Kiérkezvén nem a telephelyen,hanem egy lerakón vettem át az autót este 8-kor.Szólt az átadó,hogy kevés benne az olaj,és a póton defekt miatt a pótkerék vanfent,mindenképpen ki kell cseréltetni,mielőtt elindulok,mert ugye a pótkerekek szarok.Mivel este már nem raktak le,ahol éppen állt az autó,ott meg nem lehetettaludni,2 km-t mentem egy parkolóig.Kiderült,hogy nem kevés olaj van a gépben,hanem NINCS benne.Kanyarokban,gyorsításkor,lassításkor,szóval szinte mindig kiírta,hogy nincs olajnyomás.
Így reggel nem is mertem elindulni vele.Amikor beértek az irányítók,hívtam őket,elmondtam a problémát."Menj csak,rakjál le".Igazából nem lepődtem meg.3 lerakó volt,az elsőnél a targoncás teljesen kiborult,mert nem abban a sorrendben voltak fent a cuccok,mint kellett volna,a fél autót ki kellett szednie pluszban,aztán megvisszatenni.
Útban a második lerakó felé vettem 3 liter olajat,utána már nem panaszkodott nagyon a gép.Miután mindent leraktam,folyamatosan próbáltam jelezni a gumiproblémát,de csak sürgettek,hogy azonnal menjek a felrakóra.És az olaj?Majd utána.Szóval még mentem 100 km-t,a végén már megint írogatta a túl alacsony olajnyomást.Persze a felrakót ilyenkor nem egyszerű megtalálni,megnyugtatott a főnökség,hogy előttem már ketten raktak ott és rögtön megtalálták.Kár,hogy nem volt kiírva sehova,a cím meg csak egy városnév volt egy számmal.Volt már ilyen,akkor se tudott mit kezdeni vele a GPS.
Az irányító azt mondta végül,hogy egy Mazda kereskedés mellett van,így már könnyű volt.A rakomány kiállítási cucc(Ice Totally Gaming 2012).A cél London belváros.Ajvé,a mumus.Az érdekes az volt,hogy 8 raklap volt csak,én voltam a 3. kamion,ennyit hagytak a többiek.Lerakás ideje szombat reggel 8 óra,a rakodás idején pedig csütörtök délután volt.Szóltak,hogy MOST irány a szervíz.Ott csináltak egy komplett olajcserés támadást,meg volt valami gond a kábelekkel is,szóval este 8-kor vágtam neki.Ugyanis ez rettenetesen fontos-sürgős szállítmány,amit itt el is tudtam képzelni,lévén kiállításra megy.Szóval pótkerék marad.Ami egyébként kisebb méretű volt,mint a többi...
Túl nem vezettem,de ennyi várakozással csak munkaidőtúlépéssel tudtam kihasználni a vezetési időt,szóval megint kezdtem gyűjteni a bűnöket.
Eljutottam valameddig,majd másnap ugye mindenképpen el kellett mennem a londoni címig,hiszen szombat reggel ott kellett lennem.Nézegettem a GPS-t,hogy merre menjek,kerüljem Londont,vagy menjek át rajta.Tudtam,hogy éjjel fogok odaérni,és mivel Londonba is jelöl a GPS "vastag" útvonalakat,úgy döntöttem,átvágok rajta,éjjel csak nem lesz gond.Ugyanis a lerakó kicsit a város nyugati részére esett,tehát meg is lehetett volna kerülni,de az plusz 50 km.
Kalandos volt nagyon,maximum éjjel érdemes utánam csinálni.A GPS által jelölt FŐ útvonalak is lehetnek nagyon szűkek,ráadásul szinte szlalomozni kell a 7,5 tonnás táblák között.Ahogy szlalomozni kellett a péntek éjjel lévén rengeteg bulizó fiatal között is.Ettől függetlenül jó móka volt.
Adtak térképet rakodáskor,hogy Londonon belül hova kell menni.Egy parkoló volt megadva.Éjjel kettőre értem oda,de olyan szűk utca volt a cél,hogy először besétáltam,nehogy beszoruljak.Valóban volt ott egy óriási parkoló,de éjjel lévén zárva volt.Hihetetlen módon az aprócska utcákba éppen volt egy kamionnyi hely,ahol éjszakára szabályosan lehetett állni kamionnal is.Mostanában sok önfejlesztős cuccot hallgatok vezetés közben,legyünk pozitívak,gondoljunk jó dolgokra stb.,majd meglátjuk milyen könnyen fog menni minden,könnyen találunk parkolóhelyet,stb.Kezdek hinni benne.
Reggel kinyitott a parkoló,én meg bementem.Már vártak azok,akik a felrakáskor is ott voltak Ausztriában.Kiderült,a lerakási sorrend kötött,tehát én pakoltam 3.-nak,én leszek itt is az utolsó.Kis idő múlva megérkezett a kettes számú autó.Ő hozta a hírt,hogy az egyes számú,tehát amit először kellett volna leszedni,műszaki hibából eredően mostanában nem ér ide.Az ok:A slusszkulcsból letört egy milliméteres darab,így azt már nem lehetett elforgatni a gyújtáskapcsolóban.Mindezt a hajón(!),bezárt kormányzárral,tehát levontatni sem tudták,a hajó meg visszavitte Dunkerque-be.
Így aztán volt kis felfordulás,de végül kettőnket leszedtek,engem éppen délben.Még előző nap megkaptam,hogy hétfőn reggel 8-kor lesz a felrakó Belgiumban,így üresen nekivágtam,majd este 10 óra felé parkoltam le a belga kisvárosban az út szélére.Se wc,se fürdő,semmi.Romantikus.
Vasárnap reggel 3 TIM-es autó állt egymás mögött,mind a 3 kiállítást vivő autó ugyanezt a felrakót kapta.Így a kulcstöréses autó is ott volt már.Mint kiderült,gyújtáskapcsolócsere után este 6-kor pakolt le Londonban,majd reggel fél5-re ért oda hozzánk.
A vasárnapi nap főzéssel és beszélgetéssel telt,majd hétfőn reggel gipszkarton került a gépre.Ugyanoda vittük mind a hárman,így egy darabig együtt mentünk,de sajnos egy dugó elszakított minket.Az út keddre eső részét egyedül tettem meg.
Kedd délután leszedtek,majd kiálltam a cég elé.És vártam.És vártam.És vártam.Este lett,majd reggel,aztán megint este.Nem volt wc a közelben,a nagy szükség meg jött,így elkezdtem keresni a GPS-ben,hátha van egy kocsma vagy ilyesmi a közelben.Jelölt is egy kis korsó sör ikonnal valamit az utca végén,elsétáltam hát,és egy Night Clubot találtam.Soha ilyen közel nem álltam még ahhoz,hogy bemenjek egy Night Clubba.
Végül a következő nap délelőttjén kaptam felrakót.A poén az volt,hogy 44 óra 14 percet álltam,de AZONNAL induljak el.Utólag belátom,hogy nem kellett volna elindulni,de én elindultam.Hihetetlen módon 10 perc múlva megint csörgött a telefon,hogy hol vagyok,meg hogy mikor indultam el.Mondtam,hogy felhúztam a nadrágom és elindultam.
A felrakón elkezdték rakni az autóra a müzliszeletet.Én békáztam be,ami egy hálátlan feladat volt,mert a raklapokra nem voltak teljesen szabályosan rakva a dobozok,az egyik erre lógott ki,a másik arra,folyton összeakadtak,meg beakadtak a rakoncákba.Ráadásul eszméletlen magasra volt rakva,a tető és rakomány között 2-3 centi hely maradt csak.Fel kellett nyitni a végét,hogy könnyen be tudja rakni a targonca.
Miután megrakták az autót 80%-ig közölték,hogy a többi gyártás alatt van,várni kell.Végül 4 órát álltam ott.
Közben szóltak,hogy miután megraktam,menjek be a telephelyre,ott leszedik a pótról az árut,majd akasztok egy másik cégidegen pótot,arra visszarakják,és úgy menjek Aachenbe a Hammerhez,ahol majd megint leszedik,akasztok egy cégbeli pótot,arra megint visszarakják,és úgy menjek angolba.Egyfelől örültem,mert megszabadultam a pótkerekes póttól,másfelől ez írtó szenvedős lesz,épp ezt az árut ki-be rakoskadni.
Úgy is volt,a telephelyen 2 óra volt az egész ki-be pakolás,a targoncás megszenvedte a rakodást alaposan.1 nappal később Aachenbe ugyanez történt,hallottam szidkozódni a targoncást a ponyva mögül.Én is szidkozódtam,mert megint 5 órát várnom kellett a rakodás előtt.
Ekkor már péntek volt,a lerakási időpont pedig hétfő.Akárhogy számoltam,nem fért bele,hogy 45 órás hétvégét csináljak,így úgy döntöttem,hogy szombat éjjelig elmegyek Manchesterbe a lerakóig.Egyébként eddigre már annyira elcsúszkáltam idővel a sok várakozás miatt,hogy ezen a héten folyton reggel 4-ig mentem,és délután 1-kor indultam.Mégis sokkal jobban viseltem,mint amikor reggel 4-kor kellett kelni,és délutánig menni.Hiába,mindig is este voltam aktív.
Szóval szombat este mentem át Angliába.Kicsit aggódtam,hogy Manchesterbe hol fogok biztonságos és egyben ingyenes parkolót találni,de minden aggódás felesleges volt,a Gondviselés elintézte a dolgot.Éjfél előtt pár perccel,Manchestertől 100 km-re állt elém a Vosa és vezetett ki egy kontrollplaccra.Tudtam,hogy eddig tartott az utam,hiszen a kiállítás miatt voltak munkaidőtúllépéseim,tehát bünti mindenképp lesz,viszont szombat éjjel,sőt vasárnap sem tudok felhívni a cégnél senkit.
Meglepő módon mégsem ezzel volt gond.Nem is törődtek a kártyámmal.Ellenben az utoljára akasztott pótkocsi ránézésre is borzalmas állapotban volt,közelebbről nézve meg pláne.Az egyik légrugóban egyáltalán nem volt nyomás,az egész pót oldalra dőlt kicsit.Így ez miatt nem engedtek tovább.Biztonságos parkoló megoldva.
Vasárnap tehát a Vosa vendégszeretetét élveztem.Egyetlen embert mégis sikerült elérnem a cégnél,de vasárnap se szervíz nem jön,se fizetni nem lehetett,úgyhogy a mellettem álló szlovák rendszámos,holland pótos holland kamion magyar pilótájával beszélgettem.Értelemszerűen Vosa parkolóban hétvégézni csak az ilyen idióta túlvezetés-szabálybenemtartós cégek pilótái szoktak.Náluk is folyamatos túlvezetések vannak,nem volt hétvégi pihenője sem egy ideje,mi több kártya nélkül vezetett,amikor megállították.Így egy 45 órás pihenőre kötelezték és 650 fontra büntették.A másik oldalon,portugál kollégánk pedig korongos Scaniával volt.Náluk alap,hogy mindenkinél van 200 font.Ennyi ugyanis a büntetés,mert mindenkinél egy korong van csak ellenőrzéskor...
Hétfőn délelőtt végül jött egy szerelő,megcsinálta a légrugót.Mint kiderült,a féknél is van valami gond,így 1 hetet adtak,hogy a pót szervízbe kerüljön,a javításról a számlát pedig el kell küldeni a Vosának.Ha ez nem történik meg és határidőn túl a pót Angliában közlekedik,az súlyos lesz.
Kora délután leraktam a müzliszeletet,majd az új cím Birminghambe vezetett.Egy Bentley szalon mellett volt a Dunlop gyár,ahol repülőgépgumikat raktak fel,32 darabot.Az sms szerint a második felrakó Aachenbe lesz,a Hammernél,ahol az egész pótcserés müzli le-fel rakosgatós dolog történt.Úgyhogy irány vissza.
A hajóra megint 4 órát várni kellett,így végül Aachenbe délután értem.Mondták,hogy kicsit várni kell.Viccelődtem,hogy reggelig-e,nevettek,hogy nem.Hát,tényleg nem reggelig,de 4 órát vártam.Majd még 2,5 óra volt a rakodás az idős targoncással és idős segítőjével.Az eredmény borzalmas lett.A pót elejébe a gumik,mögöttük 3 lerakós gyűjtős áru,egymáson minden,összevissza lekötve.Ha egy BAG-os meglátná,valószínűleg azonnal agyvérzést kap,nem lesz kinek fizetni a büntetést.
Este fél10-kor elindultam,volt még sok vezetési időm.A hőmérséklet egyre hidegebb lett,lement -15 fok alá.Az egyik legerősebb emelkedő harmadánál belenéztem a tükörbe,és meglepődve konstatáltam,hogy óriási füstfelhőt húzok magam után.Azonnal lehúzódtam,mire behúztam a kéziféket,már írta is ki,hogy "hűtővíz túl kevés",a vízhőmérő épp csak elindult felfelé,tehát 1-2 másodpercen belül észrevehettem a dolgot.Ekkor éjjel fél2 volt.Kiugrottam az autóból,az egész autópályát elborította a gőz.Felhúztam a kukásmellényt,mire újra kiszálltam,már mögöttem is volt egy rendőrautó.Talán 2 perce állhattam ott.
Felbillentettem a fülkét,az egész motortér elejét beborította a hűtővíza,hogy az autó mögött is vastag csíkot húzott az autópályára.A cégnél éjjel nem lehet elérni senkit,de a rendőrök segítettek.Vázoltuk a problémát:ha szervízautót hívunk,és az nem tudja a helyszínen megcsinálni,akkor lehet kamionmentőt hívni,és mindkettőt ki kell fizetni.Ha rögtön kamionmentőt hívunk,akkor csak azt kell kifizetni.Elnézve a motorteret kizártnak tartottam,hogy az út szélén javítható lenne a gép,így a kamionmentő mellett döntöttem.A rendőrök segítettek hívni,ennyit nem tudok németül.
Miután elindult felém a kamionmentő,a rendőrök is elbúcsúztak.1 óra várakozás után megjött a nem fiatal MAN mentő,az éjszakába a sok villogójával igen impozáns látvány volt.Eltelt egy újabb óra,mire az elejénél felemelve vontatható lett a szerelvény,majd még 1 óra,mire elég levegőt tudtak a kamion rendszerébe tenni,hogy el lehessen indulni.
22 tonna rakományom volt,így az erős emelkedőkön 20-25-tel vánszorogtunk felfelé.Érdekes volt látni egy ilyen hosszú gépet.Itt aztán minden centiméterét kihasználtuk az útnak kereszteződésekben,körforgalmakban.
Végül reggel fél6kor álltunk be egy DAF szervíz telephelyére.Reggel fél8kor jöttek a szerelők,szétakasztottam,majd bevontattak az aknára és felbillentették a fülkét.Itt óriásit hibáztam,mert mindent a fülkében hagytam és leültem a váróba.1 óra múlva kiderült,hogy kell egy új hűtő,szétment az egész.Pár óra volt,mire megjött a hűtő,majd elment az egész délután a szereléssel.Én pedig könyv,laptop és minden nélkül ott ültem a váróba végig.Szörnyű volt.
Este 7-kor tudtam indulni,éjjel fél3-ra értem az osztrák lerakóhoz.Délelőtt bejelentkeztem,majd rengeteg várakozás után délután 1-kor nagy nehezen leszedtek.Közben folyamatosan hívogattak,mikor érek ide meg oda,siessek.
Elindultam a 2. lerakó felé,majd hívtak,hogy a 3.-ra menjek először.Meglepő módon ilyen sorrendben volt az áru fennt,tehát ha a jó sorrendbe megyek,megint lett volna szitkozódás.
Mire itt is leszedtek,már este fél7 volt.Kaptam az utasítást,hogy vigyem a gumikat a bécsi reptérre.Ez a 4. lerakó lett volna,a 2. kimaradtat majd reggel megcsinálom.
A reptér felé menet fogalmam nem volt,mit csináljak.Cím nem volt megadva,csak annyi,hogy bécsi reptér,meg hogy Austrian Airlanes.Az irányító rém segítőkészen annyit mondott,hogy csak menjek,ott majd mondják.De hol?MBiztos voltam benne,hogy nem a szokásos reptéri "Cargo"-hoz kell menni,pedig ott sem voltam meg.Óriási egy ilyen reptér,hogy fogom megtalálni a helyet?
Elkanyarodtam a reptér felé,majd megint letértem,és találomra jobbról elkezdtem kerülni a repteret.Pár kilométer után ki volt írva az Austrian Airlanes,gyorsan bekanyarodtam és megálltam egy sorompó előtt.A biztonsági őrök segítettek,jó helyen vagyok,jöjjek vissza holnap reggel,este 7-kor már nincs sehol senki.Sóhaj.
Végül úgy döntöttem,visszamegyek a kimaradt 2. lerakóhoz,azt megcsinálom reggel,utána reptér.Úgyis a gumik vannak legelöl.Kihagytam a számításból,hogy nem tartottam a 4 óra akárhány perces vezetés alatt szünetet.Elindultam,de Bécs mellett nem olyan egyszerű megállni,így mire egy kúthoz értem,4 óra 51 perc egybefüggőnek számító vezetés lett.Nyomtattam és szitkozódtam.
Másnap reggel odagurultam a céghez,mondták,hogy várni kell.Már megint.Közben megint a telefonok,hol vagyok,mikor rakok le.Végül 5 óra várakozás után leszedtek.Elindultam gyorsan vissza a reptérre.500 métert mentem,amikor elém állt egy Polizei-os autó.Na neee!Ez már sok volt.A Vosa parkoló,aztán a lerobbanás,a rengeteg várakozás,az előző nap a lerakókon,és most ez.Kivezettek egy kis automata benzinkúthoz.Papírok,sofőrkártya,CMR,minden.Mutassam meg az árut.A gumik a pót elejébe egymáson.XL-es ez a pót?Mittudomén,az micsoda?A rendőr a pótra írta a piszokba,hogy ha XL-es a ponyva,akkor 20 tonna(!!!) a teherbírása a ponyvának,ha nem az,akkor pedig nulla tonna.És ez nem XL-es,úgyhogy kössem le a gumikat.Mind a 1,5 tonnányit.JÓ,lekötöm baszki.Ahogy voltak,úgy nem lehetett értelmesen lekötni,úgyhogy
elkezdtem átpakolni az egészet.A rendőr otthagyott,majd 20 perc múlva megnézte,hogy mit csinálok,majd megint elment,majd visszaadták a papírokat,ha befejeztem a kötést,mehetek,viszlát.Szerintem látszott rajtam az agyvérzés,úgyhogy nem büntettek meg,pedig volt a kártyán megint ez az.
A reptér egy külön szám volt.Visszamentem a sorompóhoz,oda beengedtek,miután elvették az útlevelem,adtak kitűzőt,hogy látogató vagyok,meg az szélvédőre is raktam látogatós akármit.
Mentem 20 métert,újabb sorompó.Ott megnézték a kitűzőket,meg a rakteret,meg az utasteret.Itt a biztonsági őr sokáig próbált megértetni velem valamit,amit csak utólag raktam össze.Szeretett volna tőlem valamit,amiben ruhák vannak.Bőröndöt,utazótáskát,valamit.De én nem értettem.Benézett a fülkébe és látott egy szatyrot.Ennek nagyon megörült,kivette,volt ott egy kalapács is,azt is magához vette,majd mutatta,hogy kövessem.Beléptünk egy épületbe,ami úgy festett,mint a reptereken a beléptetőkapu,tehát szalag,amire az ember ráteszi a csomagjait,az átmegy az átvilágítóberendezésen,közben az ember meg átmegy egy fémdetektoros kapun.
Tehát,a szatyor rákerült a szalagra,mintha a csomagom lenne.Egyébként szemét volt.A csávó a szemetes szatyromat vette ki a fülkéből.Én átmentem a kapun,majd levettem az acélbetétes bakancsot,aztán újra átmentem.A végén visszaadták a szemetet,a kalapácsot meg a cipőmet és bemehettem a repülőtérre.Hihetetlen.
Kigurítottuk a gumikat hátul,és már mehettem is.
Az új cím a Bolearis,írtam már róluk korábban,nagy huzavona bejutni hozzájuk.De az utolsó alkalommal megőriztem a belépési papírt,amit kaptam,amin egy sokjegyű számmal gyorsabban be lehet jelentkezni.Volt mérlegelés,most jó volt a súlyom,így megpakoltak.Közben aggódtam,hogy mi lesz ezzel a póttal.Ezzel küldenek vissza angolba?Kaptam az utasítást,hogy menjek be a telepre.Este 7-kor értem oda,ahol még egy kisebb dolgot beraktak,majd azt mondták,hogy várjak,mert lehet(?),hogy pótcsere lesz.Jó,mondom akkor gyorsan leszedem a spanikat,annyival is előrébb leszünk.Ne,csak várjak.Megint ez a várakozás.El szoktam lenni,ha várni kell,de amennyit mostanában mindenhol
vártam,ezer volt a vérnyomásom.
Este kilenc óra volt,mire valaki aláfeküdt a pótnak,megállapította,hogy tényleg szar(??),és cserélünk.Óriási rohanás kerekedett,siessek,már este 9 óra van,húzzam az oldalát,spaniferek,két targonca vette le az árut,rohanjak,akasszam a másikat.Mindezt üvöltve.A telepen tök sötét,alig bírtam a kábeleket beakasztani,számban egy lámpával.Vissza a cserepóttal,oldala elhúz,villámgyorsan a targoncák rakják az árut.Ja,ez péntek este volt egyébként,volt pár kolléga is a környéken,akik a telepen kívántak hétvégézni.
Este 10 órára felkerült az utolsó raklap,majd,mintegy varázsütésre eltűnt mindenki.Az osztrákok,a kollégák,halálos csend lett.Ott volt előttem a pót,tele áruval,előkészítés nélkül.Úgyértem én mindig felrakosgatom a spanikat,hogy kötésnél könnyebb legyen a dolgom.Itt nem volt fennt egyetlen spani sem.Megtöröltem a homlokom,az izzadságtól megfagyott a hajam.- 15 fok volt.
Kifújtam magam majd nekiálltam.Elhúztam a jobb oldalt is a fagyott ponyvát,ami nem volt egyszerű az előző póthoz kísértetiesen hasonlóan borzalmas állapotú pótkocsin.Másfél óra alatt végeztem a munkával,majd elindultam,volt még 3 óra vezetési időm.A Bayerischerig jutottam,majd nekiálltam 45 órás pihenőt csinálni.
A hétvége főzéssel,Odaát nézéssel telt.Vasárnap reggel arra ébredtem,hogy szétfagyok.A kályha megadta magát.Járattam a motort,amit a -18 fokba "motorhiba" felirattal jutalmazott.Végül délután a 28. kísérletre újra elindult a kályha.
Hétfőn reggel korán elindultam,majd valamikor dél felé nagy gőzfelhő kíséretében megálltam a leállósávon.Elképesztő.Most a cégnél intéztek nekem mentést,a szerelő az út szélén kicserélt egy szétment hűtőcsövet.Lassan a teljes hűtőrendszer új lesz.Nem lett tökéletes,utána is végig hűtővízszagot lehetett érezni,meg az autó alatt mindig volt vízfolt.Vettem hát hűtőfolyadékot és öntözgettem utána.
A következő napon jöttek a telefonok,hol vagyok,miért csak ott,menjek már.Szinte amióta kiértem,folyamatosan késésben voltam az autó miatt.Délután odaértem az első lerakóra,majd este 7-re a másodikra.6-kor zártak volna,de a cég intézkedett,hogy engem várjanak meg.Utasítottak,hogy még aznap menjek el a felrakóig,mert még este megraknak.22 órára értem oda,már nem raktak meg.Szerencsére a városban találtam egy kamionnyi helyet,így ott aludtam.
A következő nap reggelén Fordos göngyöleggel tele lett az autó,a cél pedig Csehország.Ritkán de előfordul cseh fuvar.
Nekivágtam,pár órával később kimentem egy kúthoz 45 percezni.Ahogy befordultam a parkolóba,feltűntek a Vosás autók,már futottak is felém.Újabb ellenőrzés.Itt eljutottam addig,hogy kész,feladom.Két hét alatt 3. ellenőrzés,2 lerobbanás,plusz a rengeteg várakozás.Már hiába szedem a vérnyomáscsökkentőt.
Elkérték a papírokat,majd kis idő múlva jöttek,hogy van egy kis probléma.Ez a pótkocsi decemberben átesett már egy ellenőrzésen,1 hetet adtak,hogy a hibák ki legyenek javítva,de nem lettek.Tehát a szar pótkocsi helyett kaptam egy ugyanolyan szart!Ehhez már csak hozzárakták az utolsó napok munkaidőtúllépéseit,és már meg is lettem bilincselve 9 órára.
Így este indultam,majd éjfélre értem a kikötőbe,és a reggeli 7-es hajóra kaptam jegyet,úgyhogy sokat pihentem aznap.
Reggel átmentem a hajóval(hol vagyok?Miért csak ott?Mikor érek oda?),majd délután mentem,amíg volt vezetésem.(Hogyhogy délután 5-kor megállok?Hogyhogy elfogyott a vezetési időm?)
A következő napon jó korán keltem,és délután 1 órára már Csehbe voltam.Ebbe a gépbe volt cseh kütyü,a határon beugrottam megnézetni,hogy van-e rajta pénz.Valaki sok pénzt töltött rá korábban,így bőven kijött az autópályadíj.Ezen a napon más okozott szenvedést.
Már több nappal korábban,amikor bejöttek a mínusz tizenfokok konstatáltam,hogy -5 fok alatt a telephelyen beletöltött téli szélvédőmosó folyadék belefagyott a tartályba.Eddig nem is volt gond,mert száraz idő volt,de cseh felé egyre nagyobb volt a hó,és trutyis lett az út.Így egy üvegből kellett menet közben a szélvédőre locsolni a vizet.Ami aztán szépen rá is fagyott,hiszen csak sima víz volt nálam.Sokat átkozódtam nagyon.
Lerakás után Nürnbergi felrakót kaptam,olyan helyen,ahol már voltam.2 angol lerakó lesz.Este meg is raktak.A felrakó utcájában tudtam is aludni.
A következő napon,szombaton egész Brüsszelig jutottam,méghozzá Luxemburg felé.Az új utasítás szerint csak Luxiban lehet tankolni.Szerencsére nem volt túl nagy a sor.
A vasárnapi nap nyugodalmasan,főzéssel,filmnézéssel telt.
Hétfőn 1-kor indultam reggel,hogy időben le tudjak rakni mindent.Úgy is lett.3:15-re értem a kikötőbe,kaptam jegyet a 4-es hajóra.Délután 1-ig leraktam mindkettőt.Szóltam,hogy kész vagyok,aztán vártam.Jó sokáig,mire jött a telefon,hogy aznap már nem lesz semmi,éjjel hajózzak át,a cél a Hammer Aachenben.Megint.Örültem is meg nem is,sokáig kell várni,gyűjtő,de legalább voltam már ott.Megérett az idő a hazamenetelre,felhívtam a magyar irodát,hogy nézzék meg a számítógépben,hol rakom le majd a Hammert.3 lerakós osztrák fuvar,tehát mehetek majd haza,így lehetőség nyílik a cserére a telephelyen.
Ez tipikusan az az idegesítő időbeosztás volt,hogy akkor is siess,ha tök felesleges.Voltam már két hete a Hammernél,pontosan lehet tudni,hogy csak estére raknak meg.Ennek ellenére ugye az volt az utasítás,hogy éjjel,tehát mihamarabb hajózzak át.Munkaidőpazarlás.Sebaj,délre már Aachenben voltam.Mondták,hogy 5 előtt ne is számítsak semmire,így lefeküdtem aludni.
Az őrület délután kettőkor kezdődött egy telefonnal.Akasszak szét,keressem meg X.Y urat,aki ad nekem 4 végzárót,ezt vigyem el egy kollégának 25 km-re onnan.
Szétakasztottam,megkerestem XY-t.Jött a telefon,hogy nem kell szétakasztanom,a művelethez kapok egy Hammeres kisbuszt.Remek.
Megkaptam a kisbusz kulcsait,meg a végzárókat,és elindultam.Menet közben jött a telefon,hogy a kollégák,akiknek viszem a végzárót(ekkor derült ki,hogy ketten vannak),amikor visszajövök,az egyik átül majd hozzám,mert ő is jön a telepre.Vége a betanulásának,kap önálló autót majd.Nem készültem egy kolléga fogadására a fedélzetre,nem örültem.Tudjátok hogy van,az ember egy munkatársnak örülne,de a 4 kéz egy másik eset.Legalább szóltak volna előre,akkor összepakolok vagy ilyesmi.
Mire odaértem,egy harmadik telefonnal minden felfordult.A másik ember valóban átül hozzám,megpakolunk a Hammernél,majd a belga-luxi határon pótcserével megyünk Manchesterbe.Hazamenetel ugrott,az ő autója ugrott.ÉS,mikor odaértem,ők semmit nem tudtak az egészről!Kapkodva összerámolt,csoda,hogy nem maradt a fél cucca a másik autóban.
Visszaérve a Hammerhez úgy-ahogy berámoltunk az én autómba,összeakasztottuk a feleslegesen leakasztott pótot,minek következményeként minden tiszta sár lett,mert csak sáros helyen tudtam leakasztani.Ezután este 7-ig vártunk a felrakásra,8-kor tudtunk elindulni.
Elvileg azért történt ez az egész őrület,mert sürgős a fuvar.Ebből következően elkezdett minden az utunkba állni.Még Belgában este 11 körül elkezdett szakadni a hó.Azonnal megmaradt az autópályán,az emelkedőkön elkezdett elkaparni a gép,csak a lendület vitt minket fel.Gondot jelentett kikerülgetni az elakadt kamionokat.Egy parkolóban kiálltunk,hogy megbeszéljük,menjünk-e egyáltalán tovább.Végül továbbindultunk,10 perc múlva varázsütésre eltűnt a havazás,plusz a hó is az autópályáról.
A megadott parkolóban nem találtuk a kollégát.Átmentünk a túloldara,ott sem.Volt viszont egy másik cégbeli,felvilágosított,hogy pár km-rel feljebb van még egy parkoló.Hiába,én nem jártam eddig Luxi felé,a friss kolléga mellettem meg pláne.Nem ismerjük a helyet annyira.
Éjfélre megtaláltuk az autót,felébresztettük az idős sofőrt.Kiderült,hogy amúgy is kelne,most jár le a 9 órás pihenője.A rendkívül sürgős áru müzliszelet.Bizonyára nem tudnak meglenni nélküle az angolok.
Átakasztottunk,majd nekivágtunk.A terv szerint aznap délután lerakjuk,ha szerencsénk van,még vissza is tudunk majd rakni.Közben összeismerkedtünk a kollégával,bár egyikünknek sem volt túl jó kedve a tervek felborulása miatt.
Éjjel áthajóztunk,majd valamikor délelőtt 10 óra körül megálltunk az M25-ösön egy dugóba.1 órakor hívott a vezénylő,hogy hol járunk,majd délután 3-kor megint.Mondtam neki,hogy az utolsó hívása óta éppen 2 km-t haladtunk.Kicsit utána betereltek minket Enfieldbe,ahol folytatódott a hatalmas dugó.
Végül 6 órával a dugó kezdete után végre feloszlott a tömeg és visszatértünk az autópályára.Nem sokkal később pedig kiálltunk,mert elfogyott az időnk,meg az erőnk is.Szóltam,és mondták,hogy jó,akkor vegyük ki a pihenőnket,és éjjel menjünk a lerakóra(!).
Hajnal 3-kor indultunk útnak,majd reggel 7-kor álltunk a sorompóhoz a lerakón.Valószínűleg pontosan akkor,amikor az idős kolléga is ideért volna egyedül.
Csak 7-kor kezdtek angol idő szerint,így 1 órát várni kellett a rámpán,majd még egy óra volt,mire komótosan leszedtek.
A felrakót időközben megkaptuk,fél órányira volt.Jaguar,göngyöleg,korábban már jártam itt,sőt az új kolléga is 1 héttel korábban,a kereséssel nem kellett bíbelődni.Várakozásokkal együtt így is délután 1-kor tudtunk elindulni visszafelé.A cél az osztrák telephely.A tervek szerint aznap átjutunk Dunkerque-be,majd pénteken hajnalban-reggel,mielőbbi indulással egyben megcsináljuk az utat.Hívtam az irodát,hogy péntek estére leszünk a telephelyen,megyek haza,az új kolléga marad ezen az autón,jó-e így?Persze,jó,jöjjünk csak.
Késett a hajó,így későn tudtuk megkezdeni a pihenőt,ezért péntek reggel csak 7-kor tudtunk elindulni.Szóltam,hogy nagyon későn érünk este a
telepre.Lelkiismeretfurdalásom volt,hiszen így valakinek sok órát kell majd várnia miattam.
16 órával később,este 11 után futottunk be,1200 km-t megtéve.Viszonylag eseménymentes utunk volt,1-2 kisebb stau-t leszámítva,meg persze a Luxemburgi tankolást,ahol szerencsére megint nem kellett sokáig sorban állni.
Amitől féltem,hogy valaki sokat vár rám,beigazolódott.Az egy szem hazajövős kolléga délután 4 óta várt rám.Még menet közben összepakoltam(az is egy élmény volt),így csak átdobáltam a cuccom,könnyes búcsú,majd gyerünk haza.Éjfélkor indultunk el.Kicsivel később csörgött a telefonom,hogy mi mindent hagytam a kamionba.Majd egyszer visszakerül hozzám.
De még ezek után sem bírtam leállni,a céges kisbuszt én vezettem végig,utána meg a kollégát is hazavittem.Felesleges lett volna felkelteni a feleségét,csak 30 km-re lakott tőlem.Így reggel 8-kor toppantam be a lakásba.
Hírek
Hírek
