Bocs elkapkodtam az elküldést ... szóval : a "szőrszálak" erősen bele vannak nőve a levélbe , látszólag egészséges leveleken is jöttek elő ..... Mivel kellene védekeznem amíg nem késő ? Köszönettel ...
Ja, általában "gyárilag" is előkészítik a vetőmagot, tehát sok esetben kapsz boltban csávázottat - bár nem szokták nagyon ráírni, hogy mivel és mi ellen... és hát van két alapvető technológia, a száraz meg a nedves, az egyik esetben a növényvédőszer oldatával vonják be a magot, a másik esetben meg a szilárd porral.
Otthoni előadásban rendkívül bonyolult, fogysz egy jól záródó kis üveget vagy dobozt, gyógyszeres üveg vagy hasonló, bele teszed a magot, hozzá teszel késhegynyit a kívánt növényvédő szerből, mondjuk egy késhegyni Dithane-t, Mospilant, meg Topsint, és rázogatod egy ideig... mondjuk tény, hogy erre a régebbi porok a jók, és nem az újabban szokásba jövő granulátumok, de szerintem van még mindegyikből WP, SP a WG, SG forma helyett...
Ha meg nincs, akkor marad a nedves, csinálsz tömény oldatot a kívánt szerekből, egy lapra szétteríted szellősem a magokat, kis kézispricnivel lefújod, vársz, hogy megszáradjon, majd kicsit összerázd, hogy elforduljanak, lefújiud ujra, és mondjuk harmadszor is. És kész.
Utána a csávázott magot nedvességtől védett üvegben tárolod, és nem kézzel fogdosva veted:)
Csávázás, ha beáztatod a magot kicsit sűrűbb permetbe vagy valamiféleképp bevonod vele. Vannak erre direkt csávázószerek, de vannak, akik sima permetszerből sufnituningolják a csávázott magot. :) Én nem ismerem a pontos módját, sosem csináltam.
Mit jelent az hogy csávázni? Eddig azt hittem ez valamilyen "gyári" előkészítés a magok kiszerelésekor.
Egyébként durván 2 x 10-12 m2-ről van szó, tehát nem hiszem hogy a növényvédőszer költség anyagi csődbe vinne. Az inkább gond, hogy mostanra az uborka befutotta a terület jelentős részét és terem, tehát a kezelésre nem áll rendelkezésre a tér. Azt hiszem kora tavasszal a veteményezés alőtt, illetve közvetlen az után fogom elvégezni. Esetleg ősszel van értelme, mondjuk szeptemberben?
A Bora a leírás szerint 1-1,5 évig hatásos a kiszórástól számítva, értelemszerűen ismételni kell. Azon kívül nem tudom, gombaölő vegyszert használtál? Pl. a nagy adagú, földbe szivárgó rezes lemosó vagy állománykezelő permet szépen képes kinyírni a Trifendert meg a Borát is. Szerintem biztos van logikus oka, ha nem hatott nálad egy olyan gomba, ami másutt meg igen.
Megkerestem a számlát 2009 nyarán használtam, tehát már kellet volna eredménynek lenni.
Amikor talajmarózom a sorokat, akkor a madarak majd meg fulladnak a pajoroktól, mert van amelyiknek 2-3 db van a csőrében. A figyelmedet megint elkerülte, hogy szántást írtam, ami ugye ültetés előtt szokott lenni. Szeptemberbe szántottam és márciusba ültettem. Az első 3 évben viszont pajormentes volt a terület. Te tényleg azt hiszed, hogy egyszer védekezel ellenük és nincs többé pajor? Ez naivság. Egyedüli megoldás, olyan alany használata, amit nem szeretnek a pajorok.
Dejszen leírtam, hogy a Bora legjobb esteben is 2-3 év alatt hat cserebogárpajor ellen, amennyi a lárva életciklusa, mert az idősebb egyedek könnyebben túlélik, ez a nagyobb rovarokra általában igaz. Tehát ha te telepítettél gyümölcsöst, akkor az előtt kellett volna fertőtleníteni a talajt, és nem akkor, meg utána, de az is kérdéses, hogy a minden második ekenyom elég hatásos-e, vagy hogy nem került-e túl mélyre a talajfertőtlenítő. (Mert meleg időben a pajorok már nincsenek olyan mélyen.) Egyébként én is azt tapasztaltam, hogy a Basudin (amikor én kémiai talajfertőtlenítést alkalmaztam, akkor még volt) csak ideig-óráig jó, meg hellyel-közzel. De mindenképp le fogon tesztelni a Borát rendesen, remélem, addigra lesz fényképező is, amivel dokumentálhatom.
Egyébként, a Borától függetlenül, mikor visszaköltöztünk a mostani földünkre, ásónyomonként akár 5-10 pajor is kifordult a földből, szóval átérzem a helyzetedet. :)
Itt vannak a képek amiket ígértem. Ezeken jól látszik a cserebogárpajorok kártétele, pedig ültetésnél minden második ekefogást megszórtunk talajfertőtlenítővel és mivel előhántolóval dolgoztunk így 65-70 cm mélyre került a szer. Azóta kipróbáltam az általad említett szerek mindegyikét és ez az eredmény. Most úgy néz ki nyerésre állok a pajorokkal szemben, mert a Farold 40 Daygont valamiért nem szeretik, és ugyanez látszik beigazolódni Korponai cseresznye alanyoknál is. Az iskolába lerakott Korponai alanyoknál szinte nem találtam egyet sem ami pajor kártétel miatt pusztult volna ki. Vagy nem szeretik ezeket a fajtákat, vagy halálra röhögték magukat az itthon forgalmazott pajor tápoktól.
Azért ilyen fáim is vannak és hála Istennek ezekből lényegesen több van.
A Dimilin valóban hatásos, egyszer felszámoltam egyedül azzal egy gyapjaslepke-inváziót, hatékonyan csökkenti minimálisra a nyüvek számát a trágyában, és szerencsétlen rózsabogár-pajorokat is rendesen kiirtotta a trágyakupacban, amikor régebben bepermeteztem, és ami azt illeti, akkor nem volt lótücsök sem. Ugyebár minden növekedő és vedlő rovart megöl, amit ér, ezért javasolják pl. liszteske ellen is a felszívódó szer mellé. Gondolom, akkor a talaj felső rétegében élő hernyókat is megöli - épp csak kicsit drága sajnos.
Nincs mit. És kérdés, hogy mekkora területről beszélünk, attól ugye nagymértékben függenek a lehetőségek. Ha nagyobbról, akkor azt mondanám, keress olyan gazdaboltot, amit növényvédelmi szakmérnök vezet, és próbálj Kentaurt (I. kat, növényorvosi vényre) organizálni.Ha kicsiről, akkor lehet próbálkozni az említett szabadforgalmú cuccokkal mint a Force vagy bio cuccokkal mint a Bora, vagy van fantázia a Dimilin (kémia, kitinszintézis-gátló) meg a Dipel (bio, hernyót fertőző baci) ilyen célra való használatában is, csak kevés a tapasztalat. A másik, hogy az ember becsávázza a vetőmagot, mondjuk Mospilannal... Én mondjuk azt szoktam csinálni ha meg akarok védeni magot-palántát, hogy amellé a gombaölő mellé, amivel úgyis belocsolom palántadőlés meg más gyökérbajok ellen, teszek 0,4 Mospilant is.
Szeretném megkérdezni, hogy érdemes-e a paradicsomot Dithane és Orthocid keverékével permetezni? Elég az egyik, vagy jobb hatású kombinálva? Tudom, hogy egyik sem felszívódó, csak kontakt. Eddig csak rézzel voltak permetezve.
Egyébként a Bora ezt a gombát tartalmazza: LINK Annyi bizonyos, hogy nálam idén még nem tapasztaltam talajlakó kártételt a kezelt területeken, hacsak nem a lótücsköt, de az ellen nem véd. Azt nem tudom, hogy sárgarépalégy ellen hat.e egyáltalán, mert azok csak rövid ideig érintkeznek a talajjal, mindenesetre azok sincsenek, holott előző években voltak.
Elképzelhető, hogy a te talajodban élősködik egy másik gombafajta, ami elfojtja, ezt nem tudhatom, laboratóriumi talajvizsgálatra volna szükség hozzá.
Mondom, jövőre kipróbálom a Borát teszt-szerűen, edénybe gyűjtött földön és pajorokon, bár nálam igencsak megfogyatkoztak már korábban a művelés hatására, nem tudom, találok-e. A Force viszont kémiai szer, piretroid, csak akkor nem hat, ha esetleg rezisztenssé váltak a károkozók ellene.
Akkor már inkább a ráolvasás. Az is ér annyit, mint ezek a szerek. Délután teszek fel képet, hogy legyen már fogalmad mit tudnak pajorok művelni az ültetvénybe, és mit érnek ezek az általad reklámozott szerek.
Talajfertőtleníteni érdemes. Ha kémiai szert akarsz, akkor pl. Force 1.5 G, a biológiai szerek közül meg elvileg a Bora WP hatásos ilyenek ellen. A kémiai védekezés mindenképp gyorsabb, a biológiai kíméletesebb.
A fonálféreg nem mindig, sőt, inkább csak a gubacsos vagy szétrohadt gyökerek szoktak látszani. Persze attól függ, milyen fonálféregről van szó. De ha egy rózsasorban csak ez az egy halt ki, akkor talán nem is ez a probléma - különben rövidesen a többi is követi -, persze azért vizsgáld meg a gyökerét.
ájáj, eszerint a régi helyébe 15 évig ne is ültessek rózsát.
kiásom a napokban a régit, megnézem a gyökerét, látok-e rajta valamit...
fonalféreg, az látszik a talajban, nem?
amúgy tavaly azt hittem, hogy vakond van az előkertben, aztán kiderült, hogy lótetű garázdálkodik ott, a rózsaágyáson is többször áthaladt, most jut eszembe... egyik éjjel sikerült elemlámpa fényénél elkapni... a kiscsajom tartotta a lámpát, én meg ástam ezerrel... szomszédok nem kicsit röhögtek:D de onnantól megszűntek a "vakondtúrások"... az is lehet, hogy elvágta a gyökerét szegény rózsának... nem?
Gazdaságos vagy sem, az van itthon bőven. A közelben van egy mg bolt, próbáltam venni, de mikor én megyek hozzájuk, valami miatt mindig zárva vannak. A multkor nyitva voltak, de csak wuxal kalcium volt nekik, annyit meg nem adok érte. Webáruházas damisollal ugyan ott vagyok, ha meg messzebbre megyek érte, megint. A paprikáknak viszont már rég kellett volna, így lombtrágya formájában ezzel oltanám a tüzet.
Ma vettem Garri bio szerves tápoldatot, ami írása szerint gilisztahumusz vizes oldata. Erről van valami véleményed? Nem nagyon akarnak nőni a paprikáim és virágozni sem nagyon. NPK-ban biztos nincs hiány.
Nézd, a Ca pezsgőtabletták többnyire Ca-karbonátból és valamilyen szilárd szerves savból (borkősav, citromsav, aszkorbinsav, stb) állnak, amiből oldás közben széndioxid, és az adott sav Ca sója jön létre. tehát igen, fel. Csak hát baromi gazdaságtalan, ha azzal akarsz locsolni, és nem két cserép virágról van szó. Akkor már jobban jársz, ha ecet meg mész reagáltatásával gyártasz Ca-acetátot, az occsóbb... én már komolyan elfilóztam, hogy amikor 3-4 évente szétkapom a bojlert, és kiszedek belőle több kilónyi vízkövet, azt kellene így hasznosítani ecetben oldással, abban van Ca, Mg, Fe, Mn...
Jelenleg Magyarországon hivatalosan nincs olyan szer engedélyezve, ami hatékony lenne a cserebogárpajorokra
A klórpirifosz kiirtja őket, a klórpirifosz-granulátum, a Kentaur engedélyokiratában "talajlakó kártevők" van, amibe beleérthetó a pajor meg a mocskospajor is:)) Sőt, neveítve is van benne:
"A készítményt talajlakó kártevők (drótférgek, cserebogár lárvák) és kukoricabarkó ellen..."
