Kedves Laci! Valószínűleg atka okozta a tüneteket. Most nem kell csinálni velük semmit, lassan nyugalomba vonulnak. Szabad szemmel csak a tünet látszik, az apróságokat vagy egy nagyon jó nagyítóval, vagy mikroszkóppal lehet megnézni.
Nem vízkövesedik el semmi a szerkezetben. Én is évtizedk óta igy tárolom télen a kézzel hajtós permetezőmet. Ha véletlenül mégis letapad a golyó, akkor (sárga permetezőnél) alulról felfele enyhén megütöm egy vasdarabbal, vagy kis kalapáccsal azt a kb.2-3 cm átmérőjű nútos rézcsavart, ami fölött a golyó van. A golyó felugrik és hajtáskor kellemes hangon 'ciripel'.
A háti nyomáspermetezőben /parasztpermetező :-)/ célszerű használaton kívül vizet tartani? Tapsztaltam, hogy az elején nem az igazi a gép, majd beindul.
Ráadásul a szulfátok kénvegyületek, igy talajsavanyító hatásuk is van, hortenzia és egyéb savanyú talajt igénylő növényeknek sokkal jobb mint a nitrát vegyületek. (pl. káliumnitrát) bár az áruk is borsosabb.
Gondolom nagyrészt kálium-nitrát van benne, az ad az atomtömegek alapján 39:14 arányt... persze, elmegy, ez erősen K-túlsúlyos... de szerintem a kálium-szulfáttal jobban járnál, ami ráadásul simán keverhető a Mg szulfáttal (és feltaláltuk a Panangint a növénynek:))) - az örök klasszikus vény nélküli szívgyógyszerben is K és Mg só keveréke - aszpartát ez esetben - van)
Köszönöm, mit keressek (kálium), lehetőleg valami folyékonyat ajánlj... emlékszem, láttam régebben valamelyik oldalon ilyet, de nem emlékszem már a nevére.:(
Gondolom mehet a hortenziákra, rózsákra is ugyanúgy...
Igen, papírforma szerint augusztusl közepétől nem adunk N-tulsúlyos műtrágyát, és szeptember közepétől a fagyok beálltáig lehet adni 2-3 hetente a K-ot.
Eléggé hasonlít a mi kecskerágó-pajzstetűnkre is, a hiba csak az, hogy az a mai tudásunk szerint nagyjából egygazdás faj, a kecskerágót szereti nem a somot - de mint láthatod a linken, már mást is ért meglepetés ez ügyben:(
Maradjunk tehát szerintem a Mospilannál (vagy az Actaránál, ha van, tök mindegy, mindkettő felszívódó neonikotin), csak ne permetezz vele (a pajzstetű viaszos külsejéről lefolyik és kiröhögi:(), hanem locsod be a fát, 2 hetente egyszer, 3 alkalommal összesen. Illetve hát a locsolással egyidejűleg megpermetezheted, csak akkor mosd le előtte a leveleit sima szappanos vízzel, az leszedi egyfelől a kártevők egy részét is, másfelől a viaszos védőréteg nagy részét is. Tavasszal meg majd a lemosás olajos cuccal történjen."
Tanácsaid szerint jártam el, de a bonsai fám, Som, nem jött rendbe, nagyon kemény dió ez a pajzstetű
Tegnap készítettem mosószappanos vizet és kétszer 20 percre belelógattam a növényt. Lesz, ami lesz, a növény beteg, elkülönítve tartom, talán a dögök elpusztulnak. Kevés levél van rajta, azok is csúnyák. Jelenleg a növény szürkés bevonatú. Majd ha eső megáztatja, utána meglátom maradtak-e tetvek, vagy ha kevés, ismét beáztatom.
Nitrogén kivételével bármit adhatsz. A Nitrogén (pétisó) erős hajtásnövekedésre kényszerítené a növényt és most már ez nemkivánatos mert a fiatal hajtások elfagynának.
Én voltam, akinek halódtak a bébi magnóliái, nagyon sok hasznos tanácsot adtatok, köszönik szépen, jól vannak azóta.:)
Szeretnék kérdezni két dolgot.
Lehet még keserűsót adni nekik idén, vagy már inkább hagyjam? Gondolom wuxalt se, most már inkább a télre kellene készülni, ne hajtsanak ezerrel... Kb. egy hónapja kaptak utoljára, és vasat is.
Említettétek, hogy fiatal korban érzékenyek a magnóliák a fagyokra, és hogy jó lenne káliumot (kálium-szulfát?) adni nekik, mert az növeli a növények fagytűrését.
Tudtok ajánlani ilyen szert? Mikor adjam nekik, kell-e ismételni, ha igen hányszor és milyen időközönként?
Ha vizhiánya lenne akkor az az egész növényen jeletkezne, de itt csak foltokban jelentkezik. Még egy dolog lehet valami atkaféle de ezt csak egy nagyitóval illetve egy mikroszkópal lehetne látni nincsenek e a leveleken apró kártevők. Meg tudnád ezt vizsgálni?
Kb 40-60 szoros nagyitáson kitűnöen lehetne látni.
Tünet
Tojások
Tojások, és atkák
