Az első problémára tudok tanácsot adni, itt kikellene iktatni a lassító áttételt, de ez valószinűleg azért van beépítve mert direkthajtással a motor gyenge lenne a meghajtáshoz.
Tehát erősebb motor kell majd, de ezt igazán a próba mutatja meg.
Én ezt úgy oldottam meg, hogy a másik motort sebváltóval együtt építettem be, és így kilehetett választani a megfelelő átéttelt a meghajtáshoz, természetesen ezt is próbák során lehet megtenni. De így ez már könyen megy, hiszen csupán a váltót kel kapcsolni.
Sajnos megbízható szakembert nem igen tudok ajánlani, lehet hogy csak peches voltam, de én több éves keresgélés után sem akadtam ilyen témában olyanra akit nyugodt szívvel mernék ajánlani másoknak is, és megfelelő szakértelemmel és háttérel rendelkezik ehhez.
Az a helyzet ahogy én ahogy észre vettem, ebben a szakmában vagy gyári gépeket használnak, vagy maguk készítik a gépeiket a fúrósok.
De vannak itt nálam sokkal tapasztaltabb és nagyobb tudású emberek is, hátha ők tudnak neked segíteni.
A diesel motor és a hidraulika szivattyú közé beépítettek egy lassítót, ezáltal a motor által leadott fordulatszámot nagyon lelassították. A szivattyúnak kb 800-900/perc fordulat kellene. Ezt a lassítót kellene kivenni és átdolgozni a kapcsolatot a motor és a szivattyú között. Az előtolást végző hidromotor túl erős a lassítóműhöz képest (motor 2 kW a lassítómű 0,5 kW). Már kétszer is eltört a lassítóban lévő fogaskerék. Ide kellene egy erősebb lassítómű ami át tud venni ilyen teljesítményt. Ezek lennének a legfontosabb problémák.
A fúrásokat egyébként 130 mm-es 1,5 m hosszú spirálokkal végzem.
Ha jól működne a gép később szeretném átépíteni egy UAZ-ra. Ehhez is kellene egy szakember segítsége.
Én magam ezeket az átalakításokat nem tudom megcsinálni. Igazából olyan normális szakembert keresek, akinek van tapasztalata gép építésben és el is vállalná a munkát.
A segítségeteket szeretném kérni. Kifejezetten csak környezetvédelmi célra (a kútfúrás szóba sem jön nálam) csináltattam magamnak egy kútfúró gépet. Környezetvédelmi talajmintavételre illetve ideiglenes vízmintavételi furat készítésére szeretném használni max 12-15 méter mélységig. A gép el is készült. Egy utánfutóra szerelt hidraulikus gépről van szó amivel sajnos van egy pár gondom. Olyan megbízható embert keresek aki ki tudná javítani a gép hibáit és megbízhatóan becsületesen dolgozik. Olvasva a hozzászólásokat én is majdnem belefutottam egy itt említett cégbe, azóta óvatosabb vagyok. Ha kell a gépről leírást és fényképeket tudok mellékelni. Előre is köszönöm a segítségeteket.
Köszönöm a vélemény nyilvánitást és főleg a szakmai tanácsot. Az első jólesik az embernek, a másik pedig hasznos. Megfogadom és megpróbálom véghezvinni mielőbb. Én 5/4-es csőre gondoltam 3.6 mm -es fallal egyenlőre hegesztett menetes csonkal. a választásomba közrejátszik a csővek súlya és árfekvése. Ezt tudom "olcsóbban beszerezni, és lehet hogy csak 2m-es szálakba lesznek. Az Ön által (általad?) említett csövek milyen súlyúak és az áruk milyen súlyos?
Helló Laci! A fúrófejek szuperül néznek ki, annyi javaslatom lenne, ha a vídiák felől nézve a szárnyak " hátoldalát" nem 90 hanem kb.60-45 fokban vágnád ki, az egyrészt mechanikailag is erősebb lenne, másrészt kiépítésnél kevésbé akadozna, főleg kőpadoknál. Fúrócsőnek pedig nagyon tudom ajánlani a 60,3- as olajipari termelőcsövet (un.befüggesztett termelőcső) évek óta használjuk 100-150m-es fúrásokhoz minden probléma nélkül. Sajnos az én beszerzési forrásom megszünt, de hátha tud ilyet valaki. Üdv. Kosztoglotov
Kedves Freddy 4! Igazad van, kicsit belelovaltam magam a témába a kapcsolókkal kapcsolatban, én is csak tanulmányaimból ismerem az összes típust, de olyasmi ez mint a világ legszexibb nője, azaz, ha nem is birtokolom, beszélni azért szeretek róla. Viszont a Q csövekkel kapcsolatban ezek szerint rosszul fogalmaztam, nem azt akartam javasolni hogy egy kezdő fúrós ebből szerezzen be rögtön három- négy méretsorozatot, hanem csupán "mintaként" ajánlottam ezek méret- és kapcsolóarányait. Nyilván nem azért, mert ezeket bárki is gyorsmagszedésre akarná használni, de szerencsére a hidraulikai és mechanikai tulajdonságai pont megfelelnek a centrifugálszivattyús öblítés adottságainak. Természetesen ezen csövek méretei és egyéb tulajdonságai szabadalommal védettek, ezért aki azokat engedély nélkül lemásolja, azt összeszidom :) Üdvözöllek: K
Lehet hogy mégis ragadt ránk valami azoktól az"UFO-tól" ?!
Igen Józsi barátunk nagyszabású gépátalakításban van éppen, nemrég még én is ezt csináltam, de talán a szerkezet most már összeált, remélem.
De van sok más, a vizes szerszámzattal és kialakítással, úgy hogy nem unatkozom idén télen.
Akkor mindenképp trapézmenetet csináltatok, rajtad kívül többen is ugyanazért ajánlották azóta, amiket leírtál rólla.
Tudtam én hogy a te véleményed mindig mérvadó! Köszönöm.
A kúposság sajna nem fog menni, de azt hiszem ezt neked nem kell ecsetelnem, hogy az különleges szerszámot igényel, és az nem terem minden bokorban.
A sors fintora hogy az említett esztergályosnak volt ilyen, és nemrég adta el.
Mondta is hogy marha nehezen szerezte be, egy nagy széria megrendeléshez a SUZUKI számára, de mivel azóta sem kelett semmire, ezért nemrég eladta. Na pech.
Na ez nem semmi, én nemrégen javasoltam azokat a 2" -os csöveket neked megvételre, közben már tegnap megvetted. Ez ám a "telepátia" ! Kössz. a B. Józsi kolléga üzenetét Üllő -ről, én nagyon rendes embernek ismertem meg, Ő is újitani szeretne sokmindent a berendezésén. Igen, a trapézmenet az jobbnak tünik a másiknál, főleg, ha 1 kis kúposság is beleférne a "dologba" ! De ha nem, az sem nagy csapás, mivel nem 1.000.- méter mélyre akarsz majd fúrkálni. Jószerencsét !
Szuperek a fejek! Remélem a gyakorlatban is bizonyítanak majd.
Hogy hogy nincs CO-d? Anélkül én elsem tudom képzelni a lakatos munkáim.
Ha kell én tudok segíteni olcsón szerezni, én is most nemrég cseréltem le a régit, igaz ezek a gépek barkács minőségűek, de a gépkészítésnél elég sokat gyapáltam már és eddig bírja.
Elkészült a fúrófej. Megszenvedtem a kialakitásával,2 napig eresztettem vissza hogy lágyabb legyen az anyag de még ígyis majdnem kemény maradt a megmunkáláshoz. Egyenlőre 180 az átmérő de ezt még lehet alakitani. Remélem az edzése is jól sikerült.(satuba összeszoritottam 1 csapágygolyóval és nemlátszott+ a felületén. Ja és a köszörűt is kicsúfolta.)A hegesztés eléggé csúnya lett, co-val kellett volna de azzal sajnos nemrendelkezem.Na de majd a használat eldönti alkalmas-e vagy pályát tévesztett. Mellékelek képeket. Freddy 4 nek igaza van, a trapéz menet sokkal strapabíróbb és nem bonyolultabb elkészíteni sem.A menetemelkedés ami a szerelésnél számít majdnem ugyanaz. A rajz most jóljöhet csak átkell méretezni.
Igaza van az esztergályosnak abban, hogy a zsinórmenet jobban birja a szennyeződéseket, de a trapézmenet az sokkal erősebb. Egyébbként éppen most hirdet valaki az "Expressz.hu-n" a kútfúró szó alatt 2" -os erősitett kulcshelyes kapcsolókkal ellátott 20 szál, 2,70 m. hosszú fúrócsövet, nagyon olcsón. 1.500.- ft./fm., tehát az 54,0 m. csak 80.000.- ft. összesen egyben, még bontó kulcsot is ad hozzá ! Gondolkodtam rajta én is, még keritésoszlopnak is megéri ! Jószerencsét !
Ha a kúpos menetű kapcsolópárok nem elérhetők egyenlőre, (anyagi okok miatt)
házi megoldásként 2"-os fúrószárak esetén, a trapézmenetes vagy a zsinórmenetes megoldású kapcsolópárok jelentenek jobb megoldást?
Nekem az esztergályosom a zsinórmenetet javasolta, mert masszív és jobbanbírja a szenyeződéseket, és viszonylag kevés fordulattal szerelhető kapcsolatot hoz létre.
Nagyon érdekelne a te véleményed is erről mielőtt döntök.
Elnézésedet kérem, hogy hozzászólok a témához, de szeretném pontositani az általad leirtakat, az érdeklődők érdeke miatt. Mert most valószinüleg sikerült ezzel a túl szakmai hozzászólásoddal megzavarni Zigu és a többi kútfúró kolléga fúrószár megválasztási gondolatait és problémáit. Hiszen nagyon jól tudod, hogy azok az általad felsorolt Reg, IF, FH, és XFH fúrórud stb. és súlyosbitórúd tipusok és az azok által alkalmazott menetprofilok főleg a tengeri és szárazfőldi kőolaj és főldgázkutató fúrásoknál használatosak, valamint szükebb átmérőkkel a viz és érckutatóknál. Ezen fúrórudazatok és súlyosbitók szabványait főleg az amerikai "API" (American Petroleum Institute), az "ASA" (Amerikai Szabvány), és az orosz "GOSZT" (Gosszudarsztvennij Obscsfeszojuznij Sztandart) előirásai és azok megfelelő alpontjai és engedélyszámai tartalmazzák és szabályozzák. Tehát ezeket sajnos nem célszerű összeházasitani és párhuzamositani a "sima" 10,0 m. és max. 30,0 méteres talajvizes kútfúrásokkal. Erre a célra nagyon megfelelnek az egyszerűsitett házi megoldások, amelyekkel napjainkban is több 100 kolléga is jól boldogul és dolgozik, 1" -tól kb. 2" -ig, bármilyen menetprofillal, a legegyszerűbb átemelő és centrifugál vizszivattyúval. Nem beszélve a fentiek költségvonzatait és azok műszaki és alkalmazási feltételeinek biztositását a gyakorlatban. Végül a Wire Line témáról 1 pár szót. Szerinted ezeket a gyosfordulatú speciális minőségű gyémántkoronás, gyorsmagszedős Q. sorozatú magfúrócsöveket tényleg az öblitési áteresztő képességük miatt használják ? Mert akkor sajnos ebben tévedsz, mert ezek főleg a "belső magcső" gyors kiépitése miatt vannak, ahol az un. "Overschot" segitségével 1 drótköteles csörlő egyszerűen a fúrócsövön belül a felszinre hozza azt és ezért nem kell minden magcsőszakasz miatt kiépiteni az összes fúrócsövet. Itt a szükséges fúróiszap mennyisége percenként átm. függően csak 30 és max. 80 liter. Volt szerencsém dolgozni sok éven át az összes felsorolt szerszámokkal és eszközökkel. Amúgy örülök, hogy ennyire képben vagy a szakmában és további jó és sikeres fúrásokat kivánok Neked, - és B U É K !!! Üdvözlettel : Freddy 4
Szervusz Zigu kolléga, megnéztem a képeket, az már most látszik, hogy precízen, profin összeállított szerkezetről van szó, ha itt- ott kell is majd módosítani rajta, de az úgyis csak a gyakorlatban derül ki. A gyári gépeken is legtöbbször kell "testreszabni" dolgokat, pedig azt mérnökök tervezik sokszor éveken át módosítgatva.
Az öblítőszivattyúról pedig akkor talán kicsit az alapoktól kezdve:
A fő különbség a következő: ha dugattyús szivattyúval öblítesz, akkor ha van egy- két "szűkület" az öblítőkörödben, például a görgősfúró jetfúvókája, szűk keresztmetszetű rudazatkapcsoló, magfúráshoz méretezett öblítőfej, stb. ami mind gátolja az iszap áramlását, az azért nem olyan nagy probléma, mert a dugattyús (tehát térfogatkiszorítású) szivattyú ugyanúgy át fogja nyomni a maga hatszáz literét percenként, legfeljebb a regulátor kétszer akkora gázt fog adni a hajtómotornak, mint ha nem lennének ezek a szűkületek. Ez csak többletüzemanyag kérdése, a fúrási jellemzőket nem befolyásolja. Persze ez jól működő szabályzásnál, jó állapotú szivattyúnál igaz, természetesen a hajtómotor teljesítménye és a biztonsági szelep beállítása által behatárolt paraméterek között.
Viszont a centrifugálnál egészen más a helyzet! A szivattyúdnak van egy ugynevezett jelleggörbéje, egy függvénydigram, melynek egyik tengelyén az emelőmagasság, másikon a szállított mennyiség (térfogatáram) van feltüntetve. Ezek fordítva arányosak egymással, a pontos függvényt, hogy laposabb vagy meredekebb-e, a szivattyúház és a járókerék kialakítása adja meg. De az mindig igaz hogy minél magasabbra kell szállítania, annál kevesebb litert fog nyomni percenként. Az emelőmagasság itt nem tévesztendő össze a fúrási mélységgel, mert a fúrócsőben levő iszap hidrosztatikai nyomása kb. egyensúlyt tart a lyukban lévővel,(nem számítva az éppen felfelé szállított furadék súlyából adódó fajsúlykülönbséget az kis fúrásoknál elhanyagolható). Tehát az emelőmagasság jelen esetben az a nyomás, ami az iszap keringetéséhez kell. Minél több az iszap keringését gátló szűk keresztmetszet, annál nagyobb ez a nyomás. A nagyobb emelőmagassághoz(nyomáshoz) a jelleggörbén kisebb térfogatáram tartozik. Magyarán némi egyszerűsitéssel: a dugattyús szivattyúnál a térfogatáram konstansnak tekinthető emelkedő nyomásértéknél is, a centrifugálnál viszont jelentősen csökken. Ráadásul a gyártók ezt a jelleggörbét hideg víz szállítását feltételezve adják meg, viszkózusabb anyagoknál, pl:iszap, jelentősen romlik a helyzet. Ezt megfelelő szivattyúgeometriával lehet némileg ellensúlyozni (iszapra tervezett szivattyú) de az alapösszefüggés ott is fennáll. Ezért kell a centrifugálszivattyús öblítésnél különös figyelemmel lenni arra hogy minél kevesebb áramlást gátló tényezőnk legyen. Érdemes kivenni a fúvókát a görgősfúróból, mivel ekkora nyomáson a jethatás úgysem érvényesül, kellő belső átmérőjű rudazatot és kapcsolókat használni, hogy a kevés rendelkezésünkre álló nyomás ne ezek leküzdésére legyen "elpazarolva" A nagyobb térfogatárammal való öblítés előnyeit gondolom nem kell magyarázzam, például öndiszpergáló agyagokban az egész fúrás sikere múlhat rajta. Remélem választ tudtam adni, ha nem erre gondoltál kérdezz nyugodtan, ha tudok, segítek.
Köszönöm a hozzászólasodat, bár nem állítom hogy mindent megértettem belőlle.
De hozzászólásaidat olvasva, úgylátom hogy egy igen tapasztalt és gyakorlott fúrós vagy, és így nagyon örülök hogy időt szakítasz az okításomra.
És jelen helyzetemben pedig legnagyobb szükségem pont arra van hogy legalább elméletben tudjak meg minnél többet a szakmáról, ha már gyakorlatom sajnos szinte semmi sincs.
Emilben küldök képeket a gépemről, hogy a továbbiakban tudjad hogy mit is csinálnék tulajdonképpen.
Véleményedet és hozzászólásaidat továbra is várom.
A fórumon olvasottak szerint most vettél vagy építesz gépet, és centrifugál szivattyúval szeretnél öblíteni. Ha így van, akkor nem biztos hogy ez a típusú kapcsoló a legjobb Neked, mivel a REGULAR és ZIF kapcsolók függesztett fúrási módhoz, és dugattyús szivattyúhoz lettek úgymond "kitalálva". Ez azt jelenti hogy nagy a húzási szilárdságuk és a belső nyomástűrésük, viszont kisebb az áramlási keresztmetszetük, és érzékenyebbek a kihajlásra. Habár az utóbbinak itt nincs nagy szerepe. Viszont, mivel a centrifugál szivattyúk nagy térfogatáramot tudnak szállítani de sokkal kisebb nyomás mellett mint a dugattyúsok, ezért arra célszerű törekedni, hogy a minél tökéletesebb és gyorsabb fúrótalptisztítás érdekében a lehető legkevésbé "fojtsuk le" az áramlást. Ez legjobban a nagyobb átmérőjű fúrócsővel és a megfelelő kapcsolókialakítással érhető el. Például Regular vagy Internal Flush helyett Full Hole, vagy Extra Hole használata, esetleg a WireLine rendszerhez használatos szalagmenetes csövek, BQ; NQ; vagy éppen HQ alkalmazása. Így centrifugálszivattyúval is elég gyors lesz a lyuk tisztítása, rátoldáskor nem lesz visszaáramlás, ami a fúródugulás fő oka, az pedig iszapfürdővel egybekötött mérgelődve való kiépítést von maga után. Az említett kapcsolókról küldök majd képet, leírást.
