Azért közben utánanéztem, hogy mi is ez a sztigmina. Magyarul levéllyukacsosodás.
Hát az volt a meggyfáimon bőven.
Ezért elnézést Mozo hogy félreértettem a szöveged, és azt hittem, hogy valami ágelhalásról van szó. Ennek megfelelően a korábbi kérdésem tárgytalanná vált, már magamtól is tudom, hogy önmagában a rezes-kénes lemosás meggynél sem akadályozza meg a sztigmina (levéllyukacsosodás) nyári megjelenését és nyílván őszibaracknál sem fogja.
Sajnos mindkét jelenséggel kapcsolatban vannak gyakorlati ismereteim, amelyeket eddig csak a "valamiféle betegség lehet" kategóriába soroltam be. Az ágak (hajtások) fehér bevonata mint jelenség, számomra meggyfán volt feltünő. De azt feltételezem, hogy rezes-kénes lemosó permetezés hatástalanítani tudja a gombák aktivitását, ezért különösebben nem aggódtam miatta. Eddigi tapasztalataim szerint meggyfánál ez a passziváló hatás működik is, mert eddig egyáltalán nem volt tömeges hajtáselhalás egyik fámon sem annak ellenére, hogy ez a fehéres bevonat kisebb nagyobb mértékben minden évben megjelent. Feltételezhető, hogy réz-kén együttes használata őszibaracknál is eredményes lehet? Azért kérdezem, mert az elhalt hajtásokat az ember metszésnél mindenképpen eltávolítja, akár sztigmina miatt, akár mondjuk monilia miatt száradtak el. De az egyik fényképeden egy elég nagy ágon is rajta van ez a fehéres bevonat és ha permetszer kombinációval meg lehetne védeni, akkor pusztán e bevonat miatt nem kellene levágni. Vagy amit a meggynél fehéres bevonatként láttam, az nem is sztigmina, hanem valami más lehetett?
Mit teszel bele? (A házi készítésű durvább szemcsés bordóinál használták régebben a 2%-ost, a por alakú bordóiból a gyártók 1%-ot ajánlanak, az összes többi általam ismert szerből meg kevesebbet, 30-40 grammot 10 literre a 100 gramm helyett...)
Nem tudok róla, hogy túloznék, SŐT... normális esetben 10 liter 1%-os bordóit 100 m2 alacsony növény permetezésére használsz, tehát valójában nem 50x-es, hanem 100x-os... de mint gyakorló kiskerti permezető tudom, hogy valójában az ember többet kiszór, a valós érték kb az, hogy 50 m2-re kerül annyi, mint itt kellene 1 m2-re... szóval az 50x a reális. És a fene sem tudja, hogy hatásos lenne-e így és milyen mélységig, mert emberek épp ezért nem szokták ilyen módon locsolgatni a kiló gálicot 10 m2-nyi területre. (mielőtt megállapítanád, hogy "túlzás", 10 l 1%-os oldat = 100 g rézgálic minden négyzetméterre(!))
Ilyesfajta megoldást csak cserepes növénynél hallottam, ahol a fölösleg szépen kimosódik a következő 2-3 locsolásnál...
Mivel a sztigmináról is volt szó , néhány fotó a fertőző forrásáról .
Jól lehet látni az elhalt gallyakon a telepszerű fehéres bevonatot . Ne innen fogja szórni a spóráit majd a nyári esők alkalmával . Ezeket a fertőző forrásokat legjobb a metszés alkalmával eltávolítani ezzel is csökkentve a kockázatot .
És akkor a nagy kedvenc a baktérium ( hogy melyik faja ne kérdezzétek ...valamelyik ) a rovarrágás a sztigmina és ez közül ez a leg kevésbé félelmetes ...az őszibarackon legalább is ... nem egy agresszív dolog szép lassan terjed jól látható a vegetáció alkalmával leáll a terjedése . ezen a két fotón a rügyalapon való bejutása látható a kéreg alá ....
.... ezen a kettőn rovarszúráson jutott be . Ha átér a kéreg kerületén akkor a felette levő rész természetesen visszaszárad ( ezeken telepedik meg a sztigmina ) ha körszerű marad , mint ezen a képen , akkor akár maradhat is a fán , a sebet beforrja , de a termést nem befolyásolja . Természetesen ha lehet válogatni akkor ezért ezt is jobb levágni .
Valami ilyen mintázatot kell keresni a törzsön a kéreg alatt . Ezek ugyan kajszifák , de jellemző ez a fajta kártétel a cseresznyére meggyre szilvára is ... az utolsó őszibarack ott nincs elhalás , mert kicsit máshogy működik a dolog . Ami nálad történt az a kajszinál a gutaütés nevezetű tünet ami rendszerint a törzsön levő rovarrágásból indul majd a nyugalmi időszakban a seben baktérium tenyészik , a jóidő beálltával ezek tevékenysége alább hagy ezután jön egy gomba . A 2 . 3 . képen jól látható a gomba fehér szövedéke . Ez ellen permetezéssel nem sok mindent lehet tenni egyetlen ellenszer ha az ember időben felfedezi a rovart és egy csavarhúzó vagy más eszköz segítségével el tudja távolítani ezután a rágott felületet lekezelni letisztítani . Az őszibaracknál is ez a menetrend annyi kivétellel , hogy ott a gomba nem tud támadni a végén ezért élik túl a komoly rágást is , mert a vegetációs időszakban össze tudják szedni magukat .
Ahogy olvasom érik a fa kivágása. Ha a rügyek el vannak száradva akkor remyénytelennek tartom. Egyet tudok mondani a cseresznysfa mint tüzifa nagyon értékes fa régen a nyitott kandalókban cseresznye és megyfával fűtöttel ha volt elegendő.
Jöhet az angol is, köszönöm, át fogom olvasni az anyagot.
A fa - és az egész kert - előéletéről semmit sem tudok, másfél éve került a tulajdonunkba. Annyi biztos, hogy már pár éve nem volt művelve, metszve, nagyon elvadultak a fák, igen nagy volt vásárláskor a gaz is, illetve némelyik fán (pl. cseresznye, dió) igen szakszerűtlen fűrészelések nyoma is látszik. Ezt még tovább rontja az a tény, hogy az egyik szomszédos telken a jelek szerint szintén évek óta nincs aktivitás, szó szerint dzsungel nőtt rá, a másik szomszéd pedig méheket tart, vele együtt pedig igen nagy gazt is, nála sem nyílik túl gyakran a lexikon a növényvédelem szónál.
Annyit még tudok, hogy korábban sok szőlő lehetett a telken, amit később kivágtak, de folyamatosan újból nő, bújik ki mindenhol a földből, illetve több magról kelt fiatal gyümölcsfa (barack, cseresznye, meggy, rengeteg szilva) is van a kertben. A talajvastagság sehol sem nagyobb 60 centinél, alatta agyagos-palás, viszonylag kemény kőzet van.
A cseresznye tavaly a csapadékszegény időjárás ellenére bőségesen termett, a körte és a barack is roskadozott, és úgy általában, mindegyik gyümölcs termésével elégedettek voltunk, már amelyiken a friss hajtások túlélték a nagy tavaszi rovar-gomba inváziót. A cseresznyéhez legközelebb lakó barackot kezelni kellett tafrina és sztigminás levéllyukacsosodás miatt, de mindegyikből szépen kijött (ismét köszönöm az akkor nyújtott segítséget). Jut eszembe: 1 tő csemege szőlőt meghagytak (ez is a cseresznye szomszédságában van), arra semmit sem fújtam tavaly, mégis hibátlanul termett.
Ami még hasznos információ lehet (talán még nem említettem korábban), hogy a telek az erdő mellett fekszik, konkrétan tőlünk 100 méterre vége a szőlődombnak, onnét jellemzően tölgyerdő folytatódik, télen a nyomokból ítélve vaddisznó is járt párszor a telken. Maga a telek fekvéséből adódóan rengeteg napfényt kap (déli kitettségű, örökpanorámás), gyakorlatilag reggeltől késő délutánig. Emiatt a föld viszonylag száraz, de a cseresznye és környéke talajvízben gazdagabb helyen fekszik, azon a részen a fű sem szárad ki a legmelegebb nyáron sem, a többi helyen igen.
Mielőtt mikrobiológushoz viszed a mintát kapard le a törzsön levő elhalt kéregdarabokat ott ahol a rovarrágást látod . Keresd meg az ép szövet szélét ...ha egyáltalán találsz olyat , szerintem nem .... és arról készíts fényképeket és tedd fel ide had lássuk . A probléma nem különféle gombáktól ered hanem a rovarrágástól majd ezeken a folyamatos sérüléseken fertőzött be , pontosabban legyengült a fa a rovarrágás hatására majd felülfertőzte valami ... ami végül is nem igazán lényeges , ebben az esetben semmilyen kemikáliával nem lehet menteni . A fotók a kéreg alatti törzsről azért lennének fontosak , hogy igazoljuk ezt a teóriát , mert ebben az esetben nem kell talajt fertőtlenítened , mert az okozó nem gomba vagy baktérium hanem rovar .
Mivel itt tényleg valami gyökér-szár probléma a sanszos, szerintem alsó és törzs közeli lehet informatívabb talán.
Mi volt a fa előtt vagy alatt ültetve azon a területen? Volt-e trágyázva gombapincéből származó trágyával?
(egyre inkább kezdem azt hinni, hogy a verticillium "felkapott" volta összefügghet az utóbbival, mert hát a termesztett csiperke egyik tipikus és elterjedt bajának, a "száraz mólé" nevű betegségnek a kórokozója egy verticillium, igaz, másik alfaj - v. fungicola vs v.dahliae/v.albo-atrum - de hát nem ez lenne az első eset, hogy egy kórokozó adaptálódik egy másik gazdához. Az elmúlt évek beli nagyobb számú megjelenését meg - már ha igaz a teória persze - a növényvédelmi gyakorlat megváltozása okozhatja, 2008 előtt a gombapincékben ha ilyen fertőzött tönköt találtak, egyszerűen leszórták tömény fundazol porral, ami persze simán vitte a kórokozót. De hát a fundazol megszünt létezni...
De mondom, ez csak egy teória, ötlet, gondolat-kísérlet)
Lehet, hogy kicsit meg kellene ásni egyik oldalon a gyökereket is, nem találsz-e azon valami tipikus elváltozást, ami mondjuk fonalféregre vagy rágcsáló jelenlétére utal...
Azt még hozzátenném, hogy agusztusban ledobta az összes levelét, hiába kapott előtte egy Folicur Solo kezelést (egyik barátom megtámogatott egy adaggal).
"valahogy el kellene dönteni, hogy ha nem hajt ki a fa, kimenjen-e a gyökér vagy nem, kell-e a talajjal valamit tenni, és mi kerülhet a helyére... ha jól veszem ki a kérdést"
Igen, ez a kérdés, köszönöm, hogy gondolkodtok rajta. Ma terveztem, hogy megyek permetezni, akkor "veszek mintát" a fából. Milyen ágat érdemes vágni? Vastagabbat, vékonyabbat, minél alsóbbat vagy felsőbbet, illetve hol érdemes elvágni, a végén vagy minél közelebb a törzshöz?
"ez a fa a képen hervadónak látszik, csak utolérte az ősz is"
az eredeti kérdés július 1....
"nem vagyok látnok, minta ágból, gyökérből metszet"
Igen, végülis tényleg ez lenne a 100%-os megoldás, és néha tud nagy meglepiket okozni... pár éve volt pl. hogy az esős tavasz végén a fenyők friss hajtásvégei kezdtek tönkremenni, szerte az országban... aztán egy ponton szerencsére valamelyik közpark-cég bevizsgáltatta, és kiderítették, hogy a közönséges szürkepenész a felelős... banyek, előtte a fene se gondolt volna szürkepenészre a fenyőknél... csak hát ez egy magánember kertjében lévő 1-2 fa esetében nem szokott működni... bár itt a mikroszkópos topicba (ahova időnként magam is írok) irogat egy fitopatológus nevű nick, lehet, hogy őt kellene kontaktálni...
Nem tudom, azért kérdezem. :-) Nagyon ritkán permetezünk, és ezt a szert nem is használtuk még, nem értek hozzá.
Tudom, hogy abszolúte megbízhatatlan az ilyen távú előrejelzés, mindenesetre sajnos nincs más, és ennek alapján nem várok tovább, mivel ha a 15 fok körüli hőmérsékletre várunk (ami a Score-hoz kell tudtommal), és közben kiköltöznek a szomszédék, nem tudunk megpermetezni egyáltalán, mert az egyik nagy fenyő elég közel áll a telekhatárhoz, és óhatatlanul átmegy a szer.
Köszönöm szépen! Sajnos próbapermetezést nem tudok végezni, mert nem ott van a telek, ahol lakunk, és nem tudok kétszer kimenni most. (Gondolom, kéne egy-két nap, míg megmutatkozna az esetleges kedvezőtlen hatás.) Csak pár órára tudunk most kimenni, mert a házat még nem szeretnénk "beüzemelni".
"tapasztalatom szerint a 7. nap után az előrejelzés beteljesedésének valószínűsége erősen lecsökken. 30 napos előrejelzés, már nem tudomány, hanem sarlatánság kategória! :-)" - na ya, pláne, hogy úgy készülnek, hogy az adott hőmérsékleti meg légnyomás adatokat átfuttatják egy számítóképes adatbázison, hogy "mi szokott általában következni az adott felállás után X nappal", és a legvalószinűbbet kiadják...
A Chorus miért okozna? A felszívódó gombaölők nem ártanak neki, sőt!
Ezekkel az előrejelzésekkel nagyon hitetlennek kell lenni, tapasztalatom szerint a 7. nap után az előrejelzés beteljesedésének valószínűsége erősen lecsökken. 30 napos előrejelzés, már nem tudomány, hanem sarlatánság kategória! :-)
Nézd, a blumeriella és a kókadtság szerintem egész jól összefér, először persze nem oksági kapcsolat miatt, csak egyszerűen mindkettő a nyár közepi aszályos időben tud előszeretettel megjelenni... de nyilván, ha kiszáradt a fa, akkor annak nem a blumeriella volt a fő baja, épp erre jutottunk. Hogy mi lehetett, arra a verticillium egy lehetőség, amiről elég könnyű meggyőződni vagy kizárni, ha az ember elvág egy alsóbb ágat, látszik-e rajta bbarna vagy mészfehér "érelmeszesedés". Persze ha nem az, akkor még széles tárháza van a gyökérkárosító lehetőségeknek, a belvíztől kirohadó gyökértől a rágcsálókárig, bacik, gombák, élősködők...
Van valami konkrét tipped? (valahogy el kellene dönteni, hogy ha nem hajt ki a fa, kimenjen-e a gyökér vagy nem, kell-e a talajjal valamit tenni, és mi kerülhet a helyére... ha jól veszem ki a kérdést)
Sziasztok! Azt szeretném megkérdezni: a Chorus okozhat-e károsodást tűlevelű örökzöldeken? (A múltkor végül is nem permeteztünk meg, és a hőmérséklet -- úgy tűnik -- még tartósan 15 fok alatt lesz, ezért azt vettünk.)
