Pedig benne van. Vagy szerinted az, hogy az autópályán 10 km/h-val mész, míg a többiek 130-cal, az a forgalomnak megfelelő haladás? Ugyanis nem arról szól, hogy ne menj gyorsabban, mint a többiek, hanem arról, hogy ha nincs rá nyomós okod (a tájnézegetés, meg az ilyen kedvem volt nem nyomós ok, a félreértések elkerülése végett), akkor olyan tempóval kell haladnod, mint a többieknek. Ha nyomós okod van, akkor is jelezned kell, hogy lassan haladsz (erre való a vészvillogó, nem arra, hogy a bolt előtt használjuk, amíg bent vagyunk - ez most nem az ide írogatóknak szól). Ezért szokás pl kitenni a vészvillogót akkor is, ha erős fékezésre kényszerülünk az autópályán. Ha neked száraz napos időben az autópályán mefelelő műszaki állapotú autóval csak a 10 km/h sebesség a biztonságos, akkor nem vagy alkalmas arra, hogy autót vezess.
Indokoltan akadályozhatsz, de indokoltan sem veszélyeztethetsz.
Az, hogy mi az indokolt, és mi a veszélyeztetés, az mindig az adott szitu függvénye.
Ha veszélyeztetsz, és nem tudod megszüntetni (mert mondjuk megbolondultak a 3betűsök az autóban és besatuzott a gép a belső sávban) meg kell szüntetned a veszélyhelyzetet, azaz pl. eltakarítani a vasat onnan, vagy, ha nem megy, jelezni a többieknek a veszélyt.
Az indoknak is érzékelhetőnek kell lenni a többiek számára, ettől lesz objektiv.
Ezzel nem értek egyet. Nem ettől lesz objektív. Honnan kéne az másnak látni, hogy elhagytam a súlyt a kerékről, és 60 felett szét akar esni az eleje? Vagy, hogy eltömődött a hűtőm és 80 felett melegszik a víz?
Nekik is joguk a saját pillanatnyi igényeik szerint közlekedni. Ha az éppen tájnézegetés, akkor az. Szabályosan teszik, nem zavarnak vele.
A kresz elég pontosan leirja kinek mi a joga és kötelessége. Leginkább azt mi a kötelessége. Meghatároz követendő magatartási normákat. Igy pl azt, hogy nem zavarhatsz és akadályozhatsz másokat.
Ha egy 3 v. 4 számjegyű uton mész és nézelődsz vszinű nem akadályozol másokat, ha valaki mégis utol ér, lehuzodással is segitened kell, hogy megelözhessen.
A sztráda, az 1számjegyű főutvonal nem nézelődésre való.
Mo-n valóban nincs olyan precedens jog mint az angolszáz országokban, lévén nekünk más jogrendszerünk van. Azonban nálunk sem itélhetnek össze-vissza a birók hasonló helyzetekben. A Legfelsőbb Bíróság egyik feladata a jogegységi határozatok meghozatala, ami irány mutatást ad az alsóbb szintű bíróságoknak, hogy hogyan kell értelmezniük a jogot.
A kresz a közlekedés, mint társasjáték, szabály rendszere. Nem "játszhatsz" nagyon máskép mint a többiek, mert a többiek joggal bizhatnak abban, hogy betartod a kreszt és nem fogsz kilógni a sorból. Te is tudod, hogy vezetés közben a legtöbb cselekedetedet a rutin irányitja és csak az igazán fontos dolgokra figyelsz. Tetszik, nem tetszik igy van.
Vagyis a hangsúj a kellő körűltekintésen, óvatosságon van. Nem lassabbak hajszolásán!
Szó nincs hajszolásról. Csak arról, hogy ne legyél sokkal lassabb mint a többiek. Ha nem tudod vagy nem akarod felvenni a többiek tempóját, akkor akadályozod és zavarod őket, amit a kresz tételesen tilt! Keress egy olyan útvonalat ahol nem zavarsz másokat.
Mivel emberek vagyunk, minden szubjektív.
NEM! Az útviszonyok, az időjárás nem szubjektiv. Nagy esőben, hóban hiába hiszed azt, hogy képes vagy gyorsan menni, mert jobb sofőr vagy mint a többi (ez a szubjektiv), alkalmazkodnod kell. Csuszik az, megcsuszhat a másik.
Mivel minden ember és/vagy közlekedő vizuálisan érzékelhető, így nem rejtett mások számára, tehát minden indok, megfelelő kell legyen.
Ez egy rém önző álláspont. A közlekedők 99% el akar jutni A-ból B-be a szabályok adta keretek között a leggyorsabban, és joggal számít arra, hogy a többi is igy tesz. Mikor minden látható indok nélkül mész jelentősen lassabban mint a többi, akkor akadályozol és zavarsz, ami tilos. Az indoknak is érzékelhetőnek kell lenni a többiek számára, ettől lesz objektiv.
Veszélyes az, ki bevág a szembejövők elé, vagy gyorsabban megy a megengedettnél, stb.
És az is, aki a váratlan magatartásával veszélyes manőverekbe kényszetit másokat.
A KRESZ és a jogszabályok szolgálnak (szolgálniuk kellene). Ha valami a közlekedők 99%-ának érdeke, a jogalkotónak kutya kötelessége azt beépíteni a szabályozásba.Ha nem teszi, az két dolgot jelenthet:
- vagy trehány
- vagy alapvető trivialitást nem ír le.
Szerintem a '70-es évek technokrata, gyorsuló hangulatában utóbbi volt. Ma amikor a felgyorsult és megfeszített élettempónak jól látszanak a káros hatásai, ez már nam egyértelmű.
Szvsz itt ki lettek sarkítva az álláspontok, hogy lehet-e lassan menni vagy nem.
Lehet, ha az nem veszélyeztet másokat -és itt térünk el nagyon, hogy mi a veszélyeztetés, mi nem az.
A napokban volt epp tema a sajtoban, hogy a dugokat bizony azok okozzak akik csak rovid idore is tobb mint 30% -al lassitanak a forgalom kialakult tempojahoz kepest...
ez arra igaz, amikor megy egy nyílegyenes út, rajta x autó egymás után. ilyen leginkább elméletben van, meg esetleg egy zsúfolt országúton. nem igaz arra, amikor a 3 sávos út egysávosra szűkül, meg amikor megfogja a sort a piros lámpa, ésatöbbi ésatöbbi.
A gyakorlatabn is igy lenne akkor a fele auto nem ferne el az utakon!!!
lehet, ezt nem is vitatta senki. de ha a hungárián belemész valakibe az 1 méteres kövtáv miatt, akkor senki mást nem hibáztathatsz, csak magadat.
Többszőr leírtam, hogy nem értk a joghoz. Az angolszász jogrendszer akkora jelentőséget tuljdonít a precedens nek, hogy ha valaki talál egy hasonló itéletet a múltból, akkor a tárgyalás lejazlotnak tekinthető. tudtommal, ilyen nincsen Magyarországon. De nem értek hozzá, tévedhetek.
Abban viszont biztos vagyok, hogy a KRESZ-nek nem célja sehonnan sehová jutni. Az a közlekedők célja. A KRESZ ezt folyamatot mindössze szabályozza, igyekszik mindenki számára biztonságossá tenni.
Vagyis, mikor mész az úton, elvárja, hogy ne csak néz előre, hanem láss is. Ezzel védi a lasabbakat érdekeit. Elvárja, hogy az út szélén menjél. Ezáltal könnyebb kikerűlni, lehagyni Téged. Ezzel védi a gyorabbak érdekeit.
Mert a KRESZ alapvetően a gyors, hatékony és biztonságos közlekedést szolgálja, nem a széplelkek tájnézegetését.
Azért én ezt szét bontanám.
1 A gyors közlekedés a közlekedők igénye. A KRESZ ezt nem szolgálja, hane korlátok közé tereli. A közlekedők pedig ezen határokon belűl(?) élnek a lehetőségeikkel.
2. A hatékony közlekedés ugyancsak a közlekedők igénye. A KRESZ ezt sem szolgálja, hanem lehetőséget teremt rá. A közlekedés szervezők szolgálják ezt az igényt.
3. A biztonságos közlekedés megint csak a közlekedők igénye. A KRESZ ezt szolgálja a közlekedők és a forgalom szervezők közös segítségével.
A KRESZ (annak elődeivel együtt) nem a vitás közlekedési szituációk eldöntésére született, hanem ezok elkerülésére.
Én el tudom fogadni, hogy a közlekedők 99.9999999%-a, a gyórs előrejutásért közlekedik. Töbnyire én is így teszek. De fentmaradó hányadot is el tudom fogadni. Nekik is joguk a saját pillanatnyi igényeik szerint közlekedni. Ha az éppen tájnézegetés, akkor az. Szabályosan teszik, nem zavarnak vele. Nekem annyi a dolgom, hogy időben észlelejem őket és ha biztonságosan, szabályosan módom van rá lehadjam őket. Addig mögöttük kell mennem. Ilyen ára van annak, hogy nem vagyok magányos ezen a bolygon.
Alapvetően a jog mint intézmény a precedensből fejlődött ki. A kontinentális jog próbálta ezt a XIX. században a jogszabályokba szorítani, míg nem kiderült, hogy nem tudunk egy törvényben minden esetre kiírni és tökéletes szövegezést és logikát végigvinni.
Maguk a jogszabályok magyarázatai is már egyfajta precedens felé való eltérés, a bírósági jogegységi döntések meg már szinte vegytiszta precedensjog. Magyarországon, ma, ahol szerinted nincs precedensjog, és a KRESZ célja nem A pontból eljutni B pontba.
A dugót, egy percig nem vitatom. De a veszélyeztetés, azért már-már nevetséges.
Az mindenkinek a személyes döntése, hogy hazárdírozik az utakon, vagy sem. De baj esetén ne a vétlen vigye el a balhét, csak mert ő nem tette! Mert ő óvatos volt!
Ha jónak látod 60-70-nél az 1 méteres követési távolságot, lelekd rajta. De ha mégis tévedték, vállad a feleőséget! Ne mázolj mást a hülyeséggel! Pláne ne találjunk ki nem létező szabályokat és követeljünk még másoktól olyat, amit nem kell.
Nem vitatom, hogy a lassabb dugót generál, idegesít, kizökkent a ritmusból, manőverezésre késztet. Ez mind igaz. De nem ő veszélyes! Bár pofátlan, de nem veszélyes és nem szabálytalan.
Nem aktalak megbántani ... Csak rámutatni, hogy a KRESZ is lehetne világosabb. Mert a KRESZ alapvetően a gyors, hatékony és biztonságos közlekedést szolgálja, nem a széplelkek tájnézegetését.
Abban végképp egyetértünk, hogy alapvető jogi fogalmakat meg azért mindenkinek kellene tanulnia a középiskolában. Meg egy kicsit több logikai fogalmat is.
A szubjektiv indok nem indok a kresz szerint. Csak olyan indok lehet ami mások számára is érzékelhető.
Mivel emberek vagyunk, minden szubjektív. Mivel minden ember és/vagy közlekedő vizuálisan érzékelhető, így nem rejtett mások számára, tehát minden indok, megfelelő kell legyen.
A többiektől eltérő módon vezető mindig veszély forrás, mert kilóg a környezetéből és olyan manőverekre kényszerit másokat ami veszélyes.
Veszélyes az, ki bevág a szembejövők elé, vagy gyorsabban megy a megengedettnél, stb. Az, aki szabálytalan. Az, aki nem kellő figyelemmel vezet.
Aki többiektől eltérő modon közlekedik, az tényleg balesetet fog szenvedni, vagy tapasztalni maga körűl.
De nem ő az okozója, hanem aki olyan figyelmetlenűl vezetett, hogy nem vette észre, vagy tudta megfelelően reagálni a fennálló helyzetett.
Még belegondolni is borzasztó egy olyan embertelen helyzetbe, hogy minden kizárólag a megszokott módon történhet. Még a gépekbe van is beétítve biztonsági protokol. Ha hibát érzélel, le áll, vagy jelzi azt. Az embereknél ez méginkább fontos protokol, bár sokan szeretnek nem tudomást venni róla. Pedig a KRESZ, pont ez a biztonsági protokol. A KRESZ nem arra hivatott, hogy mindenki leggyorsabban jusson el az uticéljához. Ez kizárólag az utazók érdeke. A KRESZ, arra hivatott, hogy ezen cél ezközeit korlátozva, minnél biztonságosabbá tegye azt. Vagyis a hangsúj a kellő körűltekintésen, óvatosságon van. Nem lassabbak hajszolásán!
Más: az elmult 20 év nény bírói döntése erősen elbizonytalanított abban, hogy azok valóban jogoszerüséget, az emberséget, az igazságot szolgálnák. Több olyan bírói itélet is van, ami több mint megkérdőjelezhető -szerintem- nem csak számomra. Tehát engedelmeddel, nem fogom szent írásnak tekinteni mindet, kiváltképpen, hogy a magyar jogrendszer nem ismeri a precedens értékét.
Csak hogy értsük egymást. Mész egy úton. Egy kanyar után nem sokkal utolérsz egy sor autót amik állnak. Nem látod miért, de elég hosszú sor, egészen a következő kanyarig vagy még tovább. Pár másodperc múlva hátulról belédszáll valaki. Ki lesz a hülye?
Márcsak azért sincs bennem lenézés, mert én sem vagyok jogász.
De igyekszem elolvasni minden fellelhető infot ami az adott témával kapcsolatos. Nem csak a paragrafusokat, hanem a magyarázatokat, birósági határozatokat és egyéb publikációkat. Pl. a mentelmi jognak, a polgári jognak, azon belül a kártéritésnek egész jó kis irodalma van fent a neten.
A szubjektiv indok nem indok a kresz szerint. Csak olyan indok lehet ami mások számára is érzékelhető.
A többiektől eltérő módon vezető mindig veszély forrás, mert kilóg a környezetéből és olyan manőverekre kényszerit másokat ami veszélyes.
A sztrádán nincs beláthatatlan kanyar. Amelyik ut tipuson lehet, ott táblával előjelzik, ott általában van sebesség korlátozás is. Attól hogy közlekedsz, attól még nem kell számolnod arra, hogy a következő kanyarban baleset van. 58§(1)
Nincs bennem lenézés. Inkább szeretném megmutatni másoknak, hogy a jogtól nem kell félni, de meg kell tanulni alapfokon, hogy hogyan működik, hogyan kell eligazodni benne.
Nézd compot, alapvetően nekem tetszik, amiket a KRESZről írsz, de az a lenézés amivel a pórnéphez jogérzékéhez viszonyulsz, már sokkal kevésbé.
Először is, a jogszabályokat kellene úgy megfogalmazni, hogy akikre vonatkozik, értsék. Tudom, akor persze fele ennyi jogász sem élne meg. Sajnos a magyar törvénygyártás színvonala az elmúlt tíz évben sokat hanyatlott, csakúgy mint a felhigult szakmáé.
Fokozottan érvényes a közérthetőség ígénye egy olyan jogszabályra, amit minden nap folyamatosan kell alkalmazni szinte minden polgárnak. Amit négy helyről kell összebogarászni, és aminek ráadásul a közlekedésszervezés elmúlt évtizedes iránya is ellentmond, az legalábbis vitatható.
Szerintem a KRESZben alapkérdések nincsenek tisztázva, pl. hogy azt szolgálja, hogy mindenki a lehető leggyorsabban, biztonságosan eljusson a céljához; vagy hogy alapvetően egy útkereszteződésen érkezési sorrendben megy át az ember, és ezt az alapot írják felül a szabályok.
Emelett a gyalogosközlekedésre vonatkozó szabályok eléggé szétszórtak és 10-ből 9 ember rosszul tudja, mikor van elsőbbsége, mikor nincs :( ; a motorokra és buciklikre vonatkozó szabályozás idejétmúlt, és köszönőviszonyban sincs a gyakorlattal; stb. stb. ...
Visszatértünk a kályhához. Már csak azt kellene tudni, hogy mit takar az "indokolt", vagy az "indokolatlan" szó. Vagy abban sem értünk egyet, hogy az szubjektív?
Azt azért merésznek tartom, ha egy nem belátható kanyar másik felén semm számítasz álló kocsisorra és úgy hajtasz be a 26§ 4-es pontja szerint, majd csattansz a hátsóval...
Pont ezért nem értem a problémát sem, amit a lassan haladás kérdése gerjeszt.
Én mikor vezetek, többnyire előre nézek. Látom a magam előtt lévő dolgokat. Ha valakihez nagy sebességkülönbséggel közelítek, akkor okkal feltételezem, hogy sokkal lassabb nálam (akár áll). Aztán lehetőségeim fügvényében megelőzöm, vagy mőgé lassulok. Sosem okozott ez még nekem gondot. Másnak miért az?
Tehát elképzelhetetlen egy baleset miatt álló sor aminek a vége pont egy kanyar után van? Arról nem is beszélve hogy nem mehetsz annyival hogy a belátható úton ne tudj megállni. Ennek semmi köze ahhoz hogy mire kell számítani meg mire nem.
A jogszabályhoz füzött magyarázatokat jogászok irják. Ha gondolod keresek olyat, ahol birósági határozatok is vannak.
1/1975
3§ (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles
c: úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.
25§ (1) Járművel a forgalmi, az időjárási és látási viszonyoknak, továbbá az útviszonyoknak (az út vonalvezetésének, az útburkolat minőségének és állapotának) megfelelően kell közlekedni; figyelemmel kell lenni a jármű sajátosságaira, az utasokra és a rakományra.
26§ (4) A jármű sebességét az (1)–(3) bekezdésben említett sebességhatárokon belül úgy kell megválasztani, hogy a vezető járművét meg tudja állítani az általa belátott távolságon belül és minden olyan akadály előtt, amelyre az adott körülmények között számítania kell.
(5) Nem szabad a járművel indokolatlanul olyan lassan haladni, hogy az a forgalmat akadályozza.
Ezen pontok alapján kell megválasztanod a sebességedet. Nem mazsolázhatsz a paragrafusok között, hogy ez tetszik, ez nem.
Nem látom ezt a részletezés sehol. Tehát az értelmezés az én dolgom. Nekem pedig, ezt jelenti. Majd ha a KRESZ úgy fogalamz, hogy a fékezés intezíta olyan legyen, hogy álló utasok ne esennek el a járművön, ekkor Neked lesz igazad. Addig szubjektív.
