Egy részletre válaszolok: Idehaza a mágneses észak és a csillagászati észak között csak 1.7 és 3.6 fok közötti, azaz turistatérképes navigáció esetén gyakorlatilag elhanyagolható.
Had kérdezzek már valamit az iránytűről (itt biztos sokan tudnak adekváltan válaszolni):
Az iránytűt hogyan kell tájolni? Ugyanis ugye a mágneses pólus kb 1000 mérfölddel odébb van mint a valódi észak...
1. Az északot jelölő N betűre kell állítani a tűt, vagy a tőle picit balra (340 fok körül) található nyílra?
2. A másik iránytűmön egy hosszú vonal van és tőle jobbra (kb. 36 fokkal) egy rövidebb. A számlap forog, így észak helyén egy nyíl van. Melyikre kell állítani, a hosszúra vagy a rövidre?
3. Feltételezem, hogy a két vonal a valódi és a mért észak közötti különbség lehet...?! A térképek melyikre vannak tájolva? A valódi északra vagy a mágneses északi pólusra?
Hiába bújom a netet nem találok egyértelmű, jól érthető választ a dilemmámra...
Mi éppen egy éve ilyenkor mentünk azokon a tájakon, még a régi útvonalon, ezért sajnos a kérdésed első felével kapcsolatban nem tudok segíteni.
A második témához hozzászólva: bennünk volt a "félsz", mentünk, amilyen gyorsan tudtunk, a kialakult gyakorlatunkkal ellentétben nem álltunk meg sörözni a kocsmákban sem, ugyanakkor - mint ahogy Csuhás is írta - nekünk sem volt sehol sem gond, semmivel, senkivel. Nem hinném, hogy bármi "előítélet" munkálkodott volna bennünk, egyszerűen valahogy mégis jó volt "túl lenni" rajta. (Érdekes, nekünk az egész OKT-n egy esetben volt kellemetlen élményünk, ráadásul nem is az ilyen tárgyban "megénekelt" helyeken, hanem a lesenceistvándi kocsmában...)
Ja és Bódvaszilason még kiértek a faluból sem nagyon érdemes "pörgetni a slusszkulcsot", de ezt a helyet már ismeritek akkor. A neheze úgyis Derenk felé van.
Felsővadász-Nyésta között nőtt az út hossza nem tudom pontosan mennyivel. Annyit írtak róla itt, hogy nincs egy fa sem ahol árnyék lenne. Ilyen melegben ez alapján a régi útvonalat ajánlanám (amúgy sem indokolja semmi ezt a hosszabbítást, nincs arra különösebb látványosság).
Szerintem:
- Bódvarákó, Tornabarakony veszélytelen
- Rakacaszenden nem árt figyelni, az értékesebb eszközöket ajánlott nem túl szem előtt lévő helyen tartani
- Irota, Nyésta veszélytelen
- Felsővadász, Abaújszolnok: ugyanaz mint Rakacaszend
- Baktakéken több a kisebbség mint Fancsalon de nekem egyik helyen sem volt gondom (Fancsalon tudok egy jó szállást ha érdekel)
A Martonyi romhoz való kitérő az ami jelentősen növeli a távot. A változások szerintem jól jelzettek és jól is járhatók, inkább a napos szakaszokkal fogtok szenvedni ha marad a kánikula. Mi is aggódtunk a hogy esetleg belénk kötnek, de ennek végül nyomát sem tapasztaltuk. ( Két skót juhász kutyával egyébként is mosolygós arcokat szoktunk látni :-)
Volt egy kis időm (és hát ki a fene tud aludni ilyen melegben) így aztán még egyszer Rákóczi-túra, összeállítottam egy rendes fénykép-albumot erről a szép 61 km-ről.
Aki unja már az ne nézze meg, azt is meg tudom érteni! :-)
De azért én már tervezgetem gondolatban a következőt...:-)
A Kéktúrák és a Szent István Vándorlás (1938) útvonalai
Útvonalváltozások a Vértesben 1959-től napjainkig
Móri-árok - Érdekesség, hogy Csókakő (egykori) vasúti megállóhelynél egy derékszögű útelágazás volt. Csak miután a megállóhely melletti térség gazdasági terület lett, került a bodajki bekötőút mai nyomvonalára.
Délnyugati-Vértes-fennsík (Csókakő - Csákberény - Kőhányás térsége) + Gánti-medence - Az első nyomvonalak Csókakőt nem a mai Vár utca felső részén, hanem a mai Vértesi utca vonalán hagyták el és érték el a vár alját. - Az 1959-es OKT igazolófüzet szerint az útvonal még nem ment fel a Vén-cser tetejénak közelébe, hanem a taljúton továbbment a Pátrácos-völgy felé és csak kséőbb kanyarodott fel a Nagy-bükk nyergébe. Itt keresztezte a mai nyomvonalát, majd befordult a Pátrácos nyiladékába és ezen vezetett le a Pátrácos-nyeregbe. - A szintén 1959-ben kiadott Vértes turistatékép ezzel szemben más útvonalon vezette a Kék sáv jelzést: ezen a térképen már a mai nyomvonalon megy az OKT, a gyönyörű bükkfás Vén-cser és Nagy-bükk erdőrészeken át. (A honlapokon 1959 A jelzéssel különítem el ezt a térképen jelölt "alternatív" - valójában az újabb változatú útvonalat). - A Pátrácos-nyeregtől az Antal-árok aljáig ma is az ősi útvonalon fut a jelzés, ez az állandóság is mutatja a régi útvonal kijelölések helyességét... (Most ezt a nyomvonalat fogják átteni a szomszédos Juh-völgybe (Juhdöglesztő)). - 1959-ben még felölről közelített Kápolnapuszta felé a jelzés, majd a puszta elnéptelenedésével (a "Másfélmillió lépés..." forgatásakor már csak 1 lakó) ezt az utat felhagyták, így a jelzés lekerült a Szőlő-hegy aljába, ahonnan a völgy talajútján, alulról érte le a pusztát. Az ekkortájt kezdődő bauxitkutatás miatt több, egymással párhuzamos út is keletkezett. - Innen a Nyilasok és a Hajszabarna nyergén át (Köves-völgy) haladt tovább a jelzés a szentgyörgyvári rétek felé. Hangulatos erdei ösvényen, majd az erdészeti úton jutott el az OKT Mindszentpusztára. - 1985-ben jelentősen módosították az útvonalat: Szőlő-hegy alja - Gánt - Pap-völgy - Mindszentpuszta. Így Kápolnapuszta kiesett, viszont bekapcsolták az útvonalba a Gánti-medence névadó települését. A Pap-völgy nagyon szép a dolomit Leányfej-sziklával, a völgy fölötti vadászház pedig igen romantikus helyen van. - A Som-hegy oldal - Disznó-völgy - Csáki-vár alja útszakaszon többször változott az útvonal, köszönhetően a tarvágások révén keletkező, hol járható, hol járhatatlan szakaszoknak. - A Csáki-vár déli oldalán futó völgyben egy egészen érdekes nyomvonalon, az Őreg-bükkön át kanyarodott vissza az útvonal a Nagy-tiszta hajtűkanyarja felé.
Északkeleti-Vértes-fennsík (Várgesztes - Vértessomló - Szárliget térsége) - A kőhányási (Oroszlány-csákvári) törévonalat 1959-ben még egy kis dolomitrögön át hagyta el az OKT, azonban 1964-ben már letették a műútra. Itt is maradt addig, amíg be nem terelték a műúttal párhuzamos földútra. - A Német-völgy - Cseresznyefa-hajtás - Űző-hegy szakasz a maga egyetlen változtatásával állandónak tekinthető. Ez a rész is a legszebbek között van a vértesi nyomvonalak között. - A Gesztesi-parkerdőben is változott néhányszor az útvonal. - Az 1980-as évekig Várgesztes kimaradt az útvonalból, csak a település szélét érintette a jelzés: 1959-ben még a Lófő-völgyön, 1975-ben pedig a meredek hegyoldalon érte el az OKT az Új-Osztást, majd tovább az erdészeti út elődjén a Mátyás-kutat. 1959-ben egészen a Mocsár-rét völgyéig ezen az útvonalon vezetett a jelzés. - Az 1980-ban kiadott Vértes turistatérkép már egész más útvonalat mutat: Várgesztes - Vajdatemető - Gadóc - Mátyás-kút. (Az 1982-ben kiadott OKT útikalauz egy negyedik felvezető utat is mutat). - A Mátyás-kút előtt is történt több kisebb változtatás. - Ennél azonban érdekesebb az,, hogy a Mátyás-kút - Mocsár-rét völgye közötti szakaszon hogyan került egyre nyugatabbra a nyomvonal. Ha még egy kis darab erdőt kiirtanak vagy bekerítenek, akkor itt is visszakerülhet a régi, ősi nyomvonalra, az erdészeti útra a jel. - A Szarvas-kút után 1980-ig a régi nyomvonal volt érvényben, melyet 1980-ban megváltoztattak, de végül itt is visszaállt az 1959-es állapot. - A Vitány várnál az 1959-es igazolófüzet szerint a várhegyet meg kellett kerülni, viszont a turistatérkép felvezette a nyomvonalat a Vitány-vár nyergébe. Ez utóbbi ráadásul a gerincen vitte tovább az utat a ma Bükk-avasnak nevezett Körtvélyes-tető északi oldala felé. - Innen állandó a nyomvonal Csákányospuszta környékéig (Mária-szakadék). - A csákányospusztai nyomvonalak egyre északabbra tolódtak az évek során. - A Birka csárda - Szárliget széle szakaszon 3 nyomvonalváltozat is volt, mely közül az 1980-as a legérdekesebb. Végül itt is visszatérrt az aktuális jelzés az 1959-es útvonalra. - A szárligeti változásokat az 1-es vasúti fővonal átépítési / korszerűsíte / helyenként nyomvonal módosítása indukálta: 1959-ben még közvetlenül a régi állomásépületnél lehetett keresztezni a vágányokat. Később a lejárat gazdasági területté vált, így kerülni kellett dél felé. A felüljáró és az új állomásépület megépültéig pedig észak felé kellett leírni egy vargabetűt, mert ott van egy aluljáró a vasút alatt.
Az 1938-as Szent István Vándorlás ki volt tiltva a Vértes legszebb helyeiről: Csóka-hegy - Vén-cser, Hajaszabarna - Som-hegy - Nagy-tiszta / Körtvélyes-tető - Mészáros-hegy - Csákoányospuszta (ezek tiltott területek voltak). Így Csókakőtől Csákberényen át Gántig, Mindszenpusztától Várgesztesig és a Vitány-vár alja után csak a fennsík peremén haladhatott az "expedíció". Csak a Gánt széle - Kőhányáspuszta - Mindszentpuszta illetve a Várgesztes - Mocsár-rét völgye - Vitány-vár alja közötti szakaszokon kapaszkodhattak fel a fennsíkra. Ezért akkor nem Szárligeten, hanem Tatabányán / Felsőgallán lépték át a Vértes és a Gerecse természetföldrajzi határát.
Majdnem találkoztunk:) Másnap ellenkező irányból teljesítettem a szakaszt. Bélapátfalván az apátság pénztárában pecsételtem, majd a túra után teszteltük a Szomjas Csuka étlapját is.
Azon jelzésfestők egyike akinek megköszönhetjük, hogy az OKT jelzései megújultak, tehát megérdemli a TISZTELETET- szerintem. Az útvonal elbaltázásához semmi közük nincs - szerintem.
Így igaz, '12-ben még csak a hosszú ideje tartó "meg kéne csinálni" időszaknál jártam. Köszi a részletes leírást így már érhetőbb a dolog.
Útvonalváltozásokkal kapcsolatban úgy vagyok, hogy van amelyikkel egyet tudok érteni: pl. Keszthely-Alsógyenes a Balaton (meg a vasút :) ) közelsége miatt, van amelyikkel nem: pl. az amúgy is húzós Hármashatár-Gazos kő szakaszba újabb csúcsok bevonása ezáltal erőben és időben még tovább nehezítve és hosszabbítva. Meg itt ez a siroki példa (ez igaz Bódvarákóra meg Felsőtold-Alsótoldra is) ahol van egy régóta létező, jól járható és gyors útvonal és ezt akarják feleslegesen és költségesen - híd - megbolygatni.
Amikor arra jártam bennem is felmerült ez a kérdés, mert hallottam én is ilyen pletykát. Én annyival elintéztem az egészet, hogy mi a hivatalos útvonal? Érinti a kék az újhelyi állomást? Nem. Akkor nem kell a pecsétje kötelezően. A teljes igazsághoz hozzátartozik, hogy az igazolófüzet elején le van írva, hogy a zárójelbe tett állomásokon csak akkor kell pecsételni ha azok a túra kezdő vagy végpontjával esnek egybe. Tehát Újhely esetében ez úgy néz ki, hogy csak akkor kell az állomáson pecsételni (egyáltalán van kéktúrás ott vagy állomásit adnak?), ha a Bányi nyeregtől a K+-on mész le az állomásra, illetve fordítva.
nem azt mondtam hogy te nem láttál árkokat, azt mondtam hogy a megvalósított terelésen nem voltak árkok (rozaa vetette fel, hogy az eredeti helyett egy módosított lett felfestve)
csatoltam (zöld vonal) mi volt még áprilisban felfestve (Nagyszombat szent napján)
