Az együgyü elfogadott fizika követöi még akkor sem fordultak vissza Einstein zsákutcájáról, amikor észrevették, hogy a QED már egyszerü kifejezésekben végtelen értékü integrálokat eredményez. Erre fel, hogy folytatni tudják az elkezdett tévutat, bevezették a renormálást.
Te tökkelütött pk1 erröl bizton nem vagy informálva.
Igen, de azon a kvantummechanikán, ami a kvantált elemi töltések létezésére alapul, és ami az atomisztikus fizikához vezetett. De ezt, Einstein nyomán, az elfogadott bunkó fizika soha nem látta be.
Te tökkelütött ez a teljes mondat: Az elfogadott fizikának nincsenek (tudományosan érvényes) alapelvei, és ezt én már többször hangoztattam. A relativitáselvek semmi esetre nem nem azok.
Én meg sajnálattal jelentem, hogy a modern elfogadott fizika nem ér egy fabatkát sem. Lásd https://www.weltderphysik.de/gebiet/teilchen/news/2019/raetsel-um-betazerfall-geloest/ A neutron és "proton bomlását(!)" a magban nem tudták megoldani a magfizikusok. Persze hogy nem, mert az atommagok protonkból, elektronokból és pozitronokbál állnak és ezek NEM BOMLANAK EL SEMMILYEN MÁS RÉSZECSKÉRE. Továbbá az atommagban is csak az elektromosság és a gravitáció jelen meg mint kölcsönhatás. Az atommag tehát nem protonokból és neutronokból áll, mint ahogyan az együgyü modern fizikauok a mai napig gondolják.
Abból kell tehát kiindulnunk, hogy a relativitáselmélet egy nagy tévedés, amely vakvágányra vitte a fizikát. Ezért új fizikára van szükség. Olyan fizikára, amely nem a relativitás téves elveire épül.
El kell vetni a rendszerek egyenértékűségét.
El kell vetni a fénysebességnek a megfigyelő mozgásától való függetlenségét.
El kell vetni, hogy a fénysebességnél nincs gyorsabb mozgás.
El kell vetni az egyidejűség és az időtartam relativitását
El kell vetni a távolság relativitását
El kell vetni a téridőt
El kell vetni annak gondolatát, hogy létezik üres tér
Abból kell tehát kiindulnunk, hogy a relativitáselmélet egy nagy tévedés, amely vakvágányra vitte a fizikát. Ezért új fizikára van szükség. Olyan fizikára, amely nem a relativitás téves elveire épül.
El kell vetni a rendszerek egyenértékűségét.
El kell vetni a fénysebességnek a megfigyelő mozgásától való függetlenségét.
El kell vetni, hogy a fénysebességnél nincs gyorsabb mozgás.
Kérdés persze, hogy mi teszi a dolgot "nagyszerű matematikai öltözékké", ha egyszer logikailag hibás. Hiába, ezúttal Tesla felejtett logikai hibát idézetében.
Nikola Tesla, aki a legkiválóbb elméleti és gyakorlati fizikus és feltaláló volt, így vélekedett a relativitáselméletről:
"...nagyszerű matematikai öltözékbe bújtatott hulladék, amely elkápráztatja, meghökkenti és elvakítja az olvasót a benne rejlő logikai hibák felismerésében. Az elmélet egy koldushoz hasonlítható, akit rózsaszínű ruhájában a tájékozatlan és buta emberek királlyá koronáztak..."
A könyve címének a megválasztásával Jánossy azt a meggyôzôdését fejezte ki, hogy a relativitáselmélet Einstein-féle felfogásával ellentétben ô a „fizikai valóság alapján” áll. Valójában azonban a fizikai valóságot annak 19. századi felfogásával azonosította. A kiinduló kérdésünkre (mi az a t, amely az s = 1/2 gt2 képletben szerepel?) „metafizikus” választ adott, mert az a szinkronizálás, amelyhez ragaszkodott, még ideális órákkal sem valósítható meg.
