Canis nagyon jó idézeteket hoztál. Engedd meg, hogy ne is reagáljak egyelőre rá. Egyébként úgy vélem, hogy olyan valamiket vetsz itt fel, ami az én felkészültségemen messze-messze túlmutat.
Nem akarok kiszállni, de ezt fontosnak éreztem a magam részéről megjegyezni.
Mielőtt még valamiféle alkimista topicot csinálunk itt.
Nem viccelődöm.
Az Othellóban a néger mór és fehér felesége a lélek és a Szellem. Akárcsak Cordelia, Desdemona az "értékes gyöngy", akit érzéketlenül eldobtak. Otehllo olyannak festi le magát,
ki mintvad indus, eldobja a gyöngyöt,
Mely országánál többet ér Ami Jagót illeti, miután galádsága leleplezödött, Othello ezt mondja róla:
Lábára nézek, puszta mese az - ami azt jelenti: lefelé nézek, hogy lássam az ördög hasított patáját; de mivel azt látom, hogy Jagónak, aki vitathatatlanul az ördög, normális emberi lábai vannak, megértem, hogy az ördög lábára vonatkozó szokványos elképzelés pusztán mese.
Azután kardjával megsebezve Jagót, így szól;
Ha ördög vagy, én nem tudlak megölni - és valóban nem tudja. Jago azt mondja Lodovicónak:
Vérzem, de élek.
A középkori müvészet különbözö formákban szüntelenül ezt az uniót fejezte ki, mint például Alexandriai Szent Katalin (lám, már megint Katalin...) Krisztussal való misztikus házasságkötésének képein, ahol is ö a lélek, Krisztus pedig a Szellem. De Szüz Mária is - mennybemenetelének és megkoronázásának, valamint közös megváltói szerepének értelmében - a Szellemet képviseli; s ugyanezt teheti tágabb értelemben, egy tökéletes nö. Amikor az Isteni Színjátékban Dante a Purgatórium hegyének tetején elhelyezkedö Édenkertbe érkezik, szerelmese, Beatrice, aki a spirituális bölcsességet személyesíti meg, leszáll az Égböl, és így a földi Paradicsomban találkoznak; a The Faerie Queeneben a Vörös Kereszt lovagjának gyözelmét a sárkány felett az Egyetlen hölggyel való házasságkötése követi.
Ruysbroek: A spirituális mennyegzö ékessége
"Azután jött a csábító, egy pokolbeli démon, telve irigységgel, egy elmés kígyó alakjában... És a démon hamis tanácsaival elcsábította Isten menyasszonyát; és ö kiüzetett egy idegen, szegény és nyomorúságos országba, és fogoly volt és elnyomott, és ellenségei zaklatták; olyképpen, hogy úgy tünt, soha nem lesz képes elérni a megbékélést, és a szülöföldjére való visszatérést.
De amikor Isten úgy gondolta, hogy elérkezett a pillanat, és szerelmese szenvedését látva megkönyörült rajta, elküldte a földre Egyszülött Fiát, egy szép helységben, egy dicsöséges templomban, vagyis Szüz Mária testében. Ott házasságra lépett jegyesével, a mi természetünkkel."
Csatlakozom az elöttem szólóhoz, ezekért a hozzászólásokért szeretlek annyira olvasni.
Tegnap bevillant az Othello, mint ezoterikus mü elemzése, amit néhány éve olvastam. Néhány kiragadott részlet:
"Az élet primordiális állapotának lényegi jellemzöje lelkének a Szellemmel való uniója volt: ezen állapot helyreállításának egyik legegyetemesebb szimbóluma a házasság, a szerelmesek uniója. E szimbolizmus prototípusa a kereszténységben Krisztus utalása önmagára, mint "Völegényre"; a középkort az egyháznak, vagy mikrokozmikusan a léleknek, mint Krisztus menyasszonyának ideája uralta."
Itt a szerzö idézi Ruysbroek: A spirituális mennyegzö ékessége c. müvének elejét:
"A Völegény Krisztus, és az emberi természet a menyasszony; vagyis az, amit Isten saját képére és hasonlatosságára teremtett. És kezdetben ö ezt az egész föld legmagasabb és legszebb, legtermékenyebb és leggazdagabb pontjára helyezte, vagyis a PAradicsomba. És uralmat adott neki minden teremtmény felett, és felékesítette kegyeivel; és egy parancsot adott neki, s ilyképpen engedelmessége révén kiérdemelte volna, hogy Völegényével egy örök eljegyzésben megerösödjön és megállapodjon, anélkül, hogy valaha is valamiféle fájdalomba és bünbe süllyedt volna."
folyt köv.
Nézd, Canis sajnálom, hogy ilyenekkel terheltelek.
Szereted embertársaidat, reneszánsz humanista vagy, így hát ez ki lehet mondani itt. Szereted az embereket, vagy legalábbis megpróbálod. Lásd Tivadar próbálkozásait. Van úgy, hogy szerelmes leszel egy lányba. Nem részletezem, de előfordulhat (pár pohár bor után ennek valószínűség intenzíven növekszik). Ha szerelmes vagy mit érzel? Csak ő, csak ő, csak ő. Bocsánat, nagy betűvel Ő,Ő,Ő,Ő,Ő,Ő,Ő. Még az utcán is előfordul, hogy valaki mást a szerelmeddel összekeversz, és megrendülten rájössz, hogy tévedtél. No meg, ha vele vagy... A helyes szerelem vége a szeretkezés, azaz egyesülés. És mi a helyesen megélt szeretkezés titka? A helyesen megélt szerelem. És ez mi? Ha a lány is pont úgy érez, minz ahogy fent írom - és az is előfordulhat - mert nemesebb lélek mint mi, ill. szépségünknek és egyinéségünk annyira elbűvöli-, hogy jobban úgy érez -, mint Te. Egy ilyen lányba vagy őrülten szerelmes, aki jobban szerelmes beléd mint TE őbele. Szóval, nem részletezem, a kamaszkori libidót tessék előhívni, miket élhetsz át...:-))))
Szereted az istent mert jó keresztény vagy. De ahogy elkezded megismerni, akkor úgy jársz mint a lánnyal. Analogizálj - mágiatopicban tanultak :)) - jöjj rá, miért ajánlottam az Énekek Énekét.
Az intenzív szeretet nálam szerelem. Ezt érezheted Nő iránt, sőt férfi iránt is (nem vagy ekkor buzi, de ezt a barbárok úgyis félremagyarázzák, Platón és TE megértesz), és érezhetsz így Isten iránt is. Az apácák nagyon sokszor ki mondják, ők ki merik mondani. Mert nők. Szerelmesek Jézusba. Szvsz Az intenziv istenszeretet = istenszerelem.
Szerelmes vagyok Jézuskrisztusba! Nos ha pap lennék ilyen igéket hintenék. De én nem szeretem ilyen intenzíven, azt, aki nincs. Így hát, nem is mondok ilyet.
Legföljebb pár pohár bor iránt.
OFF vigor-Urat kérem szépen, hogy ne küldjön el pics@ba. Vegyen erőt magán, ha dühöngeni kezd: megint egy hülye...ON
Néhány kérdés megfogalmazódott bennem:
- Cipo3 topicjának címe: Szeretkezés által egy test, egy lélek. Vajon az Isten iránti szeretet célja is így realizálódik? Ez új dimenzióját nyitja számomra a kereszténységnek.
- Vajon a szeretetnek minöségileg/mennyiségileg másnak kell-e lennie (és hangsúlyozom, maradjunk a szeretetnél) - a keresztény doktrína szerint - ha szüleim vagy ha szerelmem iránt érzem. Tényszerüen ez így van, de vajon milyen lenne a minta?
Kopáncsi felvetett egy érdekes témát. Lássuk sorjában:
Canis: A kereszténység egyetlen célja, hogy az ember magát Istennek át tudja adni.
Kopáncsi: Isten is szeretné ezt az aktust nagyon-de nagyon megejteni. A szerelmes fiú majd szét pattan, annyira feszíti a vágy. Fura lehet neki. Szegény outsider Messias...
Canis: Azt hiszem a szülö-gyermek viszonyt sokan szerencsésebb hasonlatnak érzik.
Kopáncsi: Szerencsésebbnek érzed? Hát olvasd el az Énekek Énekét figyelmesen. Istent keresztény ember nem szülőként fogja fel. szvsz
Ilyen "huhh" itt is tud lenni a szex, azért kár átmenni. DDDDDD
De most komolyan: amíg valaki nem jelez vissza egyértelmüen, és nem csak szex téren, addig minden csak feltételezés szinten marad. Aztán meg jön a meglepi, hogy én ezt nem igy képzeltem.
UI: bejut 1 ember a mennyországba. Első nap konzervet kap, kenyérrel.Másnap, harmadnap ugyanazt. Negyedik nap szóvá teszi, hogy miért csak mindég ez a menü, mire Szent Péter: "gondoltam kettőnkre nem főzök ...."
