A kérdés: pontosan milyen mormonn adatbázisra utaltatok az imént??
A válasz: én például találkoztam olyan megkülönböztetéssel, hogy a levéltárban nem engedtek megnézni olyan iratokat, amit elvileg meg kellett volna mutatniuk.
Sziasztok!
A múlt Vasárnap jelntkeztem be a fórumba, és azóta beszereztem egy könyvet, ahol felleltem egy rokont vagy névrokont.
A könyv: Ladányi Miksa (szerk.):A magyar ipar almanachja.Bp., 1931
Több száz magyarországi iparos nevét tartalmazza általában rövid életrajzzal és fényképpel.
Ha valakit érdekel szívesen megnéze és válaszolok.
Tartalmazza:budapesti könyvkötők,szijgyártók,bő-
röndösök,bőrdíszművesek,kesztyűsök,kötszerészek,orvosi műszerészek,dobozgyártók,tok-készítők,díszműkészítők és tímárok ipartestületét.A buda pesti kalaposok,női szabók,
fényképészek,sapkások,esztergályosok,kádárok,építő iparosok, nyomdászok,kocsigyártók,kovácsok,kocs-
márosok,kéményseprők adatait.A szegedi ipartestület tagjait.Valamint a következő helyiségek iparosait:Alag,Aldebrő,Alsógöd,Átány,
Balassagyarmat,Barcika,Bánréve,Boconád,Bodvaszilas
,Bogács,Bodva,Bolyok,Borsod,Borsodnádasd,Borsodszemere,Borsodszirák,Cserépfalu,Eger,Egerfarmos,Erdő-
telek,Felsőgöd,Finke,Füzesabony,Heves,Hódoscsépány,KálKápolna,Kelemér,Komjáti,Kompolt,Kömlő,Maklár,
Mezőcsát,Mezőkövesd,Mezőnyék,Mezőtárkány,Miskolc,
Nagykovácsi,Nagymaros,Nógrádverőce,Noszvaj,Ózd,
Parád,Perkupa,Pély,Poroszló,Putnok,Recsk,Sajóecseg,Sajókaza,Sajókazinc,Sajószentkereszt,Sajószent-
péter,Sajóvámos,Sajóvárkony,Salgótarján,Sarud,Sza-lona,Szendrő,Szentes,Szihalom,Szin,Szirmabesenyő,
Szob,Szomolya,Sződliget,Tarnaméra,Tarnaszentmiklós,Tarnazsadány,Tiszafüred,Tiszanána,Tófalu,Tornaná-daska,Vác,Vámosmikola és Verpelét.
Ha valakitn valamelyikből adat érdekli,azt szívesen megnézem.
Viszont keresek olyant, akinek vagy megvan vagy valamelyik pesti könyvtárban meg tudná nekem nézni a következő két könyvet, amikben két adat érdekelne,mert én bajai vagyok és ritkán jutok fel Budapestre.A két könyv:Ladányi Miksa(Szerk)
A magyar ipar almanachja.1929. ill. Halász Imre
(Szerk.):Nugállományú hazai pedagógusok almanachja.Bp.,1936.
Ha segíthetek és ha tudtok nekem segíteni,akkor
az albertivan@wap.hu címre írjatok!
Köszönöm
Van ilyen rendszer, webes cucc, felteszed a szoftverükreva családfádat, majd elküldöd nekik. Abban az adatbázisban aztán összejön sok burmai, kirgiz és talán néhány magyar családfa is:)
Amúgy mormonok nagyon slendriánul végezték a dolgukat, mert egyetlen általam ismert ősöm sincs benne a rendszerükbebn. Sőt egytelen ismerősöm ősei sincsenek benne..
Többen írtak olyanokat,hogy nem lehet hozzáférni iratokhoz,anyakönyvekhez; én például hosszú ideje nem kapok választ egy plébániától...
Egy szervezetnek mindíg nagyobb a szava és könyebben kap nyilvánosságot.
Az a képtelen ötletem támadt, hogy alakítsunk szövetséget, társaságot,vagy bármit, ahol kicsit hivatalosabban lehetne intézni a dolgokat. Ennek több előnye van: Együttesen léphetünk fel a megkülömböztetés bármilyen (számunkra kedvezőtlen) formája ellen,
Elvileg központi támogatást szerezhetünk,
megbízhatunk profikat a piszkos munkák elvégzésére,felhívhatjuk a világ figyelmét pl. a szlovákiai anomáliákra, közös adatbázist állíthatunk fel, stb.Ezzel szemben pillanatnyilag csak egy rossz oldala jut eszembe a dolognak az, hogy nyilván tagdíjat kellene fizetni...
Gondolkodjatok el rajta, mert azt hiszem, hogy a családfakutatók zömének nincs számítógépes kapcsolata, tehát lényegesen többen foglalkozunk a támával, mint az itt kiderül.
Bpapa
Szeretettel köszöntök mindenkit, mint új fiú a családfa kutatók között. Végignézve azeddigieket sok hasznos információt kaptam. Remélem néha segíteni is tudok majd.Az utolsó témához szólva, azt hiszem van egy oldal a Startlapalatt, ahol egy Tilk nevű ember egybeszerkeszti a magyar családokat.Talán használható a programmja.
Az én módszerem:
-1985 utáni dolgok az aktuális járási Önkonál (némi +vesztegetés után videózhatok is...:)))
-1895 elötti (rk. iktatások)a Levéltár a Bécsi úton.
-SzVSz a nemesi dolgok klf. könyvekben lesznek meg (vagy a püspöki lev. tárban).
A módszerek különbözőek, a szomszédom pl. egy nyudíjas történelemtanár ki se mozdult az otthonából legfeljebb a legközelebbi postaládáig, és levelezés útján gyüjtötte be a családjáról az adatokat.
Sziasztok!
Tavaly keztem a családfakutatást és anyai ágon
az 1800-as évek elejéig sikerült megtalálnom őseimet.
Nem egyszerű dolog,de az eddigieket a családi iratokból kutattam ki,valamint amire a nemrég elhunyt nagymamám emlékezett.
Hol érdemes kutatni?
- anyakönyvi hivatalban megnézni őseinnk adatait,
1895 óta van állami anyakönyvezés
- a városról szóló monográfiákban
- a helyi városi könyvtár helytörténeti gyűjteményében:
-egyházi anyakönyvekben
- levéltárak
- Bogárdi János honlapján
- www.arcanum.hu honlapon számos fontos könyv megtalálható
- www.genealogia.hu honlap
Fontos könyvek:
-iskolai értesítők, gyakran megtalálhatóak a városi könyvtárban
-A XX. század elején jelent meg Borovszky Samu szerkesztésében a " Magyarország vármegyéi és városai" című könyvek, most megvehetőek a www. arcanum.hu címen
Nagy Iván nemesi könyve, az arcanumon szintén megvehető
- Kempelen Béla:Magyar nemes családok
-Magyar Életrajzi Lexikon, megvehető az arcanumon, de ingyen letölthető a Magyar Elektro-
nikus Könyvtár-ból /megtalálod,ha beírod a címét
a yahoo keresőjébe/
izraelita felekezet esetén:
- a fent említett kiadványok
-Magya Zsidó Lexikon. Szerk.Ujvári Péter/megjelent reprint/
Kempelen Béla:Magyar zsidó családok./megjelent reprint/
Gergely András:Jeles magyar zsidó orvosok lexikona.
stb.
Érdemes kimenni a helyi temetőbe is, sok információval bírnak a sírfeliratok /Születés,
halál ideje, az elhunyt kora, esetleg foglalkozása stb.
Mindenkinek sikeres kutatást kívánok!
Aki a témáról szívesen levelezne, az kérem írjon az alábbi e-mail-ra:
albertivan@wap.hu
Bocsássatok meg ha kicsit olvastam csak vissza....
Korábban volt itt szó programokról amivel lehet dokumentálni a családfát...
Egy jó párat magam is kipróbáltam, de még nem láttam olyat amivel össze lehetne fésülni, de nem véglegesen több állományt.
Arra az esetre gondolok, amikor többen dolgozunk több részleten, de a részleteknek van közös pontja... véglegesen összefésülni nem célszerű, de időnként mindenki friss állapotát aktualizálnánk.
A Radix alatt van egy keresési lehetőség ahol az iparosokat találtam én is meg a családomból.
Ha befizeted e belépőt akkor 100 keresésre ad jogot. Néz körül
katt ide
Nekem pedig van egy ágam, akikről (a családnéven kívül persze) annyit tudok még, hogy szűcsök voltak. Ezen a szálon el lehet-e indulni? Pl. volt-e akkoriban (XVIII. sz.) kötelező kamarai, izé, céhes tagság? Ha igen, vannak-e valamiféle céhes jegyzékek, összeírások?
Kösz,
"Ha jobbágycsalád története iránt érdeklődik a kutató, a városi polgárcsaládokhoz hasonlóan a kutatást legjobb (az anyakönyvek mellett) az összeírásokkal kezdeni. Ha a kutató megtudta, melyik földesúr birtokán élt a család, ugyanaz a teendő, mint a mezővárosi polgárok esetében, tehát a megfelelő földesúri család levéltárában kell a kutatást folytatni. Jobbágy- vagy zsellércsalád esetében ajánlatos még átnézni az úrbéri tabellákat (levéltári jelzete: C 59), az úrbéri összeírásokat (levéltári jelzete: E 156) valamint az egyházi tizedre/dézsmára (Regesta decimarum, levéltári jelzete: E 159) vonatkozó jegyzékeket, elszámolásokat, nyugtákat."
Köszönöm a tanácsodat. Egyenesági őseim jobbágyok voltak, úgy látom igy a lehetőségek eléggé beszűkültek. Az 1700-as évek elejéig volt bőven anyag, de most már egy ideje egy helyben járok. Az utolsó bekezdésedben leírt forrásokat megpróbálom átböngészni, remélem kapok egy kis lendületet.
A betelepítések közül a német van feldolgozva olyan részletességgel, hogy akár családok kutatására is alkalmas.
Magyarok magyarországra telepítése: pl. Felvidéki magyar családok, vagy az 1948-ban kitelepített németek helyére betelepített csángó magyarok témája tudomásom szerin ezidáig nem lett olyan mértékben feldolgozva és/vagy publikálva, hogy azt családkutatási tárgyu kutatásra fel lehetne használni.
Van remény mert nem is olyan régen megnyílt a számunkra a korábban politikai meggondolásokból szupertitkosnak számító KGB-s hadifogolylista itt az interneten.
Ha a betelepítettek halmazába nem találsz fogódzót vannak más ismérvei egy egy családnak.
(Jobbágy, polgár, stb.
A MOL ajánlatai között szerepel pl ilyesmi is:
"EGYÉB CSALÁDTÖRTÉNETI FORRÁSOK A MOL-ban
Családtörténeti szempontból igen értékes források lehetnek még a különböző megyei összeírások és közgyűlési jegyzőkönyvek, a II. József-kori kataszteri felmérés iratai, a katonai állítási lajstromok (Rekrutierungs-register) (Filmtári helye: B 283-B 967. dobozok), a mai Magyarország megyéinek nemesi iratai (Acta Nobilium Comitatuum XVI-XIX. század. Az eredeti iratokat a megyei levéltárakban őrzik. Filmtári helye: B 1121-B 1430., B 1564-B 1583. dobozok)"
Tanácsodat kérem hogyan lépjek tovább, ha az öseim nem német, hanem magyar származásúak voltak. Van e a magyar nemzetiségüek betelepítésével foglalkozó szakirodalom?
Köszönöm! Ez igen bőséges munkát ad...
Másik, némiképpen kapcsolódó kérdésem a következő volna: Volt-e a 17-18. sz-ban olyan általánosan (ill. ad hoc jelleggel) vezetett dokumentum, mely a települések közötti költözködést rögzítette? (Főként akkor, ha az anyakönyv erre nem tartalmaz információt)
Franz Wilhelm-Josef Kallbrunner: Quellen zur deutschen Siedlungsgeschichte in Südosteuropa. München, 1936.
Anton Tafferner: Quellenbuch zur donauschwäbischen Geschichte Bd. 1. 1974., Bd. 2, 1977., Bd. 3. 1978., Bd. 4. 1982., Bd. 1-4 Stuttgart, Bd. 5. München, 1995.
Werner Hacker több könyve szintén a németek ki-, illetve betelepítésével foglalkozik. Kötetenként részletes telepeslistákat közöl:
Werner Hacker: Auswanderer vom Oberen Neckar nach Südosteuropa im XVIII Jahrhundert. München, 1970.
Werner Hacker: Auswanderungen aus dem früheren Hochstift Speyer nach Südosteuropa und Übersee im XVIII Jahrhundert. Eine Dokumentation in Regestenform nach Unterlagen des Badischen Generallandesarchivs Karlsruhe. Kaiserslautern, 1969.
Werner Hacker: Auswanderungen aus dem Südostlichen Schwarzwald zwischen Hochrhein, Baar und Kinzig insbesondere nach Südosteuropa im XVII. und XVIII. Jahrhundert. München, 1975.
Werner Hacker: Auswanderungen aus Oberschwaben im XVII. und XVIII. Jahrhundert, archivalisch dokumentiert. Stuttgart-Aalen, 1977.
Werner Hacker: Auswanderungen aus Baden und dem Breisgau, Obere und mittlere rechtsseitige Oberrheinlande im XVIII. Jahrhundert, archivalisch dokumentiert. Stuttgart-Aalen, 1980.
Werner Hacker: Kurpfälzische Auswanderer von Unteren Neckar, Rechtsrheinische Gebiete der Kurpfalz. Suttgart-Aalen, 1983.
Werner Hacker: Auswanderungern aus Rheinpfalz und Saarland im 18. Jahrhundert. Stuttgart, 1987.
Regényi Isabella und Scherer Anton: Donauschwäbisches Ortsnamenbuch Herausgegeben von Arbeitkreis donauschwäbischer Familienforscher (Akd FF) Darmstadt, 1980. (Az ún. dunamenti sváb települések helységnévtára)
Hengl Ferdinand: Deutschen Kolonisten im Komitat Baranya (Ungarn) 1688-1752 I-III. Band. Darmstadt 1983, Schriesheim 1985.
Eimann Johann: Der deutsche Kolonist oder die deutsche Ansiedlung 1783 bis 1787 besonders im Königreich Ungarn in dem Batscher Komitat. München, 1965.
Friedrich Lotz: Die frühtheresianische Kolonisation des Banats (1740 bis 1762). München, 1966.
Stefan Stader: Sammelwerk donauschwäbischer Kolonisten. Teil I A-D. Sindelfingen, 1997. (Közel 9500 családfőt sorol fel a szerző. Sokszor megadja a személyek születési, házassági és halálozási helyét és idejét, a feleség nevét és a kivándorlási, illetve bevándorlási helyet.)
Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hessenből Tolna-Baranya-Somogyba a 18. sz. első felében. Győr, 1939.
Roger Schilling: Deutsche Ansiedlung im Komitat Neutra unter Josef II. DUHBl. III. évf. 1. sz.
Roger Schilling: Ansiedlung der Deutschen in Rumpfungarn. (Das Deutschentum in Rumpfungarn). Német betelepítések a Csonka-Magyarországon. - Németek a csonka Magyarországon. Budapest, 1928.
A Wilhelm-Kallbrunner-féle kiadvány telepes-névsorokat közöl; kitűnő regisztere betűrendben sorolja fel a telepeseket, úgy, hogy a könyv megadja a megfelelő lapszámot és azon belül a névsorbeli sorszámot. Amennyiben olyan listán szerepel a telepes neve, amely nem a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban, hanem a Magyar Országos Levéltárban található, akkor megtalálhatjuk azt a Magyar Kancelláriai Levéltárban, az Acta Generalia állagában (jelzete: A 39) - a Filmtárban csak a mutatói találhatók: 17217-17414., 17674-17873. dobozok. Szintén a Filmtárban található a bánáti német telepesek listája 1743-ból (Filmtári helye: W 635/7, eredetije: Finanz- und Hofkammerarchiv - Wien, 64 Banater Akten. Kolonisten-Verzeichnisse).
A német leszármazottak után kutatók segítségére válhat az USA-ban kiadott Edward Relmer Brandt-féle kézikönyv: Contents and addresses of Hungarian Archives with supplementary material for research on German ancestors from Hungary. Second, annotated edition. Minneapolis, USA, 1993. (Magyar Levéltárak címei, valamint a Magyarországról származó német ősök kutatására szolgáló segédanyag.)
Források a német származású családokról
Ha nem 1781 és 1790 közti telepítések során került ide az illető telepes, akkor csaknem bizonyos, hogy a megfelelő telepeslista Bécsben keresendő.
Akkor sem szerepelhet a listában a telepes neve, ha nem kamarai telepítés során került Magyarországra. A magánföldesurak által betelepített németek (pl. a bakonyi vagy baranyai, illetve tolnai svábok) neve csak nagyon szerencsés esetben található az illető magánföldesúr családi levéltárában.
Egyébként a német telepesek esetében ugyanazokat a forrásokat is át kell nézni, mint a polgár-, illetve jobbágycsaládok esetében. Megvizsgálandó az 1828. évi országos összeírás, hiszen annak felvételekor a telepesek már Magyarországon laktak.
Megismétlem néhány hónappal ezelőtt már feltett kérdésemet. Hol találhatok a hódoltság utáni szervezett betelepítésekre, vagy spontán betelepülésekre vonatkozó anyagot. Öseim nem voltak nemesek és a XVIII.század elején települtek be egy Fejér megyei faluba. A korabeli anyakönyvekben nincs feltüntetve a származási helyük. Azt szeretném kideríteni, hogy honnan jöttek ide. Sajnos ezidáig nem jártam sok sikerrel. Minden tanácsot, ötletet köszönettel fogadok.
