A klorózis tüneteinek megszüntetése elég hosszú folyamat. A vasat a növények a savas, de legalább is semeleges közeli talaból tudják könnyen felvenni és nehezen tudják ha lúgos, meszes a talaj, ezért fontos savanyítani is a talajt a vasazás mellett. Savanyú tőzeg talajba ásásával, vagy magnéziumos keserűsó talajba juttatásával, illetve az istálló trágyának is van savanyító hatása. I
Tavaly összel bőségesen adtam neki istállótrágyát és lehet, hogy használni is fog, mert bár egész nyáron mutatkoztak a klorózis jelei a folyamatos vaskelátos permetezés ellenére, mostanra mintha enyhült volna a hiány, több sápadt hajtás vége, új növedéke kizöldült, normális színű leveleket hozott. A talaj sárga agyagos, kőbabákkal, közeli tavaszi talajvízzel. A kémhatását nem tudom. A házikert egy kisebb, laposabb része.
Én a vasgálicon kivül ha egy beteg fám akad akkor megásom a fa koronájának a vonaláig és istállótrágyát ások be. Milyen a talaj ahol a fa van savas vagy lugos? Mivel a vashiány jelei mutatkoznak akkor ugy gondolom Lugos lehet jól gondolom?
Kedves Laci! Valószínűleg atka okozta a tüneteket. Most nem kell csinálni velük semmit, lassan nyugalomba vonulnak. Szabad szemmel csak a tünet látszik, az apróságokat vagy egy nagyon jó nagyítóval, vagy mikroszkóppal lehet megnézni.
Nem vízkövesedik el semmi a szerkezetben. Én is évtizedk óta igy tárolom télen a kézzel hajtós permetezőmet. Ha véletlenül mégis letapad a golyó, akkor (sárga permetezőnél) alulról felfele enyhén megütöm egy vasdarabbal, vagy kis kalapáccsal azt a kb.2-3 cm átmérőjű nútos rézcsavart, ami fölött a golyó van. A golyó felugrik és hajtáskor kellemes hangon 'ciripel'.
A háti nyomáspermetezőben /parasztpermetező :-)/ célszerű használaton kívül vizet tartani? Tapsztaltam, hogy az elején nem az igazi a gép, majd beindul.
Ráadásul a szulfátok kénvegyületek, igy talajsavanyító hatásuk is van, hortenzia és egyéb savanyú talajt igénylő növényeknek sokkal jobb mint a nitrát vegyületek. (pl. káliumnitrát) bár az áruk is borsosabb.
Gondolom nagyrészt kálium-nitrát van benne, az ad az atomtömegek alapján 39:14 arányt... persze, elmegy, ez erősen K-túlsúlyos... de szerintem a kálium-szulfáttal jobban járnál, ami ráadásul simán keverhető a Mg szulfáttal (és feltaláltuk a Panangint a növénynek:))) - az örök klasszikus vény nélküli szívgyógyszerben is K és Mg só keveréke - aszpartát ez esetben - van)
Köszönöm, mit keressek (kálium), lehetőleg valami folyékonyat ajánlj... emlékszem, láttam régebben valamelyik oldalon ilyet, de nem emlékszem már a nevére.:(
Gondolom mehet a hortenziákra, rózsákra is ugyanúgy...
Igen, papírforma szerint augusztusl közepétől nem adunk N-tulsúlyos műtrágyát, és szeptember közepétől a fagyok beálltáig lehet adni 2-3 hetente a K-ot.