechanikus munka monotonsága idegileg fárasztó.
Az anyakeresés nehezebb, mint a nagykeretes kaptárakban.
A fészek részletes átvizsgálása nyáron körülményesebb, mint fekvő-, vagy nagykeretes kaptárakban.
A fiókok között a méhek "zugolnak". Ez kezeléskor hátrány, teleléskor előny.
Több befektetést igényel a hagyományos méhészkedéshez képest.
Több berendezés, felszerelés kell a teljes rendszerhez és a gyors munkához. Egyesek hiánya esetén a kaptár előnyei nem jönnek elő.
Több tartalék kell mindenből, mint amit megszoktunk. Fiókból, tetőből, fenékből, stb.
A méhek kezelése csak mechanikusan sablonos, élettanilag nem, tehát nagyobb figyelem kell a kezeléshez. Erősebb a szellemi munka, idegileg is jobban fárad a méhész nagyobb állománynál.
Méhészkedni tanulni nehezebb az alacsonykeretesnél, miután a "fészek" nincs "kézközelben".
Üzemszerűen - tehát csak nagyobb méhészetben - értékelhetők igazán előnyei. Kis méhészetekben csak kevésbé.
A kevésbé szép méhészkedés, mint hátrány szerintem arra utalhat, amikor valaki tényleg fiókos kezeléssel méhészkedik alacsonykereten. Ha a fészket rendszeresen átböngészi, akkor talán "méhészkedik", viszont a több keret átnézése több idő, mint a magasabb kereteknél. Akkor viszont mit nyernék ezzel a rendszerrel?
Nem szép méhészkedés, nehezebb anyakeresés, sablonos és szellemileg fárasztóbb munka, több felszerelés, magasabb befektetési összeg, nehezebb tanulni benne, és előnyei csak nagyobb üzemméretnél jönnek elő.
Ha az alacsonykeretes rakodó "pápája" szerint is ilyen hátrányok merülnek föl, akkor a leendő (szinte) hobbiméhészetemhez nem tudom, miért erőltessem ezt a rendszert. Hozzáteszem, az általa pontokba szedett, a rendszer előnyeit felsoroló lista is nagyjából fele-fele arányban értékelhető csak, a 65 pontból igen sok pont nem az alacsonykeretest állítja szembe mondjuk a Hunorral vagy más rakodóval, hanem a rakodórendszert a fekvőkaptárakkal.
Hát valami ilyesmi, amin töprengek, így kezdőként.
Persze az eredeti kérdésemre (vagyis hogy hogyan érdemes bővíteni az alacsonykeretesről a magasabbra, mivel azt nem tudom úgy lefaragni-átszabni, mint fordított esetben) még nem kaptam választ, de sebaj :)
Eddig összesen két könyvben találkoztam az Egységessel.
Dr. Vicze Ernő nem tartja sokra, mondván, a 32.5 centis lép túl sok a méztérbe, nehéz emelgetni a fiókokat, nem lehet annyira kis szakaszokban bővíteni... neki a félkeretes az "isten", a többinek összességében több a hibája, mint a félkeretnek, nem elég változékonyak szerinte...
A másik könyv pedig Faluba Zoltán Gyakorlati méhészkönyve. Noha ő sem olyanokkal méhészkedett, de a Hunornál magasabb mézkoszorú miatt a telelésre, illetve az akácra való fölfejlődés miatt jónak tartja.
A harmadik hely pedig, amit találtam, csak egy cikk a Méhészkedés c. újság egy régi számából, Stencli Ferenc méhészete kapcsán, ő pedig ebből él, mondhatni évtizedek óta, a méztérben félkeretes fiókokkal. Értelemszerűen neki ez a legjobb.
Szerintem inkább az a probléma, hogy az Egységes nem terjedt el igazán, így nem is szenteltek neki sok figyelmet könyvügyileg. Így nehéz utánaolvasnom, viszont a kipróbáláson kívül nem sok ötletem van.
Kicsiben, bármelyik kaptártípus, és keretméret megfelelhet. Ha félkeretessel kezdtél, szerintem felesleges, energia pocsékolás mással bíbelődni. Szerintem annak érdemes, átfogóan megtanulni a technológiáját. Főleg ha túl akarsz, lépni a hobbi szinten.
Egy adott kaptár és termelési rendszer, hibái és hátrányai. A vándorlás és termelés folyamán buknak ki.
Azt is javasolhatnám neked, hogy egyszerűen olvasd el a könyvekben, az kevesebbe kerül.
A méhészek általában, a saját lovukat, az az a kaptáraikat dícsérik. Elhalgatva a negatívumokat. De lagalább is, mindenkinek van egy önigazolása, hogy miért éppen azt használja amit.
Szerintem ki milyenbe, botlott bele kezdőként. Milyen volt a "mesternek".
(Én NB fekvőt használok, ez volt akkor a vidékünkön a legeleterjedtebb.)
Pont azért gondolkodtam el ezen, mert kezdő vagyok (tehát eleve nincs sok tapasztalatom, amit felül tudna írni a másik típus), illetve mert nem akarok "nagyüzemet".
A másik dolog pedig, hogy elég hamar el fogom érni ezt a számomra ideálisnak gondolt szintet, és az idei év tapasztalatai alapján megerősítem, hogy "közös lónak..."
Tehát szeretnék minél előbb különmenni, és bár saját káromra, de önállóan tapasztalni-tanulni.
Az a gond, az ilyen "kisérletezgetéssel", hogy kezdőként még kevés a tapasztalat.
De ennél is fontosabb momentum, hogy 1-2 db kaptár esetén nem lehet teljes képet kapni. Ugyan is "nagy üzemben"lesznek leginkább szembeötlőek a hátrányok. De legalább is egy része. Mivel itt, már összeadódnak az esetleges nehézségekre fordított plussz idők.
Ahogy írtam, "tavasszal (vagy legalábbis jövőre) megpróbálkoznék mégis ezzel az Egységes keretmérettel is, 1-2 kaptár erejéig. /.../ a meglévő állomány viszont a 18 centi magas félkeretes fészken fog telelni."
Tehát: 1/2 NB keretes rakodókkal, kísérletképpen, mert ahogy pár hete is volt erről szó, "mindenki azzal méhészkedik, ami neki rokonszenves", és nekem bizony rokonszenves ez a keretméret.
Másodsorban, mivel a sajátomnak mondható állomány még kicsi, ezért inkább az elején próbálnám ki, milyen az, az alacsonykereteshez képest. Ha már meglenne a 10-20 kaptár, teli kerettel-méhekkel, már nehezebb alakítani, mint amíg csak 5-10 se.
Tavasszal (vagy legalábbis jövőre) megpróbálkoznék mégis ezzel az Egységes keretmérettel is, 1-2 kaptár erejéig. Ennek a mérete 32.5 centi magas, a meglévő állomány viszont a 18 centi magas félkeretes fészken fog telelni. A két félkeret magasságú fészek a köztes 1 centivel együtt is 37 centi magas, magyarán még ha tennék kerettartó lécet a kaptár falára félúton, akkor sem tudok két félkeretet betenni az Egységes méretű fészekfiókba, ha pedig csak egy keretsort teszek át, akkor elég sok üres hely marad alatta.
Két, hasonló megoldásra gondoltam, ehhez kérnék véleményt a "nem-kezdőktől" :)
Ha átteszek 5-6 félkeretet (méhekkel-fiasítással-stb., mindenestül az egész családot) egy Egységes méretű fészekbe, a fészek két szélére (vagy egyéb, megfelelőbb helyre) tennék 1-1 Egységes keretet (műlépezve), a félkeretes szakasz alá pedig valami magasítást (afféle csökkenthető szélességű, 14.5 centi magas akadályt-kiegészítést), akkor a méhek kiépítik-e a nagyobb, műlépes kereteket, illetve az anya átmegy-e azokra is petézni?
A másik megoldás ehhez hasonló, csak mondjuk nem a meglévő családokból próbálnám meg így megoldani, hanem vennék 1-2 családot Hunor kereten (ami 27 centi magas, így kevesebb magasítás kellene alájuk - vagy elég lenne egy vakkeret-szerű toldalékot tenni a keretek aljára -, meg talán könnyebben elfogadnák a kicsivel magasabb kereteket kiépítésre), és azokat szoktatnám át az Egységesre. Ha pedig már átjárnak a másik keretekre, fedik és kezelik azokat is, illetve kerül oda is pete, akkor apránként kicserélném a Hunor (vagy fél) kereteket az Egységesre.
Járható-e ez az út, vagy fölösleges pepecselni ilyesmivel? Elvileg időm volna rá.
Hasonlót olvastam az "Egységes" keretméretről is (ami ugyebár kb. 40 cm széles, 30 cm magas lépméret), mondván, az magasabb, mint a Hunor keretmérete (40 cm széles, kb. 25 cm magas lépméret), de alacsonyabb a NB méretnél (40 cm széles, kb. 34,5 cm magas lépméret), és télire pont elegendő mézet raktároznak bele... annál sem kell anyarács elvileg... akkor az mégsem hülyeség? Vagy ez még mindig a "kezdőbetegségem" jele? :)
Péntek szerint: az elforgatot keretek a magas mézkoszorú célját szolgálják. A fészket hasonlóan a rakodós technológiához, nem pergette. A magas mézkoszorú lehetővé teszi, a feletetés nélküli megfelelő mennyiségű telelő élelmet.
Az anyarács nélküli termelést, az anya műlépekkel való korlátozásával, a méztér elválasztót csak a bőséges hordás beindulása után távolította el, továbbá a kijáróknak a napfelé kell nézni.
Ez utóbbi, szerintem nem minden esetben valósítható meg.
Elgondolkodtam azon, hogy akkor már biztosabb az anyarács.
Bárki,aki engem kérdez a méhészetről,és komolyabban érdekli a dolog,annak csakis javasolni szoktam hogy vágjon bele!De csakis mértékkel,és tanuljon,olvasson mellette rengeteget!Mindig elmondom hogy ne a pénz legyen az első amit a méhészetben lásson,mert akkor szart sem ér az egész!Ezt csak szívvel-lélekkel lehet jól csinálni!
Szép nap ez a mai is ,megosztom veled. "Lágyan ringatózó hattyúk hada, nyakukat nyújtják, ha repül a falat. Hal is van benn, éppen elég, a horgászok is kedvüket lelék.
Messze távol vitorlások versengenek, vízibiciklisek a partközelben tekernek. Úszni vágyók minden évben egyszer parttól partig úsznak vagy ezren"
Szia, azon az állásponton vagyok, hogy feltétlen IGEN. Kicsi korban már megbarátkozni vele, tehát a tinédzser kor elött. Nem bosszantani kívánom ezzel azon méh-barátokat akik más állaásponton vannak, csupán meggyöződésem,hogy ez nem a "mézgyártásról" szól már réges régen. A mai tiszta és valóban gyógyászati tisztaságú pl. méz értéke kimagaslóan értékesebb akár mekora menyiségű pl. tömegterméknél. De más okai is lehetnek amik miatt érdemes és tanulságos elfoglaltság. Ezt csak szeretettel képes az ember csinálni hosszútávon és állandó férfias kihívást és felelőségteljeséget kíván. Emlékszem ,mikor Édesapám már jó 80-felett mosolyogva nézte ,hogy a kisunokája gugolva a buksiját kétkézzel támasztava figyeli a tályoló méheket. " - Te is ilyen voltál ..nem is olyan régen.." -.. és otthagyott minket. Belátom, hogy nem voltak neki sem conténerjei és 1-2 alkalom kivételével nem is hurcoltuk a kaptárakat, mint a "nagyok", de attol még jó és szép gyümölcsök teremtek a környéken, pedig hát permeteztek a kiskertekben. A költés rotthadásokat és meszeséget pedig csak elbeszélésekből ismerjük, mikor tilalom híre eljut az elöbbi miatt. Ez nem hívalkodás, csupán párbeszéd a tapasztalatokról és így érdemes csupán értelmmezni szövegkörnyezetében.Remélem nem ingereltem vele senkit sem. Sok sikert kivánok az ifjaknak. üdv.
Pontosan nem emlékszem, hogy mivel indokolta Péntek az elforgatást, de majd utánna olvasok.
A meleg építményűben, viszont szép szimetrikus a lépeken a mézkoszorú, a virágpor és a fiasítás elhelyezése. De még addig nem jutottam, hogy elforgassam 90 fokkal is a kereteket. Talán majd jövőre.
A keskeny konténert valaki már feltalálta, "Pille" néven volt cikk rólla egy régi Méhészet újságban. Sajna kölcsön adtam, és ott ragadt. Így csak saccolom hogy 1997- 2004 között valamikor.
A lényege hogy összetolható volt két oldalról szállításkor, a folyosó ilyenkor gyakorlatilag "megszűnt". Utánfutóra rámpán, csörlővel húzta fel a gazda. Több konkrétumra, nem emlékszem. Talán mások tudnak ebben segíteni.
Gondolom ezt inkább nekem címezted. valóban, szerencsésebb mondjuk NB keretekkel dolgozni.
Bár a dadant nem speciális, esetleg nálunk nem annyira elterjedt.
Talán az speciális, hogy el van forgatva 90 fokkal.
Ha valaki tudja, sejti, írja le , hogy ennek mi a célja, illetve előnyös -e( Péntek is elfordította a NB-t)
Hát az igazság az, hogy amikor vettem, a kollégának ilyenek voltak, és nagyon dicsérte , univerzálisnak tartotta , minden célra . Akkor gőzöm se volt mi ez.
Már írtam, hogy konténert tervezek, kicsit, könnyen mozgathatót kb 20 családosat.
Nekem itt különösen jól jön, hogy keskeny a keret( 30 cm) így a kaptár is. Egy sorba azonos hossz mellett többet tudok építeni.
Amúgy igaz amit írsz , csak a baj van a sok mérettel.
Az elfordítást kizárólag a fias keretekre gondoltam, a kevesebb pocsékolás miatt.
De egyébként jobb, ha elterjedtebb keret méretet használunk, és akkor nics probléma. NB, 1/2 NB, és esetleg még a Hunor, ezek a legnagyobb számban elterjedt keret fajták hazánkban.
Mindenképpen előnyösebb ezek közül választani, mint a ritka vagy egyedi méretűeket. Azokkal csak a gond szaporodik, a jövőre nézve is. Sem eladni, sem venni nem lesz könnyű. Nem mellesleg, hogy mindenből speciális kell, ami mindíg drágább.
Ha csak, párdarab ilyen kaptárad,van, szerintem jobb nem foglalkozni vele .
A kereteket ne forgasd. Ahogy eredetileg álltak úgy vágd ,szabd őket. Ugyanis a lép alapra nem pontosan merőlegesen épülnek a sejtek .Kissé felfelé állnak.
Amikor én szabtam őket akkor szeggel körbe rögzítettem a lépeket.Elég stabilok lettek.Most selejtezem az utolsókat ebből szériából.Nyugodtan lehet őket pergetni.
A fészekben nem gond, ha 90 Fokkal fordítod. A forgófészkesben sem jelent gondot. Tavasszal, nyáron, éppítetéssel már folyamatosan cserélheted kifele az átszabottakat.
