Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Ami a nagysággal való kezdést illeti én is ezen a nyomon indultam el.
De a továbbiakkal azért van egy kis probléma. Tudniillik az ábrán egy veréb- vagy énekesmadár-alkatú látható, de hát vannak ugye a ragadozók, a vízimadarak, szóval érdekes az ötlet, de nekem egy kicsit furcsa volna, ha mondjuk látok egy szürke gémet és a mellékelt ábrát kellene színeznem - ám lehet, hogy tévedek.
A knpi@t-online.hu; címről megjött a kócsagos problémánkra a válasz:
Igyekszem legjobb tudásom és sokéves terepi megfigyeléseim szerint válaszolni. Istennek hála, a nagykócsag a nagyobb mocsarak lecsapolását, a tollvadászok „gyűjtését” túlélte, nagyrészt a védelemnek köszönhetően a Kárpát-medencei állomány regenerálódott. Olyannyira, hogy lassan már a szürkegém is lehetne a hazai természetvédelem címermadara...
Kérdésére az a pontos válasz, hogy a kissebb halakat kedveli, válogatás nélkül /a törpeharcsa kivételével/ de nagy a valószínűsége annak, hogy a kócsag megpróbálja kivadászni a pontyokat is. Kivenni, beforgatni, lenyelni persze nem tudja, de a csőrvágásokkal kárt tehet a halakban. A halak ez ellen úgy védekeznek, hogy kitérnek a kócsag elől, azaz a tó mélyebb vizébe húzódnak.
A nagykócsag sok más fajhoz hasonlóan, amennyiben a zsákmány adott és nem zavart a hely, extrém helyeken is előfordulnak, mint nagyobb tavaszi-nyári esők után Szegeden, Baktóban az Acél utcai záportározóban békászva. A kócsag ezt persze nem azért teszi, hogy szemtelenkedjék, hanem pusztán azért, mert ott a hal.
Régi halász.mondás: Semmit sem ér az a halastó, ahol még vidra sincs!...
Tisztelettel köszönti: Somodi István természetvédelmi őr
Kedves Somodi István!
Köszönöm szakszerű válaszát, s abból azt szűröm le, hogy
1. csak részben adtam korrekt választ a telefonos érdeklődőnek, mert sajnos fönnáll a kertitó halállományában keletkező veszteség veszélye;
2. az én piciny tavam (cc. két m2 átmérőjű) jobban megfelelne Görhöny úrnak, mert abban középütt van egy 1,5 m mély (eredetileg a halak teleltetésére létrehozott) menekülésre is megfelelő mélyedés.
Viszont hozzám (sajnos!) nem látogat ilyen illusztris vendég.
Remélem, hasonló esetekben is bizalommal fogdulhatunk Önhöz
Én is úgy gondoltam, hogy méret szerint kellene kezdeni, aztán a méret alapján a program adna egy rajzot, amit a felhasználó kiszínez, és az alapján a program megkeresi a legjobban hasonlító madarat. Ehhez kellene valami olyan rajzos leírás, ami nagyjából felosztja a madár tollazatát részekre. Mellékelek egy ilyesmit, amit a neten találtam.
Üdv kedves madarbarat és -velem 1ütt amatőr- madárhatározók !
Belecsapok a lecsóba, ahogy mondogatni szokták 1esek.
A képen nagy valószínűséggel egy juvenilis széncinege (Parus major) látható. A világos fehéres szárnycsík, a szintén világos pofafolt, valamint a sötét fejtető legalábbis erre enged következtetni. A világos tarkófolt megtévesztő lehet, hasonlót a fenyves cinege (Parus ater) esetében tapasztalhatunk, mely azonban a széncinege kifejlett korára eltűnik. Ugyanakkor a fenyves cinege szárnypanelján kettős világos szárnycsíkot figyelhetünk +.
A sárgásnak tűnő hasi tollazat is széncinegére hajaz.
Várom a tippeket, elvégre szépmagam is tévedhetek, mivel emberbű valék.
Most szerkesztem a madarhatarozo.lap.hu oldalt. Hamarosan elkészül, remélem ötletekkel, tippekkel segítségetekre lesz. Egy kis türelem, remélem 1-2 hét és működik.
számról kaptam egy érdekes fotót, s a küldő (Görhöny úr) arról számolt be, hogy Szegedhez közeli portájának kerti tavára egy Egretta alba szemtelenkedik be.
A tóban koi-pontyok vannak, s egy kissé aggódik, hogy a kócsag kárt tesz bennük.
A halak már 20 cm-nél nagyobbak, így én feltételezem, hogy azokban kárt nem tesz.
Remélem, senki (legfőképpen az élet) nem fog rám cáfolni.
Ezen túl fogalmam nincs, hogyan lehetne ellene kíméletesen védekezni. Akinek van valami ötlete, az jelezze!
Én nem vagyok nagy szakértője a témának, viszont nagyon szeretem a madarakat. Pont azért, mert nem nagyon értek hozzá, nagy nehézséget okoz számomra a látott madarak beazonosítása. Ezért gondoltam, hogy kellene készíteni egy olyan internetes programot, ami a madarak főbb jellemzői alapján kikeresi, hogy melyik madárról lehet szó. Frissen végzett programozó vagyok, így a dolog programozási részét tudom vállalni. Viszont a többihez segítségre lenne szükségem: meghatározni a főbb keresési jellemzőket, összeállítani a háttér adatbázist.
Szerintem nagy szükség lenne egy ilyen programra, mert a meglévő madárhatározók (főleg könyvek) valamilyen saját szempont szerint rendezik a madarakat és így nehéz bennük megkeresni, amit az ember csak pár pillanatra látott.
Nagy örömömre szolgált a szombati összejövetel Zámolyon. A fehérvári egyesület eszközkarbantartó és takarító akciójában igaz bár csak a tagság kemény magja volt jelen de fél egy magasságában érkezett külsös vendégünk Lengyel Tibor családjával. Az ott jelenlevö tagok mind precizen végezték dolgukat,mely közben két tagtársunk a bogrács mellett dolgozott. A munka után izletes pörkölttel csillapíthatta éhségét a csapat. Ezúton szeretném megköszönni mindazok munkáját is mint az egyesület raktárosaként akik e munkában résztvettek nálunk. Nagy örömömre szolgált Tibor érkezése. Itt szeretném megköszönni Tibornak a lexikon cd-s változatát.. melyhez e napon juthattam hozzá személyesen a szerzötöl.
A madárbarát lexikon igen nagy mennyiségú anyagot fog át melyet már elkezdtem böngészgetni. Rengeteg képanyaggal és betürendes keresövel van ellátva.
Mégegyszer gartulálok a sok éves munkához Sok sikert a további munkáidhoz.
méreg:1. toxin. Olyan anyag, amely kis mennyiségben is képes megzavarni a szervezet egészének a működését, sőt az életet kioltani.
Lehetnek
gáz alakúak (szénmonoxid, cián-hidrogén stb.),
ásványi eredetűek (arzén, ólom, réz stb.) v.
növényiek, ill.
állati eredetűek és
szintetikus úton előállítottak.
A gyógyszerészetben a gyengébb mérgeket egy, az erősebbeket két kereszttel jelölik.
A tartott madarakra nézve a mérgek akkor szoktak veszélyt jelenteni, ha gondatlanul takarmányozunk: permetezett helyről szedünk zöldeleséget; csávázott magot etetünk. Sajnos már arra is volt példa, hogy olyan helyiségben rendeztek kiállítást, ahol előző nap rovarirtást végeztek. A következmény: mérgezéses elhullások sora.
Ez a szomorú példa is felhívja a figyelmet arra, hogy a méreg fogalma szorosan összefügg a DÓZISSAL, hiszen van mennyiség, amelyet az 50-80 kilogrammos emberi szervezet még nem érzékel méregként, az 5-8 dekás madárkák számára viszont már végzetes.
Ilyen pl. a konyhasó, a műtrágya v. akár gyógyszer is, túladagolva.
A hatást tekintve a mérgezés lehet heveny v. idült.
A HEVENY mérgezés gyorsan és halálosan ható mérgeknek a szervezetbe való bekerülésekor következnek be. A halál rendszerint megelőző tünetek nélkül szív- v. keringési elégtelenség következtében áll be.
Ritkán előfordulhat hányás, fokozatos elerőtlenedés v. röpképtelenség és légszomj.
A boncolási lelet ilyenkor mutathat szervi elváltozásokat: a normálisnál több nyálka a begyben, a garatüregben, a gégében és a szájüregben. A nyálkahártya kipirult v. gócosan gyulladásos, a mirigyes gyomor duzzadt. A zúzógyomor keratinoid rétege könnyen leválasztható. A bél nyálkahártya habos nyálkával fedett.
A szívizomzat petyhüdt. A szívizomzaton pontszerű bevérzések jelentkeznek. Az erek alvadt vérrel teltek, pangásosak. Megnagyobbodott, sárgás vesék, ödémás zsírszövet is mutatkozhat.
AZ IDÜLT mérgezés hosszabb időn keresztül felvett károsító anyagok hatására alakul ki.
A tünetei lehetnek: fokozott szomjúság, étvágytalanság, ismétlődő hányás, elszíneződött, esetleg véres ürülék, hasmenés, elgyengülés, görcsök, körben járás, imbolygás, átfordulás a test tengelye körül és röpképtelenség.
Boncolási leletként húgysavlerakódást tapasztalhatunk a vesékben és a hashártyán. A máj esetenként sárga, törékeny.
A mérgek kimutatása csak kémiai analízissel lehetséges, de eléggé költséges eljárás és a mérgek egy része gyorsan bomlik, ezért a vizsgálandó anyag minél gyorsabb eljuttatása a laborba nagyon fontos lehet.
A mérgezések gyógyítása nagyon körülményes, sok esetben lehetetlen, ezért a megelőzésnek van nem eléggé hangsúlyozható szerepe.
Ha a méreg még csak a begyben van, akkor tegyünk kísérletet a begytartalom eltávolítására.
A meleg vízzel végzett begyöblítés megkönnyítheti a fejjel lefelé tartott madár begyéből a mérgezett anyagok kimasszírozását. A gyomorba v. a belekbe került mérgeket próbáljuk meg hashajtóval az ürülékkel együtt eltávolítatni. A vízben oldott glaubersót v. keserűsót gumipipettával kell a begybe juttatni.
Az orvosi szén segítheti a méreganyag megkötését. Galamboknak 5-5 g orvosi szén a kívánatos dózis, néhány perces szünetekkel.
Dr Szűcs Lajos szerint a tej nem eléggé hatékony, sőt, pl. a foszfor és az alkohol felszívódását gyorsítja, így esetenként még külön kárt is okozhat.
Helyette ajánlja a lenmag, a zabpehely v. az árpanyák adását, ami segíti a sérült nyálkahártya regenerálását. Nehézfémek esetében pedig a tojásfehérjétől várhatunk kedvező hatást.
A német Hoffmann tapasztalatai szerint a szobában szabadon tartott v. gyakran röptetett madarak számára a következő szobai növények veszélyesek, mert mérgező hatásúak:
a gyöngyvirág (Convallaria majalis), a leander (Nerium oleander),
a tüzes rododendron (Rhododendron simsii),
a szívlevelű levélfa (Philodendron scandens) ésa Mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima).
Kiegészítem a sort a szobai kankalinnal (Primula obconica), a Diffenbachiával és a krotonnal. Forrás: http://spb-flowers.listsoft.ru/main.php?flower=34
Méregként kell kezelni a rágcsálók irtására készített, a gombák és rovarok ellen használatos szereket, a gyomirtókat és a favédőszereket is. Utóbbiak közül a karbolineum akkor károsít, ha a madarak a gőzeit lehelik be.
A nehézfém (ólom, kadmium, higany, króm, réz) vegyületek, főként sók formájában, szintén komoly veszélyt jelentenek.
A hosszú ideig, szakszerűtlenül (dózis!) adagolt antibiotikumok és parazitaellenes szerek is okozhatnak mérgezést. Pl. a streptomycin galamboknál gyakran okoz elhullást, ezért ma már egyáltalán nem használatos a madarak gyógyításában.
A parazitaellenes szerek közül dr. Szűcs Lajos az Enheptintől óvja a madarászokat, ugyanis ettől a szertől igazoltan terméketlenné válnak a tojások. A Fenbendazol bélgyulladást, idült máj- és vesekárosodást, vedlő madaraknál tollképződési zavarokat okozhat.
A trichomoniasis elleni Enhiptin a hím csírasejteket károsítja.
Okozhatnak mérgezést a fertőtlenítésre használt szerek is.
A marónátron pl. a szemet és a nyálkahártyákat ingerli.
A krezol- a fenol- és a formalintartalmú szerek az embert is veszélyeztethetik.
A rézsók mérgező hatása miatt nem alkalmasak a réz eszközök sem etetőknek sem itatóknak.
A cinkeszközökkel ugyanez a helyzet: savak hatására azokon is mérgező sók keletkeznek.
A konyhasó-kristályok káros hatása is eléggé közismert. A só elvonja a szövetekből a vizet, ezáltal károsít. Mindezért nagyon ügyeljünk arra, hogy pl. galamboknál az ásványi anyagok sókoncentrációja 3 %-nál ne legyen magasabb.
Mezőző galamboknál fordul elő, hogy a sóéhes galambok felszedik a szántókon alkalmazott műtrágyát, s attól szenvednek mérgezést.
A növényi mérgek rendszerint gyommagvakkal kevert takarmányból veszik fel a madarak v. pl. a szakszerűtlenül tárolt magvakon elszaporodott penészgombák, ill. takarmányatkák miatt mérgeződnek.
Esetenként előfordul, hogy galambok →anyarozstól mérgeződnek, ugyanis a Claviceps purpure nevű gomba micéliumai már 6-15 g/ttkg dózisban elhullást okoznak. A hosszabb időn át kisebb dózisban fogyasztott anyarozs a lábujjak végeinek elhalásához vezet.
A zsizsikes hüvelyesekben levő rovarok is okoznak mérgezést, tartós etetésük 1-2 hét alatt elhulláshoz vezet.
2. a pulykák bibircsókjának; a →bőr képződményei közül az egyiknek népies elnevezése.
(→alkaloidák; →műtrágya; →sarlós réce; →vándorrigó; →Pitohui; →röptetési veszteségek)
Egy fiatalember (Szőke Norbert) emailben értesített egy madarakat fenyegető veszélyről:
"ismerősöm hívott fel ma, hogy segítsek neki. Kecskemét közelében dolgoznak egy MOL telephelyen, ahol valamilyen csöveket kellene a földben elvezetniük. A lényeg, hogy a csővezeték pont ott menne el, ahol van egy nagy árok, amiben több száz fecskepár fészkel. Mondta ő hogy milyen fajták de sajnos nem jegyeztem meg. Ezt az árkot viszont a munkások be akarják temetni a fecskékkel együtt. A srác azt mondta hogy több száz darab madár fészkel ott.
Szerinted tudnánk valamit tenni az ügy érdekében, hogy megmentsük a madarakat. Kihez lehetne segítségért fordulni.
Remélem akad használható ötleted! Várom válaszodat a freemailnorbi@freemail.hu címre!!!"
Feltételezem, hogy parti fecskékről van szó
parti fecske (Riparia /érvt.: Clivicola/ riparia - Uferschwalbe - Bank Swallow), marti fecske v. partika: a fecskefélék családjába tartozó, 12-13 cm nagyságú (vagyis legkisebb európai), hazánkban is fészkelő fecske. Fotó Daniel Bastaja
Nálunk április 20-a tájt jelentkezik.
Az európai állomány hosszútávú vonuló. A nálunk költőknek is meg kell küzdeniük a Szaharán való átkelés nehézségeivel. Aszályos években a populáció nagy veszteségeket szenved. 1991-ben a mintegy 33 000-re becsült tiszai állomány fele nem térhetett vissza a telelőhelyekről. Érdekes, hogy a jelek szerint a Felső-Tiszán költők könnyebben regenerálódnak.
Felül és a nyakörve szürkés-földes barna. Alul fehéres.
A csüd hátsó részén kis tollsarkantyúja kelthet meglepetést.
Egész Európában, Ázsia északi felében és Észak-Amerikában is fellelhető.
Neve méltán utal arra, hogy folyópartok meredek falainál tanyázik, olykor száznál is több pár egy telepen.
Szinte hihetetlen, hogy gyenge lábacskájával, kis csőrével miként képes akár 2 méter hosszú alagutat vájni, merthogy ilyenekben fészkel.
A költőkamrába apró fűszálakkal, szőrcsomókkal és tollacskákkal ágyaz be. A tavalyi fészkeket sem hagyják veszni.
A tojó 2 hétig kotlik. Kirepülés után a kicsik egyszer-egyszeég visszabújnak a fészekbe, de aztán a velük egyívásúakkal csapatba verődve megindulnak a vízfolyással egy irányba, s az éjszakát nádasokban töltik.
Védett, az eszmei értéke: 10 000 Ft. (→heresznyei szakadópart)
Kedves Norbert a problémával sürgősen meg kell keresni a MME Természetvédelmi Tanácsadó Szolgálatot 1121 Budapest, Költő u. 21. Email: ttsz-info@ttsz.hu
vagy pl a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot Cím: H - 4024 Debrecen Sumen u. 2. H - 4002 Debrecen, Pf. 216 Tel.: (+36 52) 529-935, (+36 52) 529-920 Fax: (+36 52) 529-940 E-mail: hnp@www.hnp.hu de lehet, hogy területileg a
Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Cím: H - 6000 Kecskemét, Liszt Ferenc u. 19. Telefon: (+36 76) 482-611, (+36 76) 500-068 Fax: (+36 76) 481-074 E-mail: mailknp@knp.hu az illetékes. Remélem a fórum olvasói is felfigyelnek a dologra és mozdulni tudunk, fogunk.
Lényegében a törvény mellettünk áll, hiszen költő madarakat háborgatni büncselekmény.
Köszi az infot a röpdéről. Természetesen nem zárt ládát akarok, ezt ti sem gondolhattáto komolyan, de félig-meddig megegyezik a láda és a röpde építése, gonodltam, segítségemre lesz.
Ugyan miért kellene zavarba jönnie annak, akinek a kertjében gránátalmabokor csodálatos virágai kápráztatják el az embert - vagy van képessége arra, hogy színek és vonalak síkba rendezésével ki tudja fejezni gondolatait, mi több művészi élményben részesít!?!
Ennek ellentmond, hogy Walsrodében az egzotikus madarak óriásröpdéjében, ahol a látogató a dzsungelt idéző környezetben a madarak között sétálgat, 40 éves fikusz ágkarjai tekeregnek.
Rég írtam ide, de folyamatosan olvaslak titeket. A lexikon itt megjelent részein csak ámulok. Páratlan anyagot gyűjtöttél össze tartalomban. Mellékesen, de nem utolsósorban a képanyag is fantasztikus.
Csak ismételni tudom magam: gratulálok, minden elismerésem!
Tisztelem Szűcs doktor ajánlatát, de a minél nagyobb, annál jobb elv alapján építsék a voliereket, bármilyen madárról is légyen szó. Dunaharasztin egy barátomnak van ilyen extra méretű posta-röpdéje, valóságos állatkerti méret, 10 x 3 x 2 méter biztos van. Kíválóan működik. Ha a galambokat meg akarja fogni, akkor ne eressze ki azokat a röpdébe. De nem is kell állandóan masszírozni a galambokat, a szaki ránézésre mindent lát. Én személy szerint nem kedvelem a rácsot padlóként. A madár társadalmi életéhez hozzátartozik a földön való mozgás. Mondjuk a szexhez. A rács állatkínzás. Azzal egyetértek, hogy ne a földön közvetlenül álljon a volier, de ehhez elég húsz centinként egy nagyobb luk a padlón, a járófelület egyébként legyen összefüggően sétálható. De szorosan véve a volier célja az, hogy a nap ultraviola sugarai közvetlenül érjék a madarat. Azaz nem a röptikélés a lényeg. Ha a madárház kellően méretes, nem is kell nagy volier.
Oldalt ajánlott Zsolt (bár adhatta volna a saját maga által használt ragyogó terveket is).
de azért talán az se mellékes, amit a MADÁRBARÁT-LEXIKON tartalmaz pl a volier címszó alatt:
volier (→röpde): madártartásban v. -tenyésztésben a dúchoz, ill. a madárházhoz kapcsolt, a külső térből vaskeretes hálóval, drótfonattal (20x20-as, de min. 3x3,5 cm-es) lerekesztett, a madár számára repülési lehetőséget biztosító zárt légtér.
A német szakemberek által ajánlott volierméretek
nem háziasított galambok számára:
4 m hosszú, 1,3 m széles és 2 m magas;
tragopánok részére:
8 m széles, 20 m hosszú és 2 m magas;
fácánféléknek:
3 m hosszú, 2,5 m széles és 2 m magas.
A volierekkkel kapcsolatban a galambtenyésztőknek gyűlt össze a legtöbb tapasztalata, ezért érdemes kiindulni abból, amit ők alkalmaznak. Tehát, bár itt e témával kapcsolatban a galamboknál alkalmazott módszerekről esik szó, mindaz többé-kevésbé megfontolásra érdemes valamennyi madár számára.
Volierre a házigalamb-tenyésztésben elsősorban a zárt tartásban elhelyezett v. az ún. →özvegységi módszerrel versenyeztetett galambok esetén van okvetlenül szükségünk.
Dr. Szűcs Lajos szerint a dúchoz kapcsolt volier nagysága akkor ideális, ha a dúc méreteinél legalább valamelyest nagyobb, hogy a galambok ott a kedvükre repkedhessenek.
24 tojó részére az ideális volier
2 m széles, 2 m hosszú és min. 1,8 m magas.
A volier kínál lehetőséget a napozásra, a fürdőzésre és a párosodásra is.
A talaj komoly fertőzésveszélyt jelenthet, ezért a gondos tenyésztők a talaj felett mintegy 50 cm-re, alul is ráccsal fedik le, s a talajt homokkal szórják fel, hogy könnyebb legyen onnan feltakarítani az ürüléket.
Ezzel sikerül kiküszöbölni az egyik legnagyobb veszélyforrást, a volier talajának fertőző hatását, amely higiéniás jellegű.
Tudnunk kell, hogy a talaj fertőtlenítése úgyszólván lehetetlen. A felásás révén csak átmeneti megoldáshoz jutunk, mert a következő felásás során a földbe beforgatott kórokozók a felszínre kerülnek.
Ha bélférgek petéivel fertőzött a talaj, akkor legegyszerűbb a talaj szilárd, fertőtleníthető burkolattal való fedése. Valamit használ, ha ősszel apróra tört égetett mésszel beszórjuk a volier talaját. A napfény csíraölő hatása is eléggé közismert.
Mégis azt kell mondani, minden más megoldásnál legalábbis sokkal egyszerűbb a madarak talajjal való érintkezésének a megakadályozása. E célra leginkább a fent említett padlórács (háló) felel meg.
A rácsra érdemes szerkeszteni padlódeszkákat, hogy különösen az özvegységi módszerrel versenyeztetett galambok esetében ne okozzon felesleges problémát a galambok összefogása.
Elfogadható még a lejtősre készített betonajzat, amely vízsugárral takarítható. (Walsrodében öklömnyi kavicsok borítják a volierek alját, melyek között az erős vízsugárral lemosott szennyeződések elszivárognak a lefolyóba.)
A galambok részére készített röpde kirepülő nyílása legyen a talajtól legalább 50 cm-re, a szélessége 18-20 cm, a magassága 25-30 cm. A verekedések elkerülése végett okvetlenül kell hozzá szerkeszteni, mind a nyílás külső, mind a nyílás belső széléhez ún. röpdeszkát.
A kellékei a 4-5 cm széles ülőlécek és a min. fél négyzetméteres alapterületű, 12-15 cm peremű fürdő, melyben nyáron legalább hetente, télen legalább kéthetente biztosítani kell fürdési lehetőséget.
Fürdés után a vizet célszerű eltávolítani, hogy a szennyezett vízből ne ihassanak a fiatalok se.
További szinte nélkülözhetetlen kellék az ún. özvegytojó-boksz (30 cm magas, 30x40 cm2 alapterületű), ahová a szükségből párba álló tojókat egyedileg zárjuk. Természetesen a ily módon fogságra vetett tojókat egyedileg kell etetni, itatni.
A volierrel kapcsolatban felvetődik, hogy a felső rácsra szállt, szabadon élő madarak fertőzhetik a volierbe eresztett állományt. Ez ellen úgy kell védekezni, hogy lehetőleg fényáteresztő tetővel zárjuk ki a felülről esetleg bekövetkezhető fertőződés veszélyét.
Sajnos a padlórács a talajon élő madarak esetében nem hoz megoldást. A náluk szükségessé váló talajcsere pluszmunkáért talán kárpótol, hogy a volierbe ültetett (konténeres) növényekkel a röpde esztétikai hatása sokkal kedvezőbbé válthat.
A BEÜLTETHETŐ NÖVÉNYEKKEL kapcsolatban alapvető követelmény, hogy
- ne legyenek mérgezőek,
- ne okozzanak sérüléseket,
- azokat ne pusztítsák el rövid idő alatt a madarak és
- ne rejtsék el teljesen a madarakat a gyönyörködő szem elől.
E szempontoknak megfeleően a német tenyésztők a következő növényeket ajánlják volierbe ültetéshez:
törpe bambusz (Arundinaria nitida),
pampafű (Cortaderia selloana),
farkasalma (Aristolochia sipho - de vigyázat! vannak mérgező termésű fajok is),
óriás olasznád (Arundo donax),
az illatos loncfélék, melyek gyümölcseit is szívesen fogyasztják a madarak (Lonicera perychymenum, Lonicera caprofolium- jerikói lonc) http://www.gartencenter-shop24.de/default.php?cPath=33_62,
lila akác (Wisteria sinensis) http://www.dipbot.unict.it/orto/0100-1.html,
keserűfűfélék (Polygonum aubertii)
és Vitis nemzetségbeli növények, továbbá
boglárkafélék (Clematisok).
Nekem a kerti madárbirs (Cotoneaster horizontalis) vált be, amely erős vízsugárral való tisztítása sem okoz gondot, belülre még tudnám ajánlani a ficust (Ficus elastica), ami úgy 50 éves korában nagyon dekoratív tud lenni. Aki nem hiszi, az látogasson el a walsrodei madárparkba, s igazat fog adni.
Fácántenyésztésben négy röpdetípus használatos:
→tárolóvolier,
→tojatóvolier,
→röptetővolier és
→karanténvolier.
Nem tudtok konkrét oldalt mondani, ahol áttekinthetően és full amatőröknek való módon van elmagyarázva egy egyszerű faláda (ez lesz a röpdém) normális összerakásának a módja.
MErt röpde.lap.hu vezet mindenfelé, de nem nagyon találtam normális, nekem való oldalakat.
Helyette ajánlja a lenmag, a zabpehely v. az árpanyák adását, ami segíti a sérült nyálkahártya regenerálását. Nehézfémek esetében pedig a tojásfehérjétől várhatunk kedvező hatást.
A német Hoffmann tapasztalatai szerint a szobában szabadon tartott v. gyakran röptetett madarak számára a következő szobai növények veszélyesek, mert mérgező hatásúak:
a gyöngyvirág (Convallaria majalis), 
a leander (Nerium oleander),
a tüzes rododendron (Rhododendron simsii),
a szívlevelű levélfa (Philodendron scandens) és
a Mikulásvirág (Euphorbia pulcherrima). 
Kiegészítem a sort a szobai kankalinnal (Primula obconica), a Diffenbachiával és a krotonnal. Forrás: http://spb-flowers.listsoft.ru/main.php?flower=34
Méregként kell kezelni a rágcsálók irtására készített, a gombák és rovarok ellen használatos szereket, a gyomirtókat és a favédőszereket is. Utóbbiak közül a karbolineum akkor károsít, ha a madarak a gőzeit lehelik be.
A nehézfém (ólom, kadmium, higany, króm, réz) vegyületek, főként sók formájában, szintén komoly veszélyt jelentenek.
A hosszú ideig, szakszerűtlenül (dózis!) adagolt antibiotikumok és parazitaellenes szerek is okozhatnak mérgezést. Pl. a streptomycin galamboknál gyakran okoz elhullást, ezért ma már egyáltalán nem használatos a madarak gyógyításában.
A parazitaellenes szerek közül dr. Szűcs Lajos az Enheptintől óvja a madarászokat, ugyanis ettől a szertől igazoltan terméketlenné válnak a tojások. A Fenbendazol bélgyulladást, idült máj- és vesekárosodást, vedlő madaraknál tollképződési zavarokat okozhat.
A trichomoniasis elleni Enhiptin a hím csírasejteket károsítja.
Okozhatnak mérgezést a fertőtlenítésre használt szerek is.
A marónátron pl. a szemet és a nyálkahártyákat ingerli.
A krezol- a fenol- és a formalintartalmú szerek az embert is veszélyeztethetik.
A rézsók mérgező hatása miatt nem alkalmasak a réz eszközök sem etetőknek sem itatóknak.
A cinkeszközökkel ugyanez a helyzet: savak hatására azokon is mérgező sók keletkeznek. 
A konyhasó-kristályok káros hatása is eléggé közismert. A só elvonja a szövetekből a vizet, ezáltal károsít. Mindezért nagyon ügyeljünk arra, hogy pl. galamboknál az ásványi anyagok sókoncentrációja 3 %-nál ne legyen magasabb.
Mezőző galamboknál fordul elő, hogy a sóéhes galambok felszedik a szántókon alkalmazott műtrágyát, s attól szenvednek mérgezést. 
A növényi mérgek rendszerint gyommagvakkal kevert takarmányból veszik fel a madarak v. pl. a szakszerűtlenül tárolt magvakon elszaporodott penészgombák, ill. takarmányatkák miatt mérgeződnek.
Esetenként előfordul, hogy galambok →anyarozstól mérgeződnek, ugyanis a Claviceps purpure nevű gomba micéliumai már 6-15 g/ttkg dózisban elhullást okoznak. A hosszabb időn át kisebb dózisban fogyasztott anyarozs a lábujjak végeinek elhalásához vezet.
A zsizsikes hüvelyesekben levő rovarok is okoznak mérgezést, tartós etetésük 1-2 hét alatt elhulláshoz vezet.
2. a pulykák bibircsókjának; a →bőr képződményei közül az egyiknek népies elnevezése.
(→alkaloidák; →műtrágya; →sarlós réce; →vándorrigó; →Pitohui; →röptetési veszteségek)
