Talajfertőtleníteni érdemes. Ha kémiai szert akarsz, akkor pl. Force 1.5 G, a biológiai szerek közül meg elvileg a Bora WP hatásos ilyenek ellen. A kémiai védekezés mindenképp gyorsabb, a biológiai kíméletesebb.
A fonálféreg nem mindig, sőt, inkább csak a gubacsos vagy szétrohadt gyökerek szoktak látszani. Persze attól függ, milyen fonálféregről van szó. De ha egy rózsasorban csak ez az egy halt ki, akkor talán nem is ez a probléma - különben rövidesen a többi is követi -, persze azért vizsgáld meg a gyökerét.
ájáj, eszerint a régi helyébe 15 évig ne is ültessek rózsát.
kiásom a napokban a régit, megnézem a gyökerét, látok-e rajta valamit...
fonalféreg, az látszik a talajban, nem?
amúgy tavaly azt hittem, hogy vakond van az előkertben, aztán kiderült, hogy lótetű garázdálkodik ott, a rózsaágyáson is többször áthaladt, most jut eszembe... egyik éjjel sikerült elemlámpa fényénél elkapni... a kiscsajom tartotta a lámpát, én meg ástam ezerrel... szomszédok nem kicsit röhögtek:D de onnantól megszűntek a "vakondtúrások"... az is lehet, hogy elvágta a gyökerét szegény rózsának... nem?
Gazdaságos vagy sem, az van itthon bőven. A közelben van egy mg bolt, próbáltam venni, de mikor én megyek hozzájuk, valami miatt mindig zárva vannak. A multkor nyitva voltak, de csak wuxal kalcium volt nekik, annyit meg nem adok érte. Webáruházas damisollal ugyan ott vagyok, ha meg messzebbre megyek érte, megint. A paprikáknak viszont már rég kellett volna, így lombtrágya formájában ezzel oltanám a tüzet.
Ma vettem Garri bio szerves tápoldatot, ami írása szerint gilisztahumusz vizes oldata. Erről van valami véleményed? Nem nagyon akarnak nőni a paprikáim és virágozni sem nagyon. NPK-ban biztos nincs hiány.
Nézd, a Ca pezsgőtabletták többnyire Ca-karbonátból és valamilyen szilárd szerves savból (borkősav, citromsav, aszkorbinsav, stb) állnak, amiből oldás közben széndioxid, és az adott sav Ca sója jön létre. tehát igen, fel. Csak hát baromi gazdaságtalan, ha azzal akarsz locsolni, és nem két cserép virágról van szó. Akkor már jobban jársz, ha ecet meg mész reagáltatásával gyártasz Ca-acetátot, az occsóbb... én már komolyan elfilóztam, hogy amikor 3-4 évente szétkapom a bojlert, és kiszedek belőle több kilónyi vízkövet, azt kellene így hasznosítani ecetben oldással, abban van Ca, Mg, Fe, Mn...
Jelenleg Magyarországon hivatalosan nincs olyan szer engedélyezve, ami hatékony lenne a cserebogárpajorokra
A klórpirifosz kiirtja őket, a klórpirifosz-granulátum, a Kentaur engedélyokiratában "talajlakó kártevők" van, amibe beleérthetó a pajor meg a mocskospajor is:)) Sőt, neveítve is van benne:
"A készítményt talajlakó kártevők (drótférgek, cserebogár lárvák) és kukoricabarkó ellen..."
Szivesen. Egyébként én úgy vagyok vele, hogy szeretem azokat a biológiai cuccokat, aminek pontosan tisztázott a hatásmódja, tehát mondjuk a Mycostopot, ami streptomyceseket juttat a talajba, amik ott elszaporodva streptomycin-szerű antibiotikumokat termelnek, amik elpusztítják a patogén gombákat/bacikat. Ahogy mondjuk a Madex-et is, tiszta sor, betegíti az almamolyt, ráadásul olyan csapat fejleszti, amelyik folyamatosan monitoroz és variál a használt vírostörzzsel, hogy megelőzze a rezisztenciát. Vagy a hasonló elven működő szúnyogírtókat, ha nem Magyarországról van szó, ahol akkor kezdenek permetezni, ha már rég kikeltek azok a lárvák azokban a pocsolyákban:(
Na, a Trifender meg a Bora az nekem úgy tűnik, hogy inkább empirikus tapasztalatokkal rendelkező "alternatív kertmedicina". Szóval egyesek dícsérik, mások meg szidják, feltehetően azért, mert nem tisztázott még kellőképpen a talaj, a nedvesség, a pH, a hőmérséklet, a rezisztencia, és mindenféle egyéb összefüggések. Szóval olyan, mint az embernél a mindenféle táplálékkiegészítők...
Ja de egyébként ha valóba szakszerűen alkalmaztad, akkor miért akartad a Trifendert talajuntság ellen használni, amikor egyértelműen nem megfelelő technológia ahhoz? :)
A Trifender által tartalmazott gombáról számos külföldi tanulmány szól még jóval a Trifender előtti időkből is, valamint a természetbben is megtalálható. A Borának így még nem néztem utána, de gyanítom, hogy hasonló a tényállás.
Azon kívül nekem elég, hogy látványosan egészségesebbek a paradicsomok Trifenderrel. Igen, volt permetezett és permetezetlen kontrollcsoportom is, azonos feltételekkel és azonos fajtával. A Borát idén használom először, de tervezem, hogy jovő tavasszal gyűjtök apró pajorokat két nagy, földdel telített üvegedénybe és letesztelem a hatásosságát.
„a két szer szakszerű használata” ez valószínű, hogy elkerülte a figyelmedet.
„Egyrészt a Bora a teljes hatását három év alatt fejti ki” Szerintem még 100 év is kevés neki, mert ez csak pénzrablás. Mikor szóvá tettem, hogy nincs hatása, akkor az volt a válasz, nem megfelelő technológiát használtam. Ez a szokásos szöveg mikor valami sz…t árulnak, és a gazda szóvá teszi.
„ Harmadrészt az ugyan bizonyított, hogy a Trifender gátol sok káros talajlakó gombát,” Hol a bizonyíték, ami független akreditált laboratóriumból származik, saját vizsgálat nem mérvadó, mert a cigány szerint is az ő lova a világon a legjobb.
Talajuntságról bővebben a Gazdabolt.hu-n. Óh, itt még látom a fonálférgeket is az általános talajuntság leírásánál, igen. Tehát a gombák csak az egyik tényező a sok közül, minden esetben. A Trifender és a Bora egymás utáni, megfelelő választó idővel történő használata a baktériumokra lehet képes redukálni a problémát, na meg az ottmaradt éreganyagokra, úgyhogy mindenképp sok év a talajuntság megszüntetése. De ez vegyszerekkel is minimum 2 év.
Egyrészt a Bora a teljes hatását három év alatt fejti ki nagyon pajoros talajon, mert az idősebbekre már nem hatásos, de a fiatalokra igen. Másrészt a Trifenderrel együtt alkalmazva a Trifender kinyírja a Borát is. Harmadrészt az ugyan bizonyított, hogy a Trifender gátol sok káros talajlakó gombát, de azt hiszem, olyan kutatások még nem voltak, hogy a komplett talajuntságot megszüneti-e seperc alatt. Már csak azért is, mert annak nem csak gombák az okozói, sőt, hanem iinkább a mindenféle mikrooganizmusok, így gombák és baktériumok által termelt anyagok is, amit a Trifender nem képes eltüntetni. De attól még például fitoftóra ellen igen hatásos, ezt tapasztaltam: az egyáltalán nem ellenálló fajtákat a segítségével olyan szintre lehet hozni, mint a tolerás paradicsomfajtákat.
Antisystem: Köszönöm, hasznos így együtt látni (nekem rózsám nincs, csak csipkebogyóm), noha én kórokozót írtam, nem károkozót, szóval nem ezekre gondoltam. :) Ezekre írtam a Borát.
„Ha rovarokat, cserebogárpajorokat, mocskos pajorokat, fonálférgeket stb. akarsz kiirtani, akkor Bora WP.” Te tényleg ennyire naiv vagy, vagy hiszel még a mesékbe? Ez egy sze..t, a Trifenderrel együtt. Nekem 350 000 Ft-ba került a két szer szakszerű használata. A pajorok viszont köszönték szépen jól voltak a kezelés után is, és az újratelepített fáim is pusztultak a talajuntság miatt, pedig a Trifender „állítólag” megöli a káros talajlakó gombákt.
Jelenleg Magyarországon hivatalosan nincs olyan szer engedélyezve, ami hatékony lenne a cserebogárpajorokra
Szerintem valami bagolypille-féle hernyója lehet, él vagy 1500 faja Európában, és tekintélyes részük kertészeti kártevő. Egy jó részének a talajban él és telel a hernyója, mondjuk legközismertebb a vetési bagolypille lárvája a mocskospajor, de van belőlük még jónéhány féle.
És igen, ezek felzabálhatnak mindent, vetőmagot (ha nincs vastagon csávázva), gyökeret, szár alját, répát, burgonyát, amit találnak...
Legegyszerűbb, ha inkább addig vetsz valami egynyárit a helyére, és következő évben teszel rózsát oda. Egyébként - szerintem, de javítsatok ki, ha nem így volna - a csipkebogyó alanyon lévő rózsa aligha tud talajban lévő kórokozótól megpusztulni. Ha rovarokat, cserebogárpajorokat, mocskospajorokat, fonálférgeket stb. akarsz kiirtani, akkor Bora WP.
Már két éve, hogy a veteményesemmel szenvedek. Fogtam eddig rossz időre, vetőmagra stb.
Végig gondolva és olvasva a talajfertőtlenítésre írottakat felrémlett, hogy a tavaszi ásáskor is és mostanában is rengeteg 1,5-2 cm hosszúságú olajzöld kukacot találtam a termőföld felső 10 cm-ében. Tavasszal lazán összeszedtem egy marékkal és beszórtam a halaimnak, de ez csak a jéghegycsúcsa volt.
Mi lehet ez? Összefüggésben lehet-e azzal, hogy pl. a borsó és a saláta szinte nem is kelt ki, noha locsolva + trágyázva van a terület? Esetleg van-e közük a silány retek terméshez?
A beszórt borsószemek visszakapirgálva hiányoznak.
Érdekes, mert lótetűvel az idén nem nagyon találkoztam, ellentétben az elmúlt évekhez, amikor is ők is a gyanúsítottak közé tartoztak.
