Keresés

Kedves kutatótársak!

Ki tudja, Románia (Erdély) melyik levéltárában találhatók a máramarosszigeti és felsővisói (Viseul de Sus) anyakönyvek?

Segitségeteket előre is köszönöm:

Szatványi József

Ott a helyem Gödöllőn.

Koszonom, en korabban szinten googliban keresve talaltam csak parat, de akkor ujra nezem.

sze

Endre!

ha a googliba beírod a családkutatás* keresőszót cca 50 találatot nézhetsz végig.

kerub

Helló!

Beírnám, akikről tudok.

Magyar Genealógiai és Heraldikai Társaság
A vezetőség tagja dr. Pandula Attila, a társaság címeként több helyen az ELTE Bölcsészkar van megadva:
1052 Budapest, Pesti Barnabás u. 1.
A vezetőség tagjai között vannak/voltak dr. Harmath A., dr. Kollega-Tarsoly István (email 2001. körülről: tarsolykiadoKUKACmailPONTdatanetPONThu)

Arbeitskreis Ungarndeutscher Familienforscher (AKUFF)
AKUFF honlap
- a magyarországi németek családtörténetével foglalkozók egyesülete. Épp most szombaton lesz a következő összejövetel Gödöllőn.

Memória
Ha jól emlékszem ezzel a névvel szerveződött/kívánt szerveződni zsidó kulturális - családfakutató egyesület 1998 körül. Részletekkel talán Oblath András tud szolgálni: oblathKUKACmailPONTdatanetPONThu

Több magyar/magyarországi vonatkozású külföldi egyesület címét ide gyűjtöttem.

Üdv.

Radix

Fel tudod oket sorolni? En csak 1-2t ismerek.

Koszi,

sze

Egyesületről nem hallottam, de vállalkozás az van nem is kevés.

Van Magyarországon hivataloasan működő családfakutató egyesület.

Hello,

talan lesz idom a heten, megnezhetem a Nyugallomanyu pedagogust - add meg, kit keressek.

sze

Ha nem tévedek, az olvtársak erre a honlapra gondoltak:
www.familysearch.org/
Ezt a Mormon Egyház tartja fenn, innen tölthető le pl. a PAF-program, (több, hasonló profilú oldal mellett) itt adnak teret annak, hogy regisztráció után bárki felvigye és kereshetővé tegye családfáját, ill. kereshessen más katalógusokban is.
Annyiban meg kell őket védenem, hogy ezeket a családfákat nem a mormonok, hanem a felhasználók viszik fel, ezért nyilvánvalóan "kissé" hiányosak (tehát nem a mormon mikrofilm-adatbázis található meg itt - sajna)

Sziasztok,

egy kérdés és egy válasz:

A kérdés: pontosan milyen mormonn adatbázisra utaltatok az imént??

A válasz: én például találkoztam olyan megkülönböztetéssel, hogy a levéltárban nem engedtek megnézni olyan iratokat, amit elvileg meg kellett volna mutatniuk.

Sziasztok!
A múlt Vasárnap jelntkeztem be a fórumba, és azóta beszereztem egy könyvet, ahol felleltem egy rokont vagy névrokont.
A könyv: Ladányi Miksa (szerk.):A magyar ipar almanachja.Bp., 1931
Több száz magyarországi iparos nevét tartalmazza általában rövid életrajzzal és fényképpel.
Ha valakit érdekel szívesen megnéze és válaszolok.
Tartalmazza:budapesti könyvkötők,szijgyártók,bő-
röndösök,bőrdíszművesek,kesztyűsök,kötszerészek,orvosi műszerészek,dobozgyártók,tok-készítők,díszműkészítők és tímárok ipartestületét.A buda pesti kalaposok,női szabók,
fényképészek,sapkások,esztergályosok,kádárok,építő iparosok, nyomdászok,kocsigyártók,kovácsok,kocs-
márosok,kéményseprők adatait.A szegedi ipartestület tagjait.Valamint a következő helyiségek iparosait:Alag,Aldebrő,Alsógöd,Átány,
Balassagyarmat,Barcika,Bánréve,Boconád,Bodvaszilas
,Bogács,Bodva,Bolyok,Borsod,Borsodnádasd,Borsodszemere,Borsodszirák,Cserépfalu,Eger,Egerfarmos,Erdő-
telek,Felsőgöd,Finke,Füzesabony,Heves,Hódoscsépány,KálKápolna,Kelemér,Komjáti,Kompolt,Kömlő,Maklár,
Mezőcsát,Mezőkövesd,Mezőnyék,Mezőtárkány,Miskolc,
Nagykovácsi,Nagymaros,Nógrádverőce,Noszvaj,Ózd,
Parád,Perkupa,Pély,Poroszló,Putnok,Recsk,Sajóecseg,Sajókaza,Sajókazinc,Sajószentkereszt,Sajószent-
péter,Sajóvámos,Sajóvárkony,Salgótarján,Sarud,Sza-lona,Szendrő,Szentes,Szihalom,Szin,Szirmabesenyő,
Szob,Szomolya,Sződliget,Tarnaméra,Tarnaszentmiklós,Tarnazsadány,Tiszafüred,Tiszanána,Tófalu,Tornaná-daska,Vác,Vámosmikola és Verpelét.
Ha valakitn valamelyikből adat érdekli,azt szívesen megnézem.
Viszont keresek olyant, akinek vagy megvan vagy valamelyik pesti könyvtárban meg tudná nekem nézni a következő két könyvet, amikben két adat érdekelne,mert én bajai vagyok és ritkán jutok fel Budapestre.A két könyv:Ladányi Miksa(Szerk)
A magyar ipar almanachja.1929. ill. Halász Imre
(Szerk.):Nugállományú hazai pedagógusok almanachja.Bp.,1936.
Ha segíthetek és ha tudtok nekem segíteni,akkor
az albertivan@wap.hu címre írjatok!
Köszönöm

Van ilyen rendszer, webes cucc, felteszed a szoftverükreva családfádat, majd elküldöd nekik. Abban az adatbázisban aztán összejön sok burmai, kirgiz és talán néhány magyar családfa is:)

Amúgy mormonok nagyon slendriánul végezték a dolgukat, mert egyetlen általam ismert ősöm sincs benne a rendszerükbebn. Sőt egytelen ismerősöm ősei sincsenek benne..

Sőt!!!

Néhány százezer önkéntes őrült begépelhetné az összes fellelhető adatot egy egységes rendszerbe!
Mint a mormonok.

Bpapa

Köszönöm a javítást! :-(
(csak kétszer néztem át)

Többen írtak olyanokat,hogy nem lehet hozzáférni iratokhoz,anyakönyvekhez; én például hosszú ideje nem kapok választ egy plébániától...
Egy szervezetnek mindíg nagyobb a szava és könyebben kap nyilvánosságot.

Bpapa

Milyen hátrányos megkülönböztetést tapasztaltál a családfakutatókkal szemben?
:)

Tisztel Családfakutatók!

Az a képtelen ötletem támadt, hogy alakítsunk szövetséget, társaságot,vagy bármit, ahol kicsit hivatalosabban lehetne intézni a dolgokat. Ennek több előnye van: Együttesen léphetünk fel a megkülömböztetés bármilyen (számunkra kedvezőtlen) formája ellen,
Elvileg központi támogatást szerezhetünk,
megbízhatunk profikat a piszkos munkák elvégzésére,felhívhatjuk a világ figyelmét pl. a szlovákiai anomáliákra, közös adatbázist állíthatunk fel, stb.Ezzel szemben pillanatnyilag csak egy rossz oldala jut eszembe a dolognak az, hogy nyilván tagdíjat kellene fizetni...
Gondolkodjatok el rajta, mert azt hiszem, hogy a családfakutatók zömének nincs számítógépes kapcsolata, tehát lényegesen többen foglalkozunk a támával, mint az itt kiderül.
Bpapa

Sziasztok!

Szeretettel köszöntök mindenkit, mint új fiú a családfa kutatók között. Végignézve azeddigieket sok hasznos információt kaptam. Remélem néha segíteni is tudok majd.Az utolsó témához szólva, azt hiszem van egy oldal a Startlapalatt, ahol egy Tilk nevű ember egybeszerkeszti a magyar családokat.Talán használható a programmja.

Bpapa

Pontosan erre ...

Üdv nálunk!

Az én módszerem:
-1985 utáni dolgok az aktuális járási Önkonál (némi +vesztegetés után videózhatok is...:)))
-1895 elötti (rk. iktatások)a Levéltár a Bécsi úton.
-SzVSz a nemesi dolgok klf. könyvekben lesznek meg (vagy a püspöki lev. tárban).

Légy üdvözölve a körünkben.

A módszerek különbözőek, a szomszédom pl. egy nyudíjas történelemtanár ki se mozdult az otthonából legfeljebb a legközelebbi postaládáig, és levelezés útján gyüjtötte be a családjáról az adatokat.

Sziasztok!
Tavaly keztem a családfakutatást és anyai ágon
az 1800-as évek elejéig sikerült megtalálnom őseimet.
Nem egyszerű dolog,de az eddigieket a családi iratokból kutattam ki,valamint amire a nemrég elhunyt nagymamám emlékezett.
Hol érdemes kutatni?
- anyakönyvi hivatalban megnézni őseinnk adatait,
1895 óta van állami anyakönyvezés
- a városról szóló monográfiákban
- a helyi városi könyvtár helytörténeti gyűjteményében:
-egyházi anyakönyvekben
- levéltárak
- Bogárdi János honlapján
- www.arcanum.hu honlapon számos fontos könyv megtalálható
- www.genealogia.hu honlap
Fontos könyvek:
-iskolai értesítők, gyakran megtalálhatóak a városi könyvtárban
-A XX. század elején jelent meg Borovszky Samu szerkesztésében a " Magyarország vármegyéi és városai" című könyvek, most megvehetőek a www. arcanum.hu címen
Nagy Iván nemesi könyve, az arcanumon szintén megvehető
- Kempelen Béla:Magyar nemes családok
-Magyar Életrajzi Lexikon, megvehető az arcanumon, de ingyen letölthető a Magyar Elektro-
nikus Könyvtár-ból /megtalálod,ha beírod a címét
a yahoo keresőjébe/
izraelita felekezet esetén:
- a fent említett kiadványok
-Magya Zsidó Lexikon. Szerk.Ujvári Péter/megjelent reprint/
Kempelen Béla:Magyar zsidó családok./megjelent reprint/
Gergely András:Jeles magyar zsidó orvosok lexikona.
stb.
Érdemes kimenni a helyi temetőbe is, sok információval bírnak a sírfeliratok /Születés,
halál ideje, az elhunyt kora, esetleg foglalkozása stb.

Mindenkinek sikeres kutatást kívánok!
Aki a témáról szívesen levelezne, az kérem írjon az alábbi e-mail-ra:
albertivan@wap.hu

Üdvözlettel:Albert Iván

Olyanra gondolsz, amivel a közös tagokkal rendelkező családfákat össze lehet kapcsolni, és együtt megjeleníteni?

Sziasztok,

Bocsássatok meg ha kicsit olvastam csak vissza....

Korábban volt itt szó programokról amivel lehet dokumentálni a családfát...

Egy jó párat magam is kipróbáltam, de még nem láttam olyat amivel össze lehetne fésülni, de nem véglegesen több állományt.

Arra az esetre gondolok, amikor többen dolgozunk több részleten, de a részleteknek van közös pontja... véglegesen összefésülni nem célszerű, de időnként mindenki friss állapotát aktualizálnánk.

Tudtok ilyenről? előre is köszi.

Olyan feladatra vállakoztunk mint a zokni stoppolás.

Ugyan kivétel nélkül csak dunántúliakat sikerült találnom, de olyan szempontból megnyugtató, hogy legalábbis léteznek ilyen jellegű jegyzékek. Kösz.

Lájszló!

Itt
ha beírod a keresőbe a "céh" keresőszót bőven válogathatsz.

Íme néhány példa:
Pl.1
Pl.2

Pl.3

Kerub!

Kösz, de a Radix-os adatbázis 1891-es adatokat tartalmaz. Nekem kb. 200 évvel korábbiba kellene ugyanez...

kerub!

Köszönöm a tanácsot.
Cofe

Lájszló!

A Radix alatt van egy keresési lehetőség ahol az iparosokat találtam én is meg a családomból.
Ha befizeted e belépőt akkor 100 keresésre ad jogot. Néz körül
katt ide

Nekem pedig van egy ágam, akikről (a családnéven kívül persze) annyit tudok még, hogy szűcsök voltak. Ezen a szálon el lehet-e indulni? Pl. volt-e akkoriban (XVIII. sz.) kötelező kamarai, izé, céhes tagság? Ha igen, vannak-e valamiféle céhes jegyzékek, összeírások?
Kösz,

Cofe!

Ezt irja a MOL a modszertani utmutatójában:

"Ha jobbágycsalád története iránt érdeklődik a kutató, a városi polgárcsaládokhoz hasonlóan a kutatást legjobb (az anyakönyvek mellett) az összeírásokkal kezdeni. Ha a kutató megtudta, melyik földesúr birtokán élt a család, ugyanaz a teendő, mint a mezővárosi polgárok esetében, tehát a megfelelő földesúri család levéltárában kell a kutatást folytatni. Jobbágy- vagy zsellércsalád esetében ajánlatos még átnézni az úrbéri tabellákat (levéltári jelzete: C 59), az úrbéri összeírásokat (levéltári jelzete: E 156) valamint az egyházi tizedre/dézsmára (Regesta decimarum, levéltári jelzete: E 159) vonatkozó jegyzékeket, elszámolásokat, nyugtákat."

kerub!

Köszönöm a tanácsodat. Egyenesági őseim jobbágyok voltak, úgy látom igy a lehetőségek eléggé beszűkültek. Az 1700-as évek elejéig volt bőven anyag, de most már egy ideje egy helyben járok. Az utolsó bekezdésedben leírt forrásokat megpróbálom átböngészni, remélem kapok egy kis lendületet.

Cofe

Cofe!

A betelepítések közül a német van feldolgozva olyan részletességgel, hogy akár családok kutatására is alkalmas.

Magyarok magyarországra telepítése: pl. Felvidéki magyar családok, vagy az 1948-ban kitelepített németek helyére betelepített csángó magyarok témája tudomásom szerin ezidáig nem lett olyan mértékben feldolgozva és/vagy publikálva, hogy azt családkutatási tárgyu kutatásra fel lehetne használni.

Van remény mert nem is olyan régen megnyílt a számunkra a korábban politikai meggondolásokból szupertitkosnak számító KGB-s hadifogolylista itt az interneten.

Ha a betelepítettek halmazába nem találsz fogódzót vannak más ismérvei egy egy családnak.
(Jobbágy, polgár, stb.

A MOL ajánlatai között szerepel pl ilyesmi is:

"EGYÉB CSALÁDTÖRTÉNETI FORRÁSOK A MOL-ban

Családtörténeti szempontból igen értékes források lehetnek még a különböző megyei összeírások és közgyűlési jegyzőkönyvek, a II. József-kori kataszteri felmérés iratai, a katonai állítási lajstromok (Rekrutierungs-register) (Filmtári helye: B 283-B 967. dobozok), a mai Magyarország megyéinek nemesi iratai (Acta Nobilium Comitatuum XVI-XIX. század. Az eredeti iratokat a megyei levéltárakban őrzik. Filmtári helye: B 1121-B 1430., B 1564-B 1583. dobozok)"

Kedves kerub,

Tanácsodat kérem hogyan lépjek tovább, ha az öseim nem német, hanem magyar származásúak voltak. Van e a magyar nemzetiségüek betelepítésével foglalkozó szakirodalom?

Köszönettel
Cofe

Köszönöm! Ez igen bőséges munkát ad...
Másik, némiképpen kapcsolódó kérdésem a következő volna: Volt-e a 17-18. sz-ban olyan általánosan (ill. ad hoc jelleggel) vezetett dokumentum, mely a települések közötti költözködést rögzítette? (Főként akkor, ha az anyakönyv erre nem tartalmaz információt)

Köszönettel:
StG

Betelepítéssel foglalkozó szakirodalom!!!!

Franz Wilhelm-Josef Kallbrunner: Quellen zur deutschen Siedlungsgeschichte in Südosteuropa. München, 1936.

Anton Tafferner: Quellenbuch zur donauschwäbischen Geschichte Bd. 1. 1974., Bd. 2, 1977., Bd. 3. 1978., Bd. 4. 1982., Bd. 1-4 Stuttgart, Bd. 5. München, 1995.

Werner Hacker több könyve szintén a németek ki-, illetve betelepítésével foglalkozik. Kötetenként részletes telepeslistákat közöl:

Werner Hacker: Auswanderer vom Oberen Neckar nach Südosteuropa im XVIII Jahrhundert. München, 1970.

Werner Hacker: Auswanderungen aus dem früheren Hochstift Speyer nach Südosteuropa und Übersee im XVIII Jahrhundert. Eine Dokumentation in Regestenform nach Unterlagen des Badischen Generallandesarchivs Karlsruhe. Kaiserslautern, 1969.

Werner Hacker: Auswanderungen aus dem Südostlichen Schwarzwald zwischen Hochrhein, Baar und Kinzig insbesondere nach Südosteuropa im XVII. und XVIII. Jahrhundert. München, 1975.

Werner Hacker: Auswanderungen aus Oberschwaben im XVII. und XVIII. Jahrhundert, archivalisch dokumentiert. Stuttgart-Aalen, 1977.

Werner Hacker: Auswanderungen aus Baden und dem Breisgau, Obere und mittlere rechtsseitige Oberrheinlande im XVIII. Jahrhundert, archivalisch dokumentiert. Stuttgart-Aalen, 1980.

Werner Hacker: Kurpfälzische Auswanderer von Unteren Neckar, Rechtsrheinische Gebiete der Kurpfalz. Suttgart-Aalen, 1983.

Werner Hacker: Auswanderungern aus Rheinpfalz und Saarland im 18. Jahrhundert. Stuttgart, 1987.

Regényi Isabella und Scherer Anton: Donauschwäbisches Ortsnamenbuch Herausgegeben von Arbeitkreis donauschwäbischer Familienforscher (Akd FF) Darmstadt, 1980. (Az ún. dunamenti sváb települések helységnévtára)

Hengl Ferdinand: Deutschen Kolonisten im Komitat Baranya (Ungarn) 1688-1752 I-III. Band. Darmstadt 1983, Schriesheim 1985.

Eimann Johann: Der deutsche Kolonist oder die deutsche Ansiedlung 1783 bis 1787 besonders im Königreich Ungarn in dem Batscher Komitat. München, 1965.

Friedrich Lotz: Die frühtheresianische Kolonisation des Banats (1740 bis 1762). München, 1966.

Stefan Stader: Sammelwerk donauschwäbischer Kolonisten. Teil I A-D. Sindelfingen, 1997. (Közel 9500 családfőt sorol fel a szerző. Sokszor megadja a személyek születési, házassági és halálozási helyét és idejét, a feleség nevét és a kivándorlási, illetve bevándorlási helyet.)

Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hessenből Tolna-Baranya-Somogyba a 18. sz. első felében. Győr, 1939.

Roger Schilling: Deutsche Ansiedlung im Komitat Neutra unter Josef II. DUHBl. III. évf. 1. sz.

Roger Schilling: Ansiedlung der Deutschen in Rumpfungarn. (Das Deutschentum in Rumpfungarn). Német betelepítések a Csonka-Magyarországon. - Németek a csonka Magyarországon. Budapest, 1928.

A Wilhelm-Kallbrunner-féle kiadvány telepes-névsorokat közöl; kitűnő regisztere betűrendben sorolja fel a telepeseket, úgy, hogy a könyv megadja a megfelelő lapszámot és azon belül a névsorbeli sorszámot. Amennyiben olyan listán szerepel a telepes neve, amely nem a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban, hanem a Magyar Országos Levéltárban található, akkor megtalálhatjuk azt a Magyar Kancelláriai Levéltárban, az Acta Generalia állagában (jelzete: A 39) - a Filmtárban csak a mutatói találhatók: 17217-17414., 17674-17873. dobozok. Szintén a Filmtárban található a bánáti német telepesek listája 1743-ból (Filmtári helye: W 635/7, eredetije: Finanz- und Hofkammerarchiv - Wien, 64 Banater Akten. Kolonisten-Verzeichnisse).

A német leszármazottak után kutatók segítségére válhat az USA-ban kiadott Edward Relmer Brandt-féle kézikönyv: Contents and addresses of Hungarian Archives with supplementary material for research on German ancestors from Hungary. Second, annotated edition. Minneapolis, USA, 1993. (Magyar Levéltárak címei, valamint a Magyarországról származó német ősök kutatására szolgáló segédanyag.)

Források a német származású családokról

Ha nem 1781 és 1790 közti telepítések során került ide az illető telepes, akkor csaknem bizonyos, hogy a megfelelő telepeslista Bécsben keresendő.

Akkor sem szerepelhet a listában a telepes neve, ha nem kamarai telepítés során került Magyarországra. A magánföldesurak által betelepített németek (pl. a bakonyi vagy baranyai, illetve tolnai svábok) neve csak nagyon szerencsés esetben található az illető magánföldesúr családi levéltárában.

Egyébként a német telepesek esetében ugyanazokat a forrásokat is át kell nézni, mint a polgár-, illetve jobbágycsaládok esetében. Megvizsgálandó az 1828. évi országos összeírás, hiszen annak felvételekor a telepesek már Magyarországon laktak.

Na igen. Engem is érdekelne a kérdés... (ööö... mármint a válasz)

Tisztelt családfakutatók!

Megismétlem néhány hónappal ezelőtt már feltett kérdésemet. Hol találhatok a hódoltság utáni szervezett betelepítésekre, vagy spontán betelepülésekre vonatkozó anyagot. Öseim nem voltak nemesek és a XVIII.század elején települtek be egy Fejér megyei faluba. A korabeli anyakönyvekben nincs feltüntetve a származási helyük. Azt szeretném kideríteni, hogy honnan jöttek ide. Sajnos ezidáig nem jártam sok sikerrel. Minden tanácsot, ötletet köszönettel fogadok.

Cofe

Azon elmélkedem , hogy a CD-k praktikus mivolta változtat-e a könyvek értékén a az idők folyamán.
A Magyarország Vármegyéi sorozatot apám kezdte el vadászni az antikváriumokban darabonként, komplett sorozat vásárlásának a költségeit nem engedhette meg magának.
Számomra ezeknek a köteteknek a valódi értékén túl van még egy elöszereteti értéke is, mindezek ellenére a CD-et megveszem.

Vajon a következő generációk mit gondolnak erről.

Helló!

Úgy látszik az arcanumosok a gondolatnál is gyorsabban dolgoznak :) A Borovszky-féle sorozat már meg is jelent 3 CD-n: Arcanum kiadványok - az oldal alján, a bal oszlopban vannak a rövid leírások.

Üdv.

Radix.

Köszönöm szépen az információt.
Kiváncsi vagyok , hogy a magyarország vármegyéi mikorra lesznek feldolgozva.
Nagy segítség lenne a családkutatoknak.
Biztosan nem fizetnének rá ha feldolgoznák.

Kedves Kerub!

Valóban van CD, az Arcanum adja ki folyamatosan CD-ken a Királyi Könyveket: arcanum.

Nem tudom, hogy csak ideiglenesen érhető-e el a lentebbi címen a CD-k anyaga, vagy ezt véglegesnek tekinthetjük: Királyi Könyvek.

Üdv.

Radix.

Van valai CD a Királyok könyve van felrakva rá.
Ki tud erről többet?

Megemelem a topikot.

Wooow!
Ez igen!
Szerencsés vagy!
Gratula.

Nekem a multkori akció után 2 napig szemgolyó fájásom volt, pedig csak 2 tekercset néztem meg

Nálam negatív :o(

Kilin családot kutat itt valaki?

Á már látom a hibát:
nem 1895-ig, hanem 1895-től. Elnézést Lászjló, megkövetem magam.
Hamu, hamu, hamu

Nem olvastad el a hozzászólásom második részét figyelmesen...:o)))
Az épp az 1895 utániakra vonatkozott volna. Legalább is arra céloztam. Bocs, ha nem voltam egyértelmű.

Pitecus: én az 1895 UTÁNI állami anyakönyvekről beszélek!
Amúgy részleges válasz a saját kérdésemre, a levéltár honlapjáról:
"Az állami (polgári) anyakönyvezést az 1894:XXXIII. tc. vezette be és 1895. október 1. óta van érvényben. Ettől a dátumtól kezdve a polgármesteri hivatalokban őrzik az anyakönyveket, a másodpéldányokat pedig az illetékes területi levéltárakban, eltekintve a fent már említett kivételektől. Elméletileg az 1995:66., ún. Levéltári Törvény 23. és 24. paragrafusai alapján ezeket is lehetne kutatni (90, 60 és 30 éves zárlat után) - ám a gyakorlatban a családkutatók és a genealógusok számára szinte hozzáférhetetlenek. Többnyire csak tudományos célokra, a kutató költségére végzett anonimizálást követően kutathatók."

Pitecus
Én is jártam úgy,hogy 2 hónapót vártam egy
evangélikus filmre,mivel kölcsön adták,
végül a vegyes anyakönyvek között találtam
meg a keresett őst, katolikusnak keresztelték.

Nos!
Megvolt a kutakodásom. Reggel 9-re mentem és 12-kor jöttem. ! tekercs filmet vettem ki, de felesleges volt, mert összesen 2 tekercset tudtam nagyjából megnézni. Aki oda felmegy, annak minimális német tudás szükséges.
Viszont én se találtam 1-2 születésit az 1800-as évek elején. 3 okra gondoltam:
1. Veszprém megye kat. ispánsága igazából 1845-től dukumentál elég jól. Lehet, hogy a doku hiányos (bába keresztelése).
2. hogy nem ott született az illető, hanem a környező falvakban, csak ott települt le.
3. Nem katolikus az illető

Lájszló:
A levéltárban alá irattak velem 1 papírt, miszerint engedélyt kapok bizonyos kutatásra. Nem lehet esetleg ezt az irományt felhasználni a helyi levéltárban?
Én Balaton felvidéken csak megemlítettem, hogy mit akarok a területileg illetékes önkonál és
máris 1895-ig mindenbe volt belátásom.
Mondjuk egy kis édességcsomag kávéval és máris videózhattam is. Indok:
Ha a házassági anyakönyvi kivonatot le lehet videózni, akkor a születési/halotti anyakönyvit miért ne lehetne?

Pitecus

Újabb kérdés: meg tudja valaki mondani pontosan, hogy milyen törvényi szabályozás vonatkozik az 1895 utáni, tehát állami anyakönyvek kutatására? (a legjobb lenne törvényrendelet- és paragrafusszámmal együtt...). Engem ugyanis nem engedtek kutatni a helyi levéltárban, elég zavaros indoklással. A sokféle ingatag érvük közül a legerősebb az volt, hogy "a törvény nem egyértelmű". ???

Ez így igaz (ködös emlékeim szerint ma is így van: szükség esetén szinte bárki keresztelhet). Azt azonban nem tudom, mennyire volt jellemző az így kereszteltek kiamradása az anyakönyvekből.

Ki mit tud arról, hogy egy időben a bába is megkeresztelhette a gyereket, ha úgy ítélte meg, hogy az nem marad életben. Aztán persze ha mégis megmaradt, akkor elvileg a paphoz is el kellett volna vinni, de gondolom ezt sokan elhanyagolták. Lehet ez az oka annak, ha valakit sehogy sem sikerül fellelni az anyakönyvben?

No holnap lesz a napja, hogy a Bécsi útra felmegyek kutakodni.
Szóval a kutatóterem telefonja
250-6001 (6002,6003) és a 243-as melléket kell kérni.
A központ után egy aranyos kedves női hang vette fel a telefont és készségesen felvilágosítást adott minden kérdésemre.
Nyitva: H-CS: 8:30 - 17:45
P : 8:30 - 15:30

Max 5 tekercs filmet adnak ki, de ha 11:30-ig megadod a filmek számát, akkor 13:00-ra kikeresik
A4 másolat 41 Ft A3-as másolat 63 Ft

Többet holnap

Felülről világítós diaszkennert kellene használnod. Olyan, ami "átviszi" a microfilmet, csak AGFA -ban láttam idáig:o(

Holnap el akartam volna menni családfát kutatni. Hát nem zárva van a levéltár...:o(

Próbált már valaki mikrofilmet szkennelni? Én most hónom alá kaptam a szkennert (másik alá a laptopot), és úgy vonultam be a levéltárba. Sajnos a maximális 1200 dpi mellett is nagyon homályosak lettek a képek, illetve piszokul nincs kontraszt. Van esetleg valakinek valami ötlete, hogy hogyan lehetne jobb képeket csinálni (azon túl, hogy vegyek 2400 dpi-s szkennert...)?
P.S: kipróbáltam a szkenner diaszkennelő üzemmódját is. Ez egy picurkát jobb képeket eredményezett, de sajnos a mikrofilm kicsit szélesebb a sztenderd 35mm-es diaméretnél, így alul-felül lemaradt egy kis csík...úgyhogy ezt végül feladtam.

No ennyit én is ismertem...:o)

Ipam, napam.

Lehet, hogy az eladó sorban lévőt titulálják így, hogy menyecskének való.
Mint a vadászok a golyóra érett sutát.

A menyecskesorból az évek múlásával lépnek ki az asszonyonyok, nem a gyermek áldástól függ, bocsánat az előzőekért az falls.

>Az esküvő napján éjfélkor az ifjú "asszony" >fejét bekötik igy lesz belőle menyecske, egészen >az első gyermek megszületéséig mert azután már >asszony.

Igen, de hogyan szerepelhet házassági bejegyzésben? Pl. "X elvette Z menyecske lányát"??
Hogy lehet elvenni, ha már nem hajadon?

Kérdezhetek én is?

A NAPA az meg kicsoda?
A vő apja?

A hajdon akinek még nem kötötték be a fejét , tehát lány.
Az esküvő napján éjfélkor az ifjú "asszony" fejét bekötik igy lesz belőle menyecske, egészen az első gyermek megszületéséig mert azután már asszony.

Kérdeznék egy egyszerűt: mi az a menyecske, miben különbözik a szimpla hajadontól (házassági anyakönyvi szóhasználatban)?

A magyarország vármegyéi Nyitra vármegye kötetetét adnám Zolyom-ért.

Kérdésed első felére van egy lehetséges magyarázatom. A település rövidebb-hosszabb ideig plébános nélkül maradt(pld. meghalt, elköltözött, káplánja pedig nem volt). Ebben az időszakban szünetelt az anyakönyvezés. A gyermekeket máshol keresztelték, a házasulandók máshol esküdtek. Amikor ismét lett plébánosa a településnek, az anyakönyvezés folytatódott. A máshol történt kereszteléseket, esketéseket utólag vagy bevezette az anyakönyvbe, vagy nem.

Bocs.
Származik-e valaki B.felvidékről?

Nyitrán elég nagy a magyargyűlölet oda nyelvtudás nélkül ne menjen senki.

Sajnos ez igaz Besztercebányára is..
Én nem származok onnan, csak vásárláskor vigyáznom kellett arra, hogy ne szólaljak meg magyarul és ne lássák magyar rendszámú kocsimat.
Mondjuk ez 4 éve volt, de asszem stagnáns a helyzet.

Van-e valaki Balatonfelvidékről?
Vászoly, Gyulakeszi, Vigántpetend (Zalapetend)

T_ember!

A pozsonyi és a nyitrai levéltárról személyes tapasztalatom nincs.
Én ugyan ott születtem a Felvidéken , Léván de miután a háború elsodort bennünket a nyelvet nem tanultam meg.
Járok sokat a falunkban a visszakapott birtokaim árendája ügyében, szerencsére magyarlakta településeken.
A levéltári kutatásokat a nemzetségem teljes feltárásához még hiányzó 120 éve ügyében még nem kaptam kézhez.
Ottani magyar levéltárost bíztunk meg, eddigi munkája egy 1655 évi latinnyelvü családi oklevél fordítása profi volt.

Nyitrán elég nagy a magyargyűlölet oda nyelvtudás nélkül ne menjen senki.

Egyébként ezt észre is vettem, hogy bizonyos időintervallumban a település vezette az anyakönyvet, máskor meg egy közeli nagyobb település. De erre teljesen véletlenül jöttem rá, ugyanis kikértem az egyik dédapám szerinti település mikrofilmjeit, az ő feleségéét pedig a születése szerinti település szerint nem találtam, hanem egy nagyobb településre volt átiránítva a mikrofilmkatalógusban. Majd az idegen település szerinti anyakönyvben volt számos infó a dédapám ágáról is ~1850 elöttről.

Egy fura dologra találtam. Az egyik ősöm születési anyakönyvét megnéztem, majd a hozzá tartozó reális időintervallumban megvizsgáltam a házasságokat, (1845-ben született törvényes gyermekként, tehát megnéztem az 1845-től visszamnőleg a házasságokat kb 25 évre) és a két anyakönyvben a szülők neve nem azonos. Ugyanis van egy házasság 1843-ban ahol az apa stimmel, de anyának más van beírva, illetve egy másik ahol az anya neve egyezik a gyermek szül. ak.-ben szereplővel, de ot meg az apa neve más.
Az anya halotti ak.-ben az is szerepel hogy 45 évig volt házas, úgyhogy nem lehet az sem hogy közben megözvegyült vagy elvált.

Erre mi lehet a magyarázat?

Aktuális problémaként merült fel a szervezett betelepítések folyamata (pl. Mercy D'Argenteau gróf működése a Bánátban, atb.). Kinek van ismerete olyan irodalmi forrásról, mely feltárta ezt a folyamatot pl. I. Józseftől, Magyarország vonatkozásában ?

Üdvözlet minden családfa kutatónak!

Először is lenne egy kérdésem Kerubhoz (bele olvasgattam a korábbi bejegyzésekbe, de számomra nem derült ki): Hivatásos vagy-e vagy csak lelkes amatőr?
Másik: Én is (amatőr szinten) foglalkozom családfa kutatással, de olyan gondom lenne, hogy az egyik ág szálai a Felvidékre vezetnek. Ahogy feltérképeztem előreláthatólag a pozsonyi- , a nyitra(ivánka)i- ill. a nagybicsei levéltárat kellene majd valamikor felkeresnem.
Bár nem holnap indulnék neki, de azért szeretném megkérdezni, hogy -akinek van tapasztalata szlovák levéltárral kapcsolatban- írjon egy kicsit részletesebben arról: Hogyan fogadnak egy magyar kutatót? Csak hátráltatnak? Hogyan viszonyulnak a magyar kutatókhoz? Anyagilag a magyarhoz képest nagyobb megterhelés-e ("fejőstehén-effektus")? S egy kicsit a bejelentkezési metódusról, avagy kell-e valamit előzetesen igényelni, bejelenteni stb.? Előre is köszönöm!

Egyébként pedig jó lenne, ha ez topic továbbra is élne és virulna. Szükség van rá!

Biztosan igazad van abban, hogy a katalógusokban van egy rakás hiba. Nekem szerencsém volt, mert a katalógus és a filmek fedték egymást.
Az én falumban 1720-tól anyakönyveztek(katolikusok), a család neve elég ritka, így eddig az időszakig vissza tudtam ásni.Itt viszont elakadtam, most egy helyben topogok és a továbblépést segítő jótanácsokat köszönettel veszem.

Megjegyezném, hogy a levéltár anyakönyvi katalógusában hibák is vannak. Pl. az én kis falumból a katalógus szerint csak 1816-tól vannak adatok. Kikértem a filmet, és hoppá, 1759-től indul!
Egyébként számomra már az is rejtély, hogy hogyan képesek némelyek akár az 1700-as évek elejéig visszaásni. Az én környékemen eleve csak 1750 körül kezdtek anyakönyvezni (reformátusok), de úgy 1780-ig az anya nevét nem is írták föl.
Családom pedig csupa Tóthból, Szabóból és Kovácsból áll... :-((

A MOL "Keresés az anyakönyvi adatbázisban" nevű oldala a http://www.natarch.hu/fondx/aker.html címen található. A Keresett vallás és a Keresett egyházközség (ide a település nevét írd be) ablakokat kitöltve megtudhatod, hogy az adott település egyes anyakönyveit mikor kezdték vezetni. Az valami félreértés lehet, hogy a mikrofilmeken "csak a XIX. század elejéig vannak adatok". Lehet, hogy az általad kutatott településen csak a XVIII. század végén kezdtek anyakönyvezni, mert korábban nem volt saját plébéniája. A korábban ott élő hozzátartozóid adatait valószínűleg meg fogod találni valamelyik szomszédos település anyakönyveiben.

Köszi a segítséget!

Biztos csak attól az időtől voltak meg az anyakönyvek. Kicsi a valószínüsége, de előfordulhat, hogy csak mikrofilmen nincs meg. A helyi papnál kellene érdeklődni, hogy meddig vanna meg az anyakönyvek.

Az 1895 utáni idők a megyei levéltárakban kutathatók. Kis településen, ha normális az anyakönyvvezető, akkor a helyszínen is segít, kikeresi amire kíváncs vagy. van aki még az időkorlátokat is átlépi.

Sziasztok!

Kis segítség kéne!
Az Országos Levéltárban a mikrofilmeken miért csak a XIX. század elejéig vannak adatok? A régebbi adatok hol kutathatók? Eljutottam az 1800-as évek elejéig, de a XVIII. század végén vége az adatbázisnak. Hogy tudnám folytatni a kutatást?
Másik kérdésem az lenne, hogy 1895. utáni adatok után hol kutassak? Nem sokkal 1895. utániak kellenének, kb. 1910.-es évek.

Egyébként, van itt valaki, akinek az ősei az Őrség vidékéről származnak? (Jelenleg ezt az ágat kutatom.)

Hm... nagyjából passz. Midenesetre ismét felvetettem a kérdéskört a lev.listán, hátha kisül valami.

A "falumról" is készült egy nagyon részletes, rengeteg levéltári adatra hivatkozó településtörténeti könyv. Abban három összeírást találtam. Az első kettőben (1715-ben és 1720-ban készültek) még nem szerepel az ősöm, vagy azonos nevű személy, pedig ezekben nem csak a telkes jobbágyok, de a háznélküliek is fel vannak sorolva. Az 1768-as úrbéri összeírásnál már megtaláltam a nevét, (az irat szerint ő volt a falu törvénybírája)de a származási helyére vonatkozó utalásnak nincs nyoma. Nem tudom jellemző volt e a hódoltság utáni időkben, hogy a szervezett betelepítésekről, vagy egyedi betelepülésekről valami irat készült, és ha igen, akkor ezek hol kutathatók? Milyen elnevezésű iratokat keressek? Ez egy igéretes út?

Igen. Ez lehet. Egy utánanézést mindenképen megér. Csak arra kell vigyázni, nehogy az eredményre kivetítsd a kutatási vágyaidat.
Én is elértem egy időpontra. Nálam az utolsó pont egy 1692-es házasság. De ott van a szülők neve: István és Erzsébet. A korábbi iratokban különböző alakban, hol magyarul, hol németül, de mindíg ugyan azta foglalkozást jelentve szerepel ez a család, bár nem nemesek. Tudom pl.: hogy az 1500-as években egy időben a falu bírája ebből a csládból került ki. Nem biztos, hogy az ősöm, de az én családom.
Persze van olyan család is az ősfán, amelyik ismeretlen helyről költözött be. Róluk értelem szerűen nincsenek ilyen adatok.

Ehh... elnézést a szörnyű stílusért, kicsit kapkodtam

Most, hogy egy kicsit végiggondoltam ezt az összeírás dolgot, ha szerencséd van, talán találhatsz továbbvivő nyomot. Én is nézegettem ilyen összeírásokat az egyik településtörténeti évkönyvben (a Jászságról van konkrétan szó), a Rákóczi-szabadsáharc utáni időktől kezdődően.
Namost azokban feltüntették az újonan betelepülő családok származási helyét is. Így ha ez a gyakorlat általánosnak mondható, és ha sikerül az ősöd betelepülését "elkaponod" és ilyen formán igazolnod, akkor találhatsz tovavivő nyomot.

Kedves Pernyetipró,

Az ősöm neve először a születési anyakönyvben jelent meg emikor az első itt született gyermekét megkeresztelték. Gyermeke született ezután még több mint tíz, persze csak kevesen élték meg a felnőtt kort. A felesége halála regisztrálva van a halotti anyakönyvben, de az nincs, hogy hová való.Az anyakönyvekben található valamennyi vele azonos nevű személy egyértelműen ennek az ősömnek a gyermeke, unokája stb. Hozzá hasonló korút nem találok. Én ebből arra következtettem, hogy csak a feleségével, és nem az esetleges testvéreivel, vagy azonos nevű rokonaival települt a faluba. Egyelőre eddig jutottam és sajnos itt egy helyben toporgok.

Kedves Steve(the Great),

Köszönöm a tippeket, megpróbálok ezeken a vonalakon továbbmenni. A falura vonatkozó úrbéri összeírásban megtaláltam az ősöm nevét, valamint azt is, hogy hány hold szántója, mekkora telke, kaszálója stb. volt. Sajnos arra nem találtam utalást, hogy honnan jöttek.

Üdv: Cofe

Igen, főleg az a baj, hogy egy kaplap alá veszi az összes családtagot, így a rokonság összegyűjtése nem túl perspektivikus.
Egyébként engem is érdekelne, van-e a "közszármazékok" számára valamilyen hasznos forrás az anyakönyveken kívül. (Hiába na, a nemesi származás mindig jól jött ;-) )

Én sem vagyok profi, de adóösszeírást már láttam a XVIII. századból (igaz, csak egyetlen községből).
Túl sokat ne reméljetek tőle. Valóban maximum arra lehet jó, hogy élt-e olyan nevű család akkoriban az adott településen. Persze ritka családnevűeknél ez elég jó garanciát jelent.
Meg ha megvan minden évre, akkor lehet belőle saccolgatni, hogy mikor kerülhetett a család a faluba. De persze ez nem garancia, mert ha nem önállóan laktak, hanem valakinél, akkor az egész családból pusztán 1-2 szám marad a papiron...
Amúgy a családra vonatkozóan a családfő nevén kívül csak annyi van benne, hogy hány gyerekkorú ill. felnőttkorú eltartottja van. A többi bejegyzéssel semmire sem lehet jutni családfakutatás sempontjából (pl. van 2 db. 3 évesnél öregebb lova...). Hiába no, a családtagok nem adóznak, csak a jószág. Az anyagi helyzetből persze esetleg ki lehet zárni gyanúsan gazdag vagy szegény családokat, de ez elég vékonyka vonal...

Az egyáltalán nem biztos, hogy ősöd nem oda való volt, csak azért, mert nem találtad meg az esküvőjét.Elég, ha az asszony máshol lakott, és ott volt az esküvő. Megvan az asszony halála? Néha, nagyon ritkán beírták, hogy hova való volt.
A másik. Mikor jelenik meg az ősöd neve először az anyakönyvekben? Van-e a halotti anyakönyvekben az ősöd nevével meghaló idős, az anyakönyvezés idején.
Ősöd további eredetének kikutatása innentől ingoványos. A különböző összeírások csak azt bizonyíthatják, hogy éltek ilyen nevű családok a településen. Azt nem fogják, hogy közülük melyik a rokonod. Ettől fogva mindent csak valószinűsíthetsz.

Először is szögezzük le: nem vagyok sem profi sem gyakorlott családfakutató. ;-) Azonban a RadixIndex lev.listáján felmerült (többek között általam is) nagyjából ugyanez a kérdés, így hát megosztom veled a válasz idevágó részét:

"Már korábban is kérdezte valaki, hogy mit lehet tenni, ha eljutottunk az anyakönyvekben megtalálható legkorábbi dátumig. Nekem lenne egy ötletem: az adóösszeírások. A MOL honlapján olvasható tájékoztatóban rengeteg összeírás
felsorolnak, pl.:

Dicalis (adó) összeírások (Conscriptiones portarum) 1530-1707. évek (Jelzet: E 158) (Filmtári helye: 1627-1686. dobozok)

Regesta decimarum (egyházi tized/dézsma összeírások) XVI-XVIII. század
(Jelzet: E 159) (Filmtári helye: 9537-9935. dobozok)

Úrbéri összeírások 1785/1786-as évek (csak Erdélyre vonatkoznak) (Jelzete: F 51) (Filmtári helye: 24995-25023. dobozok)

Urbaria et conscriptiones - U et C (urbáriumok, szerződések, úrbéri összeírások) XV-XIX. század (Jelzete: E 156), cédulamutató a nagykutatóban
(Filmtári helye: 2201-2577a., 31537-31538. dobozok) (...)"

Namost az a kérdés, hogy mennyiben használhatók ezek a rokoni kötelékek megállapításra (van egy sejtésem, hogy elég kevéssé), de talán kiindulópontnak, ötletnyerésnek nem haszontalan. Ugyanakkor valóban nyilatkoznia kellene erről egy prfi családfakutatónak is :-)))

Tisztelt profi és gyakorlott családfakutatók,

Évek óta változó intenzitással kutatom családom eredetét. A szálak egy Fejér megyében levő faluba nyúlnak vissza, ahol az anyakönyvezés 1720-ban kezdődött. Az adatokat a családi iratokból, rokonok elbeszéléseiből és a MOL-ban mikrofilmeken hozzáférhető anyakönyvekből szereztem. Az 1700-as évek elején elakadtam. A halotti anyakönyvből megtudtam, hogy az első ismert ősöm 1789-ben (78 éves korában) halt meg. A gyermekeik már itt lettek anyakönyvezve. Mivel a házassági anyakönyben nem találom a nevét, születésekor pedig itt még nem anyakönyveztek, úgy gondolom, hogy mint házasok települhettek be a faluba. Az 1730-as évek végén, 1740-es évek elején az anyakönyvekben sok, eddig nem szerepelt új név bukkan fel, lehet, hogy ebben az időben szervezett betelepítés volt. Ősöm nem volt nemes ember, így azután tanácstalan vagyok hogyan is lépjek tovább.

Segítségeteket, ötleteiteket előre is köszönöm.

Sziasztok!
Ez engem is érdekel!
Köszönöm.

Sziasztok!
Szeretném megkérdezni, hogy van-e köztetek olyan, akinek ősei Fejér megyéből, azon belül is inkább Sárbogárd környékéről származnak? Ha igen, akkor örülnék, ha felvennétek velem a kapcsolatot.
Még lenne egy kérdésem is, mégpedig, hogy szerintetek milyen iratanyagban lehetne adatokat találni egyik ősömről, akiről annyit tudok, hogy a Bach-korszakban került Fejér megyébe? Előre is köszi

A freemail levelező-démona adta a hibát.

Elképzelhető, hogy a postafiók megtelt, túllépte a felhasználó számára engedélyezett legnagyobb méretet.

Mindössze annyit jelent, hogy a mail-program nem tudta továbbítani a levelet...
Ezért is nem érkezhettek meg a leveleid a címzettekhez.
Ha sok különböző email-címre sem tud küldeni, akkor talán lehet, hogy a "hiba az ön készülékében van", mármint a mail-progiban. Melyiket használod?
Esetleg próbálj meg regisztrálni valahol egy új email-címet, és arról próbálkozni.

Van itt az indexnek is mailje:

http://mail.index.hu

vagy:

http://www.freemail.hu

vagy:

http://mail.yahoo.com

vagy:

http://www.hotmail.com

és még sokan mások.... :-)))

talán így sikerrel jársz majd..

üdv
Leif

Tisztelt Kutatótársaim !
Ezen az úton kérem mindenki elnézését, ha levelére nem kapta meg a válaszomat. Kezdő vagyok az internetezésben, és minden elküldött levelemre kapok egy ilyen angol szöveget,amit környezetemben senki se tud magyarra fordítani. Kérem, aki tud, segítsen.
Hi. Tsis is the qmail-send program at freemail.hu. I'm afraid I wasn't able to deliver your message to the following addresses. This is a permanent error, I've given up. Sorry it didn't work out.
Köszönöm: Szatványi József

valóban van .pdf-be nyomtatási lehetőség, bár nem túl elegáns; van egy másik út is egy free proramon keresztül http://site3.pdf995.com/download.html

Hát mér' nem azzal kezded, hogy html kell? :-)(ööö..., jól értem, hogy html kell?)
Egyrészt a FTM-nek eleve kell (?) legyen ilyen szolgáltatása
Másrészt számos további megoldást hoztak létre, főleg azon az alapon, hogy GEDCOM-file-t minden ilyen családfakarbantartó programnak illik tudnia csinálnia. Na, erre a .ged -> .html koverzióra aztán sok szoftver létezik:
Én pl. ezzel küzködök mostanság (ehhez mondjuk saját tárhelyet kell regisztrálni, de szvsz. elég pofás a végeredmény)
Itt még találhatsz számos ilyen okosságot.

nem lenne probléma, ha .htm-be lehetne konvertálni, így viszont nem nehézkes út ez a dokumentáláshoz (a .pdf persze sokat segítene) ?

Khm... mértekérdések=méretkérdések

Ja, és ha nem tudsz rögtön pdf-be nymtatni (pl. Acrobat híján), a GhostScript nevezetű free programmal lehet ps-ből pdf-et gyártani

Szvsz. tényleges képformátumba (pl. jpg) nincs sok értelme konvertálni (pl. mértekérdések), meg (bár nem tudom, mekkora a családfád) az alapvetően "oldalcentrikus" nyomtatás miatt nem is biztos, hogy értelmezhető eredményt kapsz.

Amit érdemes lehet megcsinálni, hogy egy PostScript nyomtatóval kinyomtatod (jó pl. a Linotronic 500, rajta van a Windows telepítőCD-n is), és pl. pdf-be konvertálod.

file-ba lehet nyomtatni, ez igaz, de hogyan tovább, mi tudja azt grafikus file formátumra konvertálni ?

Ez csak egy tipp, mert a FTM-hez nem volt szerencsém, de ha más nincs, a file-ba nyomtatás általában működni szokott. (vagy a FTM keretein belül - pl. a PAF-ban van ilyen opció -, vagy a nyomtatásvezérlés szintjén)

Üdvözlet!
Segítségre lenne szükségem, vagy néhány jótanácsra :) ... a problémám a következő: apai nagyapai ágon az őseim német származású harc-i lakosok voltak.A levéltárban viszont csak 1868-tól találhatók meg az anyakönyvek,-a halotti a.k.-ből visszatudtam számolni 1816-ig, de ez édeskevés, hiszen azt is tudni szeretném, hogy honnan telepítették őket Harc-ra.
Kérdésem a következő: milyen irányba lehetne még továbblépni? (ha erre egyáltalán van mód) illetve kerub által felsorolt irodalom(német bevánd.-ról) közül melyik hozzáférhető / és hol? ( Széchényi Könyvtár, vagy levéltár, stb?)... ezeket forgatta már valaki?... tapasztalat?
előre is köszönöm :)

ki tudja, hogy miként lehet a Family Tree Maker családfa-ábráját exportálni (pl. jpg file-ba) ?

LVT nick neven van itt egy nyelvész, történész polihisztor szláv konkrétan szovák témákban jelentős ismeretanyaggal.
A Szlovák témájú és a nyelvészeti témáju topikok valamelyikében rálelsz.
Biztosan tud valami eligazítást adni.

A szlovák betelepítésekről nincs valami hasonló dokumentáció?

Érdekel ez mást is!!

NÉMET SZÁRMAZÁSÚ CSALÁDOK KUTATÁSA

A XVIII. századi német telepítések (főleg Baranyába, Tolnába, Bakonyba, Bácskába és a Bánátba) iránt érdeklődő kutató szerencsés helyzetben van, ha az illető telepesek 1781 és 1790 közt kerültek Magyarország déli részeire a kamarai telepítés következtében. Több munka jelent meg a németek betelepítéséről.

Betelepítéssel foglalkozó szakirodalom

Franz Wilhelm-Josef Kallbrunner: Quellen zur deutschen Siedlungsgeschichte in Südosteuropa. München, 1936.

Anton Tafferner: Quellenbuch zur donauschwäbischen Geschichte Bd. 1. 1974., Bd. 2, 1977., Bd. 3. 1978., Bd. 4. 1982., Bd. 1-4 Stuttgart, Bd. 5. München, 1995.

Werner Hacker több könyve szintén a németek ki-, illetve betelepítésével foglalkozik. Kötetenként részletes telepeslistákat közöl:

Werner Hacker: Auswanderer vom Oberen Neckar nach Südosteuropa im XVIII Jahrhundert. München, 1970.

Werner Hacker: Auswanderungen aus dem früheren Hochstift Speyer nach Südosteuropa und Übersee im XVIII Jahrhundert. Eine Dokumentation in Regestenform nach Unterlagen des Badischen Generallandesarchivs Karlsruhe. Kaiserslautern, 1969.

Werner Hacker: Auswanderungen aus dem Südostlichen Schwarzwald zwischen Hochrhein, Baar und Kinzig insbesondere nach Südosteuropa im XVII. und XVIII. Jahrhundert. München, 1975.

Werner Hacker: Auswanderungen aus Oberschwaben im XVII. und XVIII. Jahrhundert, archivalisch dokumentiert. Stuttgart-Aalen, 1977.

Werner Hacker: Auswanderungen aus Baden und dem Breisgau, Obere und mittlere rechtsseitige Oberrheinlande im XVIII. Jahrhundert, archivalisch dokumentiert. Stuttgart-Aalen, 1980.

Werner Hacker: Kurpfälzische Auswanderer von Unteren Neckar, Rechtsrheinische Gebiete der Kurpfalz. Suttgart-Aalen, 1983.

Werner Hacker: Auswanderungern aus Rheinpfalz und Saarland im 18. Jahrhundert. Stuttgart, 1987.

Regényi Isabella und Scherer Anton: Donauschwäbisches Ortsnamenbuch Herausgegeben von Arbeitkreis donauschwäbischer Familienforscher (Akd FF) Darmstadt, 1980. (Az ún. dunamenti sváb települések helységnévtára)

Hengl Ferdinand: Deutschen Kolonisten im Komitat Baranya (Ungarn) 1688-1752 I-III. Band. Darmstadt 1983, Schriesheim 1985.

Eimann Johann: Der deutsche Kolonist oder die deutsche Ansiedlung 1783 bis 1787 besonders im Königreich Ungarn in dem Batscher Komitat. München, 1965.

Friedrich Lotz: Die frühtheresianische Kolonisation des Banats (1740 bis 1762). München, 1966.

Stefan Stader: Sammelwerk donauschwäbischer Kolonisten. Teil I A-D. Sindelfingen, 1997. (Közel 9500 családfőt sorol fel a szerző. Sokszor megadja a személyek születési, házassági és halálozási helyét és idejét, a feleség nevét és a kivándorlási, illetve bevándorlási helyet.)

Schmidt János: Német telepesek bevándorlása Hessenből Tolna-Baranya-Somogyba a 18. sz. első felében. Győr, 1939.

Roger Schilling: Deutsche Ansiedlung im Komitat Neutra unter Josef II. DUHBl. III. évf. 1. sz.

Roger Schilling: Ansiedlung der Deutschen in Rumpfungarn. (Das Deutschentum in Rumpfungarn). Német betelepítések a Csonka-Magyarországon. - Németek a csonka Magyarországon. Budapest, 1928.

A Wilhelm-Kallbrunner-féle kiadvány telepes-névsorokat közöl; kitűnő regisztere betűrendben sorolja fel a telepeseket, úgy, hogy a könyv megadja a megfelelő lapszámot és azon belül a névsorbeli sorszámot. Amennyiben olyan listán szerepel a telepes neve, amely nem a bécsi Haus-, Hof- und Staatsarchivban, hanem a Magyar Országos Levéltárban található, akkor megtalálhatjuk azt a Magyar Kancelláriai Levéltárban, az Acta Generalia állagában (jelzete: A 39) - a Filmtárban csak a mutatói találhatók: 17217-17414., 17674-17873. dobozok. Szintén a Filmtárban található a bánáti német telepesek listája 1743-ból (Filmtári helye: W 635/7, eredetije: Finanz- und Hofkammerarchiv - Wien, 64 Banater Akten. Kolonisten-Verzeichnisse).

A német leszármazottak után kutatók segítségére válhat az USA-ban kiadott Edward Relmer Brandt-féle kézikönyv: Contents and addresses of Hungarian Archives with supplementary material for research on German ancestors from Hungary. Second, annotated edition. Minneapolis, USA, 1993. (Magyar Levéltárak címei, valamint a Magyarországról származó német ősök kutatására szolgáló segédanyag.)

Források a német származású családokról

Ha nem 1781 és 1790 közti telepítések során került ide az illető telepes, akkor csaknem bizonyos, hogy a megfelelő telepeslista Bécsben keresendő.

Akkor sem szerepelhet a listában a telepes neve, ha nem kamarai telepítés során került Magyarországra. A magánföldesurak által betelepített németek (pl. a bakonyi vagy baranyai, illetve tolnai svábok) neve csak nagyon szerencsés esetben található az illető magánföldesúr családi levéltárában.

Egyébként a német telepesek esetében ugyanazokat a forrásokat is át kell nézni, mint a polgár-, illetve jobbágycsaládok esetében. Megvizsgálandó az 1828. évi országos összeírás, hiszen annak felvételekor a telepesek már Magyarországon laktak.

A második világháború sajnálatos eseményei után tömegesen telepítették ki a németeket a Kárpát-medence országaiból. A kitelepített több százezres németség a szülőföldje iránti vonzódást, ragaszkodást kitartóan és szívósan ápolja - kutatja szülőhelye történetét. Ennek eredményeként ma már szinte minden egykor német többségű településről megjelent az ún. Heimatbuch. Ezek a könyvek nemcsak helytörténeti, statisztikai, demográfiai, hanem jelentős családtörténeti adatokat tartalmaznak.

Német bevándorlók kutatásához katt ide

Üdv Mindenkinek !
Családomból négy ág történetét kutatom intenzíven:
Mondovics, Soltész, Niedermayer, Tangl.
Az elmúlt években jutottam valamire, azonban néhány ponton elakadtam.
Először is több információs forrást keresek a töröktől menekülő horvátok nyugat-magyarországi megtelepedéseiről (Mondovics család - bár ennek a névnek az eredete bizonytalan még mindig !).
Másrészről a Soltész család esetében találtam egy hivatkozást a nemességükről, mely dokumentuma a beregovoi (beregszászi) levéltárban van, azonban az első levelemre nem válaszoltak, most küldtem a másodikat.... Ki tudja mi lehetett a baj ?
A Niedermayer és Tangl család esetében keresem a baranyai és tolnai német telepítések hozzáférhető listáit és történelmi hátterét.
Web-site-om: www.mondovics.webvilag.hu

Hálás köszönet a segítségért.

Nézd meg a mail-boxodat.

Kerub, köszönöm.

Serédy keresőszóra a Kempelen sem tud sokkal többet, ezt írta.




Nagy Iván által (X-151–156.) emlitett család. – Vö. Siebm. 576.; erd. 96.; T. II-9. Petri VI-403–414.; Siebm. erd. 96.

1828-ban volt egy országos népszámlálás. Nem lehet, hogy erre céloznak? A "kérdőíveken" voltak a vagyoni helyzetre vonatkozó kérdések is.

Kedves Listatagok !
A következő kérdésben kérem a segítségeteket:A Századok-ban és a Nagy Ivánb-an megjelent családfatöredékeken kívül, hol található a teljes Serédy családfa ?
Üdv. József

Vagyonösszeírás 1828
Nagy Magyarország összes megyéjében
319 tekercs film
www.medlist.com/Familia/Kutatas/Vagyon1828.htm
Tud erről valaki valami konkrétumot?

köszönöm.

www.hadifogoly.adatbanyaszat.hu

II világháborús hadifoglyokról van valami database valahol?

Oké, kösz, meg fogom próbálni. Habár azt még nem tudom, hogy a telekkönyveket hol kell keresni, mert a megyei levéltárban nem láttamm ilyesmit.
Amúgy feltehetőleg házas zsellérekről van szó, tehát házuk (és esetleg minimális földjük) volt.
P.S.: Lakhely-bejegyzésként láttam olyat, hogy "első tized", ez vajon mit jelenthet??

Magyar műszaki parancsnokságok, csapatok és alakulatok a világháborúban / szerkesztette Jacobi Ágost. - Budapest : Közlekedési Nyomda K. f. t., 1938. - [8], 759 p. : ill. ; 31 cm

Sok név sok adat az I. Vh ról.

komaszációs térkép és telekkönv
ezen a néven keresd a nyilvántartást, ha legalább portája volt akkor ott szerepelnie kell.

Sajnos nem jött be a dolog. Megnéztem, még véletlenül sincsenek felírva a portaszámok. Sőt, belekukkantottam az 1828-as népszámlálási anyagba is, ott sincs portaszám, vagy házszám vagy ilyesmi. Családfakutatás szempontjából szinte használhatatlan :-(

Név és porta meghatározással voltak összeírva a jobbágyok, a felvidéki falvakban így volt gondolom előírás szerint.

Üdv mindenkinek,

azt szeretném kérdezni, hogy valaki látott-e már adóösszeírást avagy jobbágyösszeírást úgy kb. az 1750-1850 közötti időszakból? Arra lennék kíváncsi, hogy a családfő nevén kívül van-e rajta bármi olyan egyéb információ, ami segít megkülönböztetni a több, azonos nevű családot
(pl. házszám vagy ilyesmi)?
Csak mert az anyakönyv alapján lehetetlen szétválogatni, ha mondjuk egyidejűleg élt 5 Kovács János a faluban.
De feltételezem, hogy az adóösszeírásban kell lennie valami további infónak is, különben honnan a frászkarikából tudták az adószedők, hogy melyik Kovács Jánosból kell kiverni az X zsák búzát??

Itt található még 35-40 Viola javarészt Ercsi és környékéről.

Kedves Tamás !
A zempléni Violákon kívül a következőket találtam:
A lőcsei anyakönyvi indexben 1684-től vannak Viola nevűek.
Beatrix királyné dajkája Nardella Parmesana, férjével, Sabatino Violával Körös megyében kapott Mátyás királytól birtokokat. Az ő fiuk, Franciscus Viola 1495-től volt Diósgyőr várispánja.
Üdv.József

Nagyon köszönöm az infókat!

Kutatásonként 5 filmet kérhetsz ki,
amit délután igényelsz,azt másnap, amit délelött
azt aznap fél 1-kor kapod meg.

Az utóbbi. Az időpontokra pontosan nem emléxem, utoljára 1,5 éve voltam ott, de napi 2 fix időpont van.

Hogy is van ez a filmes buli?
Emberenként teccőleges időben hoznak ki 2x filmet, vagy 8-kor és 12-kor???

Pitecus, a tudatlan

Szia József!
Előre is köszönöm segítséged, e-mail címem: z_szirmai@hotmail.com

üdv,
Zoli

Ma voltam a levéltárban, az infok jók,
naponta kétszer hoznak ki filmet.
A külső Bécsi úton a temető végén, a Waldorf
iskolánál kell leszállni a buszról,majd
innen kell a volt orosz laktanya mögé
bemenni 200m-t.Előzékeny,udvarias, segítőkészek
voltak a levéltáros hölgyek.

SAjna ezt én is érzem. A pol. indittatás mellett még a papnak kisebbségi érzése is van...

Nekem a Felvidéken alkalmam van ezt a bizalmatlanságot megtapasztalnom, de ugye ez politikai indíttatásu.
Mostanában a papok is beszálltak a "történelem csinálásba" keresik veszettül a Pribina 841 ben épített templomát Nyitrán de nem találják, itt a balatonmentén viszont már meglelték a leégett fatemplom maradványait is.

A különböző falvakban találok magyar lelkészt akivel értjük egymás szavát Ö segít. A családom hajdani falujában a polgármester még magyar és szlovák nyelvű kiadványt is szerkesztetett falu történetéről, levéltári kutatásokat is finanszírozott mindehhez.
A Szlovák lelkész akinek a foglalkozása révén szeretnie kellene engem, mint felebarátot hát úgyérzem nem szeret,nem érti mit akarok sem magyarul sem németül( persze érti mert az egész faluban a lakosok 60-70 %-a magyar) nem is segít.

Ugyanakkor a Vág-mentén levéltárban meg kedvesek segítőkészek áldja is meg az Isten őket.

Tudom, hogy ez itt nem a pol. forum de mégis beleütköztem a politikába.

Kerub

Nem a pénzről van szó!
A Krisztus koporsóját se őrizték ingyen.
Azzal kezdődik, hogy én nem láthatom a dolgokat. Csak azokat a személyeket vizsgálják, akiket megadok.
A mi parókiánkon, ha megbízik a pap a kutatóban (leszármazott!) akkor odaadja a könyvet, had kutasson. Ilyenkor derül ki a dédpapa testvéreinek száma, két család közötti kettős házasság, 8 Károly 6 generációban stb.

A körzetileg illetékes plébános (nem helybéli, 6 falu tartozik hozzá) eleve kizár ebből a lehetőségből.

Én fernek tartanám, hogy mondjuk 20000 forintért 1 hetet keresgélhetek a "súlyos" könyvekben.

Pitecus, aki a saját családfáját kutatja

Mindannyian pénzt kapunk a munkánkért.

A parókiákon meglehetősen súlyos nagy könyvekben kell keresgélni, ezeket a köteteket évjárataiktól függően át kell rakosgatni.
Aki mindezt csinálja az nyeli a port is rendesen, a lapozgatás során talán méginkább.

A gépkocsimról a tözskönyvet pl. 25,000 Ft ért adják ki én pl amiatt vagyok bosszús.

Erősen változók a családkutatásban és dokumentálásban a nyújtott szolgáltatások árai.

Az armalis lefordítására kaptam ajánlatot 60000 Ft-osat itthon, a felvidéken egy levéltáros mindezt megcsinálta 2000Sk-ért. cca 12000 Ft.
Címerről másolat készités hasonló a Budapesti árnak tört része volt a Dunaujvárosi ár.

A parókiát sajnos nem lehet egy másikkal kiváltani amelyik esetleg olcsóbb.

Az egyházalapítóknak (Smith és Brigham) összesen 44 felesége, 105 gyermeke volt.
Hinné az ember, hogy a rokonházasságok megelőzése volt a cél, a pontos nyilvántartások felfektetésével, de a többnejűség ugye már nekik is tilos.

Szóval ez ugye akkor mégsem igaz vagy csak volt igaz.

További keresgéléseim eredményt hoztak, íme itt a magyarázat:

„1895. október elsejétől van Magyarországon állami anyakönyvezés, előtte pedig egyházi anyakönyvezés létezett. Vagyis 1895. óta elvileg minden, és előtte az egyháziakból is nagy számú születés, házasság, és halálozás regisztrálva van, ráadásul ezek mikrofilmen is elérhetők.
A mikrofilmes változat a mormonoknak köszönhető, vagyis a mormon vallás azon tézisének, amely szerint a megváltó eljövetelekor minden egyes emberrel el kell tudni számolni. Így hát ezek a buzgó mormonok járják a világot, és minden létező, és valaha élt embert összeírnak.
A mormonok, vagyis a Latter Day Saints (Utolsó napok szentjei) hívőinek központja Salt Lake City-ben van, ott őrzik az óriási nyilvántartást. Amikor megegyeznek egy állammal az anyakönyvek filmre vételét illetően, lefotózzák az iratokat, majd egy kópiát az állam rendelkezésére bocsátanak, egy kópiát pedig a salt lake city-i központjukba visznek.”

Szia Zoltán !
Küldtem e-mailt, de valami nem stimmelt, ezért itt ismétlem: Sok adatom van a Szirmay családról,főleg a 19.század előttről. A Sándor és Kupper családokról nincsenek adataim.
Várom kérdéseidet és kitartást kivánok a kutetáshoz:
József

Szia trollcsi !
Köszönöm a segitséget.
József

Nem akarok hülyeséget mondani, mert télleg szinte semmit nem tudok a mormon vallásról, de van valami olyasmi központi hittételük, amely miatt nagyon fontos a családfa, hogy tudd honnan jössz.

Ez így homályos, én sem tudom pontosan, mi a tétel, talán valaki más?

Hivatalosan alig vannak .....

Olyannyira alig, hogy 1988-ban az elsők között vettek itt maguknak egy komplett külkereskedelmi vállalatot szöröstöl bőröstöl.
Getz-Mormon/ leánykori nevén INTERCOOPERATION Rt.

Persze ez itt OFF

Akkor már értem, miért nem találok adatokat...

De vajon miért?
Ennyire ráértek?
Hivatalosan alig vannak és mégis feldolgozták az összes anyakönyvet?
Furcsák ezek a mormonok.

De csak USA-t írnak, Kanadáról nem írnak.

Az indulási adatbázist sem találom.

Tudtommal nem csak a magyarországit vették filmre, hanem ahol csak tudták a világon.

DAD

Itt a szöveges magyarázat németül/angolul a DAD- ról.

Az Észak-Amerikába indulók a Bremai kikötből mentek, a olasz kikötökből a Dél-Amerikába indultak a hajók.
Az érkezési oldalon is feldolgozták az adatokat de az az adatbázis csak pénzért kutatható.

Utaslista

Itt kérdezhetsz a kivándorlókról!

Történetesen, hogy ki hol telepedett meg azt az utaslistából még nem tudták.
A mormonok tovább dolgoztak az adatbázison így a kapcsolodásokról is lehet információt szerezni ugyanitt.

Ha a kivándorlók között találsz valakit a nemzetségedből akkor a ma még ott élőket a telefonkönyvből kihalászhatod.

Telefonkönyv USA

A mormonoknak egyébként miért volt fontos mikrofilmre vinni a magyarországi születési anyakönyveket? Mi célból csinálták?

Igaz, a sorompó kicsivel közelebb van, de az iskolánál lámpával ellátott zebrán lehet átmenni. Bazi nagy a forgalom. Én nem vállalkozásról, hanem egyesületről beszélek. a genealogia.lap.hu-n fent vannak. Azt hiszem 50 dollár a tagdíj egy évre. De én a mormonokat ajánlom, miattuki csak a hűvösvölgyi útra kell elmenni. Én is felakarom keresni őket, mert Kassán, illetve az Ipoly völgyében is vannak érdekeltségeim.

A DAD-dal kapcsolatban nem világos néhány dolog:

1. Csak Németországból induló emigránshajók utaslistái kutathatók?
Máshonnan nem indultak volna hajók?
2. Csak USA-ba irányuló emigrációk szerepelnek az adatbáziusukban.
Kanadaiak nem?
3. Neten egyáltalán nem lehet kutatni a DAD-nál?

Ti hogy tudjátok?

A számból vetted ki a szót.... :-))

Ha jól emlékszem, a Sorompó nevű megállóhely még egy picit közelebb is van, de ez a kettő amúgy is a legkisebb távolságra levő BKV-buszmegálló lehet, van vagy 50 méter közöttük... :-)

"Járt valaki esetleg hasonló cipőben?"

Naná, nekem az apai ágamon dédapám a szudéta-vidékről származik, és valószínűleg oda is már telepítették őket Dél-Tirolból, ami szintén problémás hely...

Ezt kerub 104-es hozzászólásából másoltam: "A területi szabálytól kizárólag az anyakönyvek esetében van némi eltérés: a mai Magyarország területén keletkezett és fennmaradt (fellelhető), 1895. szeptember 30-ig keletkezett egyházi anyakönyvekről a Magyar Országos Levéltár {Bp., III. Bécsi út 314-324.} őriz mikrofilm-másolatot, ezek ott helyben kutathatók"

Már minden adat megvan, csak egy fénykép hiányzik a helyszínről :)

Ezt találtam a www.bkv.hu-n :-)))

[A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]

Felvidéki kutatások a pozsonyi és /vagy a nyitrai levéltárban lehetségesek, ha beszéled a nyelvet, vagy valamilyen közös nyelvet.
Nyitrán nem túl szívélyesek a privát magyar betévedővel.
Tényleg van egy Szlovák családfa kutató vállalkozás itt a neten.
katt ide
Az áraikat nem ismerem.
A magyar szolgáltató kötve fűzve cca. 1000-1500 Ft/év áron ad át anyagot, oldalágak szűkítésével.
Tavaly legalább is így szólt az ajánlatuk egy hiányzó 120-150 évre volt.
Nekik megvannak a kapcsolataik a szlovákiai levéltárakkal is...

Ajánlatot ingyen adnak ha definiálod a feladatot.
E-mail cím(ek):
Hlilla@aol.com

George Eotvos magyar famtreee
george.eotvos@familytree.hu

Észak-Amerikai kivándorlók az utaslistából kiindulva fellelhetők.
A DAD adatbázisa ingyen kutatható, ld. néhány hozzászólással lejjebb.

Én pl. az 1820-ban kivándorolt eleimet a DAD-ban és a ma is ott élő leszármazottjait a telefonkönyvben megtaláltam.
(Meg kellett tapasztalnom, hogy ezek már nem európaiak mondhatni elég barátságtalan, gyanakvó népség akár rokon akár nem, túl régen élnek már ott.)

A levéltárról még annyit, hogy egy nap kétszer hoznak ki filmet. Legalábbis míg én oda jártam, így volt. Célszerű előtte való nap odaszólni nekik, hogy melyik települést szeretnéd kutatni. A MOL honlapjáról megtudhatod, hogy melyiknek mi a száma. Ugyanis nekem még településnévvel nem keresték meg. Én jelenleg úgy csinálom, hogy lekérem a megyei levéltárba. Így csak 20 km-t kell utaznom. Ha busszal mész a levéltárba, akkor az iskolánál szállj le. Pontos nevét nem tudom, de csak ez az egy iskola nevű megállója van a busznak.
Szlovákiai kutatásról annyit, hogy van egy szlovákiai családfakutató egyesület. Náluk érdeklődj. De hallottam valami mormonokról a Hűvösvölgyi úton. Állítólag nekik is megvan ez.

Köszi a segítséget, LeifEriksson!

El fogok menni a Magyar Országos Levéltárba.
Viszont van néhány speciális ügy.

1. Felvidéki (szlovákiai) születésű nagyszülő és felmenői. Őket hol kutassam?

2. Kanadába kivándorolt dédapa.

Róla pedig a nevén és a kivándorlás idején kívül nincs más infóm.
Találtam egy oldalt:
http://www.archives.ca/02/02011802_e.html
Ahol írják hogy lehet kölcsönözni mikrofilmet tőlük. De valami olyat írnak hogy csak intézményeknek. Itt írja a kölcsönzés módját:
http://www.archives.ca/02/020207_e.html

Járt valaki esetleg hasonló cipőben?

Ha budapesti vagy, akkor elég egyszerű a dolog, nem kell plébániákra járkálni.

A Magyar Országos Levéltárban ugyanis megvan minden fellelhető 1895 előtti egyházi anyakönyv mikrofilmen (akkor vezették be ugyanis az állami anyakönyvezést). Ez a mormonoknak köszönhető, valamikor a hatvanas években nem kis munkával filmre vették az összes egyházi anyakönyvet, cserébe egy pld-t kapott a magyar levéltár is.

Természetesen nem csak a nemesi családok vannak meg tehát, hanem minden fellelt anyakönyv. Hangsúlyozom, felllelt, tehát gyakran nem teljes, hiányos, szakadozott (persze nem az originál, de ez a filmen is látszik).
Én teljesen amatőrként, minden előképzettség és metodikai ismeret nélkül fogtam bele, beiratkoztam a levéltárba (ugyanúgy be kell, mint egy könyvtárba, illetve nem ugyanúgy, mert kicsit részletesebb, úgynevezett kutatási kérelmet kell beadni. nem olyan hivatalos ám, mint amilyennek látszik... :-)
Szóval így fogtam neki, eleinte nem nagyon találtam a dolgokat, de hamar bele lehet jönni. Alapból onnan kell kiindulni, hogy települések szerint vannak meg a filmek, persze csak a mai Magyaro. területéről. Arra azért számíts, hogy helyenként igencsak olvashatatlan a papok kézírása, meg űrlap-szerű beosztás sem volt mindig, néha csak úgy folyamatosan van írva, ott aztán emberes feladat kibogozni. De amint rákaptam az ízére, eléggé belejöttem, a végén már simán olvasgattam a borzalmas kézírásokat, lazán tudtam a szükséges pár latin kifejezést.... :-))

Ja, és mindez a levéltár Bécsi úti részlegében van, egy vadiúj épületben. HOgy hányas szám, azt pontosan nem tudom, de egy volt szovjet laktanya épületegyüttese mellett, a 18-as busszal kell jó messzire kimenni, majdnem a városhatárnál van.
Én azt tapasztaltam, hogy a levéltárosok tök segítőkészek, általában a többi kutató is inkább lelkes amatőr....

Aztán persze ahogy egyre mélyebbre ástam magam, kezdtem élvezni a búvárkodást, végül jártam a Várban, a központi levéltári épületben is, mert az egyik szépapámról megtudtam hogy parlamenti képviselő volt 1881-ben, úgyhogy átnézegettem az akkori parlamenti iratokat is.... marhára élveztem...

na ennyit rólam, ha van kedved, vágj bele, megéri!

Én magam plébánián csak egyszer jártam, odaát Burgenlandban, mert volt a családnak egy ottani ága is, a helyi pap, egy fiatal ürge, szintén segítőkész volt.

Ami a levéltári részt illeti, vannak itt a topicon profi levéltárosok is, ők szakszerűbben is el tudják magyarázni mindezt...

üdv, Leif

Köszönöm az "ősvesztésről" a magyarázatokat, most már értem!

Közben sikerült eljutnom anyai ágamon az ükszülői szintre.
A szálak 250 km távolságba vezetnek.
Úgy tervezem, hogy elutazok a helyi illetékes egyházat felkeresni.
Meg tudnátok mondani, hogy ha tudom az adott ősöm nevét, születési helyét, és idejét, akkor kihez lehet további kutatás céljából fordulni?
Pl. egyházakon belül kit keressek? Vagy esetleg más intézményhez is lehet?

Azt is szeretném tudni, hogy kb. mennyi időt vesz igénybe mondjuk egy plébánián a keresgélés.
Azért lenne fontos mert igen messzire kell utaznom.

Még egy kérdés:
Levéltárakban csak nemesi családokról vannak írások, vagy mindenkiről?

vow, jo kis magyarazat.

sze

No, akkor egy picit pontosítok a korábbi amatőr magyarázatomon, és engedelmetekkel idecopyzom a szakszerű meghatározását az ősvesztésnek, és néhány egyéb genealógiai alapfogalomnak.

(forrás: Pandula Attila: Genealógia. in: A történelem segédtudományai, Osiris, 1998, pp.19-21)

Tehát:

Genealógiai alapfogalmak

Ős (avus. Ahn) a régen élt felmenő rokon. akitől valaki vagy valamely család származik.

Nemzetség (gens) az egy közös őstől származó. azonos nevű ivadékok sora. A legkorábbi időkben a közös anyától való leszármazás. a későbbi társadalmi fejlődés során a közös apától való leszármazás számított.

Család (familia) apából. anyából és gyermekekből álló társadalmi közösség. Gyakran használatos a magyar genealógiai gyakorlatban a nemzetség helyett. (Például családülés.)

A családülés (concursus familiaes. Familientag) a felnőtt férfi család- (nemzetség) tagok gyűlése a közös dolgok intézésére.

Nemzedék (generáció) az egy időben élő. megközelitően azonos korú emberek összessége. Az egymást felváltó utódok (életének) időszaka.

Íz a nemzedéken belül, az ugyanazon leszármazási ágon szereplö nemzedék (így harmadíz, negyedíz).

Ág (linea, Linie) leszármazási vonalat jelent (például anyai, apai, férfi, nöi, oldal-, ifjabb stb.).

Cognornen. Mellékelnevezés. Egy családon belül az ágak szerinti megkülönböztetést, hasonnevű családok esetében a különbözö származást jelöli. Olykor örökletessé is válható formát nyert. Váltakozó használat tette indo- kolttá az alias (kettös vagy ingadozó névhasználat esetén a vagylagosság kifejezése) aliter (másként) kötéssel történö kettös jelölést.

Koició (coitio, Koition) két különbözö nemű személy közötti kapcsolat, utódok létrehozása céljából.

Filiáció (filiatio. Kindschaft) két eymástól származó személy között fennálló viszony.

Agnáció (agnatio. Agnation) közös ösatyától leszármaztatott férfi ágú vérrokonság. Jelentös szerepe volt az öröklési jogban.
Megkülönböztettek elsöszülött fiút (primogenitura), a család legidösebb férfitagját (senior) , a majorescót, az ízben legközelebb állót, illetve az egy szinten állók közül a legöregebb fiút, aki gyakran az elsöszülött volt. Ezeknek a megkülönböztetéseknek legnagyobb szerepe a hitbizományok (fideicom- missum) esetében volt, ahol sajátos öröklési formák léteztek, például primogenitura, seniorátus. Leggyakrabban a majoratus, az ízben legközelebb álló, illetve az egy szinte állók közül a legöregebb fiú lett a hitbizományos.

Konáción (cognatio) tágabb értelemben az egész apai és anyai ági vérrokonságon alapuló családot értjük.

Vérrokonság (consanguineitas. Blutverwandschaft) a közös őstől leszármazókat foglalja magában. Köztük megkülönböztetünk egyenes ági (linea directa, gerade Linie) vérrokonokat (például nagyapa, fiú. unoka), illetve oldalági (linea collateralis, Seitenlinie) vérrokonokat (nagybácsi. unokatestvér stb.), akik egy közös őstől származnak, de nincsenek leszármazó és leszármazotti kapcsolatban egymással.
A közös őstől való leszármazottaknál megkülönböztetünk idősebb ágat, ahová az idösebb testvér, és ifjabb ágat, ahová a fiatalabb testvér leszármazottai tartoznak.

Descendesek a közös őstől leszármazottak.

Ascendensek a közös ösök azokhoz viszonyítva. akik tölük leszármaztak.

Rokonsági fokozat (gradus, Grad) két vérrokon közötti genealógiai távolságot jelent.
Az egyenes ági vérrokonság számítása minden jogrendszerben egyforma: volt, például apa-fiú elsöfokú. nagyapa-unoka másodfokú vérrokonok.
Az oldalági vérrokonság számításánál eltérések vannak. A római jog, illetve a mai joggyakorlat szerint a rokonsági fok olyan, mint amennyi a két vonalon szereplö személyek száma, leszámítva a közös öst. Eszerint a testvérek másodfokú, az unokaöcs és a nagybácsi harmadfokú, az unokatestvérek negyedfokú vérrokonok.
A katolikus kánonjog és a germán jog az ugyanazon nemzedékhez tartozó leszármazottak egymás közötti vérrokonságának fokát a közös őstől való egyenes ági vérrokonsági fokozattal fejezi ki. Eszerint a testvérek első-, az unokatestvérek másodfokú vérrokonok. Nem ugyanahhoz a nemzedékhez tartozó vérrokonoknál a közös őstől való egyenes ági vérrokonsági fokozattal fejezi ki. Eszerint a testvérek első-, az unokatestvérek másodfokú vérrokonok. Nem ugyanahhoz a nemzedékhez tartozó vérrokonoknál a közös őstől távolabbi vonalon álló vérrokonnak a közös őstől számított foka fejezi ki a vérrokonsági fokot. Eszerint a nagybácsi és az unokaöcs másodfokú, a nagybácsi és az unokaöcs fia harmadfokú vérrokonok.

Örökbefogadás (adoptio) Szülő és gyermek közötti vérségi leszármazás természetes kapcsolatát utánképző jogintézmény. Esetleg a természetes születésű gyermek jogi helyzetének burkolt rendezése. Nemesség, címer átruházása esetén királyi kegyelemre volt szükség.

Sógorság (affinitas, Schwagerschaft) A házasfél és házastársának vérro- konai közötti önálló rokoni kapcsolat.

Őspróba (Ahnenprobe) A négyes, nyolcas, tizenhatos stb. őspróbával az apai és az anyai ágon való nemesi származást bizonyították. Ez szükséges volt a kamarási cím elnyeréséhez, egyes lovagrendekbe, női szerzetesrendekbe stb. való felvételhez, udvari tisztségek elnyeréséhez.

Ősvesztés (Ahnenverlust) , ősazonosság (Ahnengieichheit), implex. Mindenkinek két szülője, négy nagyszülője, nyolc dédszülője stb. van. Az ősök száma nemzedékenként megkétszereződik. Ez azonban csak elméletileg van így. Az ősök egy része azonos, egy személy több helyen is szerepel. Az implexkutatás elsősorban az uralkodóházak, illetve a nemesség genealó- giája kutatásánál hozott érdekes eredményeket. Az uralkodóházak esetében igen gyakori az ősazonosság. Azonban adott esetben az egész társadalomban megfigyelhető ez a tendencia, egyes társadalmi osztályokhoz tartozók, egyes foglalkozási ágakat reprezentálók, egy területen, településen élők, azonos nemzetiséghez, valláshoz tartozók stb. relatív szűk körön belül házasodtak.
Célszerű előbb a felmenők implexének megállapítása, a lemenők implexe ebből következik. Minél több leszármazó van, annál nagyobb a lehetősége a következő nemzedékekben kötött rokonházasságoknak. Ha egy nemzedék- rendben 50 azonos ős van, akkor az ősök számának nyugalmi helyzetéről (Stillstand der Ahnenzahl), több mint 50 azonos ős esetén Replexről beszé-
lünk. .

Ragadványnév Egy-egy személyes ismérvből, tulajdonságból állandó jelzővé, olykor családnévvé is váló megjelölés (lásd Jámbor, Szőke, Tar). Utalhat mesterségre is, mint Ács, Köteles. Az aliter vagy dictus kötéssel a korábbi név is említésre kerülhet.

Névtan A régi időkben egynevüség volt. A magyar vezetéknevek kialakulása az Anjou-korban kezdődött, s a kétnevüség hosszú folyamat eredmé- nyeként vált általánossá. Ez a fejlődés társadalmi osztályonként is eltérő volt, s nem volt mentes regionális sajátosságoktól sem. Öröklődő családnevek a nemességnél a XIV-XV., a városi polgárságnál a XV., a jobbágyságnál a XVI-XVII. századokban alakultak ki.
Vezetéknevek apai ágon való öröklése csak 1787-től volt kötelező.

üdv, Leif

Hello,

az osveszteshez nem is kell csuszas a generaciok kozott. Ugy olvastam, az oszvesztest sajat csaladra alkalmazzak. Pl. a kozepkorban Budan elo otvosmester 10 fia kozul egyik elkoltozott Veszprembe, ketszaz evvel kesobb ennek egy noagi leszarmazottja hozzament a Budan maradt egyik fiver fiuagi leszarmazottjahoz, mit sem sejtven a kozos osrol. Maris vesztettel egy csomo ost.
Muris dolog ez az egesz.

sze

Üdvözletem minden családfakutatónak!

Nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a topicra, végig is olvastam, és a sok hasznos infót köszönöm minden hozzászólónak. Én néhány éve kezdtem el kutatni őseimet, és még az adatgyűjtés részénél tartok, eddig nem is nagyon volt időm levéltárakba ellátogatni. Így 1790-körülig jutottam, és ezt a GenoPro-val rendszereztem is.

Az ősvesztéshez annyit tennék hozzá, hogy nem csak "a te ősöd az én ősöm is" , hanem az én ősöm az én ősöm őse (!) is. Gondoljunk arra, hogy 25 éves átlag-generációval számolunk, de ha egy ágon 20, másikon 25 év a generációkülönbség, hamar adódhat olyan, hogy elcsúszunk a generációk közt időben, és egyik ősapánk ükapja egy másik ágon is ősapánk...

Majd visszajönnék konkrét kérdésekkel, amint átrágtam magam a rengeteg hasznos linken, mindenkinek jó kutatást kívánok!

BxL

Szevasztok!

Én kb 3 éve kezdtem a családfámat göngyölni, egy fiatalon meghalt dédmama nyomán. Most ott tartok, hogy az Veszprém megyében 1895 után vannak anyakönyvi bejegyzések, amiket ingyen megtekinthettem az érintett járásban. A kat. pap meg egyénenként 700 forintot kér, márha megtalálja azokat az irományaiban.Jó nem?!

Szóval az 1800-as évek eljén tartok még 1 dédi ágon. Borzasztóan nehéz, mert oldalágak is kiderülnek, többszörös házasságok, vagy épp 8 Károly 6 generációban.

Figyelemmel fogom kísérni ezt a topikot, mert sok-sok jó dolgot írtatok. Cserébe én is megoszthatom veletek kutatási élményeimet.

Pitecus

Csak amatőr genealógusként mondom, de olvastam róla, hogy ezt hívják "Ahnenverlust"-nak, vagy ősvesztésnek.
Alapból valóban az volna, amit írtál, de mivel a te őseid másnak is az ősei, ezért végül mégsem az jön ki, hogy sokmilliárd ember élt az őskorban... :-)

ha megtalálom azt a könyvet, majd pontosan is leírom ezt, amit itt most elnyökögtem... :-))

gondolom úgy, hogy a Te dédnagyapád nem csak a Te dédnagyapád, hanem másé is nem?? :)

Pár napja én is elkezdtem felgöngyölíteni a családfámat.
Egy számomra paradoxnak tűnő dolgot találtam az ősök kutatásával kapcsolatban.
Leírom miről is van szó, és ha tudtok rá magyarázatot, légyszíves írjátok le.

2 szülő, 4 nagyszülő...
Tehát 2ⁿ őse létezik mindenkinek.
n=az adott felmenői szint.

Tegyük fel, hogy 25 évet számítunk egy nemzedéknek, tehát azt mondjuk hogy átlagosan 25 éves korában született egy párnak gyermeke.

Akkor 1000 évvel ezelött egy ma élő embernek átlagosan 1,1x10¹²=1100000000000 azaz 1100 milliárd őse volt.
Ez viszont ellentmond azzal hogy ilyen sok ember nem is élt egy időben soha.
Hogy van ez?
Aki tudja írja meg!

http://www.hadifogoly.adatbanyaszat.hu/

Ez az adat a kivándorlók adatbázisából jött le.

A II. VH alatt elveszetteket a KGB adatbázisában is érdemes nézni a Hagifogoly adatbankban.

Köszönöm segítségedet
karrimor

International Genealogical Index URL jét innen indulva megtalálod, sok más egyébbel!

DÉLUTÁN/ESTEFELÉ HA AZ OTTHONI GÉPEM ELŐTT ÜLÖK MAJD AKKOR ELŐKOTROM AZ URL-JÉT, NEKEM IS CSAK INDIREKT JÖN ELŐ A "DAD"-BÓL.

K

Szia, köszönöm nagyon, és tök érdekes, amit írtál... az én üknagymamám 1930-ban halt meg, szóval valszeg nem ugyanaz a személy, de borsodi, és lehet, hogy köze van a családhoz... köszi mégegyszer, M

kerub
Az International Genealogical Index-et hol
találhatom meg?

Nem tudom, hogy ezt az oldalt láttátok-e már: http://www.radixindex.com/indexhu.htm
Igaz, hogy előfizetéses, de ha valaki nagyon akar kutatni...

1. Julianna Valyi - International Genealogical Index / CE
Gender: Female Birth: 1812 Kistokaj, Borsod, Bacs-Kiskun, Hungary Vályi Julianna

küldtem emailt!

Hát... legalább hasonlít... :-))

Nekem van egy Sváb-Kovács Terézia nevű dédnagyanyám. De, gondolom, ez viszonylag keveset segít. :)))

Sziasztok,

én Vályi-Kovács Julianna nevű üknagyanyámnál akadtam el. Nem ismerős valakinek? :)

További neveket találhatsz a google keresővel, ha ékezet nélkül írod be: szatvanyi

Egyikük, Szatványi Rudolf, matematikus lehet, a google kidobott egy cseh és egy szlovák honlapot, ahol szerepel a neve.

Kedves József1925!

A szlovák telefonkönyvben megvan ez a név 3 példányban is, bár az egyiket elírták. (A residental telephone numbers-re kell kattintani, a Surname sorba beírni a név elejét (Szatv), az area telephone code sorba pedig 0-t.) Talán fel tudod venni velük a kapcsolatot.

Minden genealogiával foglalkozó könyvet és folyóiratot átnéztem. Ilyen név nincs.

A Nagy Iván anyagában kutass.

Családfám elkészítéséhez gyűjtöm a Szatványi családra vonatkozó adatokat. Magamon kívül ezen a néven senkit sem ismerek.
A segítséget előre is köszönöm.
Szatványi József

Adatcsere céljából kérem azok jelentkezését, akiknek vannak adataik a következö élő,vagy kihalt családokról:
Bakics, Balling, Bégányi, Benczúr, Berhelyi, Demeczky, Draskovich, lengyelfalvi Erőss, Fornossy, Fuló, Funer, Gyene, Gyulaffy, Jászberényi, Kákonyi, Kala, Kálmánczay, szatmári Kalmár, Kamper, homokszentiványi Keresztes, Kökényesdi, Lubinszky, Miklovicz, Palaticz, Pecz, Ramocsaházy, Raszlaviczy, királyfalvi Róth. Sturm, Szatványi, Szentpétery, Syerviczky, lakatos Szilágyi, kisjókai Takács, Thuránszky, Toronszky, Várady, Vernyika, Viola, kisvitézi Vitéz, Zboray, csepei Zoltán.
A fenti családokról vannak adataim, melyeket bárkinek szívesen rendelkezésére bocsátom és köszönettel fogadom kutatótársaim felajánlott adatait. Remélem, eredményesen tudunk majd együttműködni. Egyébbként körülbelül 600 családról vannak családfáim, illetve családfatöredékeim.

az elveszett ösök egyrésze a kivándorlók között megtalálható.
Ez csak a Brémai kikötőből indulok listája, ergó észak amerika.
A délamerikába vándorlók olasz ikötőből indultak.

Helló Kerub! Köszönöm a tippet és B.U.É.K.

Jozsef!

http://www.familysearch.org/Eng/Search/frameset_search.asp

Nézz szét itt is !

Tisztelt Kutatótársak!
Ősfám összeállitása során eljutottam borosjenői Szabó Andrásig, aki 1759 körül született és1816-ban halt meg Mátészalkán. Felesége Géresi Borbála 1830-ban halt meg Szamosszegen. Lányuk Terézia 1797-ben született Mátészalkán, férje V.Szabó József református lelkész volt. A család első ismert őse Dávid, 1608-ban a borosjenői vár
parancsnoka volt és Báthory Gábortól kapott cimeres nemeslevelet. Remélem, tud valaki segiteni a Dávid és András közötti hézag betőltésében.
Ehhez kapcsolódik a másik kérdésem:
Szabó András feleségéről, Géresi Borbáláról annyit tudok, hogy 1830-ban halt meg Fábiánházán lányánál Teréznél, ahol veje, V.Szabó József református lelkész volt.Géresi Borbála felmenőiről eddig semmit se találtam. Az ábra itt is a fentihez hasonló: Géresi István Apafi Mihálytól, 1675.jun.5-én kapott cimeres nemeslevelet. Tőle kellene levezetni a leszármazást Borbáláig.
Várva a hozzászólásokat,mindenkinek kivánok boldog ujévet

Sziasztok!
Én is csatlakozom a családfa kutatok táborához.
Sok érdekes és hasznos infohoz jutottam olvasgatva a topikot.
Üdv karrimor

Sziasztok!
Szeretnék csatlakozni a körtökhöz.
Két évvel ezelőtt kezdtem a családfakutatást, a feleségem családfájával. 1794-ig jutottam vissza. Ekkor született (a házasságnál bejegyzett életkorból visszaszámolva) az a Zsarnóczky Mihály, aki Barcza-ról Göncre nősült. Ez jelenleg Kassa egyik déli városrésze. Majd ha sok pénzem lesz, elmegyek oda.
Utána az enyém következett. Családom nagybörzsönyből származik. Szerencsés vagyok annyiban, hogy itt az 1690-es évek elejétől vannak anyakönyvek. Utolsó eseményem: Fleischer András elvette Katalnit. És ott van a szülei neve! Fleischer István és Erzsébet. A csemetéim a 12. generáció. Ez elég jó ahoz képest, hogy nem nemesek.
Közben beléptem a Magyarországi Németek Családfakutató Egyesületébe.
Jelenleg a gyermekeim ősfáján dolgozom.
LeifEriksson nekem is megvolt ez a GenoPro. Szerintem a Familly Tree Maker jobb.

Hello,

millio meg egy helyre felrakhatod, ancestry.com, ird be a keresobe a genealogy szot es aztan valogathatsz, melyik oldalra rakod fel a fat.

Gratula, nekem GenoProban olyan 450 koruli az egyedszamom.

Hello,
sze

Hahó mindenkinek!

Thx a tippeket, és örülök, hogy máris ennyien itt vannak. Utána fogok járni, amint lesz egy kis időm megint ilyesmire.

Egyébként egy nagy haszna máris volt annak, hogy felfedeztem a topicot: az egyik itteni linkről megtaláltam a GenoPro-t, és a hétvégén azzal foglalatoskodtam, hogy az eddigi eredményeket szépen beletápláltam. Marha jól be tudja rendezni grafikailag. Eddig PowerPoint-tal rajzolgattam, és millió külön kis ábrám volt (egy része persze összeragasztgatva). De most egyben megvan az egész családfa. Oldalágak is benne vannak, eddig összesen 530 körüli egyedet tartalmaz. Már ki is nyomtattam, igaz összeillesztgetve jó hosszú lett (2x14 A4-es lap), de marha jó így egyben látni.

Volna még egy kérdésem: van olyan weblap, ahol gyűjtik az ilyesmiket, érdekel ez egyáltalán valakit? Mert ha igen, akkor szívesen felrakom akárhová, már azért is, hátha másoknak pont ez lehet további segítség valamihez.

Leif

Koszonom, ket esetben megvan a datum es az irat szama, egy esetben viszont csak egy 1900-1906-os idointervallum all a rendelkezesemre. Ebben az esetben hogy lehet nyomara bukkanni az anyagnak? Szabadon fenymasolhato, amit megtalal az ember?

Koszonom,
sze

Az anyagokat a várbeli épületben lehet kutatni, a kiskutatóban. Ha megvan a névváltoztatás belügyminisztériumi engedély száma, az alapján ki tudod kérni az aktát - már ha megmaradt. Én eddig kettőt kértem ki, és mindkettőt meg is volt.

Üdv.

Radix.

Kedves sze!

A Belügyminisztérium anyagában vannak, de nem emlékszem, hogy az elnöki, vagy az általános iratok között vannak-e:
Általános iratok

Elnöki iratok

A kontextushoz kattints a "Felső szintek" gombra.

Radix.

Nocsak, nocsak. Milyen linket talál az ember a MOL honlapján:
Királyi Könyvek - a la Arcanum.

Radix.

A Nagy Iván könvében ez olvasható.

Az ábrákat nem raktam be elküldtem mailba.

Hertelendy család. (Hertelendi és vindornyalaki).


Ősi fészke Zala vármegye, hol a család ős elei – Zala megye bizonyitványa szerint – még 1524-ben és 1543-ban Vindornya vagy is Pusztalaki akkor pusztát, jelenleg helységet és több ingatlant nemesi fekvő vagyont királyi adomány mellett birtak, és ezen és egyéb ősi javaikon azok osztoztanak is. Az idők viszontagságai, de főleg pedig az 1711-ki tűzveszély alkalmával Németujvárott nemesi ingatlan birtokaikról törvényes jogaikat bizonyitó okmányaiknak elenyészése után, 1718-ban III. Károly királytól uj királyi adományt nyertek.

Idővel a család több ágra szakadván, több más vármegyében is elterjedett; igy már 1608–1625-ben * Hertelendy Ambrus Vas vármegyének szolgabirája volt.



1650-ben élt Hertelendy Zsigmond, ki anyja Mesterházy Anna után birtokos volt Alsó-Mesteriben (Vas vármegyében).

A mult században Zala megyében a család tagjai közül Hertelendy György 1762-ben szolgabiró volt. Ennek fia III. György ugyanazon megyében (1822.) alispán; testvére Mihály előbb (1787.) kamarai ügyész Kis-Komáromban, utóbb kir. tanácsos volt.

József (II. Györgynek fia) nőül vévén ecskai Lázár Katalint, Torontál vármegyébe telepedett, ott (1787–1803-ban) alispán, utóbb kir. tanácsos és arany-sarkantyús vitéz lőn, kinek családja Torontál megyében birtokán lakik.

A Torontál megyei ágazatnak leszármazási táblája következő:

Hertelendy I. György; II. György 1762. Zala v. szolgabiró.; III. György Zala v. alispán.; Mihály kir. tanács.; József kir. tanácsos, arany-sark. vitéz, Torontál v. alispán (Ecskai Lázár Kata).; Károly szül. 1786. † 1857. cs. k. kam. kapit. (Hrabovszky Leopoldin); Ignácz szül. 1789. † 1856. Torontál v. főispán. cs. kir. kam. udv. tanács. «»(Zicher Anna); Miksa szül. 1792. Torontál várm. követe. (beodrai Karácsonyi Mária); Jozefin (Heyde őrnagy özvegye); Antonia (b. Lebzeltern altábornagy); Gyula; Katalin (gr. Hadik Gusztáv); Imre; József (divodi «»Bako Zajda); Mathild (Debreczeny); Hermine
A Torontál megyébe költözött Józsefnek nejétől écskai Lázár Katalintól öt gyermeke született:





a) Károly született 1786-ban, meghalt 1857-ben; cs. kir. kamarás és kapitány volt. Nejétől hrabovai Hrabovszky Leopoldinától gyermekei: 1. József, kinek neje divodi Bakó Zajda; 2. Mathild Debreczenyné; 3. Hermine.





b) Ignácz szül. 1789-ben, a megyei hivatalos pályán Toronál vármegye főispánságaig vivé, egyszersmind cs. kir. kamarás, udvari tanácsos volt. Meghalt 1856-ban. Zichrer Anna nejétől gyermekei: 1. Katalin gr. Hadik Gusztáv neje, és Imre.





c) Miksa szül. 1792-ben, Torontál megyének alispánja, és az 1832/36- és 1839/40-ki országgyülésen követe volt. – Nejétől beodrai Karácsony Máriától született fia Gyula.





d) Jozefine, Heyde őrnagy özvegye; – és





e) Antonia, báró Lebzeltern altábornagy neje.





A Torontáli ág ezen megyében birja Bocsár helységet, melyet Hertelendy József 1803-ki julius 8-án I. Ferencz királytól mint a szent koronára szállt birtokot 73,329 forint 4 kr.-nak letétele mellett királyi adományban nyert fiu-ágra. *





A Zala vármegyében maradt ágazatból egyik Hertelendy N. 1787-ben a Dunántúli ker. tábla titkára volt.





Hertelendy Károly az 1839-ki országgyülésen Zala vármegye követe.





Imre 1837-ben Zala vármegye főszolgabirája.





Kálmán ugyanott 1844-ben alszolgabiró volt.





Legmaradandóbb emléket szerzett magának Hertelendy Gábor főhadvezér helyettes, és Mária Terézia rendének lovagja. Született 1748-ban. A hadi pályát közlegénységen kezdé, s ötvennégy évi szolgálata közben kimutatott bátor vitézségeért, mely idő alatt sok veszedelmes sebet kapott, főhadvezéri helyettességre emeltetett. Első ezredese volt a nádori huszár-ezrednek, annak felállitásakor 1800-ban.





Meghalt 1826-ki junius 16-án Gyöngyösön. *Emlékét egy magyar lelkes induló zene-dallam is fentartja.





A család czimere – mint följebb a metszvény ábrázolja – a vért kék mezejében zöld téren hátulsó lábaikon két szemközt álló oroszlán, kinyujtott első lábával arany koronát tart; a korona alatt, a két oroszlán között, egy nyil látszik lefelé forditva, és egy könyökben meghajtott karon átütve. A vért fölött ötgombos korona, és azon ismét a koronás sisak látszik, mely fölött fészkén ülő és fiait vérével tápláló pellikán kiterjesztett szárnyakkal szemlélhető. A vértet szokásos foszladék veszi körül.

Kedves Radix!

A BM nevvaltoztatasi kerelmek/engedelyek iratai a mult szazad vegerol hol vannak?

Koszonom,
sze

Másik kérdésem: szintén a Bécsi úti részlegben ennek a családnak (Hertelendy) egy anyai ágáról is sikerült kideríteni, hogy kaptak kutyabőrt.

Mármint gondolom az egyik Hertelendy anyai ágáról van szó.

A kérdésem az volna, hogyha ennek tudom a pontos dátumát (most így fejből nem, de megvan) akkor van -e rá esély, hogy ha magáról a nemesi oklevélről őriznek valahol másolatot, megtalálom?
(úgy 1730-40 körül történt a nemességadományozás, a papírokban megvan a pontos dátum, csak fejből nem emléxem)

A nemesség-, címer- stb. adományokat bevezették az ún. Királyi Könyvekbe. Ezek az Országos Levéltárban találhatók. Készült hozzájuk egy név szerinti mutató: Illésy János - Pettkó Béla: A királyi könyvek jegyzéke 1527-1867. Budapest, 1895. Ezt reprintben újra kiadta a Heraldika Kiadó 1998-ban.

Magukat a Királyi Könyveket pedig az Arcanum kezdte el kiadni CD-n: http://www.arcanum.hu . A sorozat legújabb darabja, a 4. CD az 1703-1740 közötti bejegyzéseket tartalmazza.

Szintén az Arcanum adta ki 1998-ban Levéltár adatbázis : Illésy Gyűjtemény fedőnéven az ún. Illésy patikát. Ez Illésy János cédulagyűjteménye az egyes családokra vonatkozóan az Országos Levéltár különböző gyűjteményeiből, ill. ha jól emlékszem tartalmazza azt is, hogy a kapott nemességet melyik vármegyében hirdették ki.

Ja, és még valami. A Nemesi évkönyv (szerk. Daróczy Zoltán) valamelyik két világháború közti kötete mintha tartalmazna a Hertelendyekre egy elég részletes családfát. Ha gondolod ennek utánanézek délután.

Üdv.

Radix.

Leif!

(az eddigi anyagra is nagy szerencsével bukkantam: a könyvtárban találtam egy "Vasvármegye nemes családjai" c.kiadványt - pont szerencsém volt, mert a többi megyéről szinte semmi nem volt, itt meg készen kaptam az anyag egy részét

Ennek melyik kiadását nézted? Az eredeti, 1894-est (Balogh Gyula a szerző), vagy a bővített 1999-est? (kiegészítette Szluha Márton) Mondjuk nem tudom, van-e benne lényegi kiegészítés.

Üdv.

Radix.

Egyébként a hiányzó láncszem nincs időben annyira messze, mert a már említett munkában ki van kutatva a család az 1800-as évekig, nekem meg sikerült visszamennem 1730 körülig. Csak a kettő még nincs fedésben, nyilván a könyvben szereplő volt a főág, a mienk meg valamelyik mellékág, ami nincs benne. Tehát valahol az 1700-1800-as években kéne megtalálni az összekötő kapcsot a két tábla között.

Másik kérdésem: szintén a Bécsi úti részlegben ennek a családnak (Hertelendy) egy anyai ágáról is sikerült kideríteni, hogy kaptak kutyabőrt. A kérdésem az volna, hogyha ennek tudom a pontos dátumát (most így fejből nem, de megvan) akkor van -e rá esély, hogy ha magáról a nemesi oklevélről őriznek valahol másolatot, megtalálom?
(úgy 1730-40 körül történt a nemességadományozás, a papírokban megvan a pontos dátum, csak fejből nem emléxem)

thx

Leif

Köszi a tippeket!
Szombathely amúgy is közel áll hozzám, mert anyai nagyszüleim ma is ott élnek, sőt még én is ott születtem, és az említett nemesi ág is egy Szombathely közeli faluban élt.
Emilezek majd nekik, vagy ha legközelebb ott járok és lesz pár napom, akkor beleásom majd magam ismét.
(az eddigi anyagra is nagy szerencsével bukkantam: a könyvtárban találtam egy "Vasvármegye nemes családjai" c.kiadványt - pont szerencsém volt, mert a többi megyéről szinte semmi nem volt, itt meg készen kaptam az anyag egy részét)
Ezt az ágat is a Bécsi úti mikrofilmes részlegen térképeztem fel, úgyhogy élőnyelv-szakos létemre lassan egészen belejöttem a paleográfiába - 18.századi anyakönyveket böngészni és "dekódolni" - ma úgy mondnanánk kihívás volt...
:-))))

Thx mégegyszer a tippet

Leif

Helló Leif!

A ny-dunántúli nemes családok XVI-XVII. századi történetére van egy sokkötetes kéziratos munka, az ún. Hetyéssy-hagyaték. Szombathelyen, a Vas Megyei Levéltárban található. Próbáld meg velük felvenni a kapcsolatot, a ha egy családról van szó, talán megteszik, hogy megnézik, van-e a kutatott családról anyag benne, ill. hogy milyen terjedelemben. Van két email címem, bát nem tudom, mennyire használják ezeket: leveltar ::kukac:: rik.bdtf.hu , ill. bajzik ::kukac:: freemail.hu . Ez utóbbi az egyik levéltáros, Bajzik Zsolt címe. Tel.: 94 514 414, fax: 94 341 597.

Üdv.

Radix.

" a "régiekről" szóló legendák, történetek egymásnak teljesen ellentmondanak"

Na igen, ebbe már én is belebotlottam, aztán hamar elhatároztam, hogy biztosnak csak azt veszem, ami tényleg dokumentálható. Mikor elkezdtem kutatni a levéltárakban is, nagy lelkesedésemben még az egyetemen is felvettem egy genealógia-órát a levéltár szakról (tök rendesek voltak, beengedtek), és ott mondta az előadó, hogy ha a családi legendáriumokra hagyatkoznánk, akkor kiderülne, hogy a szabadságharc idején mindenkinek volt egy tüzér- vagy lovastiszt őse. Közkatonák nem is voltak a szabadságharcban.... :-)))
De viccen kívül, tényleg teljesen dokumentáltan, felbukkant egy honvédtiszt ősöm nekem is.

Két kérdésem volna is szakértőinkhez, az első ezzel az ággal kapcsolatos. Anyai nagyanyám ága, de ezzel volt eddig a legtöbb szerencsém, mert kaptak valahol nemességet, így könnyebb utánajárni. Én magam az 1700-as évek elejéig tudtam visszavinni ezt az ágat (ezzel jutottam a legtovább). Egy nemesi családokkal foglalkozó munkában megtaláltam ezt a nemesi családot, valami 1300 körüli eredettel. A gondom mármost az, hogy mikor a bagázs Zala és Vas megyébe költözött, akkor sok ágra vált szét, és nem találom a kapcsolatot az általam kikutatott ág és a "főág" között. Ennek hogy lehetne utánajárni?

Másik, bár ez inkább csak nyavalygás: kezembe került dédmamám egy régi dobozából egy kb 25 oldalas kézzel írott dokumentum, amiben az ő nagybátyja írja le családjuk történetét. Nekem kb 90-95%-ban olvasható, de a neveknél egy betűs eltérés sem lehet, ezen szenvedek most, mármint hogy "dekódoljam" a szöveget. Lassan azért haladok vele.

Leif

informatikusabban:
Haitec, IBM: kísérleti elektronikus levéltár

http://www.prim.hu/online/cikk.prm?id=31129&sr=agmti

Széchenyi-terv: elektronikus levéltár létrejötte
2002. szeptember 26. 14:33

http://www.mno.hu/index.mno?cikk=105048&rvt=2&redirect=false

Mindig elsűlyedünk????????