Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Az oroszoknál ugyanerre a célra 2-3 Pancír torony van oldalanként (?), a kezelő fülke pedig valahol a hajón belül.
2 db 30-as gépágyú és 12 db rakéta ütegenként.
Ha valaki szeretne 1/35 Kub makettet építeni, most jelent meg a korrekt méretű rakéta és ZIP-láda, valamint a nyíró-vágó szerkezet elemei, szállítási rögzítő alkatrészei egy készletben, mindkét változat (3M9ME és M3) meg építhető belőle.
Készül az RPK-1N/Ural375 átalakító az Ural-4320 maketthez, amiben a belső tér is benne lesz.
Valamint csapatlégvédelmi témában magyar jelzések és festések: ZSU-57-2, 23-4 V1, Kru rendszer, Kub rendszer, Sztrela-1 és 10 rendszerek járműveihez.
Jahh igen! Kar, hogy a Perry fregattok eleve rendelkeznek Phalanx-al! Meg azert hozzatehetted volna, hogy a phalanx-rendszer most mar par evtizede folyamatosan elnyeri a NAVY legmegbizhatatlanabb ezkoze cimet! 2 hete voltam liverpoolban , egy kanadai hadihalyo alt a mersey torkolatban (fel lehetett menni ra a kovetkezo nap de ezt mar lekestem)! Epp a phalanx radarjat szereltek.....
Az MK 15 Phalanx rendszert, 1978 óta használja az US Navy, kifejezetten olyan hajó elleni rakéták elhárítására, ami átcsúszott a rakétás légvédelmen. A rendszer, egy saját magát önállóan irányzó eszköz, ami áll egy forgócsöves, 20 mm-es M61-A1 Gatling gépágyúból, 4500 lövés/perc elméleti tűzgyorsasággal, egy felderítő és egy célkövető lokátorból, valamint, tornyonként 1500 lőszerből. Mondom, kifejezetten rakétatámadások elhárítására fejlesztették ki.
A Royal Australian NAVY nek anno 6 db Oliver Hazard Perry class fregattja volt ( van 4 db ) . Ezen gyarilag van egy MK 76 , 76 mm es gyorstuzelo agyu, melyet kiprobaltak legvedelmi modban is. Ennek oka hogy eszmeletlen tuzgyorsasagra kepes meg pedig 80 loves / perc.
Van rola egy erdekes nyomtatott anyag es ha megkapom az engedelyt akkor leforditva felrakom. Persze csak ha erdekel titeket.
RT szemszögből: Az RT századoknál tudtommal 1db Zu-2 volt. Előszedve a HKSZ-ek alkalmával, kezelő az őrszakaszból kerültek ki. Én egy lőgyakorlatról tudok az én időmben (1990.02.-1991-05) ha jól rémlik Eger mellett valahol. Eléggé leszerepeltünk...Mondjuk ez nem csoda, mivel szerintem HKSZ-en kívűl soha nem volt előszedve a ZU-2.
Centiméteres freki tartományban dolgozott.Tudtommal igen jóvolt a zavar védelme valami olyat tudott, hogy harminc néhány frekvencia között tudott válogatni ugy hogy a zavaró frekitől minél távolabi frekire állt át automatikusan.
Bármennyire is dúl időnként a fegyvernemi sovinizmus, bármennyire is mi voltunk a hadseregben a legokosabb, legszebb, legjobb és legszerényebb katonák (Mármint mi légvédelmi rakétások) azért egymás nélkül nem megy a dolog.
Hiába vagyunk mi a legszebbek, a hadtáp nélkül hamar éhen döglünk, kifogy a gázolaj a dieselekből és lerohad rólunk a ruha.
Természetesen az is igaz, hogy a lövész (vagy mostanság könnyűgyalogos) hiába tökéletesebb, mint John Rambo, sütheti a tudományát, ha nincs a feje felett valami védőernyő, mert az ellen féltéglával agyon dobálja.
Egy bizonyos határig megy a dolog, egymás piszkálása, a csipkelődés, de azt meg kell érteni: VALAMENNYIEN RÁ VAGYUNK UTALVA A MÁSIKRA, EGYMÁSRA.
Zavarni meg természetesen - mint minden impulzus üzemű eszközt - jól lehetett. Más tészta, hogy mennyire volt felkészülve az a szemét ellen a zavarásra.
Bár már a II. Vh. idején is volt - passzív - zavarás, de úgy általánosan a vietnami háború idején terjedt el.
A szakma megszületésekor az ismertekhez képest ezredenként egy osztállyal több volt. Mégpedig egy csöves légvédelmi tüzér osztály, aminek az ütegei mellérendelve és széttelepítve voltak a lérak osztályokhoz.
Részei: SZON-9 lokátor, E-2 elektromechanikus lőelemképző (Gamma gyártmány) és 4 darab löveg.
Feladata volt a rakéta osztályok közvetlen oltalmazása, ugyanis a rakéta osztályok 7 kilométernél közelebb hatástalanok voltak.
Ilyen létü osztálya volt a 11. ezrednek valamennyi osztály mellé, elméletileg a 104. ezrednek (Gyakorlatban az öt osztály közül csak kettő mellé - Nógrádverőce, Szabadszállás - állt fel), a 105. ezrednek meg már nem is szervezték meg.
Valamikor a 60-as évek közepén aztán a létü osztályokat megszüntették, és a létü. ütegek helyett osztályonként 2 - 2 darab ZU-2 légvédelmi géppuskát rendszeresítettek.
A Szon-9-et/RPK-1-et milyen mértékben lehetett eredményesen zavarni, illetve jól gondolom, hogy deciméteres hullámhosszon üzemeltek-e ezek az eszközök?
Nem tudom egy ágyuhoz hány fő kezelő tartozott,de volt négy ágyú. Az ágyúk egy képzeletbeli négyszög négy sarkán voltak ehelyezve.Volt kezelő személyzet a Szon-9 hez az E-2 lőelem képzőhöz és gépkocsi vezetők. Szóval ők ugyan annyian voltak ,mint mi az irányitó redszerben vagy a PU sok.Évente mentek lövészetre eléggé képzettek voltak és gondolom, komoly tűzerőt képeztek volna.
Hiba is volt lecserélni az SZ-60-akat ZU-2-re. Pláne, hogy az SZ-60 üteg helyett (a maga 6 - 7000 méteres hatótávolságával) lett 2 darab ZU-2. Az ugyan a maga nemében nem volt rossz, de a hatótávolsága csak 2500 méter volt, ráadásul a kezelőszemélyzet is az őrszakaszhoz tartozott, így a katonák inkább őrségbe jártak ahelyett, hogy a géppuskát babrálták volna folyton. Arról nem is beszélve, hogy békében csak egy raj volt a két géppuskához. Az évenkénti egy éleslövészet, azt megelőzően az egy hónapos intenzív kiképzés csak arra volt jó, hogy a lőtéren ne égjenek le teljesen, meg mondjuk egy hónapig megismerjék azt, merre van a géppuska/gépágyú eleje. Az a tudás, gyakorlat egy hónap után minimumra csökkent, a következő lövészetre meg teljesen elenyészett. A következő lövészet előtt lehetett mindent előlről kezdeni. Sárbogárdról rendszeresen jártam ki az osztályokhoz HKSZ-t és egyebeket ellenőrizni, természetesen ilyenkor mindig megnéztem a géppuskásokat, gépágyúsokat. A lövészet után fél évvel a legritkább esetben találkoztam ismerős, már kiképzett kezelőkkel. Nemhogy komplett kiképzett kezelőrajjal.
Osztom a véleményedet, ez a fazon nálunk az "A" területre a lábát sem tehette volna be.
A kis magasságon repülő célok ellen SZ-60 könnyű légvédelmi ágyunk volt SZon-9 lokátorral kiegészítve. Tudtommal a Vietnámi háboruban elég jól teljesítettek ezek a szerszámok.
+1 szavazat - szerintem is ebben a sorrendben mehet (terep-Dvina-Silka). Oszt hogy mivel készülsz a háttérben a közeli/távoli jövőbe az lepjen meg mindenkit.
A Dvina-Vietnam igazán érdekes lesz és majd látható lesz, hogy egyik oldalnak sem volt könnyű dolga. Shrike indítás pillanata az indikátorokon egy kis paraméterrel közeledő WW-ről úgy 14-20km-en... az ott szolgáló WW-eknek is érdekes lehet.
Mikor légvédelmi katona voltam, egy rakéta körüli őrmester megmondta, mennyit ér (szerinte) a csöves légvédelmi rendszer: "Ha megmutatom a repülőnek a f...mat, mint csöves légvédelmet!"
