Az a baj, hogy ezt a rátekerős trükköt sajnos nem lehet megcsinálni pl egy családi házban, ahol elvállaltál egy "miért csapkod le a FI relé?" nyomozást, aminek keretében csupán 2 percet szántál annak megállapítására, hogy a földsínről elmenő 10 db ződsárga vezeték közül valamelyiken nem csordogál-e szokatlanul magas szivárgó áram.
Ha pedig van idő egyenként lekötni a földvezetőket, akkor meg már nem is kell a lakatfogó, hiszen van lehetőséged a megbízhatóbb vezetékes árammérésre is .
teremgarázs férőhely nem önálló albetét, mivel nincs kerítőfala.
vagy a teremgarázs egy albetét, mely osztatlan közös tulajdonban van használati jog megosztással és az adott helyre kizárólagos használati joggal vagy osztatlan közösben van.
meg kell nézni az alapító okiratot, de valszeg közgyűlési határozatot kell hozni, meg elektromos tervet is kell rajzoltatni.
Black & Decker fúróm nagy átmérő fúrása közben túlmelegedett, elkezdett füstölni. Fél órával később, mikor kihült, visszadugtam a konnektorba próba céljából. Forgott ugyan, de sokkal lassabban, úgyhogy nem használtam tovább. Időközben valami meg is akadhatott, mert most meg kézzel sem tudom megforgatni.
Leszedtem a burkolatát, a motorból származott a füst, mert a kábelek sértetlenek. A tengely pedig nem forog. Javíthatónak ígérkezik ez, mire kell számítsak?
Nem vagyok otthon a jogban, de szerinted lehet olyan, hogy az albetétesítésnél a villamosenergia ellátás az, hogy úgy mondjam, isteni ajándék? Senkinek semmi köze hozzá, de van?
Szerintem ez még csak az egyik probléma. Közvilágításnak nem hiszem hogy annyi ampert odavittek volna, amivel egy parkolónyi EV tölthető. De persze simán lehet, hogy 22kW-os izzókat haszáltak tizesével közvilágításnak :)
Köszi a tippet! Ez a körbecsövezés más, most még csak lappangó problémára is megoldást jelenthet majd. Hiszen elképzelhető, hogy x év múlva a másik irányba is kell majd vinnem áramot a szekrényből, szóval tényleg most (de mindenképp a szigetelés előtt) célszerű előre kiépíteni a lehetőségét.
Az előre berakott 40-es csővezés kb. mindenre elég, utólagos vezeték igény esetén.
--
Ha nincsenek tartlék csövek kiépítve eleve a falban...
Akkor szoktam javasolni, hogy a hőszigetelés felrakása elött. Vigyenek körbe a házon az eresz alatt egy 40-es csövet.
Cirka 3 méterenként egy legalább 100x100-as süllyesztettt dobozt beiktatva. (célszerűen az ablak/ajtó függöleges szélekhez közel, de a szabad falmezőbe)
A dobozokból 32-es vagy 40-es csövel függőlegesen is csövezennek elő. - felfelé a cserép alá is az ereszen át - lefelé a lábazatig és lent is legalább 100x100-as süllyeszetett dobozba érkezzen a cső (ha van pince akkor a pince plafon alá kerüljön kívűl néhány cm-el, hogy belehessen fúrni a pincébe)
A 100x100-as doboz eltüntethető a hálózás+glettelés+színezéssel. De amikor kell... ott lesz :-)
A hozzáférés lehetősége minimális rombolással a cső hálózathoz, elérhető távolságban. ...és idővel mindig kell, hol ezért, hol azért valami plusz vezeték.
elérhető távolság: a fal és hőszigetelés közötti fúrással már megoldható a további vezetékelés
"M: 3,2mA V: 0mA Vagyis nem tud mérni ilyen kis értéket"
Én is itt tartok, hogy megfizethető árú lakatfogóval nem lehet picike szivárgó áramokrra vadászn: vagy nem ír ki semmit, vagy használhatatlan hülyeséget ír ki. Ezért csodálkoztam, amikor ebben a fórumban többen is lakatfogót emlegettek FI relé lecsapkodás nyomozása kapcsán: vagy valójában még soha nem csinálták amit éppen javasolnak, vagy valami NASA fejlesztésű negyed millió forintos csodaműszerük van :)
- Nem ismered fel azokat a helyzeteket, amikor valójában van problémamentes megoldása a kérésednek, csak kenőpénz nélkül nincs problémamentes megoldása.
- Nem veszed észre azokat a helyzeteket, amikor a kérésed teljesítésének nincs technikai akadálya, csupán az, hogy ki vállalja érte a felősséget.
- Mindenáron egy munkaként kezeled az ügyet, holott ez két, telesen különálló feladat: az egyik egy saját élő villanyóra valahol, a másik, teljesen független feladat onnan elvezetni egy dugaljat.
- Ha folyamatosan azon ravaszkodsz, hogy NAGYON olcsón legen megoldva minden, abból esetleg az sülhet ki, hogy a végén sokkal többet fizetsz. Tehát pl ha az egész ügy levezetését egy értelmes szakemberre bíznád, ő lehet, hogy elkérne ezért plusz X forintot, de őt nem meri hülyének nézni sem a szolgáltató, sem a regisztrált villanyszereő, ezzel lehet, hogy a neki fizetett plusz pénz sokszorosan megtérülhet.
Egyszere egy laikusnak azt javasoltam, hogy menjen be az áramszolgáltatóhoz, hogy ők ajánljanak egy jóhhaver regisztrált villanyszerelőt, majd keresse fel ezt regisztrált szerelőt, hogy ő javasolja egy villanyszerelő haverját. Nem ez a legolcsóbb módszer, de a hónapok óta húzódó problémád talán órák alatt meg fog oldódni ;)
A szolgáltató nyilván tudja a saját nyilvántartásából,
hogy (szerinte és elvben helyesen nyilvántartva) - hány Amper van a ház számára bekötve összesen >> betáp - abból hány Amper van már kiosztva a lakások/egyebek mérő helyeinél >> fogyasztók Ebből tudható a még szabad Amper mennyiség is ...
A ház villamos doksijában is benne vannak a szükséges adatok. A közösnek (vagy valakinek aki ezeket az iratokat kezeli) tudnia kell az iratokból az adatokat.
Az az igazság, hogy még nincs semmi konkrétum, csak a majdani külső szigetelés _előtt_ szeretném előkészíteni a terepet arra az esetre, ha esetleg majd egyszer szükség lenne rá.
Nemrég kérdeztem itt az óraszekrényből a kocsitárolóhoz való vezetékcsövezésről, akkor kaptam pl. a Kopos tippet. Azóta is tervezgetem magamban a dolgot, és tegnap jutott eszembe, hogy ha már úgyis vésni kell meg csövezni, akkor egyúttal mellé tennék még egy csövet. Mert ha mégse lesz villanyautó, akkor is kisebb veszteség a plusz cső, mintha utólag kell a szigetelést bolygatni.
Ha szakember csinálja tudni fogja, ha Te akkor a kábelt húzd be mielőtt a csövet beteszed, benyomorgatod a helyére és akkor nem kell áthúzni. Ha ez nem megy minden iránytöréshez tegyél be egy dobozt ahol tudod majd húzni.
A méretezéshez a töltő gyártója többnyire ad támpontokat.
elektromos autó töltési vagy későbbi kiépítési lehetőséggel.
Ez konkrétan milyen vastagságú és hány eres kábelezést jelent, ha 15 méterre van a csatlakozó az óraszekrénytől? Ehhez milyen átmérőjű védőcsövet célszerű alkalmazni úgy, hogy később könnyen újrahúzható, esetleg bővíthető legyen? Összesen 3 db derékszögű hajlítás lesz (egyikük a falsarok miatt viszonylag kis ívű), kettő az óraszekrény közelében, egy pedig a cső másik vége közelében. Vagyis középen lesz kb. 10 méteres egyenes szakasz.
Ez a kérdés elő fog ám kerülni kicsit gyakrabban majd és lesz rá megoldás pár év múlva :) Közterületen tképpen nem is akkora gáz a helyzet, hiszen a legtöbb parkoló meg van világítva, s ahol van közvilágítás ott van áram is, csak meg kell csapolni és egy "parkoló órát" rátenni a végére hülyegyerek-biztosan. (Ez az amit nehéz lesz kivitelezni...)
Köszönöm szépen a választ (és mindenki másnak is). Igen, tényleg az van, h van garázsbeálló saját néven, nincs lakás (ahonnan le lehetne hozni a vezetéket). Marad a saját villanyóra, társasház hozzájárul, ha nem kell kapacitásbővítés a társasház betápján. Az ELMU ügyfélszolgálat szerint nincs, de azt nem értem, hogy ez honnan derül ki a MGT-ből (hacsak nem a terv engedélyezés, de csak találgatok). Közös képviselő nem akar ezzel foglalkozni, és a megkérdezett szerelők sem nagyon, oldjam meg és szóljak, ha mehet a kivitelezés. Nekem 16A is jó lenne a 32A helyett, csak nem értem, hogy ilyenkor mi a folyamat. Az MGT-t nem fogadom el és írok neki, hogy akkor nem 32 hanem 16A? Vagy megkérem őket (ELMU), hogy mindják meg, hogy mennyi van? Tudom, hogy teljesen tájékozatlan vagyok, de hiába kérdezem az ügyfélszolgálatot és a szakembereket, nem igazán tisztul a kép (annyi különböző verziót hallottam már...). De nem adom fel :)
Ha egy parkolóhelyet vett akkor is ugyanaz a szitu. Ha a ház szeretne vele foglalkozni, akkor onnan kéri, kap egyet és megy a villanyszámla. Néha az extra papírmunka miatt húzzák a szájukat, néha meg felhasználó a 400ezres költség miatt. A hajlandóság elég hamar kiderül, ha kérdezett volna.
Azt írja a kérdező hogy társasház de neki nincs ott lakása . Itt romániában azzal kezdik hogy tied e a lakás ahová villanyt akarsz beköttetni . Arról legyen telekkönyv a neveden stb . Aztán a tanácstól villamos építkezési engedély .ha ezek nincsenek meg el se lehet kezdeni semmit.
Sziasztok, segítséget szeretnék kérni, hátha valakinek van jó ötlete. Új építésű társasházban a garázsba szeretnék a beálló mellé egy dugaljat, 1x32A-rel. Almérő létesítése kizárt, közös képviselet nem engedi. Önálló mérési helyet kell kialakítani, majd onnan vezetékelni. Ez okés, a közös képviselet beleegyezett, leadtam a kérelmet. Megjött az MGT, van benne egy olyan rész, a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozata nem áll rendelkezésre, így ha kifogással élnek, akkor a fogyasztási helyet megszüntetik. Az is benne van, hogy a mérőhelyet a társasház elosztó szekrénye mellett kell kialakítani, végezetül kell csatl.ber.terv jóváhagyása és csat. műszaki dokumentáció. Ez az, amit nem értek. Eddig két kivitelező látta, az egyik szerint terv sem kell, a másik szerint villamossági terv kell, de ennyi és mehet. A szolgáltató ügyfélszolgálata szerint meg arról van szó, hogy nem áll rendelkezésre 32A szabad kapacitás a betápnál és fel kell bővíteni a hálózatot, s ehhez kell a tulajdonostársi beleegyezés és ehhez kell a terv. Az ügyfélszolgálat szerint küldjek "fellebezést", hátha mégiscsak lesz ott 32A vagy ha nem, akkor 16A.
A gond, hogy teljesen elvesztem, a megkérdezett szakik szemmel láthatólag nem tudják, mit kéne csinálni, meg alapvetően mindenki úgy van, hogy intézzem én az adminisztrációt, majd őj jönnek szerelni. Szerintetek melyik értelmezés a helytálló itt? Ha tényleg nincs kapacitás, az szívás, mert az életbe nem lesz felbővítve, vagy olyan áron, amit nem lehet megfizetni. Sajnos lakásom nincs abban a társasházban, így az nem opció, hogy a saját óráról állunk ki a garázsba. Minden tanácsot nagyon megköszönök.
Sokat fejlődött a technológia. Vannak régi és ócska berendezések eldugott zugokban (Szeged csak akkor lenne az, ha a szolgáltató annak gondolná), de míg régen az egyetlen magyar gyártmányú szigetelő hibája okozta a legtöbb üzemzavart, ma már nincs is ilyen jellemző ok. Illetve egy van, a fa. Városban viszont a közműfegyelem megmaradt szocialista szinten, és a legtöbb hiba az más közművek kábelsértéseiből adódik.
De hát ez egy energiatermelői és szolgáltatói és rendszerirányítói belügy (mellesleg bécsi tények, mi messze van franciahontól), a riporter a fogyasztók kikapcsolását firtatta.
Az azért nagyon aranyos, hogy 2006-ban volt egy balhé, most meg 15 évvel később megint egy, és erre a francia riporter a megboldogult Szovjetunióhoz hasonlítja az ellátás minőségét. :D
Barkácsoltam (virtuálisan) egy egyszerű teszt-áramkört, itten van.
A (legalább) 400 voltos graetz-en kívül a két további alkatész értékei nagyon széles tartományban variálhatók, az a lényeg, hogy az áram hullámformája minél kevésbé hasonlítson a szép szinuszhullámra. Ha a tesztelt lakatfogó még az ennyire kicsi áramok tartományában is nagyjából a fent látható RMS áramértékhez hasonlót mér, akkor az a lakatfogó valóban alkalmas a pici szivárgó áramok vadászatára is (pl fi relé "hiba" keresésre).
"raktárkészletes, magyar, 4 számjegyű ár: az én szívemben nem okozott kárt :D"
A Voltcraft VC-330 ára nagyon kellemes. Azért céloztam az összegre is, hogy ha esetleg valaki más is olvassa a bejegyzésemet és neki egy másik fajta lakatfogója van: ha az a lakatfogó egy 200 ezer forintos Fluke, akkor ennyiért engem nem érdekel, hogy az a műszer mennyire pontosan méri az 5 milliampert :) mert nem arra vagyok kíváncsi, hogy létezik-e jó műszer a milliárdosok számára, hanem ara, hogy létezik-e jó műszer az átlagember számára.
A gyártó tudja, hogy milyen effekív értéket mér az általa gyártott műszer.
10-9 pontossággal tudjon mérni, ha egy ilyen műszar találkozik valami nagyonhülye hullámformával, annak effektív értékét olykor csúnya hibával fogja kijelezni, korrekt gyártójának legjobb igyekezete ellenére.
Nagyon szereted baromságaidat nagyon pontosnak látszó számokkal alátámasztani.
Nem véletlenszerűen keletkezik egy műszer, hanem előre tudják, hogy milyen mérésre lesz alkalmas.
Nem utólag válogatják ki a szalagról lejött műszerek közül, hogy melyik milyen mérésre lesz alkalmas.
A korrekt gyártó feltünteti a leírásban, gyakran a műszeren is, hogy mit mér.
A vásárló meg tudja, mit szeretne mérni, vagy megveszi, vagy nem.
Ez a gyártó korrektség jó téma lesz, 5 napig lehet rajt rágódni, mint a tervezett munkaruhán.
Ezt az összehasonlító mérést a következőképpen végezném:
- az áramvezeték átmegy a mérendő lakatfogón és egy vezetékes tueRMS árammérő műszeren is
- az áramvezetőre olyan terheléseket keresnék, aminek árama minél messzebb van a szinusztól
- és ez az áram minél alacsonyabb (max 5 milliamper, de ménél kevesebb, annál jobb, ami most hirtelen eszembe jut: pici glimmlámpa, mobiltöltő üresjáratban, stb)
- a dolgot izgalmasabbá teheti egy oszcilloszkóp, amin látszik is a hülye áramforma
Na ha a lakatfogó és a TrueRMS mérőműszer által mért áramok között nincs jelentős eltérés (és az árcédula sem szívbe markoló), akkor megtaláltuk a lakatfogók Szent Grálját :)
Az utóbbi években annyira elszaporodtak a NAGYON NEM szinuszos áramelvételű eszközök (kapcsolóütemű tápos készülékek, fázishasítós teljesítményszabályzók, energiatakarékos/led izzók, stb), hogy amikor NEM trueRMS lakatfogóval mérek áramot, azt csupán saccolásnak, tájékoztató adatnak tekintem :) olykor viszont jó lenne tényleges effektív értéket tudni.
Ehhez hozzájön még az, hogy a 100-200 amperre készült lakatfogók pontossága erősen kétséges számomra, amikor pl azt szeretném megtudni, hogy egy lakásnál melyik áramkör hány MILLIanper szivárgó árammal száll be a FI relé idegesítésébe.
Tehát szeretnék
- TrueRMS lakatfogóval áramokat mérni
- akár 3-5 milliamper környékén is max 15% os hibával
- amatőr számára is megfizethető áron
Szerintem ilyen lakatfogó jelenleg nem létezik, de a remény hal meg utoljára :)
"Az UNI-T ... pontossága is kielégíti a villany/auto/hobby szerelők igényeit"
Én nem a gyártó cég megbízhatóságából adódó műszer-pontosságától beszélek, hanem a hagyományos mérési elv és a TrueRMS mérési elv közötti különbségből adódó pontosság különbségről. A hagyományos elven működő műszerek AC módban minden áramról/feszültségről azt feltételezik, hogy kb szinuszos lefolyású, ezért a mért effektív áramértéket ennek alapján írják ki. De az AC áram/feszültség hullám minél távolabb van az ideális szinusztól, annál nagyobb butaságokat írhat ki a tényleges effektív érték helyett. Tehát egy hagyományos (NEM truoeRMS) mérőműszert hiába csinálta a gyártója becsületesen annyira szuper pontosra, hogy szinuszos dolgokat 0,00000001 százalékos pontossággal tudjon mérni, ha egy ilyen műszar találkozik valami nagyonhülye hullámformával, annak effektív értékét olykor csúnya hibával fogja kijelezni, korrekt gyártójának legjobb igyekezete ellenére.
Az UNI-T a kínai vackok között az árkategóriájában egy használható cuccokat készítő cég. A pontossága is kielégíti a villany/auto/hobby szerelők igényeit. Akinek nem annak ott a Metex/Fluke és társai.
Köszi az információkat. Ezek szerint a Voltcraft VC-330 lakatfogója talán valóban alkalmas akár igen kis (3-5 mA szivárgó) áramok mérésére is. Ha mindkét műszer True RMS elven mér hülye (nem szinuszos) áramokat (az egyik vezetékkel, a másik lakatfogóval), akkor megnyugtató, hogy ennyire kicsi az eltérés a kettő között.
Habár láttam már olyan műszert, ami nagy mellénnyel írta, hogy ő Igazi True RMS műszer, a valóságban viszont a lakatfogó része az áramokat hagyományos módon (tehát a nem szinuszos áramokat pontatlanul) mérte.
Tehát ha esetleg nálad
- az öreg Metex NEM trueRMS műszer
- és a Voltrcraft pont ugyanannyi ampert mér NEM szinuszos áram esetén is,
az elméletileg akár azt is jelentheti, hogy a Voltcraft lakatfogó része sem tudja a TrueRMS trükköt :)
Én is gondoltam arra, hogy hasonló esetekben elő lehetne ásni valami régi 220/110 voltos primer tekercselésű trafót és csak a primer oldalt autotrafóként használni. Csakhogy középkivezetés esetén a 230V-ból 115 V lesz, ami talán egy kicsit sok egy 100 voltra gyártott berendezésnek. Pláne, ha abban a lakásban a 230 V valójában 240 körül van :)
Ha a rizsfőződben egyszerű mechanikus termosztát van, akkor jó lehet egy olcsó fázsishasítós teljesítmény szabályozó. Ha valami komolyabb vezérlő elektronika is van bene, az ettől a módszertől akár tönkre is mehet, ebben az esetben lásd az első pontot :)
Nem is arra vettem. Gyorsan lehet vele dolgozni és az adatlapon megadott pontosságot tudja is, valamint TRMS feszültség/árammérésre is alkalmas ami kapcsolóüzemű eszközök/UPS-ek esetében hasznos.
"a pontosságát illetően - egy lakatfogó NEM helyettesíthet egy profi multimétert."
Ha valaki egy lakatfogóval pár milamperes szivárgó áramokat merészel ellenőrizni, az a lakatfogó remélhetőleg NEM 50%-os pontossággal mér ebben a tartományban :) Ezért érdekelne, hogy melyik (megfizethető) lakatfogó nem vezet félre túlságosan ebben a tartományban.
"a fogók nyele erősen eláll az oldalamtól , ..szombat este úgy méssz bé a kocsmába mint a kowboj aki épp készül pisztolyt rántani. Vagy épp elhagytad a görögdinnyéket a hónod alól."
Értem a problémát :)
A villanyt szerelő ember felületén három területet különbözetetek meg, ahol 2-3 centinél vastagabban is lehet dolgokat elhelyezni:
1: Hasi tároló zóna:
- terület alja a nadrágot tartó öv alsó széle alatt kb 5 centivel (ennél lejjebb SEMMI sem lehet!)
- oldala: a test mellett szorosan előre-hátra mozuló kezeken
belül 5 centire lévő lévő zóna
- teteje az áll alatt kb 15 centivel
2: hátsó tároló zóna: farpofa és környéke:
- teteje a munkát végző kéz oldalán kb a vese magassáha (kényelmesen elérhető legmagasabb pont)
- külső oldala: a test mellett szorosan előre-hátra mozuló kezeken belül 5 centire lévő lévő zóna
- belső oldala: a test középvonala
3: oldalsó szerszám-tároló zóna:
- teteje: az egyenesen álló, kezét lógató ember kb csukló magassága (ennél feljebb az oldaladon SEMMI vastag dolog nem lehet!)
- a tároló zóna hátulja nem akadályozhatja az ember székre leülését
Ezt a három zónát képzeletben rajzold körül magadon, ezeken a zónákon kívül semmi vastag dolgot ne tárolj, és akkor nem néznek western-hősnek este a kocsmában :)
A fenti három tároló-zónából az olcsó szerszám-övek sajnos csak a farpofa-zónát támogatják, de egyes komolyabb szerszámöveknél egész mélyen a combodra is tehetsz szerszámokat.
2A méréshatár esetén AC/DC üzemmódban egyaránt 1mA a felbontása. Természetesen ilyen kis áram mérésekor - a pontosságát illetően - egy lakatfogó NEM helyettesíthet egy profi multimétert.
Mennyi bajotok van ezzel az övvel meg szerszámos mellénnyel? :)
Míg ha leejtetek valamit akkor legfeljebb le kell mászni érte 6 létrafokot, addig ha én akkor le kell menni 50-70 métert érte majd vissza, jó esetben be tud szaladni a kolléga a konténerbe és nem szalad be az agyába egy 13 anya, 19-es villáskulcs vagy vízpumpafogó. :)
Nézd meg a képet a fogók nyele erősen eláll az oldalamtól , és van eset hogy kiverem a fogót a táskából egy óvatlan mozdulattal.
Na éppen ezért egy picit el kell tartsd a kezed az oldaladtól .
Ezzel nem is volna baj csak megszokod és szombat este úgy méssz bé a kocsmába mint a kowboj aki épp készül pisztolyt rántani. Vagy épp elhagytad a görögdinnyéket a hónod alól.
..,persze a facsavarokkal egyszerűbb úgy dolgozni, ha valamelyik külső mágneses zsebre vannak csak úgy rászórva, de sajnos a műanyag dübelekkel ez nem megvalósítható :)
"de a vastag bőr az még mindig a legjobb. Nem véletlen a tőrök tokjaként alkalmazása sem."
Egy csavarhúzó elrakásának művelete során a csavarhúzó hegye először nekinyomódik a tok bejárata előtt egy "hátfalnak", majd a hegy elkezd csúszni befelé a tok bejáratán, miközben a hegy elég hosszan folyamatosan nekinyomódik a hátfalnak (karcolás lehetősége). És ezt a műveletet naponta akár több százszor.
Ezzel szemben a tőr egyenes irányban megy be a tokjába (a tőr hegye nem karcolja végig a tok belső oldalát). És ezt a művelet is naponta mindössze kétszer csinálja: egyszer reggel, a disznóvágás végén, egyszer pedig este, a kocsmai verekedés végén.
Ha kizárólag a tőr/csavarhúzó teljesen bedugott állapotáról van szó, akkor tegyük fel a kérdést: bele-lehet-e szúrni a tőrt valamibe úgy, hogy nem vesszük ki tokjából? (tehát tokkal együtt) Amelyik bőrtok esetén erre egyértelműen "nem" a válasz, azok a bőrtokok megfizethetetlenek, de pl ilyen tudású műanyag/fém tok viszont filléres dolog.
- egyrészt csak a nagyon erős emberek cipeljenek mindig mindent magukon,
- másrészt amikor munka közben odanézés nélkül a kezed fél-automatikusan (nagyrészt izommemória) csinál egy szerszám-csere műveletet , akkor nem mindegy, hogy mennyire egyszerű elhelyeznie a jelenlegi szerszámot és hány szerszám közül kell kiválasztania (pl tapintás alapján) az újat.
Nem mertem mondani, hogy éppen fogynak a tépőzáras cuccaim és mellékesen sem napi szintű leszed/felrakra valók, de Mekknek gondolom erre is van valami minőségi kivitele, hogy olyanból lesz ami bírja és ha nincs, akkor egyszerűen csak ki kell találni :-)
Ha nem is hasra, de mell feletti kis táskát most próbálgatok, egyelőre csak szállítás meg egyéb miatt. Hasra fekvés most inkább az a bajom, hogy nem jó a szög és billegek, mint egy rendes hintaló, így nekiálltam bevezetni azt, hogy inkább hanyatt fekve próbálom meg ugyanazt. Össze is válogattam magamnak egy kb. 250ezer pénznyi szettet, csak nagy részét tesztelni kellene, az a nehezebb.
"Van itt némi félreértés, csak kérdés, érdemes-e leírni az egészet."
A laikusok 99 százaléka (és sajnos néhányan a szakemberek közül is) valami miatt azt hiszik, hogy a FI relé a megrázástól véd, holott ez nem igaz. És sajnos nem elegen igyekeznek eloszlatni ezt a tévhitet.
Elhiszem, hogy jobban hangzik, de ez az előállítási költség, tehát ennyiért nincs rajta haszna senkinek, se a gyártónak, se a kereskedelemnek, se az államnak (ÁFA). Ez kb olyan, mintha felhívnád a Suzuki gyárat Esztergomban, hogy a kedvedért gyár, kereskedelem, állam mondjon le a hasznáról és egy 5 millió forintos autót adjanak oda neked önköltségi áron, 1,5 millióért :)
"a tervezésnél nem elég hogy acél bélés védi a csavarhúzókat hogy nehogy tökön szúrja magát a szerelő. Inkább oldalra kell tervezni hiszen ha nem is szúr de attól nyom vagy sért . "
A mellényt úgy képzeld el, hogy szinte mindenütt tépőzár borítja és a csavarhúzó zsebet oda teszed a mellényen, ahová neked kézre esik. És amikor éppen olyan munkát végzel, amelyben nincs szükség csavarhúzókra, akkor az összes csavarhúzó zsebet átragasztod a hátad közepére :)
"Továbbá a rekeszek legyenek úgy kialakítva hogy egy lehajlástól ne essenek ki szerszámok . Mégis könnyen lehessen elővenni ."
Ez a két feladat üti egymást :) mert ha pl egy 200 grammos csavarhúzó zsebét/tokját fejjel lefelé fordítod, akkor az a csavarhúzó csak akkor nem esik ki a tokjából, ha legalább 200 gramm erővel ott tarja valami. Tehát azt is mondatod, hogy munka közben túl nagy erővel kell bedugni a tokjába.
Ennél sokkal nagyobb feladat volt olyan zseb kitalálása, amibe
- beleszórsz mondjuk 30-50 db facsavart vagy kis műanyag dübelt
- olyan a nyílása, hogy munka közben vakon beletalál a kezed
- az alkatrész kivétele egyetlen mozdulat
- de amikor lehajolsz, vagy leteszed a mellényt, akkor mégsem szóródik ki a földre az egész :)
70 éve azért volt bőrből, mert más anyag szinte nem is létezett. Mégsem kovácsolhatták, az kicsit durva lenne. Hol hallottad azt, hogy dernier polyester, vagy ripstop és egyebek? Mindegyiknek meg van a helye, mondom tök felesleges az acélborítás vagy a jó ég tudja mi, holott ugyanabból a hasonló nevű anyagból öltönyfélét is gyártanak meg olyan túra hátizsákot, amit nem böksz át csavarhúzóval.
Némi egyszerűsítéssel, az utóbbi másfél évtizedben aljzatokhoz és egyes kerti izékhez volt kötelező, újabban meg ezeken felül világítási áramkörökhöz is kötelező.
Van itt némi félreértés, csak kérdés, érdemes-e leírni az egészet.
A FI-relé alapfeladata az, hogy a védővezetős hibavédelem lekapcsoló szerve legyen. A védővezetős hibavédelemnél meg, ha TN a rendszer, akkor elképzelhetetlen, hogy 300 mA-nél kisebb hibaáram legyen. TT-nél is külön kéne a földelésen rontani, hogy 160 Ohmnál nagyobb legyen az ellenállás...
A FI-relé kiegészítő szerepköre az, hogy közvetlen fázisérintés esetén rövid időn belül lekapcsoljon. Az áramütés akkora, amekkora FI-relé nélkül lenne, csak az ideje ahhoz is rövid, hogy fibrilláció kialakuljon. Kiegészítő szerepkörre kötelező a 30 mA kioldóáramú. Tehát nem azért, mert az áramütés ezáltal kisebb lesz, hanem azért, mert 30 mA fölött már jöhet a kamrafibrilláció, tehát azokban az esetekben nagyon előnyös, a temetési költségeket tekintve, ha lekattan.
"A FI relé kint van a kerítésen a mérő oraszekrényben és 300mA-es."
Tőled kérdezem: biztos ez a 300mA (0.3A) érték?
hmm, hozzáértőktől kérdezem, hogy 300mA-eset mi értelme van felszerelni egy családi házhoz? Mert az a haláltól kb semennyire nem véd meg, nem? Vagy az ilyennek az lenne az értelme, hogy csak akkor szerelnek fel ilyet kintre, ha a házban bent van egy 30mA-es?
"a villás dugó egyik pozícióban bedugva ráz a kazán és a cső rendszer is ami rézből van ha meg fordítja a dug villát akkor nem ráz"
És ilyenkor nem vág le a "fi" relé?
"Az este hívtak hogy be üzemeltek egy pelettes kazánt"
hívják vissza a beüzemelőt és oldja meg azonnal a helyzetet. Ha te voltál a beüzemelő, akkor próbálj megélni másból még mielőtt meghal valaki.
Továbbá ne olyan legyen mint a rabruha amit egy méretben gyártanak . Sovány emberen lötyög kövéren feszül. Hanem legyen rajta álítási lehetőség .pl hideg napokon kabátra is lehessen rávenni .
"aztán rájöttem, hogy kis száriában gyártva kb kétszáz ezer forintnál olcsóban nem lehetne kihozni darabját :)"
Nem volt szó sem kiskereskedőről se nagyról ahogyan se szálításról ,raktározásról se vámról sőt arról se hogy a kereskedő a haszonból akarja megvenni a mercedest.
Az 50- 70 ezer forint jobban hangzik.
Halkan jegyezném meg hogy hogy a tervezésnél nem elég hogy acél bélés védi a csavarhúzókat hogy nehogy tökön szúrja magát a szerelő. Inkább oldalra kell tervezni hiszen ha nem is szúr de attól nyom vagy sért .
Szóval elöl hasra inkább semmit.
Továbbá a rekeszek legyenek úgy kialakítva hogy egy lehajlástól ne essenek ki szerszámok . Mégis könnyen lehessen elővenni .
Nekem van egy rendszer mit hová teszek hogy munka közben ne kelljen keresgélni. De még messze nem tökéletes. Igaz nem mellény hanem csak egy szerszámtartó öv és a nadrágzsebekbe is szurkálok fogókat.
Magyarországról van szó (bizonytalan gazdasági környezet), ez nem USA, ahol ahol egy kereskedőnek elég 5 százalékos haszonkulcs. Ha itt nem tudsz 25-30%-or realizálni, akkor ne is kezdj kereskedni. És van kisker haszonkulcs, nagyker haszonkulcs, plusz a termék gyártó vállalkozást sem jótékonyságból alapították. No meg ott van a világrekord ÁFA kulcs is. Tehát ahhoz, hogy ez a termék ne legyen drágább 200e Ft-nál, ahhoz a gyártási költségeket 50-70e Ft alatt kell tartani Magyarországon.
A legtöbb ember már 10 millaamperes megrázástól is anyázni kezd, tehát már a szokásos 30 milliamperes relé sem véd meg az áramütéstől. Ha ott ráadásul 300 milliamperes FI relé van, akkor ott előfordulhat akár halálos áramütés is, amit észre sem vesz az a FI relé.
Tehát a 30 milliamperes FI relé NEM a megrázástól véd, hanem a meghalástól, a 300 milliamperes még a meghalástól sem biztos :)
"mégis hol kezdjem a keresést ?"
Vagy a villásdugóban van felcserélve a nulla és a föld, vag a kazánban, vagy még jobban el van dugva valami hiba a kazánban.
A FI relé kint van a kerítésen a mérő oraszekrényben és 300mA-es. A lakás elosztóban nincs FI csak MCB-ék vannak 6drb 16A és 2drb 10A-es. A lakás nem új építésű kb 40 éves . A villamosság volt fel újítva akkor került a merő szekrény a kerítésre de a fel újítás is már régen volt, közben voltak bővítések plusz szoba ,konyha meg kazánház.
A kazánnál egyrészt biztos van baj, a belső részében valahol a nullát rákötötték a védőföldre. Vannak olyan gagyi PLC-k amiknek nem mindegy hogy van bedugva, stb...
Szóval az biztos kaki, rá kell mérni tudsz-e ellenállást mérni a villásdugó bármely pöcse és a föld érintkező/kazán doboza között. Ha ellenállást nem mérsz, akkor még mindig lehet valami kondis kicsatolás a föld felé, úgyhogy a földelővezetéken jó lenne szivárgó áramot mérni.
Másrészt a kazán és a csőrendszer sem lehet EPH-ba kötve, ha tud rázni, szóval az is felülvizsgálanadó.
Az este hívtak hogy be üzemeltek egy pelettes kazánt és a villás dugó egyik pozícióban bedugva ráz a kazán és a cső rendszer is ami rézből van ha meg fordítja a dug villát akkor nem ráz. Jelzem fi relé nincs mivel már este van nem foglalkoztam de holnap vagy hétfőn meg kell keressem mi lehet a gond . A házi asszony azt mondja már többször észre vette, hogy az elektromos sütő lekapcsolt állapotban is villognak a jelzőfények. Valami földelés gond vagy null-föld csere lehet ? A merőnél egy 32A 0,3mA-es FI relé van. Keszitek néhány képet is mégis hol kezdjem a keresést ?
Egyéb célra én is nézegetek mellényeket, aztán rájöttem, hogy a katonai boltok azok inkább valami divatos műmájerségek, és max. egy késre mennek rá, összes többi haszontalanság, de még nem adtam fel.
Az egyik övtáska képen valóban van egy olyan lehajtható zseb, ami egy kicsit hasonlít az én műszer-zsebemre. Habár műszerhez ez a zseb nem lenne pont optimális, de az alapelv hasonló.
Megtaláltam az occsó fejlámpáimat, ezek szerint valaahol még lehet kapni:
2 db (széles fénynyalábra hangolt) T6 led van benne. Amikor csak az egyik világít, az tökéletes fényerő közeli munkához (amikor a kezedre kell rávilágítani), amikor bekapcsolod mind a kettőt, akkor tűrhetően elvilágít akár 10 méterre is.
- van olyan csomag is (10 dollárért), amiben nem adnak hozzá aksit, szerintem ezt vedd meg és külön vegyél hozzá profi aksikat. Minimum 3000-est, de ne gagyi gyártójút, mert azok szeretnek jó nagyokat hazudni a ráírt kapacitás értékkel.
Egszer terveztem magamnak egy villanyzerelő taktikai melényt:
- 90 fokban lehajtható műszer zseb (mérés közben szabad mindkét kezed)
- a csavarhúzók vége acél tokba csúszik, hogy ne szúrjanak hasba, ha hirtelen leguggolsz
- számos, munka közben kézre eső speciális apróság zseb (wago, dübel, facsavar, stb), amibe könnyű munka közben vakon benyúlni, de a ha lehajolsz, akkor nem szóródik ki
- szuperjól szellőző kivitel (kánikulában sem rohad rád) mégis katonai szintű erősség (beépített biztonsági öv)
- stb
...aztán rájöttem, hogy kis száriában gyártva kb kétszáz ezer forintnál olcsóban nem lehetne kihozni darabját :)
"Kell vegyek egy akkus munkalámpát hogy lássak . Milyet javasoltok esetleg konkrét márkát ? Fejlámpa vagy saját lábai legyenek ."
A munka 99 százalékát a kezeddel végzed, a szemedtől kb 40 centi távolságra, ehhez az optimális fényforrás a homlokodon van elhelyezve.
Ha csak akkumulátorról van energiád, akkor igen nagy butaság a fényforrást tőled több méterre elhelyezned: hatalmas energiapazarlás, ha ugyanannyi lux munkafelületi megvilágítást szeretnél a kezed ügyében. Másképpen mondva: egy munkafelület megvilágítottsága (lux) a fényforrás távolságával NÉGYZETESEN csökken. Tehát ha pl egy 4 wattos led homoklápának megfelelő fényerővel szeretnéd a dolgozó kezeidet megvilágítani, de több méterről, ahhoz oda már száz wattos led reflektort kellene tenned (ami kb egy perc alatt leszívná az aksidat :). Persze senki sem használ ennyire esős reflektort, helyette mindenki szarul megvilágított munkafelületen vakoskodik.
Ráadásul a távoli lámpa nem fog magától arrébb menni, ha a munka tárgyát a tested vagy a kezed épen leárnyékolja, ezért a munkaidőd egy részét vagy kényelmetlen kitekert test-pozícióban, vagy a távoli lámpa folyamatos áthelyezésével fogod eltölteni.
Több fejlámpám is van, a javaslatom a következő:
- a fejlámpa energiaellátása 2 db 18650-es akkuval történjen
- a lámpában legyen beépített akkutöltő (USB csatlakozója legyen, hogy a lámpa bármilyen telefontöltővel tölthető legyen)
- a fejlámpa aksi tartó része a fej hátsó részén legyen (súlyeloszlás - ez rohadt fontos!)
- tudja a széles megvilágítási szöget (munkafelület megvilágításra kell és nem vadászat céljára)
- tudja a kis fényerőt (alacsony energiaigény!)
Meglepően nehéz olyan fejlámpát találni, ami mindezt tudja,
ami nekem van ilyen, azt már két éve nem találom sehol az interneten, pedig az összes haver ilyet szeretne magának is. Persze tíz-hússors áron bármikor vannak hasonlók :)
Én az olcsó fejlámpákhoz gyárilag adott gagyi aksikat elajándékozom és minimum (valóban) 3500 mAh-s profi aksikra cserélem. Pontos üzemidőt nem tudok mondani, egyszer az egyik világított kb 9 órát egyhuzamban, de még nem látszott rajta, hogy már gyengülne az aksi.
A rendszer fel van építve , kábelcsatornázva új vezetékek stb. Csak épp egybe kapcsol a 4 emelet bármelyik szinten érzékel mozgást a 8 mozgásérzékelő valamelyike.
Itt nem 1 millió forintról van szó csupán 100 euróról.
"Egy ablaktalan 4 emeletes lépcsőház világítás átalakítása van tárgyalás szinten . Az a lényeg hogy az emeleteken a mozgásérzékelők egymástól függetlenül kapcsolják a lámpákat ."
Összesen kb hány négyzetméternyi folyosót/lépcsőházat kell megvilágítani?
Mert lehet, hogy az egész lépcsőházi világítás teljes energiafogyasztása (3-5 wattos led izzókkal) összesen megoldható kb 50 wattból. Tehát az egész lépcsőház villanyszámlája ugye 2 forint óránként. Tehát ha évente mondjuk 500 órában ég a villany az egész lépcsőházban, az évente 1000 forintnyi villanyszámla. Tehát a ház lakói ebből az évi 1000 forintból szeretnének spórolni úgy, hogy a lépcsőház világítását kb egy millió forintért átalakíttatják. Tehát ezen energetikai befektetésük után az első forint nyereség kb ezer év múlva várható :)
Ezt a zseniális ötletet egész véletlenül nem egy munka-hiányban szenvedő villanyszerelő vetette fel egy lakógyűlésen?
Én annó kicsiben fogtam 2-6 darab MR16os LEDet, rálógattam egy 12 voltos kis akkut és csókolom. Később 6ot is belefaragtam egy cuccba. Annak legalább volt beépített hűtése. Azóta van egy tonna gyári akkus lámpám és kész, előtte meg mindenfélét csináltam, mikor odahaza a sötét garázsban hobbiztam és több időm volt, mint eszem:
Meg kísérleteztem, hogy mennyire melegszik, mikor ég el hűtés nélkül:
Lehet hogy az lesz , ha ezek az olcsó lámpák tényleg egy két órát működnek nem éri meg megvegyem .
Még nem bíztos ez a munka . Kértek árajánlatot aztán várom hívjanak . Üzleti politikából nem érdeklődök mert akkor azt hiszik hogy meg vagyok szorulva és lefaragnak a pénzből.
Nekem valahogy az ár/teljesítmény/üzuemóra nem adja ki. Ilyen olcsón akkora akku kb. bele sem fér, meg méretben sem biztos, amivel csak mondjuk 2 órát menni. Esteleg minimum teljesítményen, de azt meg minek?
Akkus munkalámpa: igaz hogy csak néha kapható, de a Lidl-ben vettem 9 vagy 10ezerért nagyon jót. Tripodra is rögzíthető, és mágneses tartóbetétei is vannak. Erős a fénye, és nem is merül le olyan gyorsan. Nem mértem, de szerintem 2-3 órát simán bír.
Vagy olyat, amire filmes havertól lehet akkut tarhálni, esetleg csomó cucc megy 5-20 volt közt szinte bármivel, innentől konverter egy 12 voltos kis 7Ah akkut, oszt a világból kimegy. Most vagy pénze legyen, vagy nézzen be villanyos létére az első LEDes boltba és legyen kreatívabb, mint egy hintaló.
Most úgy van megcsinálva hogy ha valaki belép a bejáraton felgyúl az összes emeleten a lámpák .Ezeket kell szétszedjem , csak a gerincvezeték maradjon meg onnan leágazva meg külön minden emeleten kapcsolja a mozgásérzékelő a hozzá kapcsolt lámpát.
Mester urak. Egy ablaktalan 4 emeletes lépcsőház világítás átalakítása van tárgyalás szinten .
Az a lényeg hogy az emeleteken a mozgásérzékelők egymástól függetlenül kapcsolják a lámpákat . Tehát ha valaki az első emeletre megy akkor ne gyúljon fel mind a 4 emeleten a világítás. csak azon a szinten ahol mozgás van .
Kell vegyek egy akkus munkalámpát hogy lássak . Milyet javasoltok esetleg konkrét márkát ? Fejlámpa vagy saját lábai legyenek . fontos hgy legalább 4 órát bírja egy töltéssel vagy cserélhetőek legyenek az akkui elemei.
Villanyszerelési bolt mutatták a bajomra, hogy van ilyen cucc: "Extension Cord Holder" felirat van a csomagolásán, magyarul "Hosszabbítótartó", EMOS gyártja/forgalmazza, "order code: P0004C", EAN kódja: 8592920064672, ha valakit érdekel és rá akar keresni.
Fel is szereltem az asztal lapjára alulról, egyelőre csak 2 csavarral, elég stabilnak tűnik. Van egy kis perem végig a műnyagon ami beleilleszkedik mint egy sín a hosszabbító alsó és felső felének találkozásnál lévő kis hosszanti horonyba. Persze a dugó kihúzásakor érdemes a hosszabbító testének ellentartani kézzel.
Szia. Kérheted a C-t , igénybejelentőt kell kitölteni, amit online is kitölthetsz. A bővités felülvizsgálással jár, mérőhely, hálózatod. A helytől függ mit kérnek, ha régi valószinüleg regisztrált villanyszerelőhöz fognak küldeni.
Gyanús hogy minden pont hasonlóan működik, a sütő és a főzőlap is. Kellene mérni a bemenő kapcsain feszkót, mi történik ott. Ha leesik nagyon akkor a betáppal is lehet gond.
Ha nem, akkor benne van valami, bár a sütő az egy nagyon egyszerű szerkezet, ott nem nagyon tud gond lenni.
A főzőlap kerámia (vörösen izzik) vagy indukciós? Ha utóbbi akkor abban bonyolultabb elektronika van.
Szisztok szép estét. Jelenleg 3*16A C kismegszakító van fent. Hálózatot szeretnék bővíteni de azt mondják az Eon os szerelők ,hogy már nem rakhatnak fel C -s kismegszakítót.
Viszont a legtöbb hegesztő gépen pl az van írva ,hogy C s megszakító kell hozzá. Ilyenkor mi lenne a megoldás ? Köszönöm szépen
2 szintes családi házban lakom, és az a bajom hogy ha megy a mósógép az emeleten és a tűzhely akkor 80%ban nincs gond, de ha még egy nagy fogyasztó megy pl kávéfőző, akkor az emeleti áramkör biztosítékja leverődik(3db kék mentavill bizti van ebből 1 az emeleti). megnéztem itt még aluminium a vezetékezés nem réz. (mentavill 420105 c10) ez talán 10A? szerintetek cserélhetem egyel nagyobbra az emeleti kismegszakítót? vagy tuti nagy bajt csinálok vele?
Megnéztem, milyenek vannak itthon. Háááttt amelyeken van kapcsoló, azokat nem lehet roncsolásmentesen szétszedni sajnos és azokban benne van az a fölösleges védelem a villának kialakított lukak alatt, ami által nehezen is lehet beledugni és kihúzni a dugvillát. Eléggé utálom ezt a kialakítást.
A régebbi elosztók, amiket szét lehet szedni és a rögzítéshez a furatok benne vannak, azok meg csak 3 férőhelyesek csak sajnos és a jelen felhasználási helyén idegbajt kapnék ha a fönt említett lukvédős hosszabbító lenne.
Akkor kénytelen leszek venni :-( pedig gondoltam, hogy a meglévő kapcsolósakat fel lehet rögzíteni. Legaláb egy horony lenne ezeken a fostalicska újkori elosztókon, amibe egy kiegészítő fület pattintani lehetne, amin keresztől már rögzíteni lehetne...
Rákerestem... hát jó baromi drága a felfúrható elosztó, rohadjanak meg!
Lehet, hogy egy átmenő csavarral felfúrom a meglévőt :D
A szétszedhető fajta elosztók hátlapján általában gyárilag ki van alakítva a rögzítőcsavarok helye. Ott kell kifúrni, és széles fejű csavarral odacsavarozni. De van a bótban olyan elosztó is, amelyen külső rögzítőfülek vannak, azt még csak szét sem kell szedni.
Köszönöm szépen Petyus és ! Igen, ez szokott lenni leginkább, hogy elkezd működni aztán meg lekapcsol. Az a baj, hogy semmi leírást nem örököltem vele... Amikor a konyhapultot cseréltük kikötöttem a vezetékeket, aztán ua. vissza csak a sima 3 db volt: kék, barna, meg a sága zöld csíkos föld! :-(
Lakásban használatos elosztót (pl. 4 férőhellyel rendelkezőt) szeretnék valahogy az asztallap oldalsó merevítőjére, vagyis egy kb 10cm széles fa laphoz rögzíteni. Van erre valami frappáns megoldás? Az elosztón nincsen semilyen fül vagy perem, amivel/amihez fogatni lehetne csavarral pl.
Erről az jutott eszembe, hogy némely villanytűzhelynek létezik úgynevezett reteszelt üzemmódja, hogy az áramfelvétele ne haladja meg a számára akkor és ott megengedett értéket, de az úgy szokott működni, hogy a kapcsolók valamilyen álláskombinációja esetén nem minden működik abból, ami látszólag fel van kapcsolva. Olyan nem szokott lenni, hogy valami működik is meg nem is.
A reteszelt üzemmódot a bekötéskor lehet kialakítani a tűzhely hátoldalán feltüntetett bekötési vázlat szerint.
Jelen esetben úgy gondolom, hogy ez inkább valami hiba. De azért meg kellene nézni, hogy hogy van bekötve.
A újabb típusok már mérik a hálózati feszültséget terhelés alatt. Ha az egy adott feszültség alá esik adott terhelés mellett, akkor védelemből lekapcsolja a sütőt.
Ezt te is meg tudod esetleg nézni. Amikor bekapcsol a sütő,a bekötési ponton mérd meg a feszültség értékét.
Régebbi típusok nem feltétlen rendelkeznek ilyen funkcióval.
Nem biztos, hogy ez a baj, csak eg esetleges lehetőség.
Amit még esetleg érdemes megnézni, hogy válaszd ki a legkisebb teljesítményű sütőlapot az eszközön, és csak azt kapcsold be. Az általában 1000-1500W körül szokott lenni. Akkor is csinálja?
Illetve az is fontos infó lehet, hány fázisra és hogy van rákötve.
Adva van egy 4-es Whirpool elketromos beépíthető kerámia főzőlap, amin egyszerre csak 1 db lap működik. ha rákapcsolok még egyett egy rövid ideig működik , majd lekapcsol.
Van olyan főzőlap rész (nem a legnagyobb ) ami csak bekapcsol majd ki. A legnagyobb és a legkisebb működik ami keresztben van. Az egymás mellett lévők nem működnek együtt.
Nem tudok semmit az előéletéről sem a márkájáról, ez az első elektromos 4 főzőlapos tűzhelyem.
Az lenne a kérdésem , hogy ez normális működés -e, valamint az elektromos rendszer alulméretezése okozhat -e ilyen problémát. (van egy elektormos sütő is külön, működik együtt a sütő és főzőlap a fenti feltételekkel, de az sem 100-as. A sütő csak ha magában működik eleinte lekapcsol mintha kontakt hibás lenne -vagy valami relé kapcsolgatná- majd egy fél másodperc múlva újra bekapcsol. Ezt eljátsza a sütés elején egy párszor aztán működik rendesen. )
Nem tudom eldönteni, hogy kérdezel-e, vagy csak kijelentesz valamit. Hasonló szinten kezeled a mondat végén a jeleket, mint Atis57. Pedig ő igen hülyén használja.
Ettől függetlenül, honnan szedted ezeket a baromságokat?
Készíts magadnak egy próbalámpát, azzal minden dugaljat le tudsz próbálni. Kell egy E14-es foglalat, abba egy 15W-os izzó és természetesen kell 1m 1,5 mm2 vezeték.
Megeshet bizonyos körülmények között hogy a fi relé után terhelésmentes időszakban egy nulla-földvezető zárlat alakul ki akkor nem fog lekapcsolni, de akkor sem ha utánna terhelés alá kerül a rendszer vagy hibaáramok fognak folyni?
Üdvözlök mindenkit!Segítséget kérnék.Adott egy panellakás,ahol felújítás közben elvésődőtt az egyik konnektor ág fázisa.(túl közel vezették a sarkoknál a padló szintjéhez) Emiatt az utána sorolt konnektorok "némák" maradtak.Megtaláltam azt a szakaszt,ahol a szakadás van.2,5-ös tömör réz vezetékkel újrahúztam a sérült kábelszakaszt.Habár már működnek a felfűzött konnektorok,kétségeim vannak arról,hogy a védőföld nem sérült-e?Fi relé is van beépítve,ahogy kell,PEN bekötéssel.Teszt gombra leold.Hogyan lehet tesztelni a javított szakasz megfelelősségét?Köszönöm előre is.
Mióta itt vagyok a topicban, egyetlen egy esetet sem tudok felidézni, amikor Elek beismerte volna, hogy tévedett. Arra még becslést sem mernék adni, hogy ez hányszor lett volna indokolt. Tipikusan csendben marad a témában pár napig, amíg jön egy laikus kérdés, ahol előadhatja a nagykirályt, újra.
Azért elegánsan elsiklottál afelett, hogy én arra válaszoltam, amit meglehetősen nagy rosszindulattal így fogalmaztál meg, hogy nem fognak válaszolni. És az én hozzászólásom megvilágította számodra, hogy de, válaszoltak. Ilyenkor gerinces élőlény legalább annyit megereszt, hogy bocs, ezt rosszul gondoltam.
"Elsőre megértettem Umnyo válaszát, annyi fizikai ismeretem azért van, hogy tudjam, mit jelentenek az induktív és a kapacitív jelenségek."
Ehhez hasonló kérdések rendszeresen felbukkannak itt (miért világít a fázisceruza / miért mér a mérőműszer ott, ahol látszólag nincs semmi feszültég) és az ilyesmit kérdezők 99 százaléka számára nem jelent segítséget egy négy speciális szakifejezésből álló mondat. Azt meg nem tudtam a távolból kitalálni, hogy te a maradék 1 százalékba tartozol, ezért olyan választ terveztem, ami a 99 százalék számára is érthetővé teszi a dolgot.
Elsőre megértettem Umnyo válaszát, annyi fizikai ismeretem azért van, hogy tudjam, mit jelentenek az induktív és a kapacitív jelenségek. Csak magamtól nem gondoltam arra, hogy ezek egy normál háztartásban is kimutathatóak lehetnek, de aztán utánaszámoltam, és beláttam, hogy mégis.
Az okozza , hogy a konnektorban váltakozó feszültség van, és mint ilyen, a szigetelésen át is potenciált hoz létre, ezt kapacitív csatolásnak nevezik az elektronikában.
Semmi köze hozzá a topik bohóca által hirtelen kitalált porszemeknek meg párának.
A digitális multimétered feszültségmérésnél pont nem áramot mér, legalábbis ne így gondolj rá, mert megzavarod magad. A multimétered bemeneti ellenállása akkora, mintha egész jó szigetelő lenne. Alig folyik áram, mikroamperek.
De ezek azok az alapok, amit tényleg tanácsos megtanulni legalább alapszinten, mielőtt nekifog komolyabban a hálózati feszültségben matatni az ember.
Manapság a balesetek nagy része valami tudatlanság, vagy szándékos lustaság, gányolás eredménye, az egységes szabványok, a kötelező biztonsági előírások, a forgalomba hozatali kritériumok, a létesítési előírások olyan szigorúak, háztartási villamos baleset roppant ritka halálok szerencsére.
Nem azért kell valamennyire érteni hozzá, mert ha ezt nem tudod, nem tudsz két vezetéket rákötni egy fogyasztóra, hanem mert lehetnek olyan balesetveszélyes egyedi esetek, amikor a "kék vezetéket a kékhez csavarozom be" szintű ismeret nem elég a biztonságos munkavégzéshez.
A világon mindenki hülye csak Elek nem, ezt el kell fogadni. Soha nem fog semmit beismerni, elfogadni, addig fúrészeli a szart míg a másik meg nem unja.
"másrészt tele van számára valószínűleg ismeretlen szakkifejezésekkel."
De ha így lenne akkor megkérdezi az illető hogy mit is takar a mit leírtam, vagy tévedek? Én sem tudhatom miből mit ért meg egy teljesen számomra ismeretlen egyén, és ez fordítva is igaz. Ha megérti, megköszöni olyan formán ahogy tette: "Világos, köszi!". Ez szerinted azt jelenti, hogy nem érti és bele kell menni a porszemek világába, amikor nem is az az ok ráadásul?
Ha meg nem érti leírja, hogy köszi, a választ, nem értem, elmagyaráznád kicsit?
De láthatóan nem ez történt így kb a gittet rágjuk a semmin.
"Tényleg nem kötekedés, de hol írta a válaszomra azt, hogy nem érti?"
Egy laikus kérdésére szó szerint ez volt a válaszod: "Indukált fesz plusz kapacitív csatolások.", ami egyrészt hiányos (lehet egyéb ok is), másrészt tele van számára valószínűleg ismeretlen szakkifejezésekkel.
De ha már ketten is azt mondjátok, hogy szemmel láthatóan tökéletesen érthető lett számára a jelenség, akkor én nem is zavarom a fórumot valami hülye általános magyarázattal a környezetünkben szinte mindenütt, számos ok miatt jelen lévő különböző feszültségekről és a téves eredményekre vezető feszültség mérésekről.
Nem minden válasz használható minden tudásszinthez. Ha a segítség nem támaszkodik a kérdező már meglévő ismeretanyagára/szókincsére, akkor az a válasz elsúllyed a mélybe :) Ha abból válaszból megértette volna a jelenséget, akkor nem írta volna később azt, hogy nem érti.
Többen is írták, hogy én hülyeségeket írok ide. Most várd meg, amíg erre a kérdésere ők (vele,m ellentétben) okosságokat fognak válaszolni (nem fognak, mert csak a szájuk nagy), aztán majd én írok ide egy "hülyeséget", ami urán egyből meg fogod érteni a dolgot.
Ezt nem igazán értem. Lehet, hogy párás lett valahol egy dugalj, de annak mi köze az én mérésemhez? A párán nyilván át tud folyni egy kis áram, én viszont egyrészt feszültséget mértem, másrészt teljesen máshol. Jó, tudom, a feszültségmérő valójában áramot mér, de az én esetemben semmiképp sem azt, ami egy párás dugaljban a fázis és a nulla között folyik.
Egy példa: az F.BS nevű szilikon tömítő/ragasztóra a gyártója ráírta, hogy lehet használni elektromos környezetben, más gyártók szilikon tömítő/ragasztójára meg nincs ez ráírva. Ezért én az utóbbiakat valamennyire vezetőképes anyagnak tekintem, pedig erősen valószínű (DE NEM BIZTOS!), hogy pontosan ugyanarról az anyagról van szó.
Az ismeretlen vezetőképességű anyagokkal kapcsolatban az indiai mérgeskígyó-felimerési szabályt kell alkalmazni ("minden kígyó mérgeskígyó"), tehát ha egy anyagra a gyártó nem írta rá egyértelműen, hogy elektromosan szigetelő anyag, akkor azt az anyagot vezetőképes anyagnak kell(ene) tekinteni. Ettől eltérni csak saját felelősségre lehet. Rengeteg olyan anyag van, ami látszólag a szigetelő anyagok közé tartozik, valójában bőven eléggé vezető ahhoz, hogy becsapjon egy műszeres mérést, vagy akár megrázzon valakit. De én dolgoztam olyan anyagokkal is (szénszálas szövet, magas széntartamú gumi), ameelyek kimondottan jó vezetők, ki is fogom mérni egyszer, hogy hány ohmos az asztalon összesöpört porkupac :)
Száznál több olyan visszajelzésem van, hogy valaki egész életében rosszul tudott vagy nem értett valamit és végül az én egyik "borzalmas" elmegyarázáson után értette meg azt két perc alatt, amit mondjuk soksok éven át senki sem más tudott érthetően elmagyarázni neki. Mert én nem használok latin szakifejezéseket, nem emlegetek híres halott fizikusokat meg a róluk elnevezett törvényeket, hanem fogok egy kisnyuszit meg három pöttyös labdát és a kérdező két perc múlva életében először valóban megérti a hidegfúziós reaktor működési elvét :)
Tehát mondjuk 12 év iskolán át számos iskolai tanár, majd fél életen át ezer fizikus nem tudott elmagyarázni neki valamit, amit én két perc alatt teljesen érhetővé tettem számára. Mert nem az volt az első gondolata, hogy "azt mondta a Pisti, hogy ez egy hülye, ne hallgass rá", vagy az , hogy "melyik szavába lehetne belekötni", hanem az, hogy "gondoljuk csak végig, talán nem is beszél teljesen hülyeséget, van-e bármilyen érv az ellen amit mond" ;)
Még két dolog:
- Aki egy laikus amatőr kérdésére olyan választ ad neki, amit az ő ismeretanyagával képtelen felfogni, az rossz tanító/segítő.
- Aki bármiféle szakmai indoklás nélkül (tehát mondjuk puszta rosszindulatból) beleköt egy amúgy hasznos segítség jelentéktelen apró részletébe (ami magán a lényegen semmit sem változat), az nemcsak saját hozzánemértését hirdeti, de a kérdező elbizonytalanításával a számára nyújtott segítséget is lenullázza.
Tudom, hogy arról beszélsz, de én meg pont arról beszélek, hogy nincs igazad. A vízcsőhálózat hivatalból használható volt védővezetőnek. Itt van a villamos készülékek elterjedésétől egészen 2017-ig (!) az állam rendelkezése:
1/1964. (IX. 9.) NIM rendelet
3.47 Régi - külön védővezető nélküli - épületekben megengedett a vízvezetéki nyomócsövet védővezetőül felhasználni.
8/1981. (XII. 27.) IpM rendelet
15. § (3) A villamos vezetés szempontjából a vízvezetéki nyomócső fémcsőkötései kielégítőek, azokat villamos vezetővel külön áthidalni nem szükséges
Lehet, hogy valahol a fürdőszobában egy icipicit párás lett egy dugalj 20 percre, vagy a falban egy kötődobozban két vezetéket összeköt három száraz porszem már 20 éve. És a túlságosan érzékeny műszered ezeken a porszemeken átcsordogáló 0,00001 ampert jelzi, amely áramnak még a százszorosa sem tudna egy picit sem megrázni még egy csecsemőt sem.
Méregettem ezt-azt, és azt vettem észre, hogy kb. 30 V feszültség van egy lekapcsolt lámpakapcsoló (lámpa felé menő) kivezetése és egy másik lakásáramkör hosszabbítóval odavezetett nullája között. Ez a feszültség természetesen nem terhelető. De mi okozhatja mégis? Arra tudok pl. gondolni, hogy valahogy az adott lakásáramkör nullájáról jön vissza feszültség az izzón keresztül. Mondjuk ezt azért nem értem, mert az összes nulla találkozik a nulla-sínen, tehát elvileg nem lehet köztük feszültség. Kivéve persze ha valami baromi nagy áram folyik az egyiken, mert akkor a rajta eső feszültség is jelentős lehet, de ekkora áram nem folyt a méréskor sehol. Vagy a kapcsoló nem szakítja meg tökéletesen a fázist? Akkor meg a 30V-ot nem értem, egészen irreális értéknek tűnik.
Nyilván kell. de kevés táp van amiben nicns valami iylesmi, hisz akkro nem is tápról beszélünk igazán. HA kell neked mondjuk 24V dc a 230V-ból, akkor kell "stabilizálás" és folyamatos megfelelő feszültség szint valahol a rendszerben.
Hogy miylen széles ez az "áramvezetési" idő, az függ az áramkör%táp terheltségétől, időállandóktól, stb simán látható szkóppal is. A szűrőkondik kimenetén van egy hullámosság mindig, minél kisebb ez a hullámosság, annál kisebb az áramvezetés ideje is. Pont ezért találták ki a PFC-t ennek a hatásnak a kivédésére - nem csak ezért, ezért is. Hogy a teljes szinusz hullám alatt állandó hálózati terhelés legyen, csak csak pl a csúcsokban vagy szakaszosan. Ha nem terheljük egyenletesen, és sok sok ilyen terhelés van, az a Fourier sor miatt felharmonikusokat fog létrehoznia hálózaton, az meg nem kevés veszteséget. de ez ennél sokkal összetettebb persze, nem lehet leírni két sorban. Az energia termelőre is komoly hatással van.
" Van a Bramac Reviva Novo cserép ami betonból van és annyira átforrósodik hogy meg se lehet fogni, éget. A cég javasol 10 négyzetméterenként szellőző cserepet beiktatni"
Leírom még egyszer:
- ha a födémed aljában rendesen megcsinált párazáró réteg van, akkor a kevéske feljutó téli pára kiszellőztetéséhez elég egy kevés légcsere is a padlástérbe, ehhez olykor még szellőzőcserép alkalmazása sem szükséges
- ha viszont azt szeretnéd, hogy a padlásod hőmérséklete nyári kánikulában 20-25 fokkal alacsonyabb legyen, ahhoz olyan brutális légcserét kellene megvalósítani, amihez valószínűleg ezer darab szellőzőcserép is kevés lenne.
Mivel a második (a padlástér JELENTŐS nyári hűtése) rohadt sokba kerülne, ezért az építészek inkább nem foglalkoznak vele, helyette inkább a födém hőszigetelését javítják/erősítik, tized annyi pénzből.
Egyébként az átlagos emberi kéz kb 60 fok feletti felületeket nem képes tartósan (egy-két másodpercnél hosszabban) megérinteni, tehát az a kezedbe nyomott forró teásbögre, amit sikítva eldobsz, az lehet, hogy csupán 65-70 fokos :)
- teszteld le, hogy te hány fokosig bírod kézben tartani a forró bögrét,
- utána leellenőrizheted vele az összes hőmérőt otthon (ezután minden másodikat kidobod a szemétbe :)
- és végül nyáron alulról odaszoríthatod a legforróbb tetőcseréphez és elcsodálkozhatsz, hogy valójában soha nem melegszik fel 70-75 fok fölé (de talán meg sem közelíti ezt)
De az 5x6-os mm vastagabb mint az 5x5mm de ilyent nem is ismerek. A helyzet az hogy három hónap múlva bekötik a háromfázist és ez egy BOSCH elektromos kazánt táplálna ideiglenesen ami be segít a fűtésbe majd mikor meg lesz a háromfázis át kötnénk.
"Tehát az általad leírt kábelér-párhuzamosító trükköt csak 5x 5 mm2-es vagy annál vastagabb kábel esetén szabványos megcsinálni, ennél vékonyabb kábelnél nem."
A 3-as billntyűt valószínűleg csak félig nyomtan le :) tehár a fenti mondat helyesen:
"Tehát az általad leírt kábelér-párhuzamosító trükköt csak 5x35 mm2-es vagy annál vastagabb kábel esetén szabványos megcsinálni, ennél vékonyabb kábelnél nem."
"Ez a hagyományos greatz-es mindenféle áramkörnél igaz csak."
Szerintem a jelenséghez (keskeny áram impulzusok) egy grartz önmagában nem elég, kondenzátorra is szükség van.
"Nem kell még kapcsolóüzemű táp sem,"
Tehát azt mondod, hogy ha a graetz+kondi és a hálózat között ott van egy trafó is (a maga induktivitásaival), akkor is ugyanilyen keskeny áramimpulzusok lesznek a hálózaton?
"Egy 5x6 réz kábel 2+2 erét párositom meg felel -e egy 3x10-es réz kábelnek ?"
12 + 12 + 6 NEM egyenlő 10 + 10 + 10-zel
16 mm2-es fázisvezető keresztmetszetig a földelő vezető nem lehet vékonyabb a fázisvezetőnél, ennél vastagabb kábel esetén lehet fele olyan keresztmetszetű, de nem lehet kevesebb 16 mm2-nél..
Tehát az általad leírt kábelér-párhuzamosító trükköt csak 5x 5 mm2-es vagy annál vastagabb kábel esetén szabványos megcsinálni, ennél vékonyabb kábelnél nem.
Ez a hagyományos greatz-es mindenféle áramkörnél igaz csak. Nem kell még kapcsolóüzemű táp sem, a hagyományos felépítésű trafó - greatz - egyenirányítás-szabályzás is így működik, és ha sok ilyen van a szinusz csúcsa agyon van terhelve, míg a periódus más szakasza nem, a hálózaton is meglátszhat akár sok eszközt esetén.
De pont erre van megoldásként a PFC-s táp. Azon belül is az aktív PFC.
Nem "direktbe" arról ment a tekercs, volt még utána pár dolog azért, de sajnos a cosfin nem változtatott anno a teljes áeamkört nézve sem. De ez régi indukciós volt.
Abban akkor tévedtem ezek szerint, hogy a maiaknál ez már nem számít, és ezek szerint "nem kell foglalkozni" ezzel a kérdéssel.
A vízcsőhálózat védővezetőként való alkalmazása meglévő épületeknél gyakorlatilag az egyetlen hivatalos módszer volt pár évtizedig. Márpedig, hogy Moldovát idézzem, az állam, kérem, nem téved. De nyilván eleget vizsgálták ezt a kérdést ahhoz, hogy benne legyen a szabványban is meg a rendeletben is.
Ezért nem a lakásban hanem a pincébe lent kötötték védővezeték bilincset.
Ezt a mondatot nem tudom értelmezni, hová is tegyem. A vízmérőt kellett átkötni abban a funkcióban, hogy mérőcsere idején is folytonos legyen, és a cserét végzőt ne érje áramütés ha egyszerre két oldalt fog meg.
Ehhh, elkúrták.... és ha elkúrták a tető megoldását, akkor azon a közel nulla huzatot adó szellőző cserepek nem segítenek.
Egyébként kb. mindegy a cserép hőmérséklete. HA alóla a kellő HUZAT!!! kihordja a meleget, a felmelegített levegőt. Mellesleg ezzel hűtve is a cserepet. AKKOR a padlás/tetőtér nem melegszik fel!
Egy padlástér átszellőzését lehet téli párára méretezni és lehet nyári hűtésre méretezni. Téli párára elég néhány tenyérnyi nyílás (vagy száz icipici :), ez persze nem véd a nyári 50 foktól. De lehet házat eleve úgy tervezni, hogy a nyári forró padlás ne zavarja a lakókat.
Három fázis esetén előfordulhat, hogy abban az időszakban amikor az éppen vizsgált egyfázisú berendezés rántana egy nagyot az áramon, ugyanabban az idő-pillanatban a más két fázison lévő berendezések éppen a "nulla áram" időszakában vannak, (tehát mintha ott sem lennének :) ennélfogva az éppen vizsgált készülék "kénytlen" a nullvezető felé küldeni az áramát. Aztán a mi berendezésünk megy át nulla áram állapotba és a másik készülék kényszerül a nullvezetőre áramot terhelni ugyanezen okból. Különösen peches esetben akár az is előfordulhat, hogy nincs semmi átfedés az egyes áram-megrántó időszakok között, ilyenkor akár mindhárom berendezés TELJES árama a nullvezetőn folyhat. Persze erre statisztikailag szinte nulla az esély, az estek többségében vannak áram-átfedések a fázisok között, ilyenkor a nullvezető részben vagy teljesen tehermentesítődik.
A jelenség megértéséhez összeütöttem egy szimulációt, egy ilyen "különösen peches" beállításban: a bal oldali animáción a három fázison mérhető feszültségek/áramok láthatók, a jobb oldalin a nullán folyó eredő áram A szép szinuszok a feszültségek, a csúnya tüskék az áramok. A szimuláció megtekintéséhez kattints ide.
(lehet bátran kísérletezni, mindenkinek saját külön áramkör jelenik meg, tehát csak a sajátodat tudod elrontani :) és ha újra a fenti linkre kattintasz, akkor újra az eredeti állapot jelenik meg).
Nem kellett ahhoz nájlon cső . Hiszen a vízvezeték könyökek meg toldó idomok kenderrel voltak tömítve , Ez nagyba rontotta a vezetőképességet. Ezért nem a lakásban hanem a pincébe lent kötötték védővezeték bilincset.
Akkor ezek szerint lakásról lakásra van felfűzve? Nincs egy gerinc amelyikhez mindegyik csatlakozik? A MAriska néninél valaki kikötötte a fszt-en akkor az egész házban elszállt a védőföld régen? Én nem használom újrahúzom az egészet, de akkor így marad.
Több ilyet is mértem, és szinte mind kihasználta booster fokozatban a 16A-t.
Ami kurva jó az indukciósban a kerámialapossal szemben hogy ez nem ki/bekapcsolva rángatja a hálózatot, hanem folyamatosan visszamodulál. Azaz kis fokozaton pár száz wattot is tud felvenni. Ez akkor jön jól ha kevés az áram (panelkonyha), 1x16A-rről is eljáratható a 4 lap csak tudni kell meddig szabad feltekerni a teljesítményt. Az enyémen egy főzőlap 5-ösön már csak 2A-t eszik a teljes 13A-rrel szemben az egy fázisra kötött kettő együtt (bal oldali alsó-felső) már csak max 16A-t fogyaszt, visszaszabályozza az egyes lapokat hogy az össz beleférjen 16A-be.
Olyat viszont nem láttam még amit itt a kolléga írt, hogy nem tápegységes hanem SSR-rrel rángatott 50Hz-es tekercses, tudtommal akkora frekin nem is tud működni a tekercs.
"Hiszen ha padláson van elvezetve a kábel akkor ott nyáron nem ritkán van 60 fok is akár. "
Ha a padláson futó kábelek FÖLÉ kerül a födém hőszigetelése, akkor azok a kábelek gyakorlatilag szobahőmérsékleten vannak.
"Mégse láttam sehol hogy szigetelnék a padláson az elektromos kábeleket."
Az áramjárta vezetékek minden centimétere egy icipici ellenállás, ami az áram hatására egy icipici hőt termel. És ugye minél jobban hőszigetelünk egy hőt fejlesztő akármit, annál magasabb lesz a hőmérséklete.
Tehát hiába gondoljuk azt, hogy ez a centi kábel pl. 5 amper hatására csupán mindössze 0,000001 watt hőt termel, létezik annyira jó hőszigetelés, amikor mindössze 0,000001 watt hő is 1000 fokra fűti fel a kábelt ;)
Tehát SOHA!!!! ne vezessünk komolyabb áramot olyan környezetben, ahol a kábelt közvetlenül minden oldalról hőszigetelő anyag veszi örül.
Már az is veszélyes (habár kevésbé), ha csőben futnak vezetékek és a csövet veszi körül hőszigetelő anyag.
A vezetéket bármivel is szigeteled csak ront a hőleadáson. HA hőszigetelő anyaggal akkor is. Attól mert betekered vele, nem lesz hidegebb sem a környezet, se maga a kábel - sem maga a szigetelését, viszont az hőleadást elég komolyan gátolja.
Akkor a mi IKEA indukciósunk nem való valamire. Az a leírás szerint csak a fázisonkénti terhelést szabályozza. 16 A maximumra. Miközben az azonos fázisra kötött két platni árama összesen 27 A lenne.
A nullán akkor megy több, mint régebben volt várható, ha van felharmonikus áram. Az meg elektronika esetén jöhet elő. Kérdés, hogy egy sütő meg főzőlap kombinációban mekkora ilyen hatás van.
Amíg valóban 3 különböző fázis van, addig nem fog nagyobb áram folyni a nullán, mint a legjobban terhelt fázison. (Kisebb folyhat, ha a többi fázis is terhelve van.) De ha majd esetleg úgy alakul, hogy egyfázisúsodik a rendszer, akkor hirtelen szükség lesz a vastagabb nullavezetőre.
Szeretném kérdezni aki képben van a hatvanas évek technológiáival, hogy a védőföldelést hogyan oldották meg társasházakban? Csak a fürdőben és a konyhában van kiépítve. Csak a kiváncsiság vezérel, továbbá az hogy ha elvágom akkor az a szerencsétlen lakó aki még mindig a régi hálózatot használja (szerintem van ilyen a házban) akkor nála elszáll a védőföld a fürdőben? Én csak annyit látok hogy a jobb oldali dobozban van közösítve 4 ág, ebből egy a felső szomszéd fele megy, egy egyértelműen az oldalsó szomszéd fele, egy lefele valahova, egy meg be van kötve a konnektor védőföldjébe, vastagabb alu vezeték mint amivel az áramkörök húzva vannak és elvileg még működő képes is már amit egy multiméterrel ki lehet mérni.
Csak érdekességnek - már ha az - van olyan vezeték ami nem 5x2.5mm2-es, hanem 4x2.5 + 1x4mm2. pár hete futottam bele. A vastagabb a nullvezető volt. Volt ugyanilyen kivitelben 4 eres is, azaz 2 fekete ér + föld 2.5mm2 átmérővel, mellette egy kék 4mm2 átmérővel. Most hirtelen nem tudom a típusát, van még a melohelyen 10-20 méter belőle.
A főzőlap 99% hogy 2 fázisú, a sütő+mikró+egyebek meg a harmadik. Az esetek nagy részében ez a felállás, valószínűleg itt is.
A főzőlap nem működik megfelelően ha nincs meg mind a 2 fázisa (2 részből áll belül, pl bal és jobb oldali lapok, de a vezérlés csak az egyik részre kapcsolódik általában)
Én a vastagabb nullán kezdtem el rugózni, hátha okosabbak leszünk. Sok háznál láttam hogy húzott a villanyszerelő 3 összekötött nullát a 3 fázis mellé + 1 védőföldet mert hát sok amper lesz a nullán. Tanulmányaim szerint ez teljesen felesleges.
Igazából a kiindulás a főzőlap + sütő + mikró volt, erre mondta pillanatragasz kolléga, hogy 3 áramkört húzna. Ez a diskurzus kanyarodott el a 3 fázist igénylő főzőlap fele.
Nem ismerem az összes indukcióst, de sok esetben - a miénk ilyen volt - a hálózati fesz rángatták ssr-rel. nem volt semmi pfc meg táp, csak a vezérlő elektronika részére. Lehet a maiak már jobbak valóban ilyen szempontból, azaz pfc-s táp, egyenirányítás, majd szaggatás stb. Ha így van akkor valóban nem lesz számottevően nagyobb az áram.
A miénk 0.8 körül volt amikor kíváncsiságból rámértem. Úgy hogy volt mellette kondi is kompenzálni. lehet vannak jobbak is, nem tudom. Sajnos most belenézve pár adatlapba nem találok ilyen adatot. A miénk egy régi vacak, lehet a maiak már jobban kompenzáltak, vagy nem tudom.
Neked mi az álláspontod, vinnél vastagabb nullát a főzőlaphoz mint a fázisvezetők? Netán bontanád 3 db 1 fázisú hálózatra, mert innen indultunk (és kanyarodunk) el.
Nézd meg hogy alakul az áram vektor ha van mondjuk 2x 16A-es áramod kisebb fázisszöggel (példa kedvéért indukciós sűtő megy egyik fázison maxban a másikon meg a sütő max árammal). Egyszerűsítsünk 90 fokra 120 fok helyett, ez cosfi 0.86 (-+30fok, attól függ melyik fázishoz nézzük és viszonyítjuk), ami nem is túl sok, pitagorasszal vagy koszinusz tétellel könnyen kiszámolható - . máris több mint 22A.
"Amit a kollégával diskuráltunk: hogy kell-e vastagabb nullavezető mint a fázisvezető. Nem, mert nem tud magasabb áram folyni rajta mint a fázisáram. A legnagyobb áram akkor folyik a nullán ha csak 1 fázis megy, amint megy bármi egy másik fázison csökken a nulla árama."
Az ALDI s áruházak elektronikusan vezérelt motorjaihoz (hűtő kompresszor stb)
A német tervező l1,l2,l3=4mm2 a Nullának 3x1.5mm2 irt elő. Pe 6-10mm2.
Amit te kérdezel: én általában 5x4 kábellel állok a konyhába a főzőlap mögé (feszültségesés miatt kell 4mm2, de ki kell számolni). 3x16A-rre biztosítva. 2x16A a főzőlap (booster fokozaton meg is eszi), a harmadik fázis a sütő (általában 10-13A)+elszívó, világítás, pult konnektorok.
Amit a kollégával diskuráltunk: hogy kell-e vastagabb nullavezető mint a fázisvezető. Nem, mert nem tud magasabb áram folyni rajta mint a fázisáram. A legnagyobb áram akkor folyik a nullán ha csak 1 fázis megy, amint megy bármi egy másik fázison csökken a nulla árama.
Ok, de a legrosszabb eset ha csak 1 fázis terhel. Amint bármelyik másik is elkezd terhelni a nulla árama csökken. Azaz nem kell vastagabb nullavezető mint a fázis vezetők.
Szimmetrikus rendszernél, ezt ne feledjük. Viszont ez nem az.
Arra próbáltam utalni, ha a lenti bekötés szerint 2 fázisra megy egy indukciós, és egy fázisra a sütő, az azért okozhat meglepetéseket áramban, rövid ideig mindenképpen. Egy négy főzőlapos indukciós főzőlap 7.2 kw körül van, ami két fázisú rákütés esetén fázisonként 16A igényt jelent ha megy folyamatosan minden (ez persze ritka, mert ritkán megy 4 főzőlap együtt, de már kettő használatával összejöhet azonos fázison is a max fázisáram). És bizony nem lesz szimmetrikus a rendszer, ha mellette beindul a sütő is, mert az ohmikus fogyasztónak tekinthető leginkább, míg az indukciós nem teljesen. Jellemzően 3-3.5kW körül vannak az elektromos sütők teljes fokozaton, van néhány kisebb típus is kisebb tartományban 2.5kW környékén. Azaz jellemzően ez is felvesz akár hosszabb ideig is 12-16A-t. Elég sokféle kombináció elő tud állni az éppen használt főzőlapok/sütő fűtőszálak használatának függvényében.
A legrosszabb esetet feltételezve ha az áramvektort nézzük, és nem 120 fokos lesz a fázis (vonali, attól függ hogy vizsgáljuk) áramok közötti fázisszög eltérés, akkor csúcsban akár a legnagyobb fázisáramnál nagyobb csúcsáram is átszaladhat a nullvezetőn. Szimmetrikus rendszer esetén ugyebár a nullvezető árama max annyi lehet, mint a fázisáram értéke 1 vagy 2 fázis használata esetén. Viszont itt nem lesz feltétlenül szimmetrikus a rendszer.
Persze annyi a teljes igazsághoz hozzá tartozik, hogy egy indukciós főzőlap nem megy folyamatosan, hanem pl szilárdtest relével vagy egyéb szabályzókkal kapcsolgatják, illetve a sütő is jellemzően folyamatosan nem megy teljes bedobással, de a felfűtés alatt mindenképpen. Így nyilván a nullvezetőn megjelenő "csúcsáram" sem lesz állandóan a legmagasabb értékű, csak valamilyen időkitöltéssel, így a vezeték hőterhelés is kisebb. Viszont a 16A pl egy fázis használata esetén akár tartósan is megjelenhet a lenti konfigurációban simán - amit egyébként elvisz a 2.5mm2-es vezeték.
(Ha az említésre ekrült mikrohullámú melegítő is pl valamelyik teljesen kihasznált sütő/főzőlappal párhuzamosan akarnak mikrót is használni, ami pont azonos fázison lesz, akkor is gebasz lesz. Vagy tudatosan kell használni az eszközöket, bár háziasszonynál ez nehéz ügy ilyen szempontból)
Ha az összes eszköz megy az 5x2.5 mm az elég kevés lesz. Nem a fázisvezető hanem a 0 miatt. De nem tudom persze az össz / fázisokra bontott terhelés pontosan mennyi, ezt jó lenne ha leírná a kérdező a tisztább látás kedvéért.
Ha nem egyszerre akarod használni akkor maradhat. Ha meg igen akkor mindhárom készülékhez vinnék külön fázist ha már ugyis ott van a lakásba. És ami a lényeg nemcsak a fázisokat hanem a nullát és védőföldet is . Ugyanabban a keresztmetszetben . 3×4 es mbcu kábelt pl. Ipari konektorokat vagy direktbe kötve .
Sziasztok! Szeretnék segítséget, illetve tanácsot kérni tőletek! Egyáltalán nem értek a villanyszereléshez, ezért fordulok hozzátok! A történet a következő lenne: A lakásunkban 3 fázis üzemel! Amikor ide költöztünk vásároltunk egy gáztűzhelyet amelynek elektromos a sütő része! Ekkor egy villanyszerelő húzott neki egy kábelt a lakás elsö kötődobozából, amelyet az egyik fázisra kötött rá! Erről csak az elektromos sütő üzemelt. A nyáron konyha felújítás lesz nálunk, amely során szeretnénk beépített sütött, indukciós főzőlapot valamint beépített mikrohullámú sütőt vásárolni! Az lenne a kérdésem, hogy ebbe a konektorba, amelyről fent beszéltem abba csatlakoztathatom-e a fent említett 3 műszaki berendezést vagy sem?Ebbe a konektorba kerülne mindhárom eszköz, de egyéb más nem működne róla! Kivitelezhető-e ez a művelet vagy sem? Még annyi, hogy azt hiszem a lakásban 3*16 amper van, vagy legalábbis erre emlékszem, de ez nem biztos!
Válaszotokat elöre is köszönöm, és elnézést kérek akkor ha valami hülyeséget írtam, vagy kérdeztem volna! Szép napot mindenkinek
Ejj, ez valóban így kicsit ruganyos helyzet, ahogy írod. Szóval a dolog a 20 ezer Forinttól (ha tényleg csak kb. nagyobb biztosíték kell) a 100 ezerig terjedhet, a szerelő hozzáállása és helyi ítélete alapján.
Regisztrált szerelő kérdése... Ha nem akar lehúzni, akkor megoldja variálás nélkül is.
--------------
A MEE-VET oldalain ezeket lehet találni az Amper bővítés témáról.
A fogyasztásmérő-helyekkel kapcsolatban szükséges meghatározni azok megfelelőségét.
A fogyasztásmérő-helyekről minden esetben azt feltételezzük, hogy a létesítésükkor érvényes és mértékadó szabványoknak megfelelnek !
Ha ez a feltételezés az irányadó, akkor a vizsgálat tárgya az aktuális műszaki állapot.
A műszaki állapot megfelel-e vagy nem ?
A régi mérőhelyek csak abban az esetben maradhatnak meg, ha
- a létesítéskori szabványoknak megfelelnek és a műszaki állapotuk megfelelő - a megfelelőség feltételei: az élet- és vagyonvédelmi szempontok szerinti jó állapot - továbbá a tulajdonos egyéni gazdasági- és egyéb érdeke is szempont!
-----------MEE VET--------------
A meglévő mérőhelyek felújítása, áthelyezése vagy teljesítménybővítése, háztartási méretű kiserőmű csatlakoztatása.
--------alapeset---------
3.11.1.1. TELJESÍTMÉNY (Amper) NÖVELÉS MEGLÉVŐ CSATLAKOZÁSON A közcélú villamosenergia ellátásba bekapcsolt felhasználó többletigénye esetén, az alábbiakat kell figyelembe venni:
Amennyiben a meglévő és az igényelt teljesítmény kielégítésére a csatlakozóvezeték, méretlen vezeték, mért fővezeték alkalmas és a fogyasztásmérő hely kialakítása, valamint annak közvetlen környezete szemrevételezés alapján megfelel a csatlakozás létesítéskor érvényes műszaki, biztonsági követelményeknek és a regisztrált szerelő a kivitelező nyilatkozat alírásával kinyilatkozta, hogy a felhasználói tulajdonú vezetékhálózat megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és műszaki biztonsági követelményeknek,
akkor a többletigény kielégítésének nincs műszaki akadálya.
Megjegyzés: Amennyiben az igényelt teljesítmény a közcélú hálózatról nem biztosítható, akkor hálózatfejlesztésre, hálózat átalakításra lehet szükség, az arra vonatkozó szabályok szerint.
-------alapeset 2---------
3.11.1.2. CSATLAKOZÓVEZETÉK CSERE, TELJESÍTMÉNY (Amper) NÖVELÉS MIATT Ha a 3.11.1.1 pontban meghatározott műszaki feltételek nem teljesülnek, akkor a következők szerint kell eljárni:
Amennyiben az igény kielégítése, a meglévő (hálózati) leágazási pontról biztosítható és a tetőtartó, falitartó, falihorog fővezetékcső, csatlakozó főelosztó alkalmas a nagyobb keresztmetszetű csatlakozóvezeték fogadására és a 3.11.1.1 b-c) pontban meghatározott feltételek teljesülnek,
akkor a csatlakozóvezeték cseréjét követően az igény kielégítésének műszaki feltételi biztosítottak.
Megjegyzés: Földkábeles csatlakozás esetén, a fentieket értelemszerűen kell alkalmazni.
-------pénzesebb eset------
3.11.1.3. FELHASZNÁLÓI VEZETÉKHÁLÓZAT ALKALMASSÁ TÉTELE, TELJESÍTMÉNY (Amper) NÖVELÉS MIATT
Amennyiben az igény kielégítéséhez szükséges 3.11.1.1 és a 3.11.1.2 pontokban meghatározott felhasználói vezetékhálózatra vonatkozó műszaki feltételek nem teljesülnek, akkor
a felhasználó megbízza a regisztrált szerelőt, hogy az igény kielégíthetősége érdekében végezze el a szükséges átalakításokat, beavatkozásokat;
a regisztrált szerelő különösen bonyolult, komplex esetekben jogosult kinyilatkozni, hogy a szükséges beavatkozás meghatározása érdekében, arra jogosult tervező bevonása indokolt;
a regisztrált szerelő az igény és a helyszíni adottságok figyelembe vételével elvégzi a felhasználói vezetékhálózat átalakítását, alkalmassá téve azt a megnövekedett igény kielégítésére, majd ezt követően az átalakítással érintett felhasználó vezetékhálózat megfelelőségéről, kivitelezői nyilatkozatban nyilatkozik.
A fent említettek teljesítését követően, az igény kielégítésének műszaki feltételei a felhasználói vezetékhálózat szempontjából biztosítottak.
---- akár nagyon pézes eset tud lenni----
3.11.2. MÉRŐHELYEK FELÚJÍTÁSA, ÁTHELYEZÉSE, TELJESÍTMÉNYBŐVÍTÉS (Szabványosítás) A meglévő mérőhelyek felújítása, áthelyezése vagy a 3.11.1.3 pontban említett teljesítménybővítés esetén, a mérőhelyet és védőcsövezését ezen alkalmazási segédlet, valamint az MSZ 447:2019 szerint kell kialakítani, átépíteni, továbbá az alábbi esetekben a csatlakozóvezetéket ki kell cserélni kettő vagy-, négyszálfeszítésű NFA2X típusú szigetelt szabadvezetékre:
az igényelt teljesítmény kiszolgálásához nem elegendő a meglévő csatlakozóvezeték keresztmetszete (pl.: feszültségesésre, melegedésre nem megfelelő a keresztmetszet),
a meglévő csupasz tartósodronyos csatlakozóvezeték tartósodronyának keresztmetszete nem éri el a 16 mm2 t, a meglévő csatlakozóvezeték fázisvezetőinek keresztmetszete nem éri el a 10mm2-t,
tetőtartónál, falitartónál, vagy falihorognál a csatlakozóvezeték fázisvezetőiben és PEN vezetőjében kötés van.
Ha a berendezés (tetőtartó, falitartó, fővezeték és annak csövezése, mérőhely) nem teszi lehetővé a csatlakozóvezeték, fővezeték cseréjét, vagy nem felel meg a létesítéskor érvényes műszaki biztonsági követelményeknek, akkor azt át kell alakítani, a fent hivatkozott műszaki és biztonsági követelmények szerint.
Amennyiben teljesülnek az említettek és a regisztrált szerelő a kivitelező nyilatkozat alírásával kinyilatkozta, hogy a felhasználói tulajdonú vezetékhálózat megfelel a vonatkozó jogszabályoknak és műszaki biztonsági követelményeknek,
akkor a többletigény kielégítésének nincs műszaki akadálya.
A regisztrált szerelő által leadott igény alapján, a csatlakozóvezeték cseréjét az elosztói engedélyes szakemberei végzik (amennyiben a tartószerkezet, a fővezeték, valamint a mérőhely valóban megfelel a vonatkozó műszaki biztonsági követelményeknek).
Lehet, hogy magát a megszakítót nem cserélték az óracserekor és az valami régebbi kor terméke. De a lényeg az, hogy csak egy ilyen műanyag cuccon van maga az óra és a kismegszakító is. Nem szabványos óradobozban. Így gondolom a 32A esélytelen, illetve kellene mondjuk 100 ezernyi beruházás nem? Annyit nem ér, csak gondoltam addig kéne bővíteni, amíg az egész társasház betápja bírja. Ha mindenki kikéri akkor lehet lemaradok róla...
"mert attól még én járok vissza időnként ilyen " kitüntetett" helyekre ;-)"
Vagy utánanézel, hogy mely kazánok fejlesztője figyelt oda az ilyesmire is és attól kezdve csak azokal a kazánokkal foglalkozz.
Vagy kideríted, hogy melyik az az 5 forintos alkatrész, ami a hibát okozza, azt mindig lecseréled egy 10 forintosra és attól kezdve te leszek az országban az egyetlen, aki régi társasházakban is tíz perc alatt be tudod üzemelni a közismerten beüzemelhetetlen PorcaMerda típusú olasz kazánokat.
Régebbi társasházaknál sajnos előfordulnak effajta kóbor feszültségek/áramok akár a vízcsöveken, fűtéscsöveken. A lakókra nézve általában nem veszélyesek, csak az oknyomozó szakemberek idegeit károsítják (a lakók). Elég egyetlen villanybojler bekötésénél összecserélni a nullát és a földet és egy 50 lakásos társasház teljes vízvezeték/fűtés csőrendszerén olykor egy pici feszültség jelenik meg. Egy másik lakásban a mosógép dolgozik földelésről a nulla helyett, egy harmadikban a vasaló konnektorában van felcseréve (vagy az egész lakásban eltűnt a nulla, erre az após az egész lakást átkötötte a földre)... Mert ugye "ha nagyapám is elvolt ebben a lakásban FI relé nélkkül, akkor nekem se köll".
Egy lakásban, hogyha így néz ki a villanyóra és környéke ELMŰ területen ("okos" már az is), akkor hiába 10mm2-es alu vezeték a mért fővezeték, a meglévő 25A kapacitás 32A-re bővítése már csak szabvány mérőszekrény, egyebek mellett kivitelezhető? 25-nél van a határ, szabványosításmentes max betápnak nem?
Nos, akkor lerakatsz egy földelő szondát oda a kazán mellé.... ... és bekötteted az EPH hálózatba ott helyben a kazán mellett. Plusz ugyanoda kötöd be a kazán EPH vezetékét is.
Innentől a kazán tutira a helyi "Föld" potenciált látja :-)
A magánvéleménnyel ugyan egyetértek, de elmehetek vele a fenébe, mert attól még én járok vissza időnként ilyen " kitüntetett" helyekre ;-) szellemhibákat kergetve.
"Ami még kérdésem lenne, hogy ha 3 fázisumk van, akkor a H tarifa is 3 fázisú lesz, vagy az 1 fázis?
Illetve a PE szonda lehet közös?"
A kettő független egymástól. Ha egy fázisú H tarifás mérőt kérsz, akkor olyat kapsz, ha három fázisút kérsz, akkor olyat. Elméletileg még olyat is kérhetsz, hogy a normál villanyod legyen egy fázisú és csak a H tarifa három fázisú.
És nem kell minden villanyórához külön földelő szonda, tehát az lehet közös.
"Úgy gondolom, ez már nem kazán szervizes, hanem villanyszerelési probléma. Reális a villanyszerelőtől azt kérni, hogy szüntesse ezt meg?"
Ha a kazán teljes elektronikáját teljesen feszültségmentesíted (kihúzod a konnektorát / kikötöd a betápját) és még akkor is ott van az a szivárgó áram, akkor valóban egy (okosabbik fajta) villanyszerelő lehet képes a jelenség okát megtalálni.
Azt te is meg tudod mérni, hogy ha (feszültségmentesített kazán mellett) ideiglenesen lekötöd a kazán testről az EPH vezetéket, akkor mekkora feszültség különbséget tudsz közöttük mérni. Ne lepődj meg, ha az derül ki, hogy azt a 300 milliampert mindössze 2 voltos feszültség hozza létre.
Magánvéleményem, hogy elmehet a fenébe az a kazán elektronika fejlesztő, aki által tervezett vezérlés megbolondul attól, hogy a kazán test nulla volt helyett 2 voltos feszültségen van. Lehet, hogy a kazán gyártása kb 5 forinttal került volna többe és most az elektronika röhögve működne akár 100 voltos burkolat esetén is :)
A fő kérdés ez volt. Én nem kezdem el kergetni ezt, nem vagyok villanyszerelő. Ez egy lakásfelújítás része, van még villanyszerelő, akit emiatt meg lehet találni, csak azért tettem fel itt a kérdést, mert sok esetben ennél kisebb dologért is keresztben néznek rám...
Nem biztos, hogy ez az áram az Ő FI reléjén át keletkezik, de ha van FI és nem megy le, a teszt gomb szerint működik, de pl. van vezérelt, vagy GEO/H vagy mifene tarifás mérő ahol pl. nincs akkor lehet szűkíteni vagy elkezdeni a szomszédok felé nézelődni.
Nem azt feltételezem, hogy a kazánnal van a gond, hanem azt, hogy ez gond a kazánnak. Lehet, hogy nincs összefüggés, ezt nagyon nehéz kazán oldalról látni. Csak azért feltételezem, mert egy roppant érzékeny, elektronikus vezérlésű gázszelepes készülék olyan ionizációs elektródával, aminek az alaplap impulzus üzemben nézi a jelét és nemcsak lángőrnek, hanem modulációhoz is használja. Elvileg a védővezető a vezérlő referencia pontja. Nem tudom, van-e realitása megtalálni-megszüntetni ilyen szivárgó áramot.
egy gázkazán beüzemelése közben ütköztem furcsa hibákba, amelyek vezérlő panel hibának tűntek, ugyanakkor a (frissen kiépített 10 mm2 keresztmetszetű sodrott réz) EPH védővezetőn 326 mA szivárgó áramot mérek (nem fix, ingadozik - van megfelelő lakatfogóm, ami ennél sokkal kisebb áramot is mér).
Úgy gondolom, ez már nem kazán szervizes, hanem villanyszerelési probléma. Reális a villanyszerelőtől azt kérni, hogy szüntesse ezt meg?
Érdekes, abból dolgoznak ami raktáron van? Nálunk elég sok mérőhely átépítés volt az utcában és mindenhová 25-öst tettek függetlenül attól mekkora teljesítményt vételezett.
A 16-os Al légkábel elvileg elbír többet is ha melegedésre méretezed, feszültségesésre méretezésnél tudni kellene a távolságot és a szolgáltatói előírást.
A szolgáltató -szerintem- nem a vezeték melegedésére méretez hanem feszültségesésre, hogy a saját oldalán minél kisebb legyen a veszteség.
1, túl sok fogyasztó van arra a körre kötve, ezért forralóval eléri 10A-ert és lecsap (össz 2300W felett, pl mosógép + elektromos sütő + mikró együtt menve már sok)
2, forraló/aljzat (időszakos) zárlatos, ezért néha eléri 10A-ert és lecsap
3, ez igen valószínűtlen: régi biztosíték amin sok állandó nagy áram megy át (pl elektromos sütő) "kilágyul" és kisebb értéknél is lecsap.
Kizárólag ha 1)-es az ok, akkor lehet 16A-esre cserélni.
Minden más esetben utána kell járni a hiba okának.
Amúgy összesen 3 biztosíték/áramkör (és 0 FI relé) egy lakásra ... nem erőltette meg magát aki csinálta :(
- Akkor kell, ha új vagy jelentős részben átépített saját hálózat. -
Pontosan. Csak az eszmecsere arról szólt, hogy most létesült építkezési mérőnél mi kell. És egy most installált építkezési mérőnél nem nagyon lehet azt mondani, hogy a hálózata régi. :D
Amellett építkezési méréshez még külön is kötelező.
Lehet teljesen szabványos, de valahogy nekem egyik sem ajánlotta fel hogy megmarad a haszonkulcsa, de leigazolja nekem hogy a villanyóra szekrénytől fél méterre lévő fára szögelt vízmentes dobozban lévő csoki szabványos főelosztó..
Ehelyett 50000 alatt nem, nem úszod meg azt a szabványos főelosztót ami feltétele a villanyóra felszereléséhez..
Pláne mikor mondvacsinált okokkal még a mérőhelyet kiépítő regisztrált szerelő munkáját is visszadobják.
Aztán ha panaszkodni mer az ember akkor a legjobb esetben is direkt szánt szándékkal a sor végére teszik. A szolgáltató mutogat a regisztrált szerelőre hogy csak ő rajta keresztül csak ő csinálhat bármit, csak ő mond árat csak őt kell megkeresni satöbbi, reg szerelő meg mutogat a szolgáltatóra. Fogyasztóvédelem meg azt se tudják hogy eszik e vagy isszák az egészet... Na meg persze közben évekig nem lesz áramod..
Hát, bocs, lusta vagyok belépni a szabványkönyvtárba, és ellenőrizni, hogy pont most pont mi a szöveg, de 20 éve ez volt:
Az épület tetőszerkezetére szerelt tartószerkezet (tetőtartó) esetén, ha a tartószerkezet eredő csúcshúzása a 3 kN-t és a felső rögzítőbefogás feletti szabad hossza az 1,5 m-t meghaladja, akkor a tartószerkezetet ki kell horgonyozni.
Ma ezt nem szeretjük, de azért bocs, ez szabályos volt. Mégtán ma is az, de a hálózatra csatlakozási szabványban volt ez a rajz:
Itt az alján a bal oldalt kell nézni, hogy a cső a padláson a padlózatban megy. Az EON sem talál egy normális szakembert nyilatkozni a saját elképzeléseiről...
Adott volt egy 70+ éves ház kókányolt hálózata. Még csak földelőszondája sem volt. Az oszlopról lejövő méretlen kábelt a mai napig nem tudom hogy merre ment a padláson. Benne van a sárpadlóban.
Az EON-os világosan megmondta hogy ezt le kellene kötniük a hálózatról mert életveszélyes így.
Nem "kacsintgatott" hogy megoldható...stb.
Gondolom úgy döntött hogy azt hogy csak leköti, és egy regisztrált szerelő rendbehozza még vállaható...
Szerintem: minimum egy kismegszakító IS kell a vezeték végére rakott "első mért elosztó"-ba. Más nem feltétlenül.
----
HA némi "maszekolás" kikönyörgése a cél...
Akkor az előkészített vezeték szabványos legyen (kereszmetszet, anyag, kivitel). Illetve a mérő felőli végén illik már előre érvéghüvelyezni is az előírás szerintire.
Így olykor megesik, hogy némi kávéköltség ellenében, megoldódik ezaz mellékesen-maszekban... Van, hogy csak simán szívességből is inkább. mert akkor nem lehet mondogatni, hogy "dehát fizettem érte" és reklamálni).
A tapasztalatok szerint akkor van ilyesmire esély, ha első ránézésre TUTIRA átlátható!!!, hogy nem lehet baj belőle. Úgy nagyjából 3-ból 2X megoldódik külön plomba bontás nélkül is, ha már ott vannak valamiért, pl. mérőcsere, hiba bejelentés, akármi miatt. (legalábbis a saját statisztikám szerint)
- Az volt a hozzászólásom lényege, hogy aki ilyen esetre minimálisan kötelezően egy kész szerelt elosztó dobozt vizionál FI relével és kismegszakítóval, az nem ismeri a szabványt (vagy látta a szabványban a "főelosztó"-val kapcsolatos részt, de nem tud értően olvasni :) -
Nos, a fogyasztói berendezésre nézve nem az. A szolgáltató teljesítménykoráltozásnak rakja fel. Nem mér hurokimpedanciát, földelési ellenállást, satöbbi, hogy ezek függvényében adódó nagyságút rakjon oda.
"Mitől elosztó egy elosztó? HA CSAK elágazik benne a vezeték akkor már az?"
Ne keverd az általánosan használt "elosztó" kifejezést, az "elosztó"-nak nevezet termékeket és hogy a szabvány mit nevez "főelosztó"-nak.
A szabványban a "főelosztó"-ságnak nem kötelező eleme az elágazás. Tehát a villanyóra utáni első fővezeték megszakítási pont (ami lehet akár egyszerű csoki is) HIVATALOSAN/JOGILAG akkor is "főelosztó", ha nincs ott semmi elágazás, sőt már akkor is, ha még semmi vezeték nem megy onnan tovább.
"A plombált megszakító az nem hibavédelem?"
Azt akarod kihozni ebből, hogy ha egy túláramvédelmi eszköz plombált dobozban van, akkor azt tilos túláramvédelemnek tekinteni?
> amikor a szakember nem ismeri rendesen a saját szakmájára vonatkozó szabványokat
Te melyik kategóriába tartozol ? Saját bevallásod szerint se költesz egy fillért sem a kiscsilliárdos óradíjadból szabványra, ennek ellenére mégis osztod az észt.
"kell a villamos berendezéshez túláramvédelem, hibavédelem, satöbbi?"
Az volt a bejegyzésem célja, hogy MI AZ A MINIMUM, ami láttán az áramszolgáltató embere már nem fogja megtagadni azt, hogy a villanyórába bekösse. Persze, hogy kell még földelőszonda is meg túláramvédelem, FI relé stb, de ezeket akár később is meg tudja csinálni akár egy mezei villanyszerelő is.
Az volt a hozzászólásom lényege, hogy aki ilyen esetre minimálisan kötelezően egy kész szerelt elosztó dobozt vizionál FI relével és kismegszakítóval, az nem ismeri a szabványt (vagy látta a szabványban a "főelosztó"-val kapcsolatos részt, de nem tud értően olvasni :)
Hogy lenne szabványos. No de te még annyit sem tudsz, hogy kell a villamos berendezéshez túláramvédelem, hibavédelem, satöbbi? Az meg nincs üres dobozban.
"Az "okosba" kifejezés nem mindig takar szabály, vagy szabvány be nem tartását. "
Van rengeteg olyan eset is, amikor a szakember nem ismeri rendesen a saját szakmájára vonatkozó szabványokat és "okosba" (szívességből/aggódva) csinál meg valamit, amit amúgy nem tilt semmi a világon :)
Ezért is jó lenne, ha a villanyszerelők ingyenesen férhetnének hozzá a rájuk vonatkozó szabványokhoz.
"Az előírás azt is rögzíti hogy az a kijövő kábel mibe van belekötve. FI relé védőföld"
Ez a laikusok egyik tipikus tévedése (amit egyes pénzéhes villanyszerelők táplálnak ;). A villanyórából kijövő vezetékek mehetnek akár egy 1000 forintos műanyag kötődobozba, amiben nincs más, mint 2 darab komolyabb (pl.fővezetéki) csoki. A szóba jöhető lehetőségek közül ez a legegyszerűbb/legolcsóbb, ám teljesen szabványos megoldás.
"Az ilyen " adok egy huszast csináljuk meg okosba" dolgot soha nem alkalmaznám..."
Az "okosba" kifejezés nem mindig takar szabály, vagy szabvány be nem tartását. Sok esetben egyiket sem a kettőből. Persze egy laikust egy szakember könnyen becsap azzal, hogy elhiteti bele, hogy ő most éppen szabályt szeg, ha ezzel extra pénzt tud kicsalni belőle, pl kacsingatva csinál olyan "extra szívességet", ami valójában nemhogy nem szabálytalan de talán még hivatalosan fel is van sorolva munkaköri kötelességei között ;)
"Inkább szeretnék én is olyan országban élni, ahol legalább egy picivel több jut a józan észnek, mint a korrupciónak."
A következő hsz.-edben korrupcióra szólítod fel a kérdezőt:
"ha véletlenül elejtesz mellettük 20e Ft-ot, akkor (nem hivatalosan, 10 perc alatt) fel tudtak volna szerelni a villanyóra mellé egy kis műanyag dobozt 2-3 db csokival és összekötni a villanyórával"
Neked ez nem jelent problémát, nem érzed mi baja van ezzel másnak.
"Amúgy próbálkoztam hogy kössenek rá egy kétméteres kábelt, de nem mentek bele."
Előírások rögzítik, hogy egy villanyórából milyen típusú és vastagságú vezeték jöhet ki (pl alapesetben 10 mm2 keresztmetszetű MKH vezetékek), tehát hiába mutogatsz neki egy 0.5 mm2-es saárga kínai hosszabbítót :)
Ezért okos dolog, ha egy szakember készíti elő a "terepet" az áramszolgáltató/regisztrált szerelő megérkezése ELŐTT. Mert akkor esetedben előre oda van készítve (sőt, részben össze/felis van szerelve) a megfelelő anyag, ami az áramszolgáltató embere számára a szívességet másfél óra helyett másfél percre csökkenti :)
Jelentsd be a szolgáltatónak ÍRÁSBAN és legyen erről valami visszaigazolásod, hogy te szóltál.
Sokan csak röhögnek azon, hogy "a hülyék elfelejtették leplombálni", aztán 10 év múlva garnitúra/főnök/szabály váltás a szolgáltatónál, ellenőrzik az órádat és megpróbálnak kiszámlázni neked egy millió forintnyi áramlopást, akkor kevésbé leszel vidám :)
"Amúgy próbálkoztam hogy kössenek rá egy kétméteres kábelt, de nem mentek bele."
Nem kötelességük (sőt, elvileg nem is szabadna nekik).
Szívességet tenni meg ezer ok miatt nem tudtak/akartak, az is lehet, hogy csak egyszerűen nem volt náluk megfelelő anyag, villanyszerelő bótba elszaladni viszont idejük nem volt (a z aznap elvégzett feladatok felsorolásában egy villanyóra bevizsgálása lehet a szokásosnál tíz perccel több, de másfél órával több már nem).
A szerelő lejelentette, közben ugye covid lezárások (Április) közben be lett jelentve az amperbővítés.
Július 1-re kötötték be az új mérőt és már csak azt plombálták.
Addig nyitva volt.....
Amúgy próbálkoztam hogy kössenek rá egy kétméteres kábelt, de nem mentek bele. Különben is örültem hogy nem dobták le az oszlopról a kábelt. Hivatalosan azt kellett volna csinálniuk.
Amúgy már nem lehet summantani, mivel mindent a legapróbb részletekig dokumentálniuk kell fotókkal. Annyi fért bele hogy a jegyzőkönyvbe valami vezeték beégés javítást írtak. Így nem kellett fizetni kiszállást....
Szerencsés esetben elképzelhető, hogy ha véletlenül elejtesz mellettük 20e Ft-ot, akkor (nem hivatalosan, 10 perc alatt) fel tudtak volna szerelni a villanyóra mellé egy kis műanyag dobozt 2-3 db csokival és összekötni a villanyórával. És akkor nem kellett volna utánuk még regisztrált szerelőt is hívni, majd újra az áramszolgáltatót, hogy zárja le a plombákat, mert a kis doboz után már be tudta volna fejezni a házat egy mezei villanyszerelő is.
- áramszolgáltató emberének miért nincs engedélye plombát bontani? -
Tehát van.
- még sincs joga megjavítani -
Így van, nincs. Az egy szolgáltatás, ami felelősséggel jár, és ezt a felelősséget úgy 60 év óta a szolgáltató nem kívánja vállalni. Amellett lehet, hogy az alapítólevelében sincs ilyen felsorolva. Engedélyt szolgáltatásra kapott (ha a modern viszonyokat nézzük, nem a pártállami hivatalt), de alighanem nem kért épületvillamossági szerelésre.
Az Eonosok felbontották a plombát kikötötték az életveszélyes kábelt majd visszaplombálták az órát. Ők ennél többet nem tehettek. Igazság szerint le kellett volna kötniük az oszlopról. Ki vállalta volna a felelősséget ha leég a ház?
Ők csak a mérőóráig jogosultak hozzányúlni.
A regisztrált szerelő kijött felszerelt egy dobozt, FI relével, kismegszakítóval, levert egy földelést, és bekötötte a mérőbe az egészet.
Aztán arra egy négyes elosztó lett rákötve és hosszabbítókon ment az áram amíg kész nem lett az új hálózat a házban.
Már sokadjára olvasok ilyesmit, és nem tudok napirendre térni felette:
Ki kellett hívni az áramszolgáltató embereit.
...
és hívjak egy plombabontási engedéllyel rendelkező szerelőt
Az áramszolgáltató emberének miért nincs engedélye plombát bontani? Pont neki? Manapság, amikor az áram szinte létszükséglet (főleg télen, amikor minden korszerű fűtési mód áramot igényel, de nyáron is a hűtő/fagyasztók miatt), hogy néz már az ki, hogy ott a szolgáltató szakembere, látja mi a probléma, még sincs joga megjavítani, hanem kajtassak még pluszba másik szerelőt, aki majd franc tudja mennyi idő múlva tud kijönni...
Nálunk gázzal volt ilyesmi sztori, a mérőcserét végző szakik találtak valami problémát a kinti csatlakozásnál, de ők nem nyúlhattak hozzá, hanem Pestről hívtak szirénás szerelőt. Sajna a részleteket nem tudom és nem is nagyon értettem, mert nem voltam itthon, de azon is ki voltam kicsit akadva, főleg hogy 3Xezret is kiszámláztak a műveletre. A gáznál nem érvényes az, hogy az óra előtti rész a szolgáltatóé?
Én azt nem értettem hogy aki annyira ért az elektromossághoz hogy tudja melyik vezetékre kell kötni a dobozban annak nem adja ki az esze hogy ez a kábel erre alkalmatlan. Nem tudott lopni valahonnan 5 méter elektromos kábelt?
Mondjuk nem tudom hogyha leég a ház emiatt, elővették volna azt aki már pár éve az óracserénél ezt a kábelt visszakötötte az új órába és leplombálta.
Amúgy itt nagyon korrekt EON szerelők voltak. Ennél az incidensnél is, meg amikor az új mérőhelyet a 3x16 ampert bekötötték.
Még a szomszéd vezetékét is megigazították az oszlopon.
A tv szerelőnk a kékes tévénkre csinált távkapcsolót. kb 6 méter 0,6 vagy 0,8 as vékonyszigetelésű összetekert vezeték a végén egy bakelit nyomógombos kapcsolóval. Természetesen 220 volttal. kb 10 évesen szétszedtem meg is rázott ahogy kell. Szerencsém volt.....
A megpatkolt bizti alap volt hogy bírja a hegesztőt.. :) Nem én, hanem apámék..
Ez régen így volt, egyesek a saját cégüknek tekintették az áramszolgáltatót. De ez ugye nem a szolgáltatót minősíti, hanem azt a pár embert, aki egyrészt saját hitbizományának tekintette a környéket, másrészt bármi emberi és szakmai aljasságra képes volt. Sokakat elkapott a gépszíj régen, elvakultak a lehetőségektől, ha óvatosan csak kiegészítették volna a fizetést, akkor nyugdíjig űzhették volna az ipart, de a túlzásokba azért néhányan belebuktak. Itt is lehetett volna azt csinálni, mint amit én láttam, mért fővezetéknek, négy szürke kétésfeles volt összeforrasztva a két végén egy fázisnak, és így még az is teljesült, hogy megvolt a szabályos 10 mm2. :)
Jelen esetben még az is lehet, hogy tényleg annyira tudatlan volt a szakmához, hogy neki nem hiányzott a fogyasztói elosztótábla fogalma...
Olyan is volt, hogy a nyolcvanasokban egy kuncsaftnál mondtam, hogy elindítanám én ezt a kapcsolóórát, mire közölte, hogy ha akarom, indítsam, de majd holnap szól a Jóskának, az megállítja megint... :D
Vásároltunk egy családi házat, amit kb 10 éve nem laktak. Amúgy rendben volt a ház csak fürdőszobát kellet csinálni, meszelni, meg lamináltat lerakni hogy gyorsan be tudjunk költözni.
Persze millió dolgot fel kell újítani, szép lassan csináljuk is.
Szép lassan költöztünk, újítottunk....stb Egyre több elektromos cucc került a házba. Elkezdett a mikro szarakodni.
Aztán belenéztem az egyik dobozba és ott megláttam egy olyan kábelt (lásd lentebb ) amit úgy gondoltam akárhova megy semmi keresnivalója nincs egy elektromos kötődobozban. Kivágtam, és ezzel a házban meg is szűnt az áram.
Előbb hívtam egy sima villanyszerelőt, sehol nem találtuk az áramot. Még ezen a kivágott kábelen sem.
Mivel a háznak nem volt saját kismegszakítója, csak a leplombált EON megszakító (ahonnan továbbmenő dobozt sehol nem találtunk)
Ki kellett hívni az áramszolgáltató embereit.
Amikor leszedték a plombát és a bakelit lapot a mérővel csak annyit mondtak...
Azt a k...va....
A mérőóra mért kábel helyére a lenti kábel volt bekötve.
Fekete-fehér a nulla, a színes a fázis. :) 3x4-es 0,6-os telefonkábel (ezt felismerem mert ez a szakmám)
Majd eltünt a falban. Erről ment az egész ház. Szerencsére rendesek voltak nem dobták le az oszlopról a kábelt.
Megegyeztünk hogy lekötik az óránál, és hívjak egy plombabontási engedéllyel rendelkező szerelőt. Mindez húsvét előtt, a nagy covid lezárások idején :)
Szerencsére egy hétig voltunk csak áram nélkül. 90000 ft-ért csináltak egy biztonságos FI relés dobozt.
A Mérőóra új volt, tehát pár éve amikor cserélték, a szolgáltató embere kötötte be majd plombálta.
Ha nem lett volna sürgős biztos utána megyek, mert le is éghetett volna a ház..
A szerelő azt mondta a mérőcseréket általában alvállalkozók csinálták.
Pont azért nem akartam terhelni tovább a topikot, mert gyakorlatilag pár perc alatt megjött a mentő ötlet. Szerintem a csőgörénnyel menni fog.
Amúgy kb 15 cm vastag a hab, nem megközelíthető. A vezeték be van lógatva egy ponton a lakásba, iránya nagyjából látszik (illetve tudom, hol hozták fel).
Jobb lenne,, ha lerajzolnád, vagy sokkal részletesebben leírnád, mert ennyi szövegnek lehet kb 10 különböző megfejtése. Ha egyértelmű lenne a dolog, akkor kapnál egy rakás használható tanácsot, így viszont a sokadik UTÓLAGOS módosításod és kiegészítő információd miatt a neked segíteni próbálók bele fognak fáradni az örökös újratervezésbe.
Csak három a számos kérdésből, amit homályban hagytál:
- a szigetelő hab vastagsága?
- a hab felett 5 centivel van egy (pl.beton)mennyezet, vagy 5 méter padlástér, ahol felülről oda is tudsz menni?
- a meglévő vezeték rá van dobva a hab tetejére, vagy annak idején csak le lett dobva a mennyezetre és rá lett fújva a hab (tehát nem is tudod a PONTOS helyét)?
Volt itthon 40-es csavarom (a másik oldalon ennyi kellett), azzal ott sikerült, de ugye amíg be nem dugtam teljesen, csak ferdén ment, át is lukasztottam a szigetelést felül, süvített be a mínusz :P Persze orvosolható csak ezúttal szeretném kultúráltabban.
Hogy oldanátok meg egy spotlámpa kábelezését, ha az álmennyezetre közben szigetelőhabot fújtak felülről?
Kb 80 cm-es szakasz, a túlsó végén van jelenleg vezeték. Csak a vezeték felőli szakasznál van ilyen probléma, a nyilás körül "üreges". Van-é valami célszerszám amivel egy 68-as likon be lehet nyúlni ilyen hosszban és átdöfni a szigetelést.
Nyilván előtte kellett volna bekábelezni, de ez már nem így történt.
Abban igaza volt a szerelőnek, hogy Az összekötés elmaradása már 20 éve sem volt okés! Sőt már 30 éve sem amikor ez enyém készült....
A meglévő (közös)földelésnek az "utcáról" beérkező csatlakozó-elosztónál 10 Ohm alatt kell lennie. Ezt egy ÉV (érintés védelmi célú) méréssel lehet ellenőrizni.
-----
Mondjuk magamnak egy FI relét (ÁVK RCD) is berakatnék a saját főelosztómba. HA most nincs >> életvédelmi célból.
Megfontolnám egy saját földelő szonda lerakását is, ha mód van rá. A saját főelosztómba direktben bekötve.
Dehogynem, meg is köszöntem, az egyik lakást áramtalanítottuk is már, a másik még nem jött haza. Közben egy barátommal beszélgettem, aki azt mondta, hogy ő ilyen esetben az elműs hibaelhárítót hívta, mert azoknak joguk van azt is megnézni, ami plombált, így legalább kiderülhet, hogy a földelés rendben van-e, ami szintén esélyes volt, hogy hibás. Betelefonáltam, fél óra múlva itt voltak és megállapították a hibát. Ugyan meg nem oldották, de legaláb ingyen.:) Így nem mentem a harmadikhot már áramtalanítani. Természetesen nem téged minősítettelek az előbbi megjegyzésemben.
Köszönöm, de meg tudom magam védeni, ha kell. Tudod sok fóruban vagyok jelen segítő, vagy tanuló szándékkal, de ilyen mocsok helyet még nem láttam. Ennyi önelégült, észjátszó, képmutató, okoskodó seggfejjel még egy helyen nem volt dolgom, tisztelet a hozzád hasonló kivételnek. Van egy problémám, keresem a megoldást, erre úgy állítanak be ismeretlenül, mintha egy ittas gázoló szintű felelőtlen f@sz lennék. Mint írtam, én voltam az építtető! A villanyszerelés az akkori kor szabályainak megfelelően lett kialakítva, egy mások által jónak gondolt szerelő által, meg jött egy engedélyes is, aki ugye elvégezte azt, amit ma szarnak neveztek. 20 éve minden működik, nem kap a hálózatom nagyobb terhelést, a fogyasztásom 20 éve kb. állandó, így nem gondoltam, hogy ezt nekem vizsgáltani kellene. De a felvetés után körbekérdeztem az ismerőseimet, senki nem csináltat a házában érintésvédelmi mérést. A többség nem is hallott még ilyenről. De a házamban a másik két tulajdonos sem. A kéményemet évente kétszer ellenőrzöm, a kazán évente ki van pucolva, de pl, a gáz- vagy vízcsöveket se szoktuk nyomáspróbázni 5 évente, csak akkor foglalkozunk velük, ha kell.
Szóval nagy tisztelettel: aki segíteni próbált, annak köszönöm, ti többiek meg annyit se értek, hogy folytassam.
Akárhány földelőd lehet pluszban :-) DE annak, ami fő földelő vezetővel van bekötve illik működnie!
Az új(ak) bekötésnél arra kell figyelni, hogy - ne alakíts ki zárt vezeték hurkot (földhurok) a PE vezetőkből a hálózatodban, az nem vezet jóra - kellően vastag PE vezető legyen alkalmazva
Az ellenállás mérés folyamata hogy megy pontosan? Kell hozzá valami spéci műszer, vagy sima műszerrel is meg lehet oldani?
Illetve nekem az lenne még a kérdésem, hogy ha azt sem tudom, hol van a földszondám, akkor mekkora probléma az, hogy ha leverek (még) egyet, és a lakáson belül rákötöm a zöld sárgát?
Egyszer hozzájutottam a lehetőséghez, és városom lapjába írtam egy cikket ezekről a villamos biztonságtechnikai felülvizsgálatokról. Amiről tudok reakcióról az az volt, hogy a fiamnak mondta a tornatanára, hogy ha mindenkinek annyi pénze volna, ahogy apád elképzeli... Visszaüzentem, hogy az én áraimmal ez mennyi költséget jelentene évente. Erre azt mondta a srácnak, hogy ő ezt nem hiszi el. :D Ilyen hülye az átlag ingatlantulajdonos. :D
Mivel ezek elmű-s szakik voltak, nem akartak elmélyülni a dologban, azt mondták, hogy a szondából feljövő vezeték sem elég vastag, meg a szonda is korrodált lehet, ezért valószínűleg cserélni kell mindkettőt, de hívjak egy engedélyest, az majd megoldja. Ami nem tetszett, hogy szerintük, amit a plombált dobozban találtak, az ugye szar, meg a villanyszerelő hanyag munkát végzett, de ugye aki abban a dobozban mindent rendben talált, majd lezárt, az is egy engedélyes villanyász volt. Amikor ezt felvetettem nekik az volt a válasz, hogy 20 éve még ez így rendben volt, de ha én csináltatnék 5 évente egy érintésvédelmi vizsgálatot, ahogy kellene, akkor a szerelők felhívták volna a figyelmemet a szükséges változtásokra. Nos...., én még nem találkoztam olyan emberrel, aki 5 évente érintésvédelmi felülvizsgálatot csináltatna a magán házában. Ezek azok a dolgok, amiért nem szeretek idegen szerelőket látni a házamban, inkább tanulok. Most megint keressek valami remek szakembert, aki mindent megcsinál "szabályosan", lehuzza a gatyánkat, aztán bármit is zár a szekrénybe, arra majd pár év múlva valaki közli, hogy ez így veszélyes, szabálytalan.
Továbbá javasolt a saját részeden ellenőrizni, hogy
A beérkező fémes csövek (víz, gáz) és egyéb vezetékek pl. internet a házba lépésülnél minél közelebb "földelve"=védővezetékezve vannak-e? Vagy valahol máshol a házban....
A fémes fűtéscső és társai szintén a kazánnál vagy valahol.
Nekem is eszembe jutott, mivel a leválsztott föld, meg a nulla között is volt 24v, így inkább nem keresgéltem tovább, kihívtam az elmű-s szerelőket, akik megállapították, hogy a szomszédom falán lévő plombált dobozban nincs összekötve a fold a nullával, amit 20 éve, amikor ez épült még nem kellett, illetve lehet hogy a földelőszondát is cserélni kell. Ők is mértek 24v feszültséget a nulla és a föld között. Szóval hívunk a szomszéddal egy engedélyes szerelőt, aki majd megoldja a hiányosságokat. Köszönöm a segítséget mindenkinek!
Ha kikötöd a te saját 3 érkező vezetéked a saját főelosztódban (fázis,nulla,védővezeték). Azaz teljesen leválasztod a házrészed a közös részekről. (óvatosan!!! erősen rázhat is az élő fázis miatt)
Akkor mi a helyzet....
1. A hozzád beérkező védővezetővel és nullával? azonos a feszültségük a fázishoz képest mérve ? illetve nulla a nullavezető-védővezető között? (óvatosan!!! erősen rázhat is az élő fázis miatt)
2. A saját részeden lévő csappal és védővezetővel? Akkor is ráznak illetve feszültség mérhető? (óvatosan!!! erősen rázhat is)
3. Csak a beérkező védővezetőt visszakötve változik a helyzet? A beérkező nullvazetőt is visszakötve változik a helyzet?
Ha a közös szakaszon szar a védővezető/van probléma és az áramtalanítás során azt tapasztalod, hogy megoldódott akkor feleslegesen fogod a szomszédot/szomszédokat vegzálni!
Köszönöm, el is kezdtem az egyeztetlést, persze most mindenki home-office-ban van így eltart pár órát mire engedik. Első körben, kérek egy áramtalanítást külön-külön, közben mérek itthon, aztán meglátjuk. Itthon már túl vagyok az összes földelt eszközöm áramtalanításán, no meg a teljes áramtalanításon, így én is a szomszédokra tudok csak gondolni. Mindegy, estére vagy lesz felelős, vagy jön egy villanyász.
Az a helyzet, hogy gáz és villanyszerelés témában én csak akkor adok tanácsot ha szakemberrel beszélek, a kérdésedből lejött, hogy Te nem az vagy. Mivel könnyen lehet, hogy közös részen van a hiba és a beavatkozásod a szomszédaid életét is veszélyeztetheti így bármennyire is csalódás számodra én nem biztatlak arra, hogy önállóan kezdj bele a hibakeresésbe, elhárításba.
Ha állandóan lehet mérni, akkor egyszerű a felderítés első lépcsője, megbeszéled a másik kettővel, és egy családtagod átmegy, s lekapcsolja náluk egyenként a mérőt egy fél percre.
Az én tippem az, hogy az egyik szomszédnál elkötöttek valamit, és a földelésen át záródik egy készülék áramköre. Vagy meghibásodás miatt. Volt pont ilyen eset életemben, én voltam a harmadik a helyszínen, csak mivel barátjuk voltam, nem szabadultam, végig kellett nézni mindent a szomszédban, és a végén felfedeztük, hogy a bojlernél a védővezető hozzáért a nulla egyik sarujához. Csak az a saru meg felmondta épp a szolgálatot, melegedett, leolvasztotta a szigetelést a védővezetőről, és így a fele áram azon át ment.
De mondjuk földelési ellenállást ilyen módszerrel nem fogsz mérni :-)
De ha annyira kíváncsi vagy, akkor méregesd végig a fázis és a föld között a feszültségeket. Ha a fázis - nulla közöttihez képest mondjuk 2 voltnál nagyobb az eltérés, akkor go to villanyszerelő. És szerintem itt ne egy átlag villanyszerelőt keress, hanem érintésvédelmi témákban otthonosan mozgót. És ne kérdezd meg, hogy azt hogy lehet megállapítani.
Ha jónak tűnik ezen egyszerű mérés alapján a földelésed az sajnos még nem jelenti azt, hogy tényleg jó is. Ezzel azt tudod megállapítani, ha ordas nagy hiba van. Mert pl terheléssel még nem mértük meg (ami ha jól értem tulajdonképpen a földelési ellenállás, de majd aki ért hozzá, az kijavít).
Én a fázis-földeket végigmérném, már ha konyítasz hozzá valamit. Azonban arra vigyázz, hogy a multiméter tüskéinél először a földeléshez érints, mert ha akkor még babrálsz és féletlenül megérinted a másikat, akkor nem halsz meg. Fordított esetben van rá esélyed.
De a végén úgy is villanyszerelőt kell hívj. Ha halottas kocsit nem akarsz, akkor minél hamarabb!!!
Megjegyzés: nekünk az általános iskolában egy ideig feszültség volt az egyik ereszcsatorna és a tőle kb 2 méterre lévő fémlétra között, ami a tetőre vezetett. Azt játszottuk annak idején, hogy körbeálltunk és amikor zárult a kör, az utolsó kéz is összeért, jól megrázott mindnyájunkat az áram. Aztán egyszer ez megszűnt, valszeg megjavították. Akkor jó játék volt, de felnőtt fejjel örülök, hogy nem haltunk meg...
Emlékeim szerint a három lakásnak van egy, a középsőnél jön be minden. Majd átszaladok megnézni. Nekem nincs külön szondám leütve. Nekem a falon kívül van egy mérőm, bent meg az elosztó. Három vastag alu vezték/fázis, nulla, föld/ bejön egy lukon, bele a sínekbe, illetve a megszakítóba, aztán onnan megy sok felé minden.
Nekem is ez lenne a logikus, mert, ha csíp, akkor ugye én földeltem le, ami egy védőföld esetén érdekes. De ha a védőföld szakadt, akkor miért van a fázis és föld között feszültség? Vagy akkor van földem, csak nem elég "erős"? Van erre valami mérési módszer? Mármint a védőföld minőségének mérésére? Mert a multiméter itt már szerintem nem elgendő. Mondjuk kössem ki az elosztóból az alu földet, aztán tegyek rá és a fázisra egy próbalámpát, aztán ha ég, egyesével teszteljem az összes kört?
"ha megfogom a földelésemet bárhol, hasonló rázós élményem lesz, szintén lenyomott óránál."
Hibás a földelőszondád vagy a védővezeték hálózatod valahol.
Szakadás van benne és ezért nincs meg a FÉMES vezetés a földelőszondáig >> anya"Föld"-ig.
A hiba nálad is lehet...
Avagy azt az okot kell megtalálni ami miatt a védővezető és földelőszonda között nem ~NULLA a potenciál különbség! Mert hibátalan védővezető hálózat és működő földelőszonda esetén nem rázhat a védővezető, ha magában fogod meg.
---
Van saját földelő szondád + főföldelő vezetéked bekötve a saját főelosztódban/mérőhelyen?
Köszönöm neked is a választ! Köztem és a csap között: kb.: 20v . A föld és a nulla között meg 25v. Ez egy 20 éves, hármas sorház, mi voltunk az építtetők. Nem hiszem, hogy bárki a vízre földelt volna azóta. Ráadásul víz mindenütt forrasztott réz csövekben megy, nem cserélték műanyagra. Ha nem tudom megoldani, nyilván villanyszerelő lesz a vége, de naivan úgy gondoltam, hogy egy ilyen fórumban ellátnak pl. méréstechnikai tippekkel, keresési módszerekkel, ahogy én is el szoktam látni tanácsokkal másokat pl. az asztalos fórumban, vagy más hozzám közel álló témában. Szóval a "Hívj egy villanyszerelőt!" az nem éppen az a tanács, amiért ide írtam.:) Persze értem én, hogy ebbe bele is lehet halni, de más is megtanulta valahogy. Mivel én egy olyan ember vagyok, aki inkább megtanul bármit, csak ne kelljen idegen szakembert a házba engedni, így olvasok, tanulok, aztán ha nem találom a megoldást, akkor megteszem, amihez most még mincs kedvem.:)
Közted és a csap közt mekkora feszültséget tudsz mérni?
Nyilván ne mutatós műszerrel mérd, modern digitális multiméterből bármelyik megfelel.
Szokásos dolog lehet, a "vízcsőre földeltek", hagyományos stílusban félreértelmezve az EPH-t, majd valahol meglehet kicserélték a vízvezetéket műanyagra.
Ilyenkor még hiba sem kell, az összes készülék zavarszűrője "szivárog" annyit, hogy érezhető érintési feszültség legyen a csöveken.
A védővezető nálad is a vízcsőre lehet kötve kizárólag, azért érzed azt is.
Az összes próbálgatásnál jobb lenne kihívni egy villanyszerelőt, ....mert egy dolog ,hogy most bizserget-e a csap, de ha tényleges hiba lesz és feszültség alá kerülnek a földelések, ott életveszélyes helyzet áll elő.
Gyakorlat...
