A Baumag-ítéletben valamennyi, az ügyész által vád tárgyává tett cselekmény miatt "jogszerű" ítélet született, és azt a felsőbb színtű bíróságok is jóvá hagyták.
Természetesen, ha a lehetséges határidőn (elévülés) belül merülne fel még el nem bírált cselekmény, úgy amiatt újabb eljárást lehetne kezdeményezni.
Egy esetleges megismételt, vagy új bűntető ügy egyébként sem változtatna a károsultak helyzetén.
Akiket alaposabban érdekelne az előző két you-toube címen található téma, azok iratkozzanak fel a Nemzeti Civil Kontroll honlapjára, és valamennyi aktuális fejlemlényről e-mailben azonnal kapnak tájéjkoztatást.
Hasonló furcsaságokkal találkozhatnak a PITEE oldalon is, ahol a részvényesek és az OTP (Csányi Sándor) közötti küzdelméről értesülhetnek.
Mind a devizarkárosultak, mind pedig a PITEE ügyfelei eljutottak már Strasbourgig.
Tudomásom van arról, hogy akik 2012. november 24-én nyilvántartott tagjai voltak a volt "Bakó-féle" egyesületnek, azok szepelnek abban az Állam elleni kártérítési igény érdekében tervezett kérelem mellékletéül csatolt névsorban, akiknek nevében az egyesület az elévülést megszakította. (Dr. Tuttkay M.Géza-féle levél.)
Amennyiben élni kívánnának az Állam elleni per lehetőségével, úgy arra irányulóan kérjenek határozott választ Demeter István elnöktől.
Az idő különösen sürgeti Önöket! Ha nem nyújtják be kárigényüket az elévülési időn belül, úgy valamennyi követelésük egyszer, s mindenkorra elveszett.
Természetesen ez nem változtat azon, hogy Demeter István áldásos tevékenységének köszönhetően továbbra is együtt maradhatnak egy Baumag Károsultak Baráti Társasága siralmas név alatt.
A baumag-ügy a jelen állásában plasztikusabbá tehető a napjainkban jelentős visszhangra talált NOLIMPIA mozgalom lényegének hátterének ismertetésével... (Az eszmefuttatás teljesen elméleti, és egyben abszurd, de példának majdnem jó)
A kormány azt mondta, a főváros nyújtsa be az olimpiai pályázatát, a Kormány azt támogatni fogja.
A támogatásra a kormány csak az egész országból beszedett adóból lenne képes, következésképp átvitt értelemben az olimpia mégsem csak a fővárosé lehetne.
Ezért kezdeményeztek korábban országos aláírásgyűjtést, melyet az AB elutasított, mert csak a főváros lakossága dönthet ebben az ügyben.
Ez az aláírásgyűjtés folyik most.
Ha az aláírásgyűjtés meghiúsulna, vagy bármely más okból elutasítanák a kezdeményezést, és a főváros megnyerné a pályazatot, akkor a kormány mégis csak az egész ország adóforintjaiból fogja az olimpiát támogatni, miközben az olimpia haszna döntő többségében kizárólag a fővárosban fog realizálódni.
Emiatt a fővárosra koncentrált beruházások és költségfedezetek miatt az ország több régiója hosszú ideig jelentős beruházási (fejlesztési) hátrányba fog kerülni.
A baumag-ügyben Balázs László -mint főváros-és kormány- már megnyerte az olimpiát, börtönbüntetése ellenére is kizárólag élvezni fogja annak (baumag-ügy) hasznát, miközben a régiók -baumag szatelit cégek- Balázs László számára közömbösen tönkre mennek. A régiók adófizetőivel (baumag-károsultak) nem foglalkozik senki!
Igen ám, de az adóforintokat B.L.= (főváros)=kormány az egész oprszág területéről pántlitázás nélkül gyűjtötte be, és most (az olimpia után) az egyes adófizetőknek (baumag-károsultaknak) kellene jogi utat keresniük ahhoz, hogy a tőlük más célra (általános nemzetgazdasági cél) beszedett adóforintjaikat vagy visszaszerezzék, vagy beszedési értékükön kamatokkal növelve jogot formáljanak arra, hogy azt az adót (befizetést) legalább a saját régiójuk (saját maguk) fejlesztésére fordítsák.
Az adófizetők (a baumag-károsultak) nem adtak felhatalmazást a kormánynak (Balázs Lászlónak), hogy befizetéseiket ne a mindenki javát szolgáló nemzetgazdaság erősítésére, növelésére, (ne a Baumag-cégek hatékony működésére, és potitív hozadékú ingatlan fejlesztésekre, stb.) fordítsa.
Tisztelt jogban jártas Károsultak!
A példa alapján kellene megtalálni azt a jogi formát, hogy az adófizetők (baumag-károsultak) az adóforintjaik (baumag-befizetéseik) más célú felhasználása miatt a saját régiójuk (saját egyéni hasznuk) elhanyagolásából (elvesztéséből) eredő kárukat kivel szemben, mely jogszabályok alapján és milyen perbeli jogosultságra támaszkodva érvényesíthetnék. (Itt természetesen nem adóügyi jogszabályokra gondolok, hanem a Ptk.-ra és a Pp.-re)
Összegezve: a jogerős polgári és bűntető ítéletek ismeretében kivel szemben milyen perbeli jogosultságot vindikálnának maguknak a károsultak, azt a jogot mire alapítják, akivel szemben lépnének fel követeléssel, azokkal kapcsolatban milyen bizonyított jogviszonyban voltak (vannak), különös tekintettel arra, hogy Balázs László a Baumag-cégcsoport fizetésképtelenné tételével személyében maga is fizetésképtelenné vált.
Ezeknek a jogi anomálikáknak a tisztázása, kibogozása és kidolgozása céljából vetettem fel, hogy az alaposabb és mélyebb gondolkodásra képes károsultak vessék össze szellemi tőkéjüket, jogi ismereteiket, mert a többirányú gondolkodás alaposabb és megfontoltabb döntést eredményezhet.
Természetesen az Egyesület maga is fog tudni dönteni, de mint írtam, egy esetleges pervesztés esetén senki olyannak nem lesz erkölcsi alapja kritkát megfogalmazni, aki a tőle elvárható segítséget, szellemi támogatást kérés ellenére sem adta meg.
A Baumag-ügyet 13 év távlatából az eljáró hatóságok által is elősegített és táplált, egymásra épült ellentmondások utólagos ismeretében jó lenne, ha végül a maga pucér valóságában látnánk, és a még járható út irányát, és az azon való haladás egyes lépéseit ezek tudatában közösen terveznénk meg.
Írtam, hogy a Baumag-ügy végleges rendezésére kezdetben max. öt évben gondolkodtunk, és az akkori ismereteink szerint a kártérítés is egyszerűbbnek tűnt.
Aztán bekavartak az elhúzódó perek, miközben a megoldáshoz vezető út burkolata is és iránya is többször változott, és a károsultaknak ezekhez a véletlenszerű, vagy szándékosan zsákutcába vezető úthoz kellett utólag igazítaniuk a jól megfontoltnak, és kidolgozottnak hitt megoldási elképzeléseiket.
Az Alkotmánybíróságról sem mondható el, hogy hülye gyerekek gyülekezete, mégis többször előfordul, hogy ugyanabban az ügyben több bírónak is különvéleménye van a többségi döntéssel kapcsolatban.
Így adódhat, hogy a tüskéskaktuszhoz, orrlövész01-hez, dr. jogászhoz, sztella vagyok-hoz, lidérclidihez, Taíár és logarléchez, vagy a 150 fős facebook csoporthoz -és még ki tudja hány fajta csoportosuláshoz- tartozó károsultaknak közös gondolkodás hiányában nem egységes a meggyőződése a célhoz vezető legrövidebb út kijelölésében.
Az ítéletek utólagos ismeretében sokadszorra jelentettem ki, hogy ma már nincs semmi jelentősége annak, hogy ki-ki milyen bizonyítékokkal rendelkezik a Baumag-vezetők kezdeti és folyamatosan ismételt bűneire, az eljáró hatóságok esetleges befolyásoltságára, támogató, vagy tűrő hozzáállására, a kártérítés szempontjából a majdani bíróság kizárólag a jogerős ítéletek megállapításait veszi alapul, és azokhoz képest engedélyezi, vagy zárja ki a kártérítési igényt.
Nincs értelme tehát egymást szapulni, lejáratni a különböző csoportoknak, mert azt is írtam, hogy a túlélő károsultak egy hajóban (viharvert lélekvesztőben) hánykolódnak, és vagy szerencsésen partot érnek a céljuknak megfelelően, vagy mindannyian elsűlyednek.
A lélekvesztőben ülőket akkor érte ismét egy váratlan oldalszél, amikor tudatosult bennük, hogy a Baumag-hálózaton belüli fondorlatoknak és a bíróságoknak köszönhetően ők nem is sértettjei a több milliárdos vagyon eltűnésének. A sértettek a bíróság szerint azok a szatelit Baumag-cégek, amelyeket a tényleges károsultak befizetéseiből a legfőbb vezér hozott létre, és amelyeknek többnyire ő maga is lett a vezetője.
A jogok útvesztőjében hánykolódó reménykedőknek a viharos tengeren ehhez az ítélethez igazodva kellett újra gombolniuk a kabátot tű és cérna nélkül, miközban az iránytűjük is össze-vissza irányt mutatott a hajójukat elsűllyeszteni szándékozó többi hajótöröttnek köszönhetően, akik ha már önként nem ültek bele, abban érdekeltek, hogy annak utasai se érjenek célba.
És itt abbahagyom a bölcselkedő metaforát, rátérek a lényegre.
Az Egyesület vezetése a jogászával együtt a jogerős ítélet és az időközben született Q. törvény ismeretében abban bízott, hogy az egyenlő elbírálás elve mentén az kiterjeszthető lesz a Baumag-károsultakra is. Az eredmény a szemünk előtt változik, de mi nem profitálunk belőle. (Mire a Stresbourgi Bíróság a végleges döntését meghozná, addigra a Ptk. szerint valamennyi károsult követelési joga elvül!)
Tovább kellett tehát gondolkodni, és akkor került előtérbe, hogy ha nem vagyunk a Baumag-ügy sértettjei, úgy milyen címen és kinek az érdekében léphetünk fel kártérítési igénnyel? A bíróság által sértettnek nyilvánított Baumag-cégek ugyanis nem adtak a károsultaknak felhatalmazást, hogy az "a saját be nem jelentett kárigényüket" a tényleges károsultak érvényesítsék.
Az arra jogosult megbízása hiányában pedig nem rendelkezhetünk felperesi jogokkal. Ki kell tehát dolgozni a megbízás nélküli ügyvitel szabályainak a sikeres alkalmazhatóságát, és kellő erővel kell bizonyítani az ügyészség, mint mögöttes eljárásra jogosult és köteles szerv felelősségét.
Az Egyesület tevékenységét oly hangosan és oly szervezetten kritizálók a saját maguk érdekérvényesítő igényük során vajon gondoltak-e ezekre a buktatókra, és ők milyen megoldást találtak?
Kedves 80/20!
Ön a jelek szerint tag az Egyesületben. Felkérem, tegye tiszteletét az irodában, hogy építő jellegű gondolatait megossza a vezetéssel, mert egyelőre még nem néztünk be semmit, de nem is szeretnénk, ha jogi tévedés miatt futna zátonyra az ügyünk.
És ez nem feltétlenül az Egyesület jogászának képzettségén múlik. A Ptk. módosítással az elévülés vonatkozásában a számunkra hátrányos jogszabályváltozás, a károsultak számára szintén hátrányos bírósági ítélet szinte megoldhatatlan feladatot rótt az Egyesület vezetésére.
Szó sincs arról, hogy az Egyesület elnöksége magát biztonságba helyezve a tagjait kívánná feláldozni.
Az elnökség abban érdekelt, hogy valamennyi jogosult károsult akár egyesületi tag, akár kívülálló, jogszerű körülmények között kellő biztonsággal hozzájuthasson az őt megérdemlő kártérítéshez.
Az Egyesület vesztét kívánó fórumozók most bebizonyíthatják, hogy előrevívő gondolataik megosztásával segítségére lennének azon keveseknek, akiknek a megmaradt remény még kártérítést eredményezhet.
Én az Egyesület oldaláról nézve olyan -eddig talán senki által nem gondolt- információkat és jogi kapcsolatrendszereket osztottam meg mindenkivel, amely gondolatok tisztázásával, sínre tevésével és
kivitelezhetőségével kapcsolatos elképzelések felvázolásával most az Egyesülettel szemben kritikus hangot megütők bebizonyíthatják azt, hogy van bennük jó szándék is.
A támogató gondolatok elmaradása esetén megpróbálunk egyedül is megbírkózni a feladattal, de egy esetleges sikertelenség estén a további kritikáknak nem lesz semmilyen erkölcsi alapja.
Kiegészítve 7696 sz. hozzászólásomat, további tájékoztatás:
2016. okt.14.-én kelt az egyesület érvényes tagsági viszonnyal rendelkező tagjainak (4+1 oldal) levelet írtam, amelynek tárgya az állam elleni per előkészítése volt.
A levél nyilvános, és eredetiben az egyesület honlapján olvasható.
A „visszaigazolás állam elleni perhez” külön nyomtatvány (5. oldal) visszaküldésével a tagok arról nyilatkozhatnak, hogy kívánnak-e a majdan megindítandó per felperesi résztvevői lenni, vagy eleve elutasítják azt. A visszaküldésnek lejárati határideje a felhívásban nincs.
Idézem a pontos szöveget:
„Kijelentem, hogy ez a jelentkezési lap kitöltése és az egyesületbe visszaküldése csak az állam elleni perben részvételi szándékomat fejezi ki. Felperesként a perbeli feltételek részletes megismerése, és a bíróság előtt perbeli képviseletemet ellátó Ügyvéd úr és közöttem megkötendő ügyvédi megbízási szerződés, és ügyvédi meghatalmazás kölcsönösen aláírásaután kívánok részt venni.”
A jelentkezési lap egyesületbe történő visszaküldése tehát semmilyen kötelezettséggel nem jár. Az egyesület a per tényleges indításának szándéka előtt a konkrét megbízás érdekében csak azokat keresi meg, akik a jelentkezési lapot visszaküldik. Tehát ne féljenek a jelentkezési lapot visszaküldeni. A mai napig közel 400 tag küldte vissza a jelentkezési lapot. A többiek vagy közömbösek, vagy lemondtak a lehetőségről?
Az Önök akarata ellenére, majdani személyes megkeresést követően, és az akkori kizárólag a per vitelére adandó személyes meghatalmazás aláírása nélkül per az Önök háta mögött, de az Önök költségére nem indulhat.
A ma működő elnökség 6 tagú és megbízatása 2017. május 9.-ig tart. Felhívom a Tisztelt Tagtársak figyelmét, hogy az új elnökség 3+1 tagjára, javasoljon Önök által alkalmasnak vélt új vezetésre alkalmas károsult egyesületi tagokat, akik az alapszabály adta követelményeknek megfelelnek. 2017. évben kötelező módon megtartandó közgyűlésen, ha a közgyűlésen a szavazatra jogosult tagság új törvényesen működő elnökséget nem tud választani, ki kell mondani az egyesület megszüntetését.
A jelenlegi elnökség tagjai a fenti veszély tudatában vannak, pert felelőtlenül és tisztességtelen módon nem indított, ezért csak szervezi a per résztvevőit, de a felperesi társaság létrehozása már az új elnökség feladata lesz.
"Szabados és én is a közelmúltig abban a tudatban voltunk, hogy valamennyi károsult, akinek az elévülése megszakadt, jogosult a kártérítési perre.
Tévedtünk.
Mi legalább időben észleltük a tévedésünket, és korrigáltuk azt.
Ha viszont Önök ezt régóta tudták, és nem szóltak róla senkinek, úgy eléggé tisztességtelen valamennyi károsulttal szemben, hogy engedték volna perbe szállni azokat is, akik elevele pervesztesek lennének."
Ez megint egy meglehetősen érdekes megállapítás tőled Lipcsik!
Azt már elkönyveltük, hogy minden fizetett ügyvédi támogatás és segítség dacára hibát hibára halmoznak az egyesületben, de nem ti állapítjátok meg a perre jogosultak körét a tagjaitok között?
Erről nekünk milyen információnk van? Semmilyen! Tehát enyhén szólva is a szokásos csúsztatások újabb Lipcsik féle remeke azt írni, hogy a mi felelősségünk lenne, ha mi hagytunk volna bárkit fölöslegesen pereskedni?!
Ezt most komolyan gondolod? Hihetetlen!
Amit ti benéztek, azt nekünk, laikusoknak kellene korrigálni, úgy, hogy nem hogy beleszólásunk, de rálátásunk sincs arra, amit az egyesület csinál? És a fizetett ügyvédetek mit csinál évi 800 ezerért?
A tagságotokat értesítettétek a tévedésetekről?
Nem arról van-e most szó, hogy ne térjünk el az alap kérdéstől, hogy a vezetőség tagjai lesznek-e a felperesi körben vagy nem?
A választ már megírtad, és a miért senkit nem érdekel, mert a tagságotokat sem fogja érdekelni, csak azt látják, hogy itt, az általatok várva várt pillanatnak előadott alkalommal ti személy szerint nem akartok élni. Ez a lényeg, semmi más.
Úgy látszik, továbbra sem szűnt meg a kötekedő kedve.
Egyrészt rosszul olvasta el a bejegyzésemet, másrészt helytelen következtetésre jutott.
Én nem azt írtam, hogy nem veszek részt az Állam elleni keresetben, hanem azt, hogy ha a 37 év óta várt, és a napokban elérhető közelségbe került 100M/Ft.-ot meghaladó követelésem realizálódik, úgy a családom döntése szerint nem fogok részt venni a Baumag-perben.
Engedje meg nekem, hogy 37 év után, amely kétszerese a Baumag-várakozás idejének, a realizálhatósága pedig közel a húszszorosa, úgy 72 évesen had válasszam végre a megnyugvást.
Természetesen ha elesnék a remélt összegtől, mert ebban az én más tárgyú ügyemben is a magyar bíróság fog dönteni, úgy nem hagyom veszni a Baumagba fektetett pénzemet.
Tehát nem vizet prédikálok, és bort iszom!
Szabados és én is a közelmúltig abban a tudatban voltunk, hogy valamennyi károsult, akinek az elévülése megszakadt, jogosult a kártérítési perre.
Tévedtünk.
Mint ahogyan az Egyesület bukására várók is tévedtek.
Mi legalább időben észleltük a tévedésünket, és korrigáltuk azt.
Ha viszont Önök ezt régóta tudták, és nem szóltak róla senkinek, úgy eléggé tisztességtelen valamennyi károsulttal szemben, hogy engedték volna perbe szállni azokat is, akik elevele pervesztesek lennének.
Az Egyesület továbbra is csak a peres útban látja a megoldást és annak valamennyi ismert kockázatára időben felhívja a tagja figyelmét.
Kéretik a csipőből való ítélkezés előtt az alaposabb ismeretszerzés, a szöveghű tényálláshoz való ragaszkodás és azt követően a megfontolt, segítőkész, támogató reagálás.
Ha a vicsorogva vádaskodóknak lenne jobb öttletük, úgy szívesen elfogadok bármilyen hasznos tanácsot, és nem fogom letagadni, hogy honnan, kitől eredt.
Ha most szóról-szóra haladva ismét felboncolná az előző írásomat, úgy én is visszatekintek az Ön korábbi bejegyzéseire, és azok rosszindulatú célzatosságára én is rávilágítok, holott ennek a fórumnak nem a kölcsönös vádaskodás lenne a célja, hanem a kollektív megoldáskeresés, és a hasznos információk megosztása.
Én együttgondolkodásra hívtam fel mindenkit, közöttük azokat is, akik az Egyesület erkölcsi-anyagi-jogi bukását várják, de semmilyen általuk birtokolt hasznos tanáccsal nem szolgálnak a rajtuk, a csoportjukon kívül eső károsult társaiknak.
Na Lipcsik, hosszú hónapok nyájaskodása és mellébeszélése után most bökted ki a lényeget és mutattad ki a fogad fehérjét:
"100M/Ft.-al a zsebemben nagy ívben teszek a Baumagba beragadt néhány rongyos milliómra." Ezt írtad.
Ha a saját veszteséged visszaszerzése téged ennyire hidegen hagy, ennyire nem motivál semmi, akkor mit várhatnak tőled azok a szerencsétlen vesztes emberek, akiknek a képviseletét te is felvállaltad, mint elnökségi tag!!!!!??????
Mit mondasz nekik, hogy azért nem indulsz felperesként a pénzedért az Állam elleni perben, mert te ezt a pár milliós veszteségedet leszarod?
Ezt elfelejtettétek beleírni 2016. okt. 17.-én kelt, az egyesületi tagoknak elküldött leveletekben, ehelyett ezt írtátok:
Tisztelt Károsult Tagtárs! Hosszú várakozás után elérkezett annak a lehet őség e, hogy a BAUMAG pénztáraiba befizetett és onnan fondorlatos módon „eltüntetett” pénzét az egyesület segítségével jogi úton visszakapja. Tudom, hogy sok károsult társával együtt, ezt a felhívást már évek óta várta.
Úgy látszik, te nem voltál ezek között!!!!!!!!!!!!!!!
Mit szóljanak azok, akiknek nincs százmilliós vagyona, mint Neked, és nekik párszázezer forint is tétel, és amikor bizalmat szavaztak neked az elnökségbe beszavazásodkor ezt elfelejtetted velük közölni, hogy neked aztán nyóc, hogy mi lesz a dolog vége, mert neked tök mindegy, hogy néhány rongyos milliócska ide vagy oda, különösen akkor, ha még költeni is kellene a zsebedből a visszaszerzésére.
De azért szívesen látod, ha más károsult ezt teszi.
Aztán, ha jól sülne el a dolog, te is beszállsz.
Persze most is megvan a kifogás, hogy miért is nem. A családodra mutogatsz, elhárítva ezzel a felelősséget magadtól.
"Szabados abban bízik, hogy miután ő egyénileg lépett, azt a jog el fogja ismerni a törvény rendes útja igénybevételének."
......ő nem fog felperes lenni az Állam ellen tervezett perben.
Ön aljas módon az internet hullámain ereszti szélnek azt a valótlanságot, hogy az Egyesület pereskedésre buzdítja tagjait, sőt az Egyesületen kívülieknek is felajnálja ezt a lehetőséget külön díj ellenében....
Ezzel szemben 12.000. károsult tudta 2003-ban, hogy a fizetésképtelenséget bejelentő Baumagtól a pénzt visszaszerezni csak egyéni perek révén, vagy a felszámolási eljárásban lehetséges.
Senki nem gondolt arra 2003-ban, hogy ez a folyamat több mint egy évtizedet fog igénybe venni, és arra sem, hogy a különböző károsultak által a legkülönbözőbb csatornákon keresztül beszerzett információkra senki sem lesz kíváncsi, vagy ha be is fogadták azokat, nem veszik majd figyelembe.
Akik nem gondoltak egyéni perekre, azok érthető módon egyesületekbe tömörültek, és az egyesületek a működésük során rendezték a hozzájuk eljuttatott bizonyítékokat (lásd orlövész01 és tüsjkéskaktusz is rendezte a saját bizonyítékait), és azok ismeretében kellő optimizmussal bíztatták tagjaikat, hogy a felszámolási eljárást követően indítandó perben az elszenvedett kárt valakiknek meg kell térítenie.
Gondolta volna bárki is, hogy az Állampolgári Biztos jól felépített és jogilag alátámasztott Jelentése fajsúlytalan iromány lesz?
Arra sem gondolt senki, hogy a különböző baumag-cégeket más-más felszámoló fogja felszámolni, melynek az lett az eredménye, hogy a különböző felszámolók a károsultak terhére, egymással is szemben állva próbálják majd a "rájuk bízott vagyont" kezelni, felszámolni.
Azt sem tudhatta senki, hogy a bűntető per ennyire el fog húzódni, és hogy a leghátrányosabb kitétele lesz az a bírósági megállapítás, hogy a tényleges károsultak nem sértettjei az ügynek.
Az arra jogosult és köteles ügyészség azonban nem lépett fel a tényleges károsultak érdekében, hogy számukra bármilyen módon biztosítsa a legszélesebb körű háttérvagyont fedezetként.
Az egyes károsultaknak még egyesületi erővel sem volt semmilyen ráhatásuk a folyamatban volt perekre, mint írtam korábban, az események szándékunktól és céljainktól függetlenül csupán megtörténtek velünk, de nélkülünk, és többnyire a hátrányunkra.
Ha visszamenőleg átolvassa valamennyi bejegyzésemet, úgy két sarkallatos tény köré csoportosíthatja azokat:
1./ Nem láttam értelmét a petícióhoz tervezett országos aláírásgyűjtésnek.
(Az ehhez fűzött remény majdani sorsát jól bizonyítja nyakfogom utolsó írása előtt kétszer is becsatolt, a Buda-Cash ügy tv visszhangja. Különösen a riporter, akinek a nevét nem veszem a számra, csak nevetgélt a károsultak ügyén, és a meghívott szakértők is milyen okosak lettek utólag. A riporter mindenképp, de lehet, hogy a két meghívott szakértő is pénzt kapott a kitöltött műsoridőért, és mi lett a végeredmény? A többször módosítoptt Q-törvény a Buda-Cash károsultakra nem terjedt ki, mint ahogyan az azonos elbírálás elve ellenére a Baumag-károsultak sem élvezhettek semmi előnyt belőle. Hiányzik ehhez a politikai akarat!)
2./ Egy jogállamban a szerződéses vagyoni viszonyokból keletkezett vita csak bíróság előtti perben orvosolható.
Különösen igaz ez arra az esetre, ha a kötelezett nem akar teljesíteni a jogosult felé. Elévült követelést még bíróság előtt sem lehet érvényesíteni.
Miután engem -szintén alaptalanul- többször is azonosítottak az Egyesülettel, most én kérem, hogy tegyék ugyanazt.
Többször szóvá tettem, hogy személyes tapasztalatom szerint is egy olyan bíróságot vagyunk kénytelenek igénybe venni, amelynek a döntése nem feltétlenül szorítkozik a kizárólagos jogokra, hanem különböző érdekek mentén, így különösen az Állami érdek mentén elfogult. Ezzel együtt nincs más választásunk!
A tömeges pénzügyi botrányok ellenére nincs forradalmi hangulat az országban, a közélet és a jog minden szegmense a kormány által szigorúan felügyelt, így ha még alkalmasnak is látszana az idő egy forradalmi megmozdulásra, annak sikere nulla lenne.
Tudtommal én voltam az első, aki a kárigény-jogosultak körét és számát lényegesen lecsökkentettem kizárólag a felszámolási eljárásba 40 napon belül bejelentkezettekre.
Ezt nem merte eddig kimondani sem nyakfogom, sem tüskéskaktusz, sem orrlövész01, de Ön sem Tisztelt Talár és logarléc. Attól féltek talán, hogy a követőik felrónák, hogy ezt a tényt eddig miért nem hozták nyilvánosságra? Nem kell szégyelni bevallanni, hogy eddig ez a tény meg sem fordult a fejekben.
Aztán azt is én tettem közzé -nem éppen toborzó erővel bíró tényként-, hogy azok a károsultak, akik az elkerülhetetlen magyar bíróságokban bízva a peres utat választják, egymillió forintnyi tőkekövetelés esetén milyen mértékű perilleték kockázatot vállalnak.
Én akartam elrettentő példaként közzétenni két bírósági esetet is, hogy a perben gondolkodókat még időben figyelmeztethessem, a magyar bírósági joggyakorlat a vonatkozó jogszabályok általános és alapos ismerete ellenére is mennyire kiszámíthatatlan.
Ugye ezek a példák nem éppen a perre várakozók döntését könnyítették volna meg, hanem ellenkezőleg, a nagyon is borítékolható eredmény kockázatának felvázolásával inkább növeltem a majdani visszalépők számát, mintsem toboroztam volna felpereseket a perhez.
Én meg arra lennék kíváncsi, hogy nyakfogom, oprrlövész01, tüskéskaktusz, Talár és logarléc -és még néhány egyesülettel szembeni kritikus károsult- mely más módon képzeli el a saját maga, és a mögöttük felsorakozott károsultak érdekérvényesítését?
Az erre irányuló korábbi kérdéseimre ugyanis előbb mély hallgatásba merültek, majd pedig megint az Egyesületet támadták hamis érvekkel, vagy kézzelfogható bizonyítékok nélkül.
Ha átolvasták a Mátraholding közbülső jelentését, láthatták, hogy abban nem szerepel Szabados István egyesületi elnök neve. Nem kell tehát már előre elítélni, amiért ő nem fog felperes lenni az Állam ellen tervezett perben.
Szabados abban bízik, hogy miután ő egyénileg lépett, azt a jog el fogja ismerni a törvény rendes útja igénybevételének.
Szerintem sajnos ez nem így van! Akik nem léptek be a felszámolási eljárásba, melyet a jog a követelés rendes útjaként ismer el, azok az általuk egyénileg választott polgári, vagy büntető ügyben született ítéletben megfogalmazottak szerint érvényesíthetik a jogaikat. Ez a jog pedeig nem azonos a felszámolási eljárásban résztvevők által gyakorolható joggal.
Az én perbeli szerepem pedig kizárólag a családomtól függ.
Egy 37 éve zajló, a helyi önkormányzattal szembeni jogvitámban különös negatív tapasztalatokra tettem szert a bíróságokra nézve, azonban éppen a kitartásomnak köszönhetően most jutottam el egy olyan helyzetbe, amikor az ügyészség kénytelen a nyilvánvaló jogsértő bírósági eljárások miatt perújítási kérelemmel élni.
Ha ez bekövetkezik, úgy a 100M/Ft. értéket meghaladó követelésem kielégítése után a családom nem fog engedni semmilyen további perben részt venni. És ezt tudomásul veszem akkor is, ha Talár és logarléc aljas és hátsó szándékot feltételezne ezen családi döntés mögött.
100M/Ft.-al a zsebemben nagy ívben teszek a Baumagba beragadt néhány rongyos milliómra.
Nyakfogomnak pedig azt üzenem, hogy mielőbb tovább fenné a nyelvét az Egyesületen, kérje már számon annak a "budaörsi egyesületnek" az elnökét, aki mellett felvállalta az elnökségi tagságot is, hogy legalább neki számoljon be személyesen, mi igaz azokból az állításokból, amelyeket itt a fórumon közzétettem, és hogy hol tart a petíció ügye?
Kedves nyakfogom!
Vegyen végre példát rólam, és ha annyi bizonyítéka van a Budapesti Egyesület csalárd működését illetően, mint amekkora erővel nyögi azt, úgy hozzám hasonlóan tegyen bűntető feljelentést annak elnöke, vagy elnöksége ellen.
A fórumot a hiányzó ismeretekre való vágyódás miatt olvasóktól elnézést kérek, de a továbbiakban semmilyen információt nem osztok meg ezeken az oldalakon, és erre fogom kérni az Egyesület elnökét is.
Talár és Logarléc nagyon fején találta a szöget!!!!!!!!!!!!
Csak annyit tehetek még az írásához hozzá, hogy az egyesületi vezetés részére az ügyvéd ingyen van, mert az ügyvédi költségeket azok is kénytelenek állni az egyesületi tagok közül a befizetett tagdíjukon keresztül, akik pedig nem is óhajtanak részt venni az állam elleni perben.
Ki fog derülni rövidesen, hogy mennyire bátrak és merészek lesznek ilyen, számukra nagyon is kedvező feltételek mellett is ringbe szállni a saját pénzükért a nagy tekintélyű vezetők.
Edömérke 1, és Edömérke 2 ,az altatódalotokat még sokat kell gyakorolnotok.
Azon kívül hogy mindkettőtök hangja hamis,nagyon hangos,bántja a jó hallással megáldott szakértő füleket,de tele van szöveghibával is.
Ti azt hiszitek,és azt remélitek,hogy a dájmikolásotok ápol,és eltakar.
Ti magatok persze jól tudjátok,hogy mit akartok eltakarni a károsultak elöl.
A gazemberséget,és a lenyúlást azonban nem lehet eltakarni.
Ezen kívül rossz házszám előtt dudorásztok,mert a bölcsőde nem itt van,hanem két számmal odébb.
Mi károsultak rendesen meg vagyunk áldva veletek.
Azon kívül,hogy a lóvé bezsebelésén kívül semmit sem tesztek,még hatalmas károkat is okoztok az elesett,idős embereknek,mert meghiusítjátok a pénzünk visszaszerzését is.
Mindenki tudja - és korábban mások már be is bizonyították - , hogy van megoldás a totál csődbe jutott jogon kívül is.
Ehhez azonban nem füllik a ti fogatok,mert a jelenlegi tarhálást biztosabb bevételnek tartjátok.
Most a kis ujjatokat sem kell megmozdítanotok, a zsákmány így is az öletekbe hull.
Nem szégyenlitek magatokat a 12000 idős,elesett károsult előtt?
Igen Szabados Bandi, minden visszatért a régi kerékvágásba, Ön szerint.
Csak saját hozzászólásaikat olvasgathatják, minden ellenvélemény nélkül.
Ez az, ami Önöknek kell, és egyben nagyon tetszik is Önöknek.
A száraz tények pedig azt követelik meg az Önök részéről is, hogy álljanak be az Állam elleni perbe felperesként mint egyesületi vezetők, kivétel nélkül mindahányan csak vannak, és csak ezek után propagálják a tagságuk, és minden egyesületen kívüli részére a pert, mert csak ekkor van erkölcsi alapjuk ehhez.
Másképpen hiteltelenné válnak azok szemében is, akiknek a szemében eddig még nem voltak azok.
A független magyar bíróság meg a térdét fogja csapkodni a röhögéstől, amikor meglátja azt, hogy csak olyanok mernek kiállni a pénzükért, akiknek nem kell fizetnie semmit sem pervesztés esetén.
A híres képviselet vezetői meg a háttérből nézelődnek, mert a győzelemre vinni kívánt embereket maguk előtt tolják minden felelősség, és főleg személyes anyagi kockázat vállalása nélkül.
Mennyire tekinthető hitelesnek az az egyesület, ahol a vezetőség pereskedésre buzdítja nemcsak tagjait, hanem egyesületen kívülieknek is felajánlja ezt a lehetőséget, persze plusz ügyvédi díj ellenében, miközben arról nem ejtenek egy szót sem, hogy a vezetőség tagjai, jó példával elől járva, vajon hajlandók-e a pereskedés anyagi kockázatát felvállalni saját maguk, a saját pénzük, és a tagok pénzének visszaszerzése érdekében?
A fórum visszatért arra, amiért létrehozták. Végre megint a megoldás keresés és nem az egyesület szapulása a cél téma. Ameddig ez így marad, a száraz tények alapján kizárólag a tárgyban tájékoztatom Önöket.
Tudjuk, hogy a Szövetkezet 1995.-től, azaz megalakulása óta folyamatosan értékesítette fiktív üzletrészeit. Tudjuk, és valamennyi ezt igazoló dokumentum rendelkezésre áll, hogy sem az adóhatóság, sem „főnöke” a PM nem élt azzal a jogával és kötelezettségével, hogy az 1998. évi XIX, tv. Be. 171.§, és 172. §-ának (1) bekezdése alapján bűntető feljelentést tegyen csalás és költségvetési csalás elkövetése miatt.
Tudjuk, hogy a Cégbírósági kezdeményezésére indított perben 1999-ben a Legfelsőbb Bíróság végzésében is megállapította a fiktív üzletrész tőkeképzést, ami fiktív üzletrészek értékesítésén alapult.
A fentiek ma már csupán történelem, a büntethetőség elévült, 1995 év óta 21 év telt el.
Állításunk, hogy a vádhatóság tudomással bírt valamennyi BAUMAG-ban folyó törvénytelenségről. "A Pest Megyei Főügyészség Nf.2720/1997/53. ügyszámon Balázs László ellen a Pest Megyei Rendőr-főkapitányság Vizsgálati Osztályán 19/1998.bü. számon indult büntető ügyben
Balázs László
gyanúsítottal szemben a nyomozást a jogosulatlan pénzintézeti tevékenység vétsége és a különösen nagy kárt okozó csalás bűntette vonatkozásában a Be. 139. § (1) bekezdés b) pontjának 1. fordulata alapján – mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg a bűncselekmény elkövetése, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény –; a számviteli fegyelem megsértésének vétsége vonatkozásában a Be. 139. § (1) bekezdés b) pontjának III. fordulata alapján – mivel a nyomozás adatai alapján nem állapítható meg, hogy a bűncselekményt a gyanúsított követte el, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény – bizonyíték hiánya miatt, a magánokirat-hamisítás vétsége vonatkozásában a Btk. 32. § b) pontjában, és a33. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott büntethetőséget megszüntető okból elévülés miatt, a Be. 139. § 1) bekezdés c) pontjának II. fordulata alapján megszüntetem.
A rendelkezésre álló adatok alapján az alábbi tényállás állapítható meg:
A BAUMAG Általános Befektetési Szövetkezet 1995. március 1. napján kelt alapszabállyal, 2040 Kamaraerdei u. 11. szám alatti székhellyel jött létre. Az alapszabály I. pontjában meghatározott preambuluma szerint a Szövetkezet kiemelt célja, hogy a tagok megtakarításait a tagok javára a szükséges szakértelmet biztosítva, a vonatkozó jogszabályok és a tisztességes üzleti verseny keretei között lehetséges legnagyobb profit elérése érdekében befektesse. A Szövetkezet bejegyzését megelőzően a Pest Megyei Bíróság mint Cégbíróság megkereste az Állami Bankfelügyeletet állásfoglalás céljából. Az Állami Bankfelügyelet a Szövetkezet tevékenységével kapcsolatosan nem emelt kifogásokat, és miután a pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvényben foglalt bejelentési kötelezettségének eleget tett, a BAUMAG Szövetkezetet a Pest Megyei Bíróság, mint Cégbíróság Cg. 13-02-050875 cégjegyzékszámon 1995. október 24. napján, Cg. 13-02-050875/12. számú végzésével – az akkor hatályban lévő jogszabálynak megfelelően(??), az alakuló közgyűlés időpontjára visszamenő hatállyal – jegyezte be a cégnyilvántartásba.
Dr. Tátrai Judit s.k. 2003. márc. 20.
2003. okt. 09.-én fizetésképtelenség miatt a BAUMAG bezár.
Eddig miért nem jöhetett szóba kártérítési per indítása? Mert a kár összegét (az elbukott összeg és a felszámolásból megtérülő különbözete) nem volt bizonyíthatóan kimutatható. A kártérítési per jogalapja a pénzkövetelés pontos és bizonyítható kimutatása.. Enélkül a kártérítési igény nem megalapozott, a per időelőttiség okán elutasításra kerül. Próbapert az egyesület soha nem indított és nem is fog, miután a Magyarországon precedens értékű ítélet nincs. Az ítélkezés a bírák lelkiismerete és a jog mentén zajlik.
A minap ígértem, hogy az állam elleni per megindítása előtt -elrettentő példaként -felvázolok két bírósági ügyet, amelyek azt bizonyíthatják, hogy Magyarországon a bíróságok nem önálló hatalmi ágként működnek, és hogy azok nagyon is a politikai szándékoknak és igényeknek megfelelően hoznak döntéseket.
Aztán rájöttem, hogy nagy valószínűséggel mindannyiunknak van valamilyen ezzel kapcsolatos tapasztalata, azért lemondtam a tervemről.
Helyette ajánlom figyelmükbe Fleck Tamás jogszociológus átfogó véleményét a magyar bíróságok működéséről, melyeket Fleck Tamás nevének és a 444.hu, vagy a 24.hu egyidejű beütésével ki-ki személyesen tanulmányozhat.
Most megismétlődhet az a vád ellenem, hogy ha én is ennyire szkeptikus vagyok a bírósági peres eljárás kétséges eredményességében, úgy miért hangoztatom mégis folyton, hogy az egyedül járható út a PER.
Hát azért, mert a jelenlegi politikai elitnek nem csupán a Questor, vagy a devizahitelek okozta lakossági felháborodás csillapítása érdekében kell valamit tenni, -melyhez képest a Baumag szinte már elfelejtődött az emlékezetükben- hanem a szűkebb és tágabb környezetemben magam is tapasztalom, hogy a kormány kritikus magatartása ellenére a felháborodott szavakon túl nincs semmilyen forradalmi hangulat, késztetés a többszínten csalódott polgárságban, de legalább a bíróságokban nyomokban még fellelhető bizonyos jogkövetés. Illetve a magyar bíróságnak sem válik javára, ha Brüsszelben, vagy Strasbourgban rendszeresen felülbírálják őket.
A peticiók, a sajtónyilvánosság a kormányzatnak még csak a portásáig sem jut el, egy esetleges pernek legalább van visszaható, veszélyeztető fenyegetettsége.
Arról is meg vagyok győződve, hogy egy esetleges tüntetéssorozat a questorosok, devizadósok, baumag-és más károsultak részvételével is legfeljebb a gőz kiengedését eredményezné csupán, és a kormány esetleg tenne arról is, hogy a megmozdulás egy letörendő és megtorlanó anarchiába torkolljon, de megoldást nem hozna.
Nagyon sajnálom, hogy nem tudok semmilyen potitívabb távlati célt megjelölni, és a lelenlegi helyzet a forintokból már teljesen kiapadt károsultaktól további anyagi kockázatot feltételez.
Az ilyen típusú helyzetre mondta annak idején dr. Antal József: "Ja kérem, tetszettek volna forradalmat csinálni!"
Tudomásul veszem, hogy ez a fórum nem politikai állásfoglalások közzététele céljából született, de sajnos a helyzetünk megvilágítását enélkül nem tudom plasztikusabbá tenni.
Az Egyesület a tőke+kamatai értékében tervezi a kereset előterjesztését. A kamat a mai napig meghaladta a tőke értékét, így az eszerűbb számíthatóság érdekében a kockázati összeget 1M/Ft. tőke követelésére vetítem ki.
Akik a korábban már ismertetett kritériumok után alanyi jogon felperesek lehetnek az Állam elleni perben, azoknak az alábbi kockázatot kell még vállalniuk:
1M/Ft.+ 1/M/Ft. kamat=2M/Ft. követelés esetében
-első fokon a perilleték 6%= 120.000.Ft. Max.: 1.500.000.Ft.
-másod fokon a perilleték 8%= 160,000.Ft. Max.: 2.500.000.Ft.
-felülvizsgálati eljárásban a perilleték 10%=200.000.Ft. Max.: 3.500.000.Ft.
Esetleges pervesztés esetén a fenti illetékeket utólag minden körülmények között meg kell fizetni, kivéve azokat, akik alanyi jogon per-és illetékmentességre jogosultak.
A Strasbourgi Bíróság előtti eljárás illetékmentes, csupán költségei vannak, melynek kalkulálására még nem került sor.
A fenti kimutatás után ki-ki kiszámíthatja, hogy a saját követelése arányaiban mennyivel jelentene több, vagy kevesebb illetéket.
Pl. 5M/Ft tőke+5M/Ft. kamat követelés esetleges elvesztése után a fizetendő perilleték összege: 2.400.000.Ft.
Azért tartottam fontosnak ezt a számsort tudatosítani, mert gyakorlati tapasztalatom szerint a T. Károsultak nem minden esetben gondolják át kellő alapossággal a lehetőségeket és azok kockázatát, és így szeretném megelőzni az esetleges csalódást.
Tisztelt Lipcsik Márton! Évek óta figyelem a Fórumot, mivel édesanyám károsult. Érdekes információkat osztott meg. Szeretnénk jelentkezni, amennyiben vannak még károsultak. Azt is jelezném, hogy édesanyám egy árva fillért sem fog áldozni az esetleges perre, másfélmillió forintot veszített, több veszteséget nem akarunk. Amennyiben tehát per lesz, úgy jelentkeznénk, hogy több költségünkbe ez már ne kerüljön. Ahogy olvasom, sok lehetőségünk nincs, de a tudat, hogy kiállunk magunkért, vígaszt nyújt. Felvetném azt, hogy elvileg a Baumagnak voltak ingatlanjai, azokból a kártalanításunk nem lehetséges?
Várható volt, hogy nem marad majd visszhangtalan az Ön által felvetett kérdéskör, melynek egy pontja kivételével a választ most megadom.
A Baumaghoz hasonló elven működött Duna-Profit nemzetközi szaktekintélyű jogi képviselője a Fővárosi Törvényszék előtt 64.P.25.650/20104. ügyszámon államigazgatási jogkörben elkövetett károkozás miatt nyújtott be kártérítési igényt egy illetékmentességben részesülő károsult nevében a PSZÁF jogutódja, a Magyar Nemzeti Bank, valamint a számításba vehető felelős állami szervek helyett a Pénzügyminisztérium helyébe lépő Nemzetgazdasági Minisztérium ellen.
Az elutasított kereset elleni fellebbezést a Fővárosi Ítélőtábla 9.Pkf.26.512/2016 számon szintén elutasította.
Ne várja el tőlem, hogy az általam is kétségbe vont indokokat megismételjem, de magam is kíváncsi vagyok, hogy a Kúria miként fog dönteni a felülvizsgálati kérelemről.
Egy tény, hogy a Lenkovics-jelentés ebben a perben nem bírt semmilyen jelentőséggel, pedig annak idején mekkora adú-ásznak véltük a kezünkben!
Ha visszaolvassa az előző évi bejegyzéseket, úgy nem csupán az orrlövész01 7522 számú, de a tüskéskaktusz 7534 számú bejegyzése is lényeges eljárási jogsértéseket vázolt fel konkrét eseményekre, ügyiratszámokra és személyekre való hivatkozással, és ugyanezeket a jogsértéseket fel lehet lelni a Duna-Profit esetében is.
Tudni kell, hogy mindíg könnyebb arra vonatkozó utalást, hivatkozást találni, hogy mit miért nem lehet megtenni, mint arra, hogy mit miért igen. Különösen igaz ez abban az esetben, ha az arra jogosult elsődleges célja éppen a tagadás, az elutasítás.
A Baumag-ügy 1997 óta tapasztalt, nem a károsultak javát szolgáló jogi megítéléséből okulva, és nem a Victor Hugo úti Egyesület jogi képviselőjének a szakmai képességében kételkedve vetettem fel már vagy fél évvel ezelőtt, hogy a fórumon a Baumag-ügy alapos vázrajzát felmutató károsultaknak szerencsés lenne összedugni a fejüket, hogy az előttünk zajló és sajnálatosan számunkra hátrányosan befejeződött ügyekből okulva közösen keressük meg azt végleges jogi formát, amelyet a még kárigény jogosultsággal bíró, egyre csökkenő számú károsult még a siker reményében fel tudnak használni.
A fórumozók és az egyesületek is ugyanabból a kottából játszanak, de a színre vitt előadás nem csak a közönségnek, de maguknak a zenészeknek is artikulálatlanná válhat összehangoltság nélkül.
Mert ugye az is meglepetés volt, hogy csak azok indulhatnak az állam elleni perben, akik belépek a felszámolási eljárásba, és a kiküldött közbenső mérleg szerint azok közül is csak azok, akik 40 napon belül tették ezt.
Hogy az elévülés jogi következményeiről már ne is beszéljek..., mert azt darabjaira szedték abban a perben.
Az ügyészség felelősségét eddig senki nem vetette fel a lefutott perekben, holott az Alaptörvény 29. cikk, az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény és a Legfőbb ügyész 3/2012. (I.6.) utasításai egyértelművé teszik az ügyészségek közérdekvédelmi feladatait, kötelezettségeit.
Ez többek kiterjedhet arra is, hogy a büntető perben az ügyészségnek észlelnie kellett volna azt, hogy ha a baumag-károsultak nem sértettjei az ügynek, úgy az akkori perben való érdekvédelemre képtelen károsultak nevében és helyett eljárjon, részükre a kártérítési jogosultság valamilyen módját ki kellett volna dolgoznia és a bíróság által biztosíttatnia.
A Cégbírság felelősségét egy magánszemély által kezdeményezett perben zárta ki a Legfelsőbb Bíróság, és ez a magánszemmély egyelőre nem adott felhatalmazást arra, hogy a neve alatt futó ügy ügyiratszámát nyilvánosságra hozzam, közzé tegyem. (Természetesen igyekszem a hozzájárulását megszerezni.)
Hogy az (Állam helyett) a Legfőbb Ügyészség elleni kártérítési perben az eddigi ismeretek alapján megbízást adni kívánó károsultak is kellő alapossággal megfontolhassák döntésüket, hamarosan kézzelfoghatóan közzéteszem az anyagi kockázatot is, mert tapasztalatom szerint nem mindenki számolta ki tételesen azt az esetlleges illetéknagyságot, amelyet pervesztés estén minden körülmények között meg kell fiizetnie a felperesnek.
Ajánlom valamennyi -korábban kárörvendő, vagy becsmérlő bejegyzéseket szignáló- fórumozó figyelmébe, hogy a bárki által bárki ellen kezdeményezett per csak egyszeri lehet. Egy esetleges téves alperesi megnevezés, egy téves elkövetési magatartás megjelölés akár végleges pervesztést is eredményezhet.
Megismétlem: a baumag-károsultak hovatartozásuktól, elkötelezettségüktől, sértettségük fokától, vagy a remélt cél megközelítési módjának különbözőségétől függetlenül egy hajóban eveznek. Összehangolt evezés hiányában a hajó mindenkivel elsűllyedhet, és még a jó úszók sem érhetnek partot.
Érdeklődve olvastam eszme futtatását. Megtisztelné, az olvasókat, és engem is, hogy bővebben írna a próba perről, mivel semmit nem tudunk róla. Kik a szereplők, hol tárgyalták, és mi a tárgya? Ön azt írja, hogy a bíróság kizárta a Cégbíróságot. No de milyen indokkal? E rövid három kérdésre szeretném a választ. Úgy látom megint mellék vágányon indulnak el az állam elleni perbe. Nem azt akarják perbe hívni akit kellene,pedig ha figyelmesen elolvassák az orrlövész 7522 szám alatti beírását, ott a válasz is, csak össze kellene rakni. Nekem is többszöri olvasásra jutottam el a kulcshoz.
Jó lenne már tudomásul venni, hogy az Állam ellen tervezett per szempontjából teljesen értelmetlen bármilyen régmult időben történt, és bárki által elkövetett megtévesztésre, félrevezetésre irányuló eseményre hivatkozni. A tervezett perben a bíróság számára elsősorban a bűntető-és a polgári per ítéleteiben rögzített tényállásoknak és fogalmaknak lesz prioritása, majd azt veszi alapos górcső alá, hogy a felpereseknek van-e perbeli legitimációja (ha sajnálatosan deklaráltan nem sértettjei a korábbi pereknek) kereshetőségi joga, és a felperesek által alperesként megnevezett állami szervezetnek bizonyíthatóan van-e mögöttes felelőssége, az felróható-e, és azon kívül a követelés nem évült-e el.
Természetesen ezek között az okok, vagy okozatok között a bíróság minden bizonnyal nem a felperesek javát szolgáló módon fog szemezgetni.
Az elszenvedett kár szempontjából érthető módon a károsultak csak azt érzékelik, hogy őket nem vitathatóan rajtuk kívül eső okból érte hátrány, melyért valakiknek felelniük kellene, de ebből a felelősségből az előttünk már lezajlott egyik próbaperben a bíróság jogerősen kizárta a Cégbíróságot, a PSZÁF-et, a Pénzügyminisztérium helyébe lépett Nemzetgazdasági Minisztériumot és a PSZÁF jogutódját az MNB-t.
Ugyan miért térne el a korábbi ítéletektől a BAUMAG kártérítést tárgyaló bíróság?
A felsorolásból látszik, hogy egyedül az ügyészség akadt fenn a rostán.
A Legfőbb Ügyészség lenne tehát az egyetlen és kizárólagos alperes! Az ügyészségek ugyanis az Alaptörvény és az Ügyészségi Törvény szerint is az élet valamennyi területén zajló jogi folyamatrok fölött törvényességi felelügyeletet köteles gyakorolni, a Baumag-ügyben pedig nagyon is exponálva volt ahhoz, hogy ne mondhassa azt, hogy nem tudott semmiről.
Nem hagyhatjuk azonban figyelmen kívül azt az ügyészségi hozzáállást, amelyet az utóbbi években napirenden volt -nem ellenzéki politikusokhoz köthető- korrupciós ügyek kapcsán tanúsított.
Azonban nem csak ez a magas szinten zajló cél megoldása látszik embert próbáló feladatnak a még működő Egyesület előtt, hanem körvonalazódni látszik egy ennél földhözragadtabb probléma is.
Nevezetesen az Egyesület puszta léte! De erről majd később, az Egyesület vezetésével való konzultáció után teszek majd említést.
Addig azonban beszámolok a magyar igazságszolgáltatás nem önálló hatalmi ágként való működéséről két konkrét lefutott, illetve már nemzetközi bíróság előtt zajló ügyről -elrettentő példaként.
A per szempontjából számításba jövető károsultak tehát ne nyalogassák tovább hiábalóan fekélyes sebeiket, hanem azon agyaljanak, hogy miként tudjuk majd a győzelem biztos reményében felvenni a küzdelmet a Legfőbb Ügyészséggel szemben, a magyar bíróságban bízva.
Ebben a tárgykörben lenne szükség egymást támogató és használható információra, amelyeket adott esetben az Egyesület is hasznosíthatna, ha majd arra a tagjaitól felhatalmazást kap.
Az elgondolkodtató páldákkal egy-két napon belül jelentkezem.
A legnagyobb baj, és a jól megtervezett képmutatás csimborasszója az, ami minden ilyen botrány kirobbanásánál ugyanaz: A kapzsi, buta befektető miért nem nézte meg, hová teszi a pénzét?
Ez egy kiváló, és persze természetesen nem helytálló érvelés a károsultak lejáratása érdekében.
De mit is mondott Bokros Lajos a Quaestor bedőlésénél? Azt, hogy mégis hol volt az állami felügyelet?
Mit mondott az ilyen ügyek kapcsán Róna Péter? Hogy 25 éve, minden évben van egy ilyen pénzügyi botrány az országban, amikről soha nem fogjuk megtudni mi történt valójában?
Miről beszél sz LMP? Az ilyen ügyek kapcsán rendszerszintű problémákról.
Kellene nekem kiművelni magam pénzügyi kérdésekben akkor, amikor az évek óta az orrom előtt működő Baumag irodába teszem a pénzem, amely mellesleg közel 20 irodát tart még fent ország szerte?
NEM!
Kinek a feladata ezeket a cégeket ellenőrizni az alakulástól kezdve a megszűnésig? Cégbíróság, Pszáf, Apeh.
Tették a feladatukat ezek a szervek?
NEM!
Ha tették volna, nem lett volna Baumag ügy.
Utólag persze mindenki okosnak képzelheti magát.
A legnagyobb baj az, hogy azok sem a lényegről beszéltek, és beszélnek ma sem, akiknek pedig minden lehetőségük megvolt, meg lenne az igazság feltárására, de ez valamiért nem állt, és ma sem áll érdekükben, akármilyen érdekképviseleti szervezetnek tüntetik is fel magukat.
Ezért tartunk ma is itt, és ezért lehet borítékolni már most az Állam elleni per kimenetelét.
A választ a 2003-ban érvényben lévő szövetkezeti törvény alapján lehetne levezetni. A csalók ebbe kapaszkodva vertek át bennünket. Balázs László és segítői akik kiagyalták a szövetkezeti üzletrész kereskedelem BAUMAG szerinti bonyolítását, tudják a választ. Anno én és nagyon sokan nem láttunk éles határt a bankbetét és a szövetkezeti üzletrész között...szándékosan 2003 előtt nem is akartak minket felvilágosítani erről...a PSZÁF sem!...
Köszönöm a gyors reagálását, figyelmesen olvasva úgy tűnik, hogy a kérdésre igazándiból még nem sikerült válaszolnia, azért mert nem érti. Tehát újból milyen tényállásnál, milyen jogcím esetében jelenthető ki, az is csak feltételezve, hogy a betétként szolgáló szövetkezeti üzletrész. Fölösleges bármilyen befektetési lehetőséget, illetve annak esetleges hozadékát értelmezni. De ha már megemlítette a forrásadó, értelemszerűen nem azonos a kamatadóval. A kölcsönnek van kamata, így kamatadója a Baumag esetében az üzletrész névérték változásnál van árfolyam különbözet, így árfolyam nyereség, amit forrásadó terhel. De idáig sem tudunk eljutni, mert sem kamat, sem hozam környezetről nem beszélhetünk, és tudja, hogy miért, ma erre a helyes válasza adna magyarázatot. Azt, hogy ezzel kapcsolódóan nincsenek hozászolások, már már aggasztó. Most hol vannak a Baumag ügyben ezidáig írogató egymást ócsárló internet sztárjai? Vajon ők tudnák erre a választ? Még annyit nagyon értelmes, okos, a Talár és logarléc okfejtése, magyarázata. Próbálja magyarázni, köznyelvre fordítani a könnyebb megértés miatt a dolgokat. Dicséret neki érte. Ismételten kérem, hogy aki tudja a választ a feltett kérdésre válaszoljon.
A 7622 sorszámon 2016. november 23-án Egyesület nick név alatt Demeter István a "Budaörsi Egyesület" elnöke azt akarta ellhitetni a fórum olvasóival, hogy az aláírásgyűjtés előkészületei a bejező fázisban vannak, és reményei szerint januárban elkezdődhet az érdemi munka...
Bejegyzését az alábbi mondattal fejezte be:
"Amit Lipcsik Márton irogat a Budaörsi Egyesületről, az mind hazugság, hiszen az Egyesület működik, anyagi helyzete rendben van, van vezetősége, alapszabálya és teljes mértékben felvállalja az aláírásgyűjtés levezénylését."
Ezzel szemben Lipcsik azt "hazudja", hogy a Budapest Környéki Törvényszék 49.Pk.60476/2003/29. számú Végzésével hiánypótlásra kötelezte Demeter Istvánt a 2016. április 23-i "újjáalakuló" közgyűlésen elfogadott Alapszabály kapcsán, mely Végzést az elnök június 6-án vette át.
A hiánypótlási felhívásnak az elnök az általa kért és a bíróság által engedélyezett meghosszabbított határidőben sem tett eleget, azért a Törvényszék október 24-én elutasította az Egyesület bejegyzés iránti kérelmét, mely döntés jogerőre emelkedése után felkérte a Pest Megyei Főügyészséget, hogy ismételten folytasson le törvényességi felügyeleti vizsgálatot az Egyesülettel szemben, és a vizsgálat eredményeként tegye meg a szükséges lépéseket.
A jogerős Végzés szerint a Budaörsi Egyesület jelenleg tehát hivatalosan nem létezik, Alapszabálya bíróság által nincs elfogadva, a Végzés szerint nincs vezetősége sem.
Az illegimitív Egyesület tehát semmilyen hivatalos lépést nem tehet az országos aláírásgyűjtés szervezése érdekében.
Ezt a bejelentést sokkal tisztességesebb lett volna, ha maga az az elnök teszi meg, aki a 7622. sorszámú nyilatkozatával hiú reményeket ébresztett azokban, akik még hisznek az aláírásgyűjtés sikerében és eredményességében.
Természetesen én ezen hazugaságomért is vállalom a felelősséget.
A felszámolást törvény szerint 2006. április 06. napjával le kellett volna zárni (ekkor még több vagyon volt jelenlegi 0,5%-nál). Az idő és a Bíróságok is a felszámoló malmára hajtják a hasznot, kárunkra. Azért küldte meg a felszámoló 2016. július 31. zárónappal készített közbenső jelentését 2016. decemberében minden regisztrált hitelezőnek, mert a Bíróságok időhúzásai ellen is per formálódik, és kezdik a MÁTRAHOLDING-ot is a felszámolás mielőbbi lezárására szorítani. Az, hogy a BAUMAG működése alatt fizetésképtelenség esetére ígért üzletrészek többszörös ingatlanfedezetének mértéke mekkora lesz valójában, arra a felszámolás zárómérlege fog majd választ adni...
