A magam reszerol egy apro hirrel jarulnek hozza az eleszteshez. A Teszt Magazin 2001. januari szama kozol egy cikket a csaladfakutatasrol. Szepen ossze van szedve nehany altalanos tudnivalo, es tobb profi kutato(iroda) is szerepel az osszeallitasban, tablazatba suritve.
" Családtörténeti útmutatót a Magyar Országos Levéltár honlapján olvashattok. "
Ez a webcim nekem sajnos nem mukodik, illetve sehova nem jutok tovább arról az oldalról, amelyiken a levéltár épulete van.
kilgoretrout:
1. retix, ha kérhetném, ezt más topicban, ahol egyébként te is megfordultál, már sikerült érvényesíttetnem. :-)
2. Idegesnek tűntem volna? Rossz a hallásod.
Szemezgető tanácsokat adtál a családkutatáshoz. Az általam említett oldalon viszont egész részletes és sok irányú tájékoztató van a családkutatók számára. Bocs, hogy felhívtam rá a figyelmet. Megjegyzem, ha az emilcímemet - a hivatalost - tudnád, talán megértenéd, miért mondtam, hogy "szóljatok nekem". Ez nem kizárólagosság volt, hanem lehetőség. Inkább te reagáltál kissé idegesen. :-)
De, hogy Pósalaki bácsit idézzem: ugorgyunk.
én örültem, hogy segíthettem. Máskor is. Ígérem, hogy néha ezeken az oldalokon is közkinccsé fogok tenni hasznos információkat, amelyek a kutatást megkönnyítik.
Ez biza csak offline munkát tesz lehetővé. Arra még várni kell, hogy a neten keresztül otthoról végezhessünk kutatást. Én megvárom azt, van még időm. :)
Családtörténeti útmutatót a Magyar Országos Levéltár honlapján olvashattok. Ugyanitt interneten elérhető 3 adatbázist is találtok, ajánlom ezek közül az anyakönyvek adatbázisát. Minden, a mai Magyarország területén található település valamennyi fennmaradt anyakönyvét kutathatjátok itt mikrofilmen, 1895-ig (utána bevezették az álami anyakönyvvezetést, tehát az egyházi anyakönyvek jelentősége csökkent). Az adatbázisból megtudható, hogy mely településen milyen típusú anyakönyvek maradtak fenn, milyen évkörből.
Ha van kérdés, szóljatok nekem! :-)
Köszönöm az értékes infokat, én csak most kezdek utánajárni az ősöknek, rengeteget segített a hozzászólásod. Ennek a kutatási ágnak sajnos eléggé kiforratlan a módszertana és nem is nagyon vannak elérhető, használható és feldolgozható adatok. Máris elkezdem a még élőkkel, bár elég távoliak. Még egyszer kösz kilgoretrout!
Persze, több lehetőség van elkezdeni, de első lépésként azt ajánlom, hogy a még élő rokonokat (nagyi, dédi) kérdezzétek meg.
Elindulásnak az is nagyon fontos, hogyha csak neveket mondanak. Ettől kezdve következtessetek (mikor és hol születhetett. A vallás fontos.
Ezután persze az országos Levéltárba is el lehet menni mikrofilmeket nézegetni, de szerintem sokkal izgalmasabb, ha ahhoz az egyházközséghez mentek, ahol születhetett (ha elérkeztél 1895-ig, akkor más lehetőséged úgysem nagyon lesz). Én ezt alkalmaztam már töbször is. A lelkészek, rabbik nagy szeretettel fogadnak (előtte telefonon egyeztess).
Izgalmas forrás még (bár nem sok helyen maradtak fenn) pl. az 1858-as és az 1869-es népszámlálás házankénti felvételi ívei. Előbbi Kassán a státny oblastny archív-ban (abaúj vármegye), utóbbi pedig a sátoraljaújhelyi Kazniczy Levéltárban (Zemplén vármegye) maradéktalanul megvan. Egyik szegény ősanyámról 1869-ben megjegyezték, hogy „hülye, fél kezére nyomorult”.
Tovább keresgélhetsz a különböző adóösszeírások között is. 1828-ban pl. országos adóösszeírást tartottak. Ennek anyaga teljese egészében megtalálható az OL-ban, de előtte az illetékes megyei levéltárban érdeklődj.
Lennének még ötleteim, de most nincs kedvem tovább írni.
Sajnos úgy látom régóta halott ez a topic. Azért iderakok egy címet. Egy Daniel Morin nevű szimpatikus fickó zseniális GenoPro nevű free, alig több, mint egy megás programja tölthető le innen, olvasható egy indoklás is, hogy miért adja ingyen. Ezzel a programmal tökéletes családfát lehet alkotni, hála ennek a nagyszerű fickónak.
Szóval:http://www.genopro.net azoknak, akiket a progi, http://www.danmorin.com akiket a gentleman is érdekel.
rebecca
retix: ad 1: rutin: igen, valoban vannak unalmas esetek, amikor az ember orakon keresztul a mikrofilmleolvaso elott mozizik, es igazabol nem bizik benne, hogy elobukkan a hon ahitott adat. De van aki becsuletesen szetuli a se*jhajat, es ha nem talal semmit, azt a megrendelo tudomasara hozza, es megprobal vmi mas iranybol kozeliteni. Igen, hallani olyan torteneteket, hogy nem mindenki veszi komolyan a tenyeket, es lustasagbol vagy mas okbol, hamis adatokat firkant az eredmenylistara ("amerikainak az is jo lesz" stb.). Ez azt hiszem etikai kerdes. ad 3: csak nem az osod volt az ellenseg tuzere aki egy kicsit Aronvonalassa tette Gaborunkat? na jo, nem akarok humorizalni.
kisevet: az altalad megadott tel.szam a http://www.matav.hu/tudakozo szerint a Mormon Egyhaz bp-i egyhazkozsege. Masokat is talan, engem mindenesetre erdekelne, hogy mit lehet naluk csinalni? Mi lenne, ha irnal errol a lehetosegrol egy kicsit bovebben itt a forumon is?
kisevet:
Talán nem árt megjegyezni, hogy ez a Mormon Egyház telefonszáma volt.
Nekik nagyon sokat köszönhet a magyarországi családkutatás, mert nekik köszönhetően vannak meg az anyakönyvek mikrofilmen. Már a mai Magyarország területéről.
Radix:
Na ez az. Nincs annál szórakoztatóbb, mint mikor az ősről olvasunk valamit!
Na de. Mi van akkor, ha nem saját örömére csinálja ezt az ember, hanem pontosan megadott árlista szerint kutat a megbízójának?
1. szerintem ez egyrészt rutinná válik, másrészt kevés a motiváció, harmadrészt az ügyfél bánja, hogy nem megy a kutató mindennek utána. Mert olvastam valahol ( :-) ) egy tételes árlistát... Bizony én annyiért nem csinálnám meg. Azonkívül pedig tudnék történeteket mesélni arról, hogy a sokat emlegetett mikrofilmtárban mit csinálnak bérkutatók. Tekerik a filmeket, aztán valamit beírnak, a megrendelőnek az is jó lesz.... Szóval ennyit a megbízhatóságról.
2. Sokkal jobb, mint te is írtad, ha az ember szórakozva kutat. Vagyis mindenkit ki kell "oktatni" arra, hogy hogyan induljon el és hogyan haladjon a családkutatás útján. Üzletet ebből legfelejebb ezen kiadványok, meg a hatalmas mennyiségű adatbázis kiadásából lehet(ne) szerezni. Mondjuk ez sem kevés, csak ehhez dolgozni kell.
3. Azért kell tudni, hogy melyik ősünk mit csinált, mert akkor büszként tekinthetünk pl. a kökös-uzoni csatára, amelyben az én egyik elődöm is részt vett. Hallottatok e csatáról? Biztos nem. Pedig ebben vitte el a felét Gábor Áronnak egy ágyúgolyó. És akkor már is ismerősebb lehet.
Kriszti na: pont elotted bokte ki mittudoméneztet :), szoval www.bogardi.com/gen/ .
valesz: engedelyeddel belinkelnem a site-ra az indexes cikket.
retix: hat, volt a szazad elso feleben olyan idoszak, amikor tetszett-nem-tetszett, ki kellett kutatni az osoket, legalabbis nehany generacioig visszamenve.
Legtobben tenyleg ugy vetik fel a kerdest, hogy meddig lehet visszavezetni a csaladjukat. Megis, en azt hiszem nem a generaciok szama szamit. Ha valaki beul vmi kutatohelyre (leveltar vagy konyvtar), es elkezd bongeszni a csaladja torteneteben, a legjobb benne szerintem az, hogy kezzelfoghato kozelsegbe kerul a tortenelem: ez nem az a szaraz torikonyves fajta unalom, hanem a mindennapok varazsa. Pl. ha valaki olvas korabeli tanuvallatasi jegyzokonyveket, jokat derulhet a jegyzokonyvbe mondott vaskos vallomasokon. Persze kevesbe vidam a dolog, ha az ember szepapja lett vegul a per vesztese. :o
Akkor hadd lendítsek is egyet a témán:
Szükséges egyáltalán tudnunk, kik az őseink? Vagy csak - mint alább említették - a pedigré és a vérfertőzés ellen/-ért kell tudni?
Egyáltalán. Minek ez az egész őskutatás?
És tudjátok, mikor halt meg Kocváxcs János? Ha nem, majd elárulom. Ez ugyanis szorosan a családkutatáshoz kapcsolódik.
