Ezt a túlfolyós rendszerű szűrőakváriumot csak azért nem szeretem, mert hangos amikor lefolyik a víz. Viszont teljesen biztonságos a túlfolyás ellen! Nekem oldalpolcos matten van a nagyobb akváriumok mellett. Van olyan szűrőakváriumom amelyiket 4 éve nem takarítottam. Igaz ez a szűrőakvárium 110 liter és van benne 1m2 szivacs és 15 liter siporax. A víz kristálytiszta.
Az Eheimhez könnyebben kapsz alkatrészt, ha kell (rotor, tengely, tömítések, csapok)a Fluval nálunk kevésbé ismert, de megbízható cucc.
Többieknek is:
- mindegy milyen márkájú a szűrőtök, a kérdés, hogy mi van belül és mekkora a szűrő felület.
Valaki már írt a szűrő akváriumokról, én ilyet használok (hátsó - ill. oldalpolcos)a 30L-es kocka nanomban és a 115L-es társasomban is. A 30L-hez 11L a szűrő, a 115-ös akváriumhoz kb 18. A szűrőket kb évente tisztítom, a kicsiben 2 hetente, a nagyban havonta csinálok kb 20% vízcserét. Ha eltaláljátok az optimális fény - tápanyag - növénysűrűség arányt és nem terhelitek túl a vizet (túletetés, bomló növényi maradványok, stb) akkor viszonylag kevés melóval fenntartható az egyensúly ...
Én 15 évvel ezelőtt. Bár akkor még nem volt ennyire sok típusú, kiforrott, profi (mondjuk ADA) külső szűrő. Mindenki úgy ötletelt ahogy tudott.
(Az elvetemült még az akvárium alját is megfúrta, üvegcsövet ragasztott bele, ezzel lőtte be az vízszintet. Ez felszín leszívónak is tökéletes volt. A szűrő akvárium alatta volt, ide csorgott le minden, majd a másik oldalt 2 szivattyú nyomta fel a tiszta vízet. )
175l-es aksiba (70x50x50) melyik szűrőt érné meg jobban megvennem? Eheim reeflexUV500 vagy Fluval 405? Közel azonos áron tudnék hozzájuk jutni egy ismerősöm révén.
"És akkor van egy 3. javaslatom is: 100 literes akvárium és 1000 literes szűrőakvárium még jobb lenne, de valahol azért kellene húzni egy optimális határt! Opelban is furcsán nézne ki egy teherautó motor, pedig lehet erősebb lenne!"
Persze! De éppen ezért nem írtam nagyobbat. :)
Gondold végig. Ha már tudok helyet biztosítani egy 1000 L-es szűrőakváriumnak, akkor miért nem az a látványakváriumom? ... és itt már meg is válaszoltad volna a 3. javaslatot. :)
Változtass bátran, de ha változtatsz utána figyelj és tapasztalj! :)
Nem lehet, hogy a szűrés témájában ilyen adatokat összevetni, arányokat számolni (áramlás sebesség, szűrőközeg térfogat/akvárium térfogat, szűrő felület... stb.) mindaddig nem igazán fontos, amig nem magunk készítjük a szűrőt? Véleményem szerint, ha a gyári ajánlásokat figyelembe véve az ajánlott méretnél eggyel nagyobbat választunk, jó kiindulási alap lehet. Főleg, ha van mód a szűrőközeg cseréjére, esetleg bővítésére. Persze ez sem törvényszerű, hiszen mindent figyelembe kell venni. Ha mondjuk növényes akváriumot akarunk, vagy ha sok-sok élőlényt tartanánk, akkor jóval nagyobbat. Meg pl olyan apróságok is "beleszólnak" a szűrőválasztásba, hogy milyen az az élőlény. Vannak olyan fajok, amik eleve igénylik a nagy áramlást, amit, ha szűrővel biztosítunk, akkor valószínüleg a szűrés is jóval erősebb lesz.
"1. Ha van egy 100 L akváriumod és azt egy 0,25 L térfogatú belső szűrővel próbálod szűrni (arány 0,0025)
2. Vagy ugyanezt a 100 L-es akváriumot egy 100 L-es szűrőakváriummal próbálod szűrni. (arány 1:1)
Melyikben lesz jobb a víz minősége és melyik szűrőt kell kevesebbet takarítani/piszkálni/bolygatni?"
Kérdésem: mit szeretnénk szűrni a vízből? Először ezt kellene tisztázni!
És akkor van egy 3. javaslatom is: 100 literes akvárium és 1000 literes szűrőakvárium még jobb lenne, de valahol azért kellene húzni egy optimális határt! Opelban is furcsán nézne ki egy teherautó motor, pedig lehet erősebb lenne!
A szivacs geometriája és ehelyezkedése a szivattyúhoz képest fogja meghatározni az áramlás sebességét.
A felület, ahol megtapadhat a baci, a szivacs felületéből adódik, ami a szivacs morfológiájából fog adódni, nyilván ezt egyikünk se fogja tudni kiszámolni (a kis "légbuborékok" felületét, számát).
Azt viszont ugyanúgy igaz, hogy nagyobb térfogatú ugyanolyan szerkezetű szivacsnak a felülete is nagyobb...
Tehát nem lehet azt mondani, hogy nem számít a térfogata. Egy nagyobb szivacsban nagyobb felület van.
A másik logikai bukfenc a történetben pedig az, hogy a gyártók sehol sem adnak meg felületet a szűrők esetében, mindenhol térfogatot!
Szóval ez az aránypár nincs leírva sehol, de minél nagyobb annál jobb (szerintem). Mert minél nagyobb, annál több hely van benne a biológia szűrőanyagnak.
(Ezt multipunctatus "kolléga" is helyesen ecsetelte.)
Gondold végig logikusan.
1. Ha van egy 100 L akváriumod és azt egy 0,25 L térfogatú belső szűrővel próbálod szűrni (arány 0,0025)
2. Vagy ugyanezt a 100 L-es akváriumot egy 100 L-es szűrőakváriummal próbálod szűrni. (arány 1:1)
Melyikben lesz jobb a víz minősége és melyik szűrőt kell kevesebbet takarítani/piszkálni/bolygatni?
Tehát azt számolgatni, hogy a gyári belső szűrők mit tudnak, mekkora benne a szűrőfelület, felesleges. Ell kell fogadnod a gyári ajánlásokat.
Egy kis Google keresgélés után itt egy hasznos link a szűrés elméletéről:
Mivel a 30 literes akváriumod elég kicsi, nehéz lesz a megfelelő szűrő kiválasztása. Nehezen, v egyáltalán nem fog beállni a biológiai egyensúly. Mert az a szűrő, ami jó lenne, az olyan cunamit fog csinálni az akváriumodban, h halaid igen kisportoltak lesznek, amíg bírják a gyűrődést.
Az esőztetőhöz - ha nem kifejezetten tetszik - , nem kell feltétlenül ragaszkodnod. A vízfelszin mozgatásával hasonló oxigén bekeveredés valósítható meg.
A szén használatát én csak kifejezetten betegség kezelése után a maradék gyógyszerek kiszűrésére ajánlom. Más esetben szerintem teljesen felesleges a használata.
Akváriumi eszközök vásárlására javaslom ezt a helyet:
Remélem az előző leírásom érhető teszi azt, h egy szűrőközeg térfogata nem sokat jelent a szűrés szempontjából. Ami mértékadó az a szűrőfelület, v a szűrendő víz sebessége (akvárium esetén)
Megválaszolom a tegnapi kérdésemet: a paláston belépő és a középső furaton kilépő víz estén lesz jobb hatékonyságú a szűrés (a gyári belső szűrők legtöbbje is így működik).
Hogy ne csak a vakvilágba beszéljek, kicsit messzebbről kezdeném a szűrést.
Az akvárium szűrése során megkülönböztetünk mechanikai és biológiai szűrést. A legtöbb általunk használt gyári szűrő ezek keveréke. A mechanikai szűrés során az akváriumban lebegő anyagokat szűrjűk ki a szűrőanyag segítségével. Ezek az anyagok a szűrőben maradnak és időnként el kell távolítani onnan. A biológiai szűrés során a szűrőben kialakuló baktérium tenyészet fogja szűrni a vizet. A keletkező nitrátok lebontása a cél, mivel ezek nagy mennyiségben mérgezőek. A két szűrőtipus különbsége a - használt szűrőanyagok mellett - a szűrőn áthaladó víz sebessége. A mechanikaiban gyorsabban, a biológiaiban lassabban áramlik át a víz a szűrőközegen. A biológiai szűrőben ez a sebesség ne legyen 5-8 cm/percnél több. Tehát a biológiai szűrőben olyan szűrőanyagot használjunk amelynek nagy a szűrőfelülete.
A szűrő alakját azt én nem kevertem bele, azt te hoztad szóba most. :)
Kb mindenhol olvastam, hogy a szűrő térfogata számít, mivel adott esetben kevés lehet, a szűrési feladathoz (az akvárium térfogatához, beépítettségéhez) viszonyítva.
Kis térfogatban sokkal kevesebb baktérium tud megtelepedni, mint nagyobb térfogatban, azt hiszem ebben nincs vita.
A kevesebb baktérium pedig kevésbé hatékonyat tudja megszűrni a vizet.
Én ilyen egyszerűen gondolkoztam.
Az szűrő szivacs alakját azt én rábízom a gyártóra, feltételezem ők értik a dolgukat.
Nem tudom hol olvastad , h a szűrőtérfogat, v fajlagosan ehhez kapcsolódó érték meghatározó lenne. Ezzel egyáltalán nem értek egyet. Gondolj csak bele: van egy szivattyúd. Ez fogja szívni/fújni a vizet. Van egy olyan téglatest szivacsod amelynek az alapja 1 egység nagyságú. A palástja azaz az oldalai külön-külön 2 egység nagyságúak. Az egyik szűrőt úgy alakítják ki, h csak az alaplapján tud belépni a víz és a tetején tud kilépni. A másik szűrőt úgy alakítják ki, h a paláston (oldalakon) körben be tud lépni a tisztítandó víz a szivacsba és a téglatest közepén fúrt furaton át fog távozni a szivacsból. Akvárium mindkét esetben azonos nagyságú, szivattyú mindkét esetben azonos teljesítményű, szivacs térfogata mindkét esetben azonos (a második esetben fúrt furatból hiányzó szivacs mennyiségétől tekintsünk el). Akkor szerinted ez a két szűrő azonos hatékonysággal fog szűrni? Mert a fajlagos értéke ugyanakkora lesz! Segítek. Nem lesz azonos a szűrés hatékonysága! Te melyiket választanád a két tipus közül és miért?
Belső szűrők esetén meg kell elégedned a gyártók ajánlásaival, nagyon szűrőtérfogatot növelni itt nem tudsz, mert geometriailag nem lehet. (Meg nem esztétikus egy látható hatalmas belső szűrő az akváriumban.)
Erre nagyon jó a külső szűrő. Függetlenítve van az akváriumtól és csak a befolyó és elszívó csöve látszik. (Persze sokan irtóznak a vizet az akváriumon kívülre vezetni... több csöpögési lehetőség...) A másik nagy előnye, hogy takarítani elegendő évente. Nem kell 3-4 hetente pancsolni, csűrögetni a vizet, megbolygatni a lebontó baktériumokat, takarítani...
Túlszűrt akvárium nem létezik, csak túláramoltatott.
Nekem egy 80L szűrőtérfogatú, állítható teljesítményű (600 - 1000L/h) DIY külső szűrőm van. Egy éve nem nyúltam hozzá, a víz kristálytiszta...
