És ha már a járulékos költségekről van szó, azok a következők :
1. Előzetes kéményseprői szakvélemény - ez nagyjából azt jelenti, hogy megnézik jó e a kémény érdemes e béleltetni. Ok. ok. de ezt egy bélelő mesternek is illik tudnia.
persze ha valaki lépre megy azaz beugrik a kéményseprő ezen dumájának az fizet,
2.aztán a kész kémény bevizsgálása és szakvéleményezése a kéményseprők által . Na ennek a költsége már jogos. ehhez szokták kérni a különféle számításokat - áramlási ellenállás számítás, hőtechnikai számítás, ez is pénz.
" Nincsen semmi felszólitásom ,szépen működika kémény ."
akkor minek tökölsz ezzel ?
Majd ha tönkre megy az a nyilt égésterű kazán, akkor térj vissza a témához. Mivel már csak olyant engednek, sőt eleve egy kondenzációst érdemes beállítani. Arra meg a nyilt égésterű bélelése úgy sem jó.
ennél a béleletlen kéménynél más nem történhet mint a fagy rongálja, de mire végez vele addigra a kazánod is régen tönkre ment.
"Eddig minden évben a kéményseprő ellenőrizte a bélés nélküliség ellenére is megfelelt." Mert valószínűleg így volt és nem volt korrupt az a seprő. Nem érdekelte hogy kitiltják e Amérikából. Mert eleve nem akar oda menni.
"Meg lehetne csinálni a bélelést minden járulékos költség nélkül is " Hát persze, ha értesz hozzá van szerszámod és megveszed az anyagot.
de mint írtam ne foglalkozz vele úgy jó ahogy van. Majd ha új kazánt veszel, ahhoz viszont béleltetni kell, azt mán magad nem csinálhatod. Annak lesznek járulékos költségei.
pl. számolgatnak 6 oldalon keresztül, hogy megfelel - é.
Egyik ismerősnél egy zárt égésterű kombikazánnál -turbó , azaz az égésterméket ventillátor hajtja ki kb 5 méteren, ott számoltak a semmiért - természetesen jó pénzért.
A kémény fúrástól nem lesz nagyobb kosz mint a béleléskor csak kevesebb bontással lehet jobb eredményt elérni. A lapított csővel nem vacakolok mert attól még az is jobb ha nem csinálsz semmit azzal a kéménnyel.
A legjobb kivitelező Én vagyok, kéményfúrást is vállalok, nekem nem macerás bármit lemarni. Én olcsón, jól, gyorsan dolgozok,de sajnos a megrendelőim ezekből csak kettőt választhatnak.
A furánt nagyon nem kéne beletenni mert az csak az első húzósabb tüzelésig bírja, vagy az első kéménytűz végez vele. Mivel már úgy is javítani kell a vakolatot akkor inkább vésd ki és tegyél bele rendes inox béléscsövet, a felső pár métert meg fúrasd le 200 mm átmérőre. mindezt megúszod a furán árából csak ez így soha nem fog problémát okozni és Kb 220,000Ft elég lesz rá.
Adott egy ~30kW-os fatüzelésű kazán. Hozzá 180-as füstcső, és egy ~14x24cm-es 12-13m magas kémény. A kéményben kéménytűz keletkezett, és végigrepedtek a téglák(alsó szakaszon csak).
Milyen megoldások vannak a javításra?
Amivel szemeztem az a FuranFlex technológia. Abból is az RWV elvileg jó lehet fatüzelésre, mert valami 400 fok körüli hőmérsékletet stabilan elvisel.
A fűtést át szeretném alakíttatni puffer tartályos megoldásra, ami annyit tesz, hogy a kazán max teljesítményen fog járni >3-4 órán át. Gondolom ebben az üzemben jelentősen megnő a füstgáz hőmérséklete, mert nincs lefojtva az égés. Felmerült bennem a kérdés, hogy ezt is kibírja-e ez a műgyantás megoldás?
Továbbá kíváncsi lennék esetleg milyen más megoldások jöhetnek szóba, és közelítőleg milyen árral.
Van egy tető alá bontott kéményünk amit szeretnék újra használni. 150 mm belső átmérővel. Nem bélelt. Egy fa tüzelésű kandallót akarok rá kötni aminek 150mm a füstcsöve. Most 5 méter hosszú de még vagy 1.5 métert kellene ráhúzni hogy gerinc fölé érjen. Bélelni szeretnénk de ebbe talán a 140 cső megy bele. Nem lesz gond ezzel? Vajon mennyibe kerülhet ez?
Köszönöm, keresek valami 13-14 centi átmérőjű hengert és kipróbálom, bele lehet-e süllyeszteni. Ha mégis bele lehetne süllyeszteni, akkor nincs kockázata?
0,8-as kb1500ft de nem hiszem hogy bele tudod rakni. A 130mm-es cső 10méter magassággal 26kw-os totya kazánnak is elég a sparheltnek a 120mm is megfelel, azt már lehet hogy sikerül betenni miután az alu csövet kiszedted, de ha az alu cső 150mm-es merev falú akkorsem biztos bele megy a 130-as cső mert a szegecseknél elakadhat., ha pedig flexi cső van benne akkor esélytelen bármit beletenni(kivéve a viccesen gagyi furán csövet aranyáron)ezért azt ki kell szedni belőle, ha nem falazták bele építés közben akkor kibontod az alját és lefelé negyed fordulatot ide oda tekergetve le lehet húzni az egészet ha befalazták akkor jön a kéménymaró vagy a fúrás. Ezért inkább hagyd az egészet és kösd bele a sparheltet ha nem folytod le az égést akkor nem lesz gondod vele évekig, csak a kéményseprőt ne engedd a közelébe.
Ez megfontolandó, szerintem is elég kell, hogy legyen egy kiskályhára a 130-as cső, legföljebb gyakrabban kitisztítom. Vajon azt elég volna csak beleengedni az alu belsejébe, jelentős bontás nélkül, lehet-e annak valami kockázata? Úgy elég volna az idomok tájékán, tehát két ponton bontani.
(Mennyi volna a 4 m bontott cső ára összesen? És 0,8-as vagy 1 mm falú?)
A másik kicsit sufni megoldás és nehéz is: valahonnan (ahol sűrített levegős rendszerrel dolgoznak pl, bánya) szerzel vascsövet és azzal béleled ki a kéményt
A pléh bt -nél isaszegen 7100/méter a 130mm-es cső, és nálam is van kb 4 méter bontott (200/kg árban)ami még teljesen jó és akkor már csak 6 méter+idomkészlet kell.
Az a boltíves cucc egy idiota találmány mert sokat visszafog a huzatból és erős szélben még vissza is nyomja a füstöt, Az alu kémény meg csak az első kéménytűzig véd a kátránytól mert az 800-900fokon ég az alu meg ötvözőitől függően 550- 660fokon elolvad 800körül jobb esetben eltűnik a kéményből rossz esetben lefolyik és valahol eldugítja a járatot.
Köszönöm a tanácsot, de én és különösen édesanyám félnénk alumínium csőre kötni, az iménti hozzászólásomban is írtam az okát, valamint láttam már régi házak béleletlen kéményeit, milyen állapotba kerülnek egy idő után. Eleve kétségeim vannak a kéményünk falazásához felhasznált kötőanyag minőségét illetően, mert a kőművesek sajnos ott spóroltak rajtunk, ahol tudtak - és nem is tüzeléshez épült -, így aligha bírná ki sokáig a lecsapódó korrodáló anyagokat.
Megpróbálom majd alulról megfejteni, mennyire rögzült a bélés.
Apropo, a kéménysapkánk amolyan boltíves, díszes műkő, ez megfelelne fatüzeléshez is? (És árulja el nekem valaki, hogyhogy a friss Schiedel-kéményünkön meg nincs esővédő sapka, és beleesik az eső? :D)
Először is köszönöm az együttérzést, de annyira nem rossz, olyan, mint egy norvég gőzgejzírben fürdeni, csak akkor kellemetlen, amikor ki kell szállni. :D Komolyabbra fordítva, igazából a házba bejövő víz elfagyása a fő ok, amiért be akarjuk fűteni, mert a mosógép és a mosogatás még arról megy, meg elég volt egy télig két kilométerről hordani a közkút vizét a főzéshez. (A fatüzelésű bojler jó meg minden, mosogatáshoz biztosan jól jönne, de a fürdéshez az ásott kút vizét használjuk, ami nem alkalmas ilyen rendszerekbe, mert sok benne az agyag, ami pikk-pakk kicsapódik a csövekben és a tartályban, ha felmelegszik. Fatüzelésű kazánhoz pedig nincs szabályos helyünk - igazából szabálytalan sem -, marad a kiskályha, ami a fürdőbe abszolút elég volna, de a kémény a problémás.)
Biztosan rákötném én is csak így, ha nem lenne ismerősöm, aki szintén ilyen sufni-módon csinálta, hődobbal meg hosszú bevezető csővel, hogy ne legyen túl meleg: ám az alumíniumot nem csak a hő, hanem a kicsapódó vegyi anyagok is kikezdhetik (a savakkal és a lúgokkal is reakcióba lép), hát neki kilyukadt, a kátrány pedig mögé is rakódott le, aztán egyszer véletlenül begyulladt és összetolta az alut, amit aztán már nem lehetett olcsón renoválni. Nem törvényszerű, hogy ez legyen, de én azért szeretném évtizedekre megcsinálni a kéményt, ha egy mód van rá, nem hiányzik, hogy januárban beüssön egy ilyen gixer. Fát úgysem vennénk belőle, mert a fa nekem ingyen van, azazhogy csak össze kellett szedni, amit a favágók itt hagytak előttünk. De van egy keret, ezt nem tudjuk most télig túllépni. Ha sehogyan sem jön össze, kell egy új elektromos hősugárzó, de az nem oldja meg a bejövő víz elfagyását és a működtetése elviszi a pénzt is, vagy nagy részét.
Különben mindenhol ilyen veszett drága a nemesacél béléscső? Komolyan meglepődtem, nem gondoltam volna. Nem csodálom, ha ilyen árak mellett csak drágán lehet kéményt béleltetni.
Nem ég ki belőle , Én évek óta fűtők 1 mellék épületben kályhával 1 szigetelt gázkéményben ami az épületten kivül van és semmi baja , persze takarítani azt kell a koromtól
Nyugodtan kösd bele a kályhádat az alu cső úgyis kiég belőle. Ha kell van vas árban totya kazán BP X.ker.-ben kicsit leharcolt de még jó pár évet kibír.(én cseréltem ki)Aztán ha kéményseprő jön intézd úgy hogy ne lássa. Ha nagyon kátrányosodik a kéményed akkor mielőtt bedugul a tetején önts bele petróleumot és gyújtsd meg FELÜLRŐL!! az alját közben hagyd nyitva!
Eloszor azt hittem viccelsz...de - visszaneztrem - nem ! : -(
Aztadurvaeletbe !
Az elobb felolvastam par reszletet a hozzaszolasodbol a zasszonynak ....hogy becsulje meg magat ! Tegnap este nehezmenyezte, hogy 21,5 fok volt, de a napos/meleg ido miatt nm kapcsolt be a gazkazan !
Lehet elkuldenek a picsaba a tobbiek, de EN - mondom EN - ebben az esetben/helyzetben siman csak kiszednem a csovet es rakotnem amivel meleget lehet csinalni.
Vagy ha nem lehet kiszedni, rakotnem arra ami benne van....Tudok olyanrol aki faelgazosito kazant kotott alu belescsoves kemenyre !
Esetleg raknek meg egy hodobot is a 'tuzhelyre' es akkor nem menne olyan forro fustgaz a kemenybe !
A 120- bol meg fat vennek ...igaqz azt csak jovore lehetne hasznbalni !
Aki meg asondjha, hogy az 'enanyampiucsaja', az furodjon 0 fokos furdoben !
Neked amuzy nem inkabb az a hagyomanyos faval futheto 'bojler' kene oda ??
Akkor lenne futes is es mneleg viz is ! Ha meg nhem hasznaloid el a melegvizet mind, akkor pufferkent futene !
Egy közepes méretű egy-főzőlapos sparheltet kötnénk rá, aminek a tetején melegíthetünk fürdővizet is. Nem tudom, egy ilyennek mi a teljesítménye és mekkora a huzat-igénye, de mindenesetre a 150-es biztosan később koszolódik el annyira, hogy takarítani kelljen. (A másik oldali 160-as Schiedel kerámia kéményt néhány havonta egészen ki kell pucolni, tehát az évenkénti kéményseprő-látogatás kb. fölösleges, mert úgyis magam tisztítom.)
A gázkéménynek nincs felső tisztító ajtaja és nem tudom megtippelni, milyen módszerrel csinálták, még pici gyerek voltam, de különben sem láttam. A ház építésekor épült a kémény is ilyenre. Csak annyit tudok, hogy ebben a házban sok minden nem úgy épült, ahogyan kellett volna vagy logikus lett volna, tehát akármi lehet.
Nézegettem az új kéményrendszerek árait, és a legolcsóbb Schiedel kerámia kémény is 250 ezer anyagárú. Ezt nem tudnánk bevállalni, meg hely sem volna hozzá...
(A Westen kombi gázkazánunk, ha jól emlékszem, 27KW-os, úgy 5-6 éves és vagy 2 évet használtuk, azt is csak télen. Ja, nem érte meg beszerezni, de félig ajándék volt. Azóta már kiköttettük a gázt, és évek óta használaton kívül áll. Egy ideig hősugárzóval csináltunk néhány fok pluszt fürdés idejére, de az is becsinált, és drága is volt a működtetése, meg a vezetékes víz is befagyott mellette és vödrözhettem a kútból - mert az meg épp a fürdőben jön be a házba, tehát ha 0°C van ott, akkor egy -20-as fagy befagyaszthatja az egész vízellátásunkat. A tavalyi tél szerencsére enyhe volt, de nem tudhatjuk idén mi jön.)
Azt még elfelejtettem mondani, hogy a kémény maga kisméretű tömör téglából épült, feltehetően gázkéménynek van regisztrálva, de mivel a ház vagy másfél évtizede ideiglenes lakhatási engedéllyel bír, így nem tudom, milyen további engedélyeztetések kellenek majd később. Egyáltalán lehetséges-e, szabad-e fatüzelésűre alakítani... Ha nem szabad, új rendszer-szerű kéményre sem helyünk, sem pénzünk nincs, és marad a téli fagypont a fürdőszobában. (Ugyanis épp a fürdőszoba fűtését szeretnénk megoldani, mert kellemetlenek így a telek.)
Üdv! Tanácsokat szeretnék kérni... Van egy kb. 10-12 méter magas, 150-es (igazából 155, fura) alumínium csővel bélelt kéményünk, amin eddig gázcirkó volt. (A bekötés kb. 2,5 méteren van.) Ezt szeretnénk átalakítani fatüzelésű kéménnyé, amihez a bélést ki kellene cserélni nemesacél belsőre. Ha szakembert bíznánk meg, az vélhetően túlmutatna a pénztárcánk kapacitásán, 100-120 ezernél többet nem tudunk rá szánni. Azt láttam a netes webáruházakon, hogy egyetlen méter 150 átmérőjű és 1 mm falú cső 10 ezer Ft körül van, plusz két idom (tisztító, bekötő) egyenként is tízezer körüliek. Nem gondoltam, hogy ennyire drága. (Mi a legolcsóbb beszerzési forrás vagy lehetőség?) Ezért is kérdezem, hogy végül is ha odafigyel az ember, rákészül, tanulmányozza a szakirodalmat, és megfogadja a tanácsokat, ügyel a buktatókra, akkor kivitelezhető-e saját kezűleg, avagy szabad-e egyáltalán?
Azon túl megkérdeném a tapasztaltabbakat, hogy milyen csövet célszerű vásárolni. Azt még nem tudom, az alu csövet hogyan lehetne kioperálni, az sem világos, a kőművesek mennyire építették körbe, de feltételezem, hogy körben erősen fogja a habarcs. Ezt még akkor is nehéz volna kiszedni, ha hosszában végig felbontanánk a kéményt, amit viszont szintén nem szeretnék. Milyen megoldást javasolnának? Gondolom, nem elegendő egy szűkebb csövet bevezetni az alumínium belsejébe, különösen, hogy jó volna tartani az átmérőt.
A tüzelésre kerülő fa főként vékony ágakból, gallyakból áll, sok a korhadt, így akkor is nagyon kokszol, ha száraz, néha intenzíven kell takarítani, így a műgyanta bélés mindenképp kiesik. Előfordult már kéménytűz is a másik oldali Schiedel kerámia kéményben. Feltételezem, célszerű így az 1mm vastag acélból szerelni a csövet a 0,8-as helyett, hogy tartósabb legyen. Valamint gondolom, 150-es átmérő alá sem ajánlott menni - bár nem tudom, a 130-as mire elég, mire is jó.
"A sapka, a Meindinger féle tárcsa, amit esővédőnek is neveznek és van aki elméleteket tud ennek szükségességéről, más meg az ellenkezőjéről."
Ha jól magyarázta nekem a kéményes szaki, akkor a kondenzációs kazánokhoz nem kell mert kvázi hideg a kimenő füst és a benne lévő pára kicsapódik és megfagy a tárcsán, ill a cső vége és a tárcsa közötti részen. E miatt a kémény befagyhat és eldugul.
Az egyéb magas hőmérsékletű füstgázzal rendelkező kazánoknál meg kell a tárcsa.
