Mit értünk a lexikonban madár alatt?
Természetesen madárnak véljük a legendás postagalambot, Fleuront,a mesebeli hárpiát és a valódi hárpiát, a Ghigi-fácánt és a xenopsot, "moluccen" kakadut és a csurit, az onagadorit és a debreceni pergőt, minden diszkrimináció nélkül - még, ha ezen néhányan majd meglepődnek, annak ellenére – akár a grillcsirkét is.
Kit hiszünk madárbarátnak?
Mindenkit, aki a legcsekélyebb érdeklődést tanúsítja a madarak, vagy a madarakkal összefüggő BÁRMELY ismeret iránt:
adhat e akáclevelet, kagylóhéjat a madarának?
mi az az alula, a moa és a kappanháj?
van-e a madaraknak veséje, körme, heréje?
hogyan költi ki a tojását a császárpingvin?
milyen színű a kakasláb, vagy a gulyamadár tojása?
hányat ver egy kolibri szíve, meddig él az ara?
ki volt Mendel, Siroki, Chernel és ki Ország Mihály, Diószeghy Sándor, Haraszthy László?
egészséges dolog-e nyers tojást fogyasztani, s mi az eszkimók csemegéje?
hány fokot igényel a napos pipe, hogyan kell lisztkukacot termelni?
mi okozza az ornitózist, és mire jó a perubalzsam?
hogyan kell a madarat pedikürözni, a dúcot fertőtleníteni?
milyen szín(változat) a jeges, az angolfehér és a harlekin?
mit kell érteni recesszív, poligénes vagy fácánozó alatt?
mit jelent COM? MME? MNK? GALOR? TETRA SL? Victoria-keltető?
A világ összes madarát fellelni benne, s a ma létező mintegy 10 000 faj közül 3000 leírását is megtalálja ebben az enciklopédiában.
Aligha van házigalambfajta, haszon- és díszbaromfi, amely kimaradt belőle.
Ezt a topikot a készülő Madárbarát-lexikon iránt érdeklődőknek nyitottam, mert talán kevesen tudnak erről a készülő műről. Kérdések, vélemények helyszíne legyen ez a topik.
http://madarbarat-lexikon.mlap.hu
Netes, papagájos barátom, aki számos fotóval gazdagította a lexikont hosszú szünet után bejelentkezett. A válasz ezen a fórumon közérdekű, ezért, noha küldtem neki emailt, utólagos engedelmével anank szövegét ide is felteszem:
Kedves Sándor!
Örülök, hogy hallok felőled, mostanában sokszor eszemben voltál. s már éppen azon gondolkodtam, hogy akaratomon kívül ugyan mivel bánthattalak meg.
Nagyon aranyos vagy, hogy foglalkozol a lexikonnal.
Hogy mit ér, azt magad is meg tudod ítélni - bár ahhoz képest, amit kaptál, természetesen van előrehaladás.
Sajnos a beltartalom tekintetében alig, mert nem érdemi feladatok szétzilálták a "munkaidőnket" (a többes számot gyermekkori pajtásom Béla miatt használom, aki segített a technikai megoldásokban).
Kapott a lexikon egy borítót színes ismertetővel, s már szét is küldtem 20 valahányat azoknak, akik írtak, kértek.
A következő stációban azok a külföldi természetfotósok kapnak, akik a képeik ingyenes felhasználása engedélyezésével segítették a munkámat.
Neked is küldök, hogy ne kelljen sokat magyarázni mi milyen, s ha jót, rosszat írsz a magazinba róla, hát részemről csak köszönet illet.
Ennél talán közérdekűbb: volt egy kósza gondolatom, hogy a fórumos barátaimat, akik segítették élvezhetőbbé tenni ezt az oldalt, meghívom egy LEXIKONOS kerti partyra, MELYEN EGY SZERÉNY GULYÁSFŐZÉS, -evés (és tán lesz halászlé is) MELLETT ELBESZÉLGETÜNK A MADARÁSZATRÓL, A LEXIKONRÓL, A MADARAKRÓL, S MEGAJÁNDÉKOZOM ŐKET EGY-EGY CD-vel.
Ennek most jött el az ideje, s minden további nélkül sok szeretettel meghívom e fórumon megnyilvánuló valamennyi máshonnan is ismerős és csak a fórumról ismerős kedves madárbarát sorstársamat, hogy
akár párjával együtt
látogasson el
JÚLIUS 22-ÉN 12 ÓRA MAGASSÁGÁBAN
CSÖMÖRRE, A TINÓDI utca 5-be!
(Ne a Barbarossa-tervre tessék asszociálni!)
Kikről van szó konkrétan?
Tehát mindazokról, akik valaha is írtak erre a fórumra.
Hogy tisztán lássak, magam is átnézem ezt a sok-sok oldalt, kigyűjtöm a nickneveket, s a következő hozzászólásomban kész listát teszek közzé.
És nagyon remélem, megtiszteltek azzal, hogy egy várható létszám előrejelzésével eljöttök hozzánk.
Pár szót a postagalambról. Sokszor kérdezik, hogy ki a legjobb magyar postagalambász. Tekintettel a szövetségünk 1882. esztendő óta tartó szakadatlan és kitartó működésére, és ezen idő alatt legalább ötvenezer szakszerű galambász elévülhetetlen érdemeire, az eldöntő válasz lehetetlen. Viszont a legjobb galamb talán megadható, és szerencsére ő kortársunk, fényképe van (sajnos, még várnom és várnunk kell rá), és természetesen életregénye is van. Radócz Jóska barátom Balmazújvárosban évekkel ezelőtt permetezésre szánta el magát, szőlőügyileg. Valami gonosz matériát kevert, vélhetőleg előnyös volt a terméshozamra. Ám volt a dologban úgymond, hátulütő is. A művelet alatt lengedezett a szellő, ám ennek következménye akkor és ott nem volt nyilvánvaló. A következmény akkor mutatkozott meg a maga legkegyetlenebb állapotában, amikor Jóska benyitott a szőlősor végén álló galambházába, és ott elpusztult galambok hekatombáit találta. A gyilkos szert a szél besodorta galambjai légterébe, és az ott jóvátehetetlen kárt okozott. Talán hat galamb maradt életben a népes kolóniából. Szomorúság, önostorozás és elkeseredés, nem kell részletezni egy igazi állattartónak az érzést. Az életbenmaradottak között volt egy jó hím is, amely már szép kort és rengeteg sikert meg- és elért addig is, rászolgált a nyugdíjas kukoricára. Ám a méreg megfosztotta az utódnemzés képességétől, terméketlenné vált. Az igazi galambász kiemelkedő matadorgalambot nem pusztít el. Azt nem lehet egyszerűen levágni, az a galambász életének része, vér a vérből, hús a húsból, érték, nemesség, fogalom, túl van a tárgyi valóságon. Ott volt a hím, amely már nyugdíjjogosult volt, de semmi haszna nem volt. Jóska úgy döntött, hogy egyetlen megoldás az, ha a hősöknek kijáró legnagyobb dicsőségű halál lehetőségét adja meg a hímnek: a harcok mezején kell pusztulnia, azaz versenyen elvesznie. A sors különös szeszélye azonban úgy hozta, hogy ez a hím semmiképpen nem volt hajlandó elfogadni ezt a "nagylelkű" gesztust. Teltek az évek, és a minden emberi képzeletet meghaladó korú galamb rendületlenül gyűrte szárnyai alá a kilométereket. Mivel rendszeresen helyezte is magát versenyeken, elérte azt, hogy az úgynevezett "Életteljesítmény" kategóriában (remélem, a név magáért beszél) hosszú éveken át kisajátította az országos első helyet. 38 ezer kilométert repült eredményesen, ez valószínűleg örökre megdönthetetlen rekord marad. Nem volt, nincs és nem lesz ellenfele. Midőn a hím tizenhárom éves lett (a legtöbb galamb meg sem éri ezt a kort, nemhogy versenyeredményt is elérjen), a szövetség kénytelen volt megalkotni a "Lex Radócz" törvényt, amely kimondta, hogy X év feletti galamb nem vehet részt az életteljesítmény-megméretésen. Ezzel a vén csavargó sikersorozatának erőszakkal véget vetettek. Így szokott lenni emberi viszonylatokban.
Más korosztály, sajnos, nem ismertem. De örülök, hogy szóba került nagyapád, biztosan jelentős alakja volt a postagalambsportnak. Újszász egy galambász-fellegvár. Ott néhai Molnár Illés volt atyai barátom. Kivételesen finom úriember, agrármérnök, mestergalambász. Ő is a legnagyobb magyar postások közé tartozik. Marcel Desmettől származó galambjai a legnehezebb hosszútávú versenyeken aznap hazaértek olyankor is, amikor az egész környéken alig volt még hírmondó. Neki annyi galambja volt otthon nem egyszer, mint 2-300 ellenfelének összesen. Ezekből csipegetett kukoricát nálam is pár darab, és mai galambjaim ősei között ott vannak ezek az acélból kovácsolt teremtések. Szóval hajrá, Újszász! :-)
Kedves madárbarát, az a helyzet, hogy több évtizedes gyakorlatom van kiállni a viták heves szóváltásait is. Nem egyszerű engem úgymond haragossá tenni, és például Te erre nem is vagy alkalmas. (Ez nem sértés, hanem dícséret.) Bizonyos tudományok a genetika fejlődésével elavultak, és ezeket nekünk is újra kell tanulnunk, no, nem "öreg fejjel", csak széleskörű tapasztalataink kiegészítéseként. Az additív öröklésmenet is ilyen csodabogár. De ez hobbitenyészetben végül is alárendelt kérdés. A postások viszont ezen elmélet bűvöletében teszik tönkre magukat egy évszázada. Szóval egy soha meg nem valósult, soha be nem vált, soha sikert nem hozó elméletet ostorozok kitartóan. Sziszifuszi munka.
Említettem, hogy rámolás közben megleltem néhány régi-régi videót. Sebestyén Zsuzsa tanárnő segítségemre volt a VHS digitalizálásban, Küzmös Csaba segítségével pedig a dvd-ről "leloptam" néhány képet. A technika segítségével különös érzés volt látni a 12 évvel ezelőtti
Radnay Katát, aki ma már főiskolás,
Rédecsi Ferencet, akiről sajnos semmit sem tudok,
Kósza Imre Bácsit, akinek a lelkét a szóróparcellából 50 postagalamb vitte az égbe,
Sajnos a minőség a többszörös áttét miatt nem igazán jó, de feltételezem, hogy lesznek, akik számára még így is örömöt szerzek velük.
Akik pedig nem látnak itt ismerőst, azok rácsodálkozhatnak, hogy milyen volt a madarászélet egyik szegmense 12 évvel ezelőtt.
A felvételek zöme Radnay Zoltán VHS kazettájáról származik, amely a TIT Stúdió DMB-Klub 1995. évi tavaszi kiállításán és annak kísérőeseményén, a IV. MADARÁSZBÁLON készültek.
A '95. évi Kukori és Kotkoda - báli királyi pár
Bábosikék is tán jól érezték magukat
Melinda mindenképpen, hisz nyert a Ki mit tud?-on
Cserba László átvehette a mestertenyésztői oklevelet
Topay művésznő egy Csehov monológgal kedveskedett a báli népnek
Nem egészen úgy van! mert Anker Alfonz még nem is született meg, amikor az állattenyésztés tudományában rájöttek, hogy vannak összegző faktorok, amelyek egymás hatásait felerősítik. És ugyan már miért is ne volnának?!?
additívjellegű öröklődés (összegző): a mennyiségi (→kvantitatív tulajdonságok) egy részét jobbára olyan faktorok (mindig több faktor) határozzák meg, amelyek együtt, hatásukban egymást felerősítik.
Ezt a típusú öröklődést nevezzük additív jellegű öröklődésnek.
A dolog lényegét Punnet klasszikus modell-kísérlete jól megvilágítja. A tudós keresztezte a 800 g súlyú törpe és az 1400 g élősúlyú hamburgi tyúkfajtát, hogy a testtömeg öröklődését vizsgálhassa.
Az F1 nemzedék meglepően egyöntetű lett, benne érvényesült a mendeli uniformitás törvénye. Az egyedek átlagos súlya 1100 grammnak mutatkozott, vagyis a testsúly öröklődése megfelelt az intermedier jellegű öröklésnek.
Az F2 nemzedékben viszont igen éles hasadás volt tapasztalható. Akadt az utódok között 500 g-os és 1700 g-os példány is, de az átlagsúly újra 1100 g-nak mutatkozott.
Punnet a szóródás alapján - mint ez a későbbiekben bebizonyosodott -, helyesen az F2 generációban négy génpár jelenlétére következtetett:
- az 500 grammos egyedek csak olyan génekkel rendelkeznek, amelyek hatástalanok az élősúly növekedésre, s e génekre nézve homozigóták (a1a1a2a2a3a3a4a4);
- az 1700 grammos egyedekben "A1A1A2A2A3A3A4A" gének jelenlétére következtethetünk, amelyek mind, természetesen génpáronként is élősúlynövelő hatásúak.
4 génpár lévén, s az 500 grammos súlyhoz képest 1200 g (1700-500=1200) többlet alapján egy génpár élősúlynövelő hatását 1200:4=150 grammban állapíthatjuk meg.
Az utódok az F2 generációban kilenc kategóriába sorolhatók, attól függően, hogy nullától nyolcig hány élősúlynövelő génjük van.
Punnet következtetései helyénvalónak bizonyultak, még akkor is, ha ma már tudjuk, hogy az általa feltételezett génpárok mellett vannak továbbiak, melyek együttesen hatnak az élősúly növelésére.
Az additív gének felismerése nélkül is van lehetőség az eredményes szelekcióra, hiszen a kívánt mennyiségi tulajdonságra kell szelektálnunk, s akkor felszaporodik az állományban az additív gének száma.
Sajnos bonyolultabb a helyzet az életképességet, a vitalitást növelő génekkel, ezek nem összegző hatásúak.
Tekintetükben nem a plusz variánsok kiemelése nyújt garanciát az állomány javítására, hanem a vérvonal- és a családtenyésztés.
De azért, kedves GELER, remélem, nincs harag!
Néhai Anker Alfonz alkalmazta ezt az "additív öröklésmenet" kifejezést. Rettentő sok tévedés született ebből. Az elképzelés lényege az volt, hogy bizonyos célirányos tulajdonságok összeadódnak (az addíció latin szó jelentése ez), és ez tenyésztési koncepció része lehet. A tenyésztési eredmények, azaz az utódok tulajdonságai azonban szilárdan a véletlen törvényei szerint alakulnak. Semmi rendszer. A testnagyság általában az intermedier irányába realizálódik, de le és fel egyaránt bőségesen megjelenik eltérés. Nincs additív öröklésmenet, csak sokgénes tulajdonság. A sokgénes tulajdonság pedig a kombinatórika szabályai szerint tervezhető. Ez egy látszólag akadémikus kötözködés, ám alapjaiban a legfontosabb tenyésztési elv.
testméretek: a test meghatározó, a küllemi →bírálat során a leginkább számszerűsíthető és ennek folytán objektív megítélés tárgyát képező tulajdonságok.
A testméretek közül leggyakrabban a testnagyság (-hossz) vizsgálandó. Madaraknál ez alatt a csőr hegyétől a farok végéig mért távolságot kell értenünk. (Kanárinál a homlok vonalától a farok végéig.)
Ez pl. a
kalapácsfejű szarvascsőrű madárnál 1,6 m.
A testnagyság mellett
a csőr hossza,
a szárny hossza és
a farok hossza
is - egy viszonylag szűk határon belül - a fajra jellemző.
Erre meggyőző adatokat közöl D. Goodwin a viszonylag egységes család néhány fajával, díszpintyfélékkel kapcsolatban.
A faj neve
A szárny (mm)
A farok (mm)
A csüd (mm)
A csőr (mm)
Rizspinty
69
44
17,5
16
Vörösfejű kékcsőrű pinty
60,5
44
20
13
Piros pettyesasztrild
60,5
44
20
13
Gránátpinty
57
67
17,5
11
Zebrapinty
57
33
15
10
Muskátpinty
58
39
15
11
Korallcsőrű p.
50,5
37,5
14,5
8
Aranymellű a.
43,5
30
12
7
Tigrispinty
49,5
34
14
10
(Meg kell jegyezni, hogy a fenti adatok tükrében látszólag azonos méretű vörösfejű kékcsőrű pinty és a piros pettyesasztrildnál a csőr vastagságában, a testállás és a fej nagyságában mutatkozó lényeges eltérések teszik a tollazat eltérő színei mellett egyértelművé a helyzetet.)
A méreteket tekintve mind a házigalambnál, mind a közös őstől származtatható baromfi fajták között is jelentős különbségek vannak a törpéktől az óriásokig.
A galamboknál nem ismertek a baromfifélék törpe növését eredményező gének.
Törpe és óriás fajták keresztezésekor inkább azt tapasztaljuk, hogy intermedier utódok jönnek létre.
Mégis a kitartó szelekció (strasszereknél, óriáspostáknál, kiállítási kingeknél a cseppvérkeresztezés) meghozza a várt eredményt, amiből arra következtethetünk, hogy a házigalambnál a kifejlettkori testtömeget és a testnagyságot több, egyenként kis hatású gén befolyásolja, s ezek →additív jellegű öröklődést eredményeznek. (→faji bélyegek; →bantamizálás)
testnagyság: →testméretek; →bírálat; →környezet; →testsúly.
Gondolom, hogy aí veréb is madár?! Csurika kiesett a fészekból. Két napig dekkolt a macsekok elöl de meguszta.
Felraktam a cseresznyefára - alul - , hogy anyui tudja etetni, aki meg is jelent - jobb oldalt felül - társaival együtt . Az egész verébcsapat ott csivitelt és aggodott egész nap.
Bocsának a faj és a fajta keveréséért, de rég volt az, amikor én utoljára biológiát tanultam.
Maradjunk a dolog programi részénél. Ha méretbeli megadással kezdünk, akkor szerintem nem lehet a feketerigóból héja.
A téli, nyári és nász ruházat megkülönböztetésére én is gondoltam, de ez csak azon múlik, hogy feltöltjük-e az adatbázisba.
És én nem egy olyan programra gondoltam, ami szakembereknek szólna, és pontos meghatározást adna. Hanem a laikusok számára nyújtana egy lehetőséget, hogy amit séta közben láttak madarat, azt be tudják azonosítani.
faj, species (lat.): az élőlények rendszerezésének és egyben az evolúciónak egyik alapvető egysége, mely általánosságban egymáshoz lényegében hasonló, öröklődő sajátosságaikban megegyező élőlények populációiból áll.
Változó, egymástól többé kevésbé elhatárolható, mégis egyöntetű jelleggel bíró, egymás között szaporodó élő formák.
A faj, mint populáció egyedei között a gének rendszeres v. alkalmi kicserélődése és kombinálódása folytán több tulajdonság variációja jön létre.
A faj fogalmát a svéd Linné vezette be. és azóta alapvetően két fajfogalomnak nyert létjogosultságot.
A TAXONÓMIAI FAJFOGALOMBAN az alaktani szemlélet a döntő - a viták oka, hogy egyes eltérések megítélése szubjektív, és nem is lehet mindig éles határvonalat vonni.
A BIOLÓGIAI FAJFOGALOM az utóbbi évtizedekben született, s ennél a hangsúly a kevésbé szubjektív genetikai vonásokra, pontosabban a génkicserélődés lehetőségére került.
A faj így evolúciós egység, melyen belül alaktani széttartás, mikroevolúciós folyamatok, megváltozások is végbemennek, alfajok keletkeznek.
Az esetek többségében a két fogalom azonos faj körülhatároláshoz vezet, mert mindkettő a fajkeletkezés folyamatának eredményét vizsgálja, de annak csupán más-más oldalát hangsúlyozza.
A faj, mint rendszertani egység tagjai hasonló körülmények között magukhoz hasonló, szaporodóképes utódokat hoznak létre. A faj elhelyezkedése a rendszertan fogalmai között: rend→család →faj →alfaj (fajta) →változat (→tájfajta; →fajmeghatározás; →fajok száma).
Sericotes holosericeus - fotó: Szenczi Péter
fajmeghatározás: amikor felvetődik, hogy milyen madarat látunk, akkor tudományos értelemben a faj meghatározása a kérdés.
A fajok egymástól alapvetően az ún. →faji bélyegek tekintetében, külsejükben különböznek. Ezeknek a faji bélyegeknek az ismeretében tudjuk őket egymástól elkülöníteni.
Azonban nem ritkán előfordul, hogy a küllemi jegyek önmagukban nem nyújtanak kellő garanciákat. Ezért a küllem,
a test nagysága,
a test klb. részeinek alakulása,
formája (csőr, láb, szárny, farok),
egymáshoz való arányuk,
a tollazat színe és alakulás
mellett a vizsgálat tárgyát képezi
a mozgásuk,
a viselkedésük,
az élőhelyük,
a táplálkozási módjuk és
a földrajzi elterjedésük is.
A tollazatot illetően az évszaknak, az ivarnak és az életkornak is komoly jelentősége lehet, hiszen egyes fajoknál pl. a nászruha egészen más, mint a nyugalmi tollazat.
A fajmeghatározás kiindulópontja a testnagyság és a testrészek mérhető, pontosan számszerűsíthető adatai (szárnyhossz, a farok stb. hossza).
A tudományos munkákban a madarak testnagysága alatt a csőr hegyétől a farok végéig húzott egyenes hosszát értik.
A tenyésztett madaraknál az ún. sztenderd a homloktól a farok hosszáig mért távolságot érti a nagyság alatt.
Szemügyre kell venni a test formáját, amely lehet:
gömbölyded,
karcsú v.
hosszúkás.
A szárny alakja is rendszerint az elkülönítés egyik fontos jegye, lehet:
hosszú, hegyes v.
rövid és lekerekedő.
A csőr általában az egyik legszembeötlőbb faji bélyeg. A legjellegzetesebb csőrtípusok:
karcsú és kicsi,
vaskos és rövid,
hegyes és tőr alakú,
éles, kampós végű.
A farok lehet:
villás,
rövid és szögletes végű v.
egyenesen vágott,
enyhén villás,
hosszú és kerek végű,
ék alakban végződő.
A tollazat lehet mintás, csíkos, foltos, sávos, egyszínű, pikkelyes stb. Gyakran a farok v. a szárny rajzolata segít, máskor a fej mintázata stb. a fajok elkülönítésében.
Vannak fajok, amelyeknél a legszembeötlőbbek az ún. módosult tollak (bóbita, foszlott tollak, zászló, mell fodor stb.).
A viselkedés tekintetében nem mellékes, hogy a madár a földön, kisebb bokrok alacsonyabb ágain, magasan a lomkoronában, a fa törzsén v. vízen, gyakran víz alá bukva, ill. pl. a levegőben látszik-e a legotthonosabbnak.
Csak a fatörzsön otthonos madarak között elkülöníthető 3 típus:
a fakusz csavarvonalban kúszik felfelé;
a harkály rövid szökellésekkel halad szintén felfelé;
a csuszka le- és felfelé egyaránt surranó mozgással kúszik.
A röpmód tekintetében szintén jelentős eltérések mutatkoznak még egészen közeli rokonfajok esetében is.
Ismerünk fajokat, amelyeknek a hangja is elég ahhoz, hogy már a kezdő madarász is tudja:
veréb csicsereg,
kuvik kiált,
fácán kakatol stb.
Zenaida aurita - fotó: Szenczi Péter
De ez így már nem is egészen számítógépes, hanem sokkal inkább grafikusi probléma.
Sőt!
Már látom a lelki szemeimmel, hogy a "feketerigóból" a csőrre, a nagyságra, a tollazatra kattontva hogyan lesz héja vagy szürkegém, amire azt mondja a próbálkozó: "Igen ezt láttam! Na, nézzük: mi a neve?!"
És zárójelben hadd javítsam ki: nem fajták hanem fajok!
Hogy miért? Nézzük, hogyan segít megérteni a lényeget a lexikon:
fajta: a kultúrnövények és a háziállatok fajon belüli (faj alatti) alapvető gazdasági, ill. taxonomiai egysége.
A megnevezés feltételezi az ember beavatkozását a fajba, és a csoport olyan nagyságát, amelyben a szoros rokontenyésztés nélkül lehetséges a párosítás.
A fajta a kérdéses faj egyedeinek olyan csoportja, amelyet bizonyos alaktani és élettani jellegek egyértelműen megkülönböztetnek a faj minden más egyedcsoportjától, fajtájától.
Wellmann felfogása szerint a fajták a fajon belül, külső befolyások és járulékos okok hatására keletkeznek. Egyszerűbben szólva az ún. röghatás és az ember beavatkozása együtt hoz létre fajtákat.
Mindazokat a jellegeket, amelyek a kérdéses fajta valamennyi egyedén megtalálhatók, FAJTABÉLYEGNEK mondjuk.
E bélyegek idealizált összefoglalása a fajtasztenderd.
Először Darwin osztályozta a fajtákat.
A fajták osztályozása, rendszerezése történhet
hasznosítási irány,
típus,
származási hely,
földrajzi és éghajlati viszonyok,
testalkat-tulajdonságok, vm.
tenyésztettségi fokok szerint.
A darwini osztályozás megkülönböztet
természetes v. primitív és
mesterséges v. szelektált fajokat.
Ebből a szempontból jelenleg
- parlagi- v. természetes (primitív),
- nemesített- és
- kultúrfajtákról beszélhetünk.
A parlagi fajták a helyi körülményekhez messzemenően alkalmazkodtak, igénytelenek, a betegségekkel szemben ellenállóak, viszont a termelési eredményeik szolidak.
A nemesített helyi- v. átmeneti fajták kialakulásában jelentős szerepük van a természetes környezeti tényezőknek, de jól érzékelhető hatása van az ember tenyésztői munkájának is. A primitív és a kultúrfajtáknál kevésbé egyöntetűek.
A kultúrfajták céltudatos tenyészmunka eredményeként jöttek létre, a sokirányú gondoskodást magas hozamokkal hálálják meg. Kialakulásukban a tenyészkiválasztásnak és a mesterséges életfeltételeknek van döntő jelentősége.
A fajtákat az állattenyésztési rendszertan további önálló egységekre osztja fel:
alfajta,
tájfajta,
→tenyészet,
→törzstenyészet,
→törzs,
→család, família és
vérvonal.
Ezek elkülönítése meghatározott bélyegek, teljesítmények, származási és rokonsági alapon történik.
(→fajtacsoport)
fentiek szerint fajta például a postagalamb
az achát zebrapinty és a fehérszárnyú sztenderd hullámos
A különböző fajtákhoz, különböző rajzok lennének. A felhasználónak először ki kellene választania, hogy nagyjából mit keres, pl. kacsát, vagy sast. És ennek megfelelő rajzot kapna... A mellékelt rajz csak egy példa volt.
Mint ahogy már Tibor is említette, Az IDRE-vel közösen dolgozunk egy madárhatározón, bizonyos lépéseket már meg is tettünk.
Ha ez másnak is eszébe jutott, csak azt erősíti meg bennünk hogy mekkora igény lenne rá.
A csapatunkban szükség lenne egy lelkes programozóra is! Ha komolyan gondoltad és tényleg segítenél egy madárhatározó elkészítésében kérlek jelentkezz magánban...
Köszönöm, hogy felvetette itt a problémát. Küldtem Önnek jobb minőségű képeket a kócsagról, sajnos nem tudom hogy itt hogyan lehet képet beilleszteni, de ha van kedve,tegye fel őket ide.
A kérdésemet feltettem e-mailben a Madártani Egyesületnek is, a következő választ kaptam:
Meglepő és kissé mulatságos problémával találták szemben magukat. Azért nem mindenki mondhatja el magáról, hogy egy nagy kócsag lett a házi kedvencünk és a kertünkben vadászik.-)) Személy szerint nagyon örülök, hogy ilyen bizalmasak kezdenek lenni ezek, a hajdan majdnem teljesen kiírtott, kivadászott gyönyőrű madarak. Viszont a kerti halakra térve, bizony nagy veszély fenyegeti őket , mert nem nagyon tudnak elbújni a kis tóban a kócsag elől. Ráadásul előszeretettel esznek ezek a madarak igen nagy halakat, amely alig megy le még a saját torkukon is. Az említett halfaj így bizony veszélyben van, tanácsos lenne akkor valahogy távol taratni a kócsagot, a tótól, vagy pedig több halat beszerezni.
Csak egy kérdés, el tudna küldeni a képet nagyobb méretben, hogy felhasználhassuk majd a Madárbarát Kert Hírlevelünkben? Nagyon megköszönném, ha használhatnánk!
Tisztelettel és üdvözlettel: Berényi Zsombor szervezeti koordinátor Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület/ BirdLife Hungary mobil: +36/20/354-8505 email: berenyi.zsombor@mme.hu honlap: www.mme.hu _________________
... úgyhogy azóta kiépítettem a tavam köré egy mozgásérzékelőkből álló riasztórendszert, ami mozgás esetén elindít 3 elég nagy nyomású lengőkaros locsolót a tó fölé 20-30 cm magasságban, 3 különböző irányból. Egyesek szerint hülyeség vízimadarat locsolni :o))), mások szerint talán bejöhet, mert hangos is, lökdösi is, és a növényzetet is megmozgatja a tó körül, valamint megtöri a vízfelszínt, így talán kevésbé látja meg a halakat.
Amúgy a tavam nem kicsi, kb 50 négyzetméter a felszíne, ebből legalább 20 m2 mélyebb mint egy méter. Azt hiszem erről is küldtem egy képet.
Mostantól Isten kezében vagyunk ... :o))
Köszönettel g.i. Szeged
u.i.: állítólag mostanában az Újszeged közepén lévó Holt-Marosban is vannak kócsagok.
Két órája jutottam hozzá a lexikonhoz. Számítottam valami hatalmas információhalmazra, de így leírva, hogy 19000 szócikk teljesen más a hatás, mint amikor elöttem van, és kattintgatok mint egy őrült. Gyerekek, ezt mindenkinek olvasnia kell, aki egy kicsit is érdeklődik a madarak iránt!!!!
Tibor! Fantasztikus dolgot adtál a magyar madarászok kezébe! És ne bánd hogy nem nyomtatott változatban jelent meg a munkád! Ilyen formában sokkal többet tud adni a lexikon! Nem tudom valamilyen világnyelven jelent-e meg ehhez hasonló formátumú madaras mű, de ha nem, irigyelhetik a külföldiek a magyar madarászokat!
Több ezer magyar madárbarát nevében szeretném megköszönni az elsők közt a munkád! És természetesen mégegyszer :GRATULÁLOK!!!
Ami a nagysággal való kezdést illeti én is ezen a nyomon indultam el.
De a továbbiakkal azért van egy kis probléma. Tudniillik az ábrán egy veréb- vagy énekesmadár-alkatú látható, de hát vannak ugye a ragadozók, a vízimadarak, szóval érdekes az ötlet, de nekem egy kicsit furcsa volna, ha mondjuk látok egy szürke gémet és a mellékelt ábrát kellene színeznem - ám lehet, hogy tévedek.
A knpi@t-online.hu; címről megjött a kócsagos problémánkra a válasz:
Igyekszem legjobb tudásom és sokéves terepi megfigyeléseim szerint válaszolni. Istennek hála, a nagykócsag a nagyobb mocsarak lecsapolását, a tollvadászok „gyűjtését” túlélte, nagyrészt a védelemnek köszönhetően a Kárpát-medencei állomány regenerálódott. Olyannyira, hogy lassan már a szürkegém is lehetne a hazai természetvédelem címermadara...
Kérdésére az a pontos válasz, hogy a kissebb halakat kedveli, válogatás nélkül /a törpeharcsa kivételével/ de nagy a valószínűsége annak, hogy a kócsag megpróbálja kivadászni a pontyokat is. Kivenni, beforgatni, lenyelni persze nem tudja, de a csőrvágásokkal kárt tehet a halakban. A halak ez ellen úgy védekeznek, hogy kitérnek a kócsag elől, azaz a tó mélyebb vizébe húzódnak.
A nagykócsag sok más fajhoz hasonlóan, amennyiben a zsákmány adott és nem zavart a hely, extrém helyeken is előfordulnak, mint nagyobb tavaszi-nyári esők után Szegeden, Baktóban az Acél utcai záportározóban békászva. A kócsag ezt persze nem azért teszi, hogy szemtelenkedjék, hanem pusztán azért, mert ott a hal.
Régi halász.mondás: Semmit sem ér az a halastó, ahol még vidra sincs!...
Tisztelettel köszönti: Somodi István természetvédelmi őr
Kedves Somodi István!
Köszönöm szakszerű válaszát, s abból azt szűröm le, hogy
1. csak részben adtam korrekt választ a telefonos érdeklődőnek, mert sajnos fönnáll a kertitó halállományában keletkező veszteség veszélye;
2. az én piciny tavam (cc. két m2 átmérőjű) jobban megfelelne Görhöny úrnak, mert abban középütt van egy 1,5 m mély (eredetileg a halak teleltetésére létrehozott) menekülésre is megfelelő mélyedés.
Viszont hozzám (sajnos!) nem látogat ilyen illusztris vendég.
Remélem, hasonló esetekben is bizalommal fogdulhatunk Önhöz
Én is úgy gondoltam, hogy méret szerint kellene kezdeni, aztán a méret alapján a program adna egy rajzot, amit a felhasználó kiszínez, és az alapján a program megkeresi a legjobban hasonlító madarat. Ehhez kellene valami olyan rajzos leírás, ami nagyjából felosztja a madár tollazatát részekre. Mellékelek egy ilyesmit, amit a neten találtam.
Üdv kedves madarbarat és -velem 1ütt amatőr- madárhatározók !
Belecsapok a lecsóba, ahogy mondogatni szokták 1esek.
A képen nagy valószínűséggel egy juvenilis széncinege (Parus major) látható. A világos fehéres szárnycsík, a szintén világos pofafolt, valamint a sötét fejtető legalábbis erre enged következtetni. A világos tarkófolt megtévesztő lehet, hasonlót a fenyves cinege (Parus ater) esetében tapasztalhatunk, mely azonban a széncinege kifejlett korára eltűnik. Ugyanakkor a fenyves cinege szárnypanelján kettős világos szárnycsíkot figyelhetünk +.
A sárgásnak tűnő hasi tollazat is széncinegére hajaz.
Várom a tippeket, elvégre szépmagam is tévedhetek, mivel emberbű valék.
Lóritenyésztésért
Akkor még volt dunaújvárosi csoport
Fogarasi István is kapott elismerést
Díjak Hollóházáról, feliratozva
Elismerés saját bemutatórészért és egzóta kategóriákért (Fazekas)
A díszgalamb-király és társasága
Radnay Kata (és Irénke)
A bál keringőkirály-párja
Aprócska részlet
Előkészületek
Segítsetek! Elfelejtettem a nevét, pedig milyen kedves ismerős volt.
A '95. évi Kukori és Kotkoda - báli királyi pár
Bábosikék is tán jól érezték magukat
Melinda mindenképpen, hisz nyert a Ki mit tud?-on
Cserba László átvehette a mestertenyésztői oklevelet
Topay művésznő egy Csehov monológgal kedveskedett a báli népnek
Csárdásban első a Deák-páros
Sericotes holosericeus - fotó: Szenczi Péter
Zenaida aurita - fotó: Szenczi Péter
fentiek szerint fajta például a postagalamb
az achát zebrapinty
és a fehérszárnyú sztenderd hullámos
