Segítségeteket kérem a következő ügyben. Egy öregségi nyugdíjas dolgozónak jár-e a súlyosan fogyatékosság miatti adójóváírás. A jogosultsága meg van rá. Köszönöm a választ.
Újra elküldöm ezt a hozzászólást, mert kíváncsi vagyok a véleményére.
Közben, kicsit megkésve ugyan, de feladtuk a levelet a görög munkáltatónak, aki elfelejette a párom munkabérét kifizetni. A tértivevény visszajött, tehát átvették a levelünket.
Most mennyi időt érdemes/kell várni, mielőtt közjegyzőhöz fordulunk? Kb. mi a díja ennek a dolognak (európai fizetési meghagyás)?
Tisztelt Ügyvédek! Munkaügyi peres eljárásban személyiségi jogaim megsértése miatt, indult egy kártérítési per, aminek lényege az hogy munkáltatóm olyan lejárató rágalmakat tett személyemre a perben elismert cselekedetét. Mivel ez az eset egészségileg annyira megviselt a korábban meglévő magas vérnyomásomat még magasabb vérnyomás értékeim lettek, szív-érrendszeri betegségek angina, stresszes betegségeim. Az ügyben a bíróság elrendelte az Igazságügyi orvosszakértő véleményét. A vélemény azt állapította meg hogy a meglévő magas vérnyomás betegségemnek állapotrosszabbító szerepe volt a stresszes állapot előidézte a még magasabb vérnyomást, kialakult a szív-érrendszeri betegség, ami betegségekben javulás nem várható. Kérdésem az hogy ezt hogyan kell értelmezni? E állapotromlás szerepéért ami szerintem gyorsító folyamatot jelent, felelős e a munkáltatóm? Ha igen a teljes okozott kártérítéssel? A szakvélemény alapján az hogy betegségeimben javulás nem várható, ez véglegesnek számít e?Rokkantsági ellátott vagyok végleges megállapítással. Kérdezem jogosan igénylem e munkáltatómtól az elvárható átlagkereset és a rokkantsági ellátmányom közti különbözetét a fenti esetben? Jól tudom azt hogy az állapot rosszabbításért is felelős a munkáltató? Köszönöm a válaszokat.
Ha te dolgozni akarsz tovább akkor neked miért kéne aláírni a közös megegyezést? Mondjon föl ő és akkor megillet a végkielégítés meg a felmondási idő is aminek az időtartamára fizetést kell adjon.
Ha aláírtál egy közös megegyezést az bajos, ugyanis az is megszüntette a jogviszonyod és ha nincs benne kikötve végkielégítés akkor az sem jár. Olyan nincs, hogy a munkáltató fölmond közös megegyezéssel. Tévedésben vagy ugyanis a közös megegyezéssel megszüntetett munkaviszony is a jogviszonyod megszűnését eredményezte azzal a nappal amikor aláírtad. Nem kellett volna belemenned, meg kellett volna várnod,hogy ő mondjon föl és azt minden esetben írásban kell megtegye.
Tehát ha azt mondta neked, hogy felmond majd eléd tesz egy közös megegyezéses papírt akkor félrevezetett. Ugyanis felmondás nem vonható össze a közös megegyezéssel.
Az alábbiakkal kapcsolatban szeretnék érdeklődni. Több mint másfél éve dolgozom a munkahelyemen, mint vezérigazgatói asszisztens. Tavaly év közepén leváltották a vezérigazgatónkat, és az új szép apránként hozza magával az embereit, ami megszokott dolog sajnos. Az, hogy mióta ő lett az igazgató, mindennapos lett a túlóra, és elvárja hogy a 8,5 óra helyett 13at is dolgoz akár, azzal sajnos nem tudunk mit kezdeni, örüljünk hogy van munkahelyünk, persze mondanom se kell, hogy nincs kifizetve és "lecsúsztatni" sem lehet.
Másfél hónapja közölte velem, hogy felmond nekem, jön ide a helyemre a volt titkárnője, szóban egész jól meg is egyeztünk ha lehet így fogalmazni hogy elvesztem az állásom, vártam hogy kezembe kapjam a közös megegyezést.
Az új kolléganő a 3. napján közölte, hogy ez neki nem fog menni, mert borzasztó sokat kell dolgozni itt, de azért még marad egy kis ideig, de max egy hónap és nem tovább.
2 hétre rá, hogy megtudtam nem tart rám igényt, nagy nehezen kaptam végre papírt a kezembe, hogy írjam alá, de egyáltalán nem azt tartalmazta, amit megbeszéltem vele. Kértem tőle, hogy beszéljünk erről, mert nem tartotta magát a megbeszéltekhez, és ezt én ebben a formában nem vagyok hajlandó aláírni. Elzavart, velem abszolút nem volt hajlandó kommunikálni, egy másik igazgatón keresztül ment át neki az infó, hogy mit kifogásolok rajta. Végül a 3. héten kaptam egy újabb közös megegyezéses felmondást, amit úgy gondoltam hogy ennél jobban nem jöhettem volna ki az egészből, így alá írtam. Igen ám, de a drága felettesem, a mai napig nem írta alá a felmondásom (mivel ugye nem talált még másik embert a helyemre), magyarul lógok a levegőbe, és fogalmam sincs mi lesz velem.
Kérdem én, ez így teljesen normális? Addig amíg nincs aláírt felmondásom, addig felmondás sincs, vagy a szóbeli annak számít? Mert a cég ügyvédje azt mondta, hogy addig amíg nincs írásos verzió, addig nincs felmondás se.
És ehhez szeretnék még egy feltételes kérdést is feltenni. Ha kiderül azalatt az idő alatt amíg nincs aláírt felmondásom, hogy várandós vagyok, akkor véd engem bármilyen formában a munka törvénykönyve?? Tehát például onnantól, hogy megtudom biztosan az áldott állapotom, elmegyek betegállományba, akkor így kijátszható a felmondás?
Így is elég hosszúra sikeredett, pedig sokkal kacifántosabb az egész ügy, tudnék még mit mesélni róla, hogy hol nem követi a papír formát... Olyan szinten kihasznál minden munkavállalót, és burkoltan ugyan, de zsarol, hogy én ilyennel még nem találkoztam.
Ha tudnának/tudnátok nekem ebben segíteni, nagyon megköszönném!
Információra, tanácsra lenne szükségem :) A helyzet a következő: a cégünknél évek óta húzódott egy per munkaidő témában. A lényege az, hogy a cég nem számolt el, nem tekintett munkaidőnek minden bent töltött időt, így az nem is lett fizetve. A szakszervezet perelt, és 2011ben az ő javukra döntött a legfelsőbb bíróság, és a cégnek visszamenőleg is fizetnie kell. De a cég nem fizetett eddig, most vannak új infok, új vezérigazgató lett, aki le akarja zárni az ügyet, és fizetne. Személyenként többszázezres nagyságrendekről hallani.
Nos a lényeg, hogy én részben infohiány, részben mert nem is hittem benne(nem fizetett a cég, időközben többen visszaléptek), nem pereltem, viszont éveken át dolgoztam olyan munkaidő-beosztásban, amire most a legtöbbet fizetné a cég. A szakszervezeten keresztül ment ez a per egyébként, de én nem vagyok tag. Közben hallottam, hogy csak 3 évre visszamenőleg lehet érvényesíteni a kifizetést, állítólag ezért is húzta a cég, hogy ha lesznek új belépők a perbe, kevesebbet kelljen fizetni. Szóval akkor én mondjuk 2011 márciusáig tudnám érvényesíteni(ha mondjuk most márciustól megindítom az ügyet) ? És ha mondjuk belevágok, akkor az elejéről kell felépíteni a pert, vagy erre a korábbi ítéletre alapozva lehetséges egy peren kívüli megegyezés ? Természetesen nem biztos hogy megéri, mert 2011 aug-tól már fizették ezt az időt, és ha igaz a visszamenőleg 3 év, akkor csak egy 3-4 hónap elmaradt bére után futhatnék, ez egyébként nagyságerndileg havi 20e ft netto, plusz a kamatok(ezt hogyan számolják ?)
Szóval, mi lenne célszerű, hagyni az egészet a francba, vagy megpróbálni ?
Nem lehet trükközni. Ugyanúgy kell számfejteni, mint a bért (na, talán az 1,5 % munkaerőpiaci járulékot nem kell vonni belőle- ez jogosítana a munkanélküli ellátásra), a levonások (szja, nyugdijjárulék, kétféle egészségbizt. járulék) az emberkét terheli, a szochót meg a munkáltató fizeti.
Erre a bizonyos költséghányad-nyilatkozatra kell figyelni. Ez mondjuk a munkáltató érdeke is, hiszen a szochót ő is a csökkentett alap után fizeti.
Ja, még valami eszembe jutott ezzel a költség-nyilatkozattal kapcsolatban. Ha valahol már nyilatkoztatták az adott évben, akkor az összes többi helyen csak ugyanazt nyilatkozhatja: ha az első helyen a 10 % költségátalányt jelölte, akkor egész évben mindenhol azt kell jelölni. Ha meg a tételes költség-elszámolást, a 10 %-nál magasabb költséghányaddal, akkor mindenhol ugyanígy kell nyilatkozni.
Ha ez az első ilyen nyilatkozata ebben az évben, akkor jól gondolja meg, hogy mit jelöl, mert ez az egész évre kihatással lesz, már ha máshol is kell nyilatkoznia....
Én speciel a 10 %-os átalányt javaslom, és a számlák gyűjtögetését év közben, aztán év végén a bevallásnál lehet választani, hogy melyik a jobb.
Köszönöm a választ. Munkáltatói oldalon ez hogy néz ki?
A "konkrét" példa: ismerős ismerősének az ismerőse létesítene megbízási jogviszonyt, a kérdést úgy értem, hogy a munkáltató intézi a munkáltatói járulékokat (és nincsenek trükközési lehetőségek), vagy erre a munkavállalónak "figyelni" kell, vagy szerződésben ki kell kötni?
Megbízási szerződés esetén először is kell tenned egy ún. "költségnyilatkozatot". Ez azt jelenti, hogy megbízási díj esetén az adójogszabályok elismerik, hogy költségeid lehetnek a megbízás teljesítése során, és ezt honorálja is. Nyilatkozhatsz úgy, hogy max. 50 % a költséghányadod, de nyilatkozhatsz úgy is, hogy a 10 % költségátalánnyal élsz. Adót is járulékot ugyanúgy kell fizetni belőle, mint a munkaviszonynál, de nem a teljes összeg után, hanem a csak a költséghányaddal csökkentett összeg után.
És egy kicsit erről a költséghányadról: ha tudsz a nevedre szóló számlákat gyűjteni,sokat, melyek a tevékenységgel kapcsolatosak, akkor érdemes a költséghányados megoldást választani, de akkor előre be kell lőni a százalékot. és ha csak kevesebb a számlád, akkor azt büntetik. De ha tudod, hogy lesz vagy 40-50 %-nyi számlád, akkor azért érdemes legalább a 30 %-os költséghányadról nyilatkoznod.
Ha bizonytalan vagy, akkor válaszd a 10 %-os költségátalányt, de közben azért gyűjtögess számlákat. Mert ha a számla több lesz, mint 10 %, akkor az éves adóbevallásodban a tételes költségelszámolást alkalmazhatod - függetlenül az évközi nyilatkozattól. (Figyelem: fordítva viszont nem működik! Ha tételesről nyilatkoztál, akkor év végén nem lehet a 10 %-os átalányt választani.)
Nem tudom, érhető voltam-e? Kérdezz nyugodtan, ha valami homályban maradt.
Majd talán jön valaki, aki ért hozzá és megválaszolja a kérdésed, de én laikusként azt gondolom, hogy ott valamit nagyon rosszul értelmeznek. Még ha pénzbeli ellátás nem is járna a hétvégére (de miért ne járna, a táppénz naptári napokra jár), miért kellene ledolgoznod utólag a hétvégét, amikor beteg voltál.
A betegállománynál nem hétfőtől-péntekig aztán újra hétfőtől-péntekig ír ki az orvos, hanem folyamatosan. Hacsak nem írta rá a doki az első keresőképes napnak azt a szombatot, amikor dolgoznod kellett volna.
Főállású munkaviszony, mellé 4 órás részmunkaidőnek megfelelő megbízási szerződés más munkáltatónál. A járulékok, szja a megbízási szerződésnél hogy alakulnak? köszi!
Ha jól értem, a két "halmaz" nem ugyanaz részben sem, és nem ugyanaz a jogszabály vonatkozik rájuk. Vagy van átfedés ("metszet")?
Olyanra, akinek papírja van róla, hogy közalkalmazott, vonatkozhat-e a 2011. évi CXCIX. tv (Kttv.)? Azért kérdezem, mert egy közalkalmazott ma kapott olyan hivatalos papírt a munkahelyén, melyben egy rá nézve kedvezőtlen változásról értesítik a 2011. évi CXCIX. tv. alapján. Ez jogszerű?
Érdeklődni szeretnék, hogy a közalkalmazottakra is ugyan úgy vonatkozik a táppénz elszámolása? mert ahol én dolgozom , azt a tájékoztatást kaptam, hogy hétvégére nem jár a táppénz, és ez miatt sok mínusz órám lett, amit most dolgozok le. A Főnököm azzal érvelt, hogy hétvégén dolgoznom kellett volna és arra a napra nem számolnak táppénzt, ez miatt lettek a mínusz óráim.
Közben, kicsit megkésve ugyan, de feladtuk a levelet a görög munkáltatónak, aki elfelejette a párom munkabérét kifizetni. A tértivevény visszajött, tehát átvették a levelünket.
Most mennyi időt érdemes/kell várni, mielőtt közjegyzőhöz fordulunk? Kb. mi a díja ennek a dolognak (európai fizetési meghagyás)?
A törvény szerint, a köztisztviselő kötelező időszakos minősítése után az illetménye eltéríthető. A dolgozó bérét, a minősítésétől függően, lehet akár csökkenteni is, az illetménytábla szerinti, ha jól emlékszem alapilletményét 80%-ra? De lehet felfelé is eltéríteni (alapilletmény 30%-ával)
Egyebekben pedig szerintem a ktv. bértábla már rég idejét múlta, ráférne a felülvizsgálat.
Az elvégzett munkát kellene figyelembe venni és azt megfizetni!
Sziasztok! Egy közös hivatal köztisztviselői közül a II besorolásban lévőknek, vagyis a középiskolai végzettségűeknek a Jegyző 20 %-os illetményeltérítést ad (10 fő), a I. besorolási osztályban lévő, felsőfokú szakirányú végzettségű dolgozók (2 fő) illetményét változatlanul hagyja. Jogszerű -e ez a döntés? Lehet-e differenciálni, diszkriminálni ily módon a béreket? Köszönöm!
Akkor szerintem a magyar jog vonatkozik erre a dologra. Fogalmam sincs hogyan értékelné a bíróság, hogy alá van írva az átvétel, de valójában ez nem történt meg. Bíróságra éppen lehet menni vele, aztán majd megy a meccsezés, hogy ott van az átvételi papír, de 4 dolgozó egyformán állítja, hogy aláíratták vele az átvételt, de bért nem kaptak. Ha perre kerülne a dolog, kábé a bíró kedvén múlna, kinek ad igazat. Az eljárás egy év, vagy több is lehet.
Mit írtatok pontosan alá, mi volt az átvételi nyilatkozaton?
Egy tértivevényes levelet meg lehet próbálni, felszólítani a munkáltatót, hogy fizesse ki a bért, mert ez nem történt meg.
Még jobb lenne, ha egy ügyvéd írná ezt a levelet, akkor talán komolyabban vennék a követelést.
Ha nagyobb összegről van szó, én megpróbálnám a rendőrségi utat is, csalás/sikkasztás, valami hasonló jogcímen (büntetőjoghoz nem értek, de valami csak megállna, hogy nem fizették ki, amit aláírattak), ha elindul egy rendőrségi vizsgálat, én munkáltatói oldalon nagyon nem örülnék egy rendőrségi megkeresésnek... Gondolom ilyenkor a rendőrség is szóban megpróbálja elküldeni a feljelentőt, hogy munkaügyi bíróságra tartozik a dolog, de lehet írni a rendőrségre is egy levelet, hogy ezt történt, hátha indítanak eljárást.
Nyilván ennél a cégnél munka nem lesz többet, ha elindítod ezt az egészet.
Csak magyar szerződésünk van,mert itt kiküldetésben vagyunk,de abban nincs benne,hogy vissza kell adni ezt nem is tagadja senki,cég elismeri rárakta,kapcsolattartó elismeri ,hogy visszaadtuk,most az nem bizonyított ki rakta el,csak azt kérdem ha bebizonyosodik hogy a kapcsolattartó rakta el és a négy másik kolléga esetleg kap vissza pénzt,mi meg nem ,mert aláírtuk ezt a papírt,amit mint írtam még nem tudtuk mi a helyzet,esetleg lehet e peres úton nekünk is keresni valamit?Már máshol azt mondták,ezt a papírt meglehet támadni,mert nem kis pénzről van szó.Választ előre is köszönöm.
