OFF:... ja, ha meg a kutyán már kialakult seb van, nem megelőzésre kell, akkor a sebet mosd ki hyperollal a nyűvektől rendszeresen, a kutyát meg kezeld valami felszívódó spot-onnal mondjuk, mondjuk Frontline combóval... szóval tisztán megelőzésre tán jobb a gőztenzióval is bíró piretrines lemosás, a kezelésre viszont jobb az itt a nyak bőrére cseppentendő felszívódó cucc, pont ahogy az ON témáknál:)))
Egyébként csak féloff, a Frontline hatóanyaga növényvédő szernek indult Regent WG néven... ahogy a másik jó cucc - csak arra állatorvosi vény kell - a Selamektin (Stronghold) meg abamektin - Vertimec - rokonság.
Egyébként érdekes - és érthetetlen - hogy az EU miért a növényvédelmi alkalmazásra ugrott rá antibiotikum-ügyben, amikor növény és ember között NINCS kórokozó-szambázás, egyetlen olyan bacit se ismerünk tán, ami növényben és emberben is szaporodik. (gombát igen).
Na, ehhez képest viszont állat és ember között jelentős az átjárás, amíg persze állatGYÓGYÁSZATI felhasználásról beszélünk, addig nincs ezzel semmi gond, a horror valójában ott indult el, amikor elkezdték az állati TÁPokhoz hozzákeverni állatTENYÉSZTÉSI célból, hozamfokozónak, hústartósítónak(:(!!) meg "előzzük meg a hasmenést" címmel... mert ennek evidens vonzata a hatásos terápiás küszöb alatti adagolás (pláne, ha spórolni is akar a gazda, és miért ne akarna), ami meg ugye maga a szelekciós tényező a kevéssé érzékeny törzsek kiválasztódásához... tehát a rezisztenciához.
OFF: Szerintem pont azért adták ki a streptot a 70-es években növényvédelmi célokra is, mert a multirezisztens tbc-re már rég nem hatott... ugye az volt az első, az ős-vegyület... akkor a tüdőgyógyászok már rég Neomycint meg később Kanamycint használtak, amik továbbfejlesztett származékok, főleg az utóbbit, mert az előbbi még az eredeti streptónál is toxikusabbnak bizonyult, úgyhogy a 80-as években aztán be is tiltották az injekciós alkalmazását... de lokális kezelésre (szemcsepp, fülcsepp és tsai) még mindig abszolút "slágercikk"... aztán a fejlődés további útja az volt, hogy a tüdőgyógyászok átszoktak egy másik, hosszú kezelésben jóval kevésbé toxikus és szájon át is hatásos antibiotikum-csoportra, a makrociklusos rifamycin-rifampicin körre, a streptók (aminoglikozidok) fejlődési sora is tovább haladt a gentamycin (azt ma már vény nélkül osztogatják sebkenőcsnek azonos néven), brulamycin, netilmicin, amikacin sorban, és inkább olyan rizikóbacikra fenntartott, mint a pestis pl. (időszerű kirgizéknél:() multirezisztens klebsiella, és tsai...
A kanamycint meg a neomycint pl. 5-100 grammos dobozban utánad vágják angolszászéknál akváriumi halgyógyszernek vény nélkül pl:
ezek a humán gyógyászatban - a helyi kezelést leszámítva - már nagyából kifutott dolgok, vannak fejlettebb, kevésbé toxikus, jobb hatásszélességgel bíró, hatékonyabb változataik.
Persze a rezisztencia az egy komoly/valós/nagy probléma, de spec a mycobacteria-kör nem tenyészik almafán, tehát az nem igazán éríntette sem az M. Tbc. sem az M. avium, sem az M. leprae (stb) rezisztenciáját, hogy nálunk a hatóság szóratta a streptot tűzelhalás ellen almafára. Na, az annál inkább, hogy állati tápokba is keverték hasmenés megelőzésére meg ilyenekre, mert az állatokban viszont tenyészik ezek egy jó része... tán a leprán kívül mindegyik...
A Kasumin nevű antibiotikum, ami viszont csak I. kategóriában érhető el ideiglenes engedéllyel manapság - pár éve még szabadforgalmú cucc volt.
Az efozid-Al (epal) valamennyire, de inkább csak megelőzési célra, az szabadforgalmú Aliette néven, illetve a II. kat. Previcur Energy egyik összetevője.
Meg a réz.
(ha a muskátlidnak kell a balkonládában vagy a begóniádnak cserépben, akkor a Doxycyclin kapszula feloldva az öntözővízben, ha a családban senki sem allergiás rá persze:))) - az EU-ban egyébként tiltott az antibiotikumok növényvédelmi felhasználása, de pl. az amcsik kiterjedten használják a tetran-származékokat ilyen célra, fa-injektálásos technológiával. Elvileg(!) a tetraciklinek meg az aminoglikozid-antibiotikumok jönnek szóba, a kaumin is az utóbbi csoportba tartozik, meg ide tartozott a tűzelhalás ellen a hatóság által osztogatott Erwin - streptomycin tkp - is.
Miért van a réznél a kezeléseknek maximális száma, ha nem szívódik fel és nincs ellene rezisztancia?
Mert ugye ha nem felszívódik, és nem lebomlik akkor bemosódik a talajba a növény alatt nyilván...
Namost a réz ugye egyfelől növényvédőszer, másfelől létfontosságú nyomelem is... tehát ha el akarod kerülni, hogy a növényed alatti terület elmérgeződjön rézzel, akkor úgy kell meghatározni az éves felhasználást, hogy azzal egyensúlyt tartson kb a növényzet rézfelhasználása és a kimosódás összege. Megadhatod azt is, hogy max hányszor használd, vagy azt is, hogy egy év alatt hány kg/ha vagy gramm/m2, vagy egyszerűen ültethetsz pár kardvirágot is, az érzékeny indikátora a réz felhalmozódásának, rezes talajon satnya a virágzata... igazándiból illene figyelembe venni a talaj minőségét meg a növénykultúrát is, de átlag értéknek a 8-10 kg/ha/év (1 gramm/m2/év) biztosan nem fog gondot okozni, azt gondolom.
Köszi, de ennél azért bonyolultabb picit a helyzet, próbálj meg patikai paraffinolajat és Agrol pluszt összerázni vízzel... szóval az Agrolban van gyárilag hozzáadott emulgeáló szer is (az MSDS szerint 2%), ami biztosítja, hogy a vízzel keveredve aránylag stabil emulziót képezzen, ne 1 perc alatt váljon szét két rétegre, olajra meg vízre, mint a patikai paraffinolaj. Növényi olajoknál (étolaj:)) beválik a semleges mosogatószer ennek pótlására - meglepő, mi:))) - paraffinnál még nem próbáltam...
Ez gyógyszertárban korlátozás nélkül kapható, és nem is túl drága. Én korrozióvédelemre használom záraknál, lakatoknál szabadtéren, mert nagyon jól kúszik a fémek felületén és alig párolog.
A szolnoki kénsavgyár igencsak korroziv levegője ellen is megvédte a rozsdásodástól az eszközöket.
Ha tudod, mi az Agrol pluszban a maradék 10 százalék, akkor kiskertben nem kell spejzolni belőle, mert a gyógyszertári beszerzés lehetősége kis mennyiségek esetén (2 -3 dl) nem gond.
Kicsit kutakodtam a Vegyépszeres permetező után, mert a munkahelyemre szerettem volna végre egy használható kézi permetezőt, még a solo kézi permetezőivel szemeztem.
"A Tigép Kft-t 2007-ben 100%-ban felvásárolta a nemzetközi technológiai konszern, az ANDRITZ GROUP. Jelenleg a vállalat, az ANDRITZ GROUP és más nemzetközi cégek gyártó cégeként működik ANDRITZ Kft néven."
2007 óta ANDRITZ Kft.
1993–2007 Tigép Kft
1972–1993 Vegyépszer Rt.
1965–1972 Vegyiműveket Szerelő Vállalat
1929–1965 Tiszakécskei Permetező Gépgyár
Jelenleg a Jankovics és Jankovics gyártja még Kecskeméten J&J márkanév alatt (14 és 18 lieteres változatban), egyébként nem meglepő módon Kecskeméten lehet beszerzni a legolcsóbban.
Sajnos a honlapjuk nem működik www.jankovicskft.hu
Ma megjött Honkongból a mikroszkópom. Ma ki is próbáltam nagyon jó ezért az árért (10USA Dollár) Nagyon jó hogy lehet vele zumolni. Most már csak azt kell megtanulnom melyik az élő atka melyik a lárva és hogy néz ki ha elpusztult. Egy atkát sikerült elkapnom sétálgatott egy uborka levélen. Illetve a pokháló szerű szövődményeket láttam.
Fuzárium/Verticillium ügyben én tök véletlen bukkantam az Eclair WG-re, az történt, hogy tavaly az egyik trombitavirágunk megadta magát, és hervadni kezdett, ott meg - nem lévén ÉVI meg fogyasztásból eredő veszély - kísérletezni kezdtem, ott kezdve, hogy burgonya-paradicsom rokonság, tehát ezek a sanszos okok. És végülis az Eclair beöntözve meggátolta a baj rosszabbodását... aztán idén már olvastam szakcikkben is, hogy dinnye-palánta verticilliuma ellen ajánlják is az Eclairos beöntözést 2,5 g/10 liter dózisban. És hát idén tökéletesen megvédte a most már termő 2. adag paprikánkat a teljesen kipusztult első etap után... na az Eclairnak meg paprikára nincs ÉVI-je, de úgy voltam vele, hogy az a minimum 60 nap, amíg a palántából termő növény lesz, tutin elég.
Hozzáteszem, hogy annyit azért okultam a történtekből, hogy jövőre megelőző célzattal fogom bevetni mindhárom növénynél a Score-t, legalábbis a legelső tünet megjelenésekor, s nem várom meg, hogy betegek legyenek. Ők is jobban járnak, hát még én. És így nem lesz gond a várakozási idő sem.
A fuzárimuról jut eszmbe: a téli kelkáposztáim a szokásos módon kezdenek sárgulni. Kivételesen vettem a fáradságot, és utánanéztem a bajnak: fuzáriumos sárgulásnak nevezik, de égen-földön nem találni rá orvosságot, az angol nyelvű oldalak is bőven írnak róla, de semmi ellenszerre nem bullantam. (Tavaly is buzgón takarítgattam a sok elszáradt levelet, de a növények életben maradtak.)Ellenálló fajtát kell vetni, ez amegoldás. Na, ez még nem tudom, mi lenne...Addig is kínomban megszórtam Champion és Thiovit Jet keverékkel, locsolom, és várom a hűvös időket, állítólag az lassítja a kór előrehaladását.
Egyelőre nincs ilyen gondom, mert ahogy írtam is, nálam a szokásos halálközeli élményben volt része a néhány uborkatövemnek, ezért már alig teremtek. Most viszont kezdenek újból virágozni. Majd ha lesz termés, ráérek gondolkozni azon, hogy mennyi legyen az évi. Antisysem infója szerint - közönet érte - van választék az évi-ből. Igaz, az uborkát nem látom itt sem.
(csak valami érthetetlen okból a III. kat Amistar meg a III kat Score összekeverve már II. besorolást kapott, és a 250 ml-es a legkisebb kiszerelése...)
Nálunk pl. ez a helyzet... ugyanaz a fuzárium vagy verticillium, ami nyár elején a sok esőben vitte a paprika-palántát, mostanra megkezdte a kártételt az uborkában is... ez egy "poénos" dolog, z uborka ettől nem egyből szárad ki, hanem ez(ek) a gomba(k) a talajban várakozik a megfelelő növényre, azt megfertőzve a gyökéren át a szállító edénnyalábokban elszaporodik, és azt elfásítva meg fokozatosan eltömítve tényleg ugyanazt a helyzetet hozza létre, mint a szívbeteg ember koszorúsere, úgyhogy először csak azt látod, hogy délben lóg füle-farka, aztán ahogy növekszik és egyre több víz kellene, viszont egyre szűkebbek az "erei" a benne szaporodó gombától, már reggel-este is lóg, aztán egyszer csak nyikk... ezek közül a verticillium albo-atrum egy mandulát vagy pl egy mandulát vagy kajszit is kivisz pár szezon alatt, mint a szél... állítólag a magyar fajta kajszik ellenállóbbak, de a bergeront meg a francia eredetűeket irtja... olyan 200 különféle növényfajta érzékeny rá, paprika, paradicsom, uborka, csonthéjasok, stb.... csak mivel gyorsabban, mivel lassabban végez..... én meg szimplán hülye voltam, hogy miután láttam, hogy hogy pusztul ki az első adag paprika-palánta az utolsó szálig, nem locsoltam be a második adag paprika-palántával együtt az akkor még tünetet nem mutató uborka-palántákat is, most meg szívok rajta, minden nap kidől 1-2 újabb növény...
Na ya, csak hát ugye Csarli a körténél ajánlotta:)
Lágyszárú növényeknél (paprika, paradicsom, uborka) fázok az Agroltól vegetációban... szőlőben még tán megkockáznám a 0,25 Agrolt, de a szőlő meg annyira nem szokott atkásodni, hogy kelljen...
(egyébként meg spájzoljatok az Agrolból, mert már kimondták rá az ítéletet, jövőre megszűnik...)
De azt kérdezném, hogy az uborka nálam vadul terem, 2-3 naponta szedem. Gondolom máshol is hasonló a helyzet. A gyümölcsöknél 14 nap az ÉVI, zöldségre nem tudjuk, de általában nem kevesebb. Ezt a kérdést hogyan kezeled?
Sokszor volt már szó a Score-ról, és nem tudom, van-e valakinek az alábbiakhoz hasonló hasonló tapasztalata vele, mindenesetre megosztom.
Szilvafa levéllikacsosodás ellen vettem, és meggyógyította azonnal.
A maradékból egyéb szer híján a sárgarépára szórtam alternária ellen (már alig voltak levelei) – előtte lepucoltam az elszáradt részt. Egy hét eltelt és szépen kivirult, új hajtásokkal.
A már végét járó, sárga-foltos uborkáimat is leszórtam vele, s ezek is jobban vannak. Friss zöld leveleket hoznak és virágoznak – ilyen még nem fordult elő a szezon végén, sőt, azt hiszem, semmikor sem. Úgy értem, ha az uborka megbetegszik, annak vége szokott lenni, azt olvastam, hogy "rossz a regenerációs képessége".
A Neonikotinodokra már rezisztensek, csak a pénzed pocsékolod velük. Nálam tavaly az apacs, csak 40%-körüli hatékonysággal dolgozott, pedig az Arysta képviselői hozták a szert és ők állították be a dózist.
