Az Actara már kis kiszerelésben is II. kategória lett, és a granulált forma kivonását az eredeti okt. 31 helyett előbbre hozták, már szept. 30 után le kell szedni a polcokról.
Szia, szerintem abszolút nem jó, sőt, szerintem nyugodtan kijelenthetjük, hogy az építési sitt minden kertészkedés egyik ellensége. A növény ugyanis a világon semmit nem tud kezdeni azzal a nem vízoldékony kalcium-karbonátos, cementes, homokos dzsuvával, ellenben a talajt jó kötötté varázsolja... sőt, tiszta kalcium-karbonát ("döglött mész") is csak akkor jó, ha magas a talaj természetes sav-tartalma (humuszban gazdag), és nem kötött, hogy a felszabaduló széndioxid ki tudjon szellőzni belőle... egyebekben marad a vízoldható kalcium, mint a Ca-nitrát, Ca-acetát...
A talaj mésztartalmának -szilvafai- növelésére jó szerinted a táglapucolásból származó vakolat? -egy hiedelem szerint a szilvafák vírusellenállósága nő a meszezés következtében-
Igen, a logika ezt mondaná, csak hát a gyakorlat más, ugye nagyon máskor van szezonja a tűzelhalásnak, és máskor szüreteljük (általában) az almát, az, hogy soha nem hallottunk allergiás rosszullétről streptomycin permetezés kapcsán almaevést követően, biztosan megmutatja, hogy onnan már nyomnyi mennyiség se jutott az emberek szervezetébe...
Tudod, aki picit otthon van mikrobiológiában, az tudja, hogy kb minden 3. mikroorganizmus termel valami hatékony "vegyifegyvert" a konkurrensei ellen, tehát antibiotikumot, tehát, ahol mikroorganizmus van, ott van antibiotikum is. Legfeljebb ezeknek csak egy töredékét ismerjük, és a töredéknek egy töredéke kerül hasznosításra, ha jól rémlenek a gyógyszergyári statisztikák, kb az izolált antibiotikus anyagok 1 ezrelékéből lesz végül gyógyászatban hasznosítható hatóanyag, a többi megmarad a publikáció szintjén... vagy mert nem előnyösebb a meglévőnél, vagy mert nem gyártható gazdaságosan, vagy mert erősen toxikus az emberi/állati szervezetre is, vagy akármiért... de attól még ezek a mikrobák és az általuk termelt anyagok ott vannak a környezetünkben.
Az EU-ban ami érthetetlen, az a kettős hozzáállása, az, hogy egyfelől tiltja a kész antibiotikum használatát, másfelől támogatja, hogy az antibiotikumot gyártó szervezetet használjuk fel... pedig a végeredmény kb ugyanaz.
Viszont biztos védelem az új rém, a dirofilaria okozta szívférgesség ellen. De nem, a Frontline-t a kullancsok ellen nem helyettesíti, manapság dönteni kell, hogy az ember a babésiától vagy a szívféregtől félti-e jobban a kedvencét:( - mert hát igazán jó kombinált cuccról még nem tudok... Az Advocate talán, szintén vényköteles, és szintén ismerjük a hatóanyagait ontopic is, az egyik hatóanyaga egy neonikotin, a Confidor OD növényvédőszer hatóanyaga, a másik a Moxidectin nevű cucc, ami az abamectinhez (Vertimec) hasonlóan egy ízeltlábúak ellen hatékony antibiotikum.
Annak a tájékoztatója sem ír kullancsról, de az tapasztalatom szerint azért gyéríti rendesen a kullancsot, ha nem is 100%-ban hatékony ellene.
Akkor a kutyanak Frontline helyett lehetne az álatorvossal feliratni mondjuk ezt a Selamektin szert? Kullancs ellen is olyan hatekony lenne mint a Frontline?
Én pont így jártam. Összekevertem az atkákat a peronoszpórával. A betegség pontos meghatározása a legfontossab, mert ha az téves akkor az egész védekezés zsálutca.
Hogy az EU miért a növényvédelmi alkalmazásra ugrott rá antibiotikum-ügyben?
Tudni persze én sem tudom, de feltételezem ugyanazért, amiért az állattenyésztésben történő felhasználást is igyekeznek korlátozni – legalábbis a liberális amerikaihoz képest, ahol szabad az állatoknak hozamfokozásra (hús, tej) is adni belőle. Ott az állatok fogyasztják el az eladott antib. java részét, talán 70 %-át, nem sajnálják tőlük. Szóval, lehet hogy azért, mert ahogyan az állatokból, úgy a növényekből is átkerülnek a maradványok az emberbe – amikor elfogyasztja őket –, és bár talán kis mennyiségben vannak jelen, ahhoz elég, hogy rezisztenciát okozzanak. Az egészségügy jelenlegi egyik legsúlyosabb problémája világszerte a multirezisztens kórokozók – sok olyan van közöttük, amelyik többnyire halálos kimenetelű fertőzést okoz.
Én is néztem az uborkán is az atkát, zöld pókszerű, amelyik él sétálgat vagy hálót sző. Amelyik nem mozdul gondolom döglött vagy eszik/alszik. Láttam még a hálójuk alatt fekvő mozdulatlan példányokat is és láttam még fekete pöttyöket ami nem tudom mik.
Az enyém 60x-os nagyítású, azóta volt alkalmam összehasonlítani egy 50-500x-os nagyítású mikroszkóppal, tényleg 60x-os lehet, bár nem tudom hogyan számítják a nagyítást mert én max 10x-esnek mondanám. Megnéztem ugyanazt az uborkalevelet 50x-es és 500x-os nagyítással is, nem jó a túl erős nagyítás mert kicsi a látótér, nem lehet megtalálni semmit. Jó ez a 60x-os, nem kell erősebb. Zoomolni ezzel is lehet, de egyszer élesre állítom utána nem kell azt állítgatni.
Bánom, hogy nem vettem korábban mikroszkópot. Nem fordult volna elő velem, hogy peronoszpóra ellen permeteztem és lehet hogy atka ellen kellett volna.
Tanácsot szeretnék kérni, vajon mi lehet a baja a tuja sövényemnek? 13 éves, tavaly már 1 kiszáradt, szerencsére a széléről. Most már 2 beteg, de a többi se tetszik nekem.
Sziasztok! Van tippetek mi lehet a baja ennek a citromnak és babérnak? Az idősebb hajtások egészségesek, de a frissek hamar megbetegednek. Tavaly szépek voltak nagyon, jó helyük is van. Elsőre égésnek tűnik, de sajnos biztos hogy nem ez a probléma... Még a teleltetés előtt meggyógyítanánk őket, ha lehetséges.
OFF:... ja, ha meg a kutyán már kialakult seb van, nem megelőzésre kell, akkor a sebet mosd ki hyperollal a nyűvektől rendszeresen, a kutyát meg kezeld valami felszívódó spot-onnal mondjuk, mondjuk Frontline combóval... szóval tisztán megelőzésre tán jobb a gőztenzióval is bíró piretrines lemosás, a kezelésre viszont jobb az itt a nyak bőrére cseppentendő felszívódó cucc, pont ahogy az ON témáknál:)))
Egyébként csak féloff, a Frontline hatóanyaga növényvédő szernek indult Regent WG néven... ahogy a másik jó cucc - csak arra állatorvosi vény kell - a Selamektin (Stronghold) meg abamektin - Vertimec - rokonság.
Egyébként érdekes - és érthetetlen - hogy az EU miért a növényvédelmi alkalmazásra ugrott rá antibiotikum-ügyben, amikor növény és ember között NINCS kórokozó-szambázás, egyetlen olyan bacit se ismerünk tán, ami növényben és emberben is szaporodik. (gombát igen).
Na, ehhez képest viszont állat és ember között jelentős az átjárás, amíg persze állatGYÓGYÁSZATI felhasználásról beszélünk, addig nincs ezzel semmi gond, a horror valójában ott indult el, amikor elkezdték az állati TÁPokhoz hozzákeverni állatTENYÉSZTÉSI célból, hozamfokozónak, hústartósítónak(:(!!) meg "előzzük meg a hasmenést" címmel... mert ennek evidens vonzata a hatásos terápiás küszöb alatti adagolás (pláne, ha spórolni is akar a gazda, és miért ne akarna), ami meg ugye maga a szelekciós tényező a kevéssé érzékeny törzsek kiválasztódásához... tehát a rezisztenciához.
OFF: Szerintem pont azért adták ki a streptot a 70-es években növényvédelmi célokra is, mert a multirezisztens tbc-re már rég nem hatott... ugye az volt az első, az ős-vegyület... akkor a tüdőgyógyászok már rég Neomycint meg később Kanamycint használtak, amik továbbfejlesztett származékok, főleg az utóbbit, mert az előbbi még az eredeti streptónál is toxikusabbnak bizonyult, úgyhogy a 80-as években aztán be is tiltották az injekciós alkalmazását... de lokális kezelésre (szemcsepp, fülcsepp és tsai) még mindig abszolút "slágercikk"... aztán a fejlődés további útja az volt, hogy a tüdőgyógyászok átszoktak egy másik, hosszú kezelésben jóval kevésbé toxikus és szájon át is hatásos antibiotikum-csoportra, a makrociklusos rifamycin-rifampicin körre, a streptók (aminoglikozidok) fejlődési sora is tovább haladt a gentamycin (azt ma már vény nélkül osztogatják sebkenőcsnek azonos néven), brulamycin, netilmicin, amikacin sorban, és inkább olyan rizikóbacikra fenntartott, mint a pestis pl. (időszerű kirgizéknél:() multirezisztens klebsiella, és tsai...
A kanamycint meg a neomycint pl. 5-100 grammos dobozban utánad vágják angolszászéknál akváriumi halgyógyszernek vény nélkül pl:
ezek a humán gyógyászatban - a helyi kezelést leszámítva - már nagyából kifutott dolgok, vannak fejlettebb, kevésbé toxikus, jobb hatásszélességgel bíró, hatékonyabb változataik.
Persze a rezisztencia az egy komoly/valós/nagy probléma, de spec a mycobacteria-kör nem tenyészik almafán, tehát az nem igazán éríntette sem az M. Tbc. sem az M. avium, sem az M. leprae (stb) rezisztenciáját, hogy nálunk a hatóság szóratta a streptot tűzelhalás ellen almafára. Na, az annál inkább, hogy állati tápokba is keverték hasmenés megelőzésére meg ilyenekre, mert az állatokban viszont tenyészik ezek egy jó része... tán a leprán kívül mindegyik...
