"Az osztrák szurdokok és a Rám között meg azért van némi különbség nehézségi fokban."
Az osztrák szurdokok és a Rám között meg azért volt némi különbség nehézségi fokban. Járdák és a lépcsők nélkül Bärenschützklammban fel tudott kapaszkodni 1000-ből 1 ember, a Rámban 1000-ből 500. Most mindkettőnél kb. 1000-ből 800-900 az arány. Csak a nehezen mozgó idősek és a súlyosan mozgássérültek nem tudják végigjárni egyiket sem.
"A Baradla rossz példa, a betonozás/belámpázás tényleges természetkárosítás volt."
A Baradla pont jó példa, hiszen éppen a természetkárosításra soroltam fel helyszíneket. Azt akartam kiemelni ezekkel a példákkal, hogy tegyük félre a kettős mércét: itt megengedem, ott pedig nem.
A Rámban a vasazás mértékével van baj szerintem. Uralja a környezetét. Nem lehet normálisan fotózni sem. A régi, gyakori felújításra szoruló rozsdás láncok legalább belesimultak a környezetükbe.
Amikor az OKT zempléni részén túráztunk, rendkívül megfogott minket ez a tájegység. Mint ahogy az OKT minden szakaszára újra vissza szeretnénk térni, a Zemplénbe különösen. Nézegettem a túramozgalmakat, épp kapóra jött, hogy itt, a fórumon is terítékre került a téma. (Ráadásul mint ahogy korábban írtad Te is nagyon szép a jelvénye.)
Az igazolófüzetek már beszerzésre kerültek, a tervezés megy ezerrel, várjuk a szabit, hogy a tettek mezejére léphessünk.
A Baradla rossz példa, a betonozás/belámpázás tényleges természetkárosítás volt. Pont ebben a barlangban derült ki hosszú évek alatt, hogy a kivilágított részeken a lámpák körül ún. lámpaflóra alakul ki, ami erős beavatkozásnak számít az eredeti rendszerbe. A világítást olyan fényforrásokra kellett cserélgetni, ami nem hoz létre önálló kis államszervezeteket a saját hatókörében.
A betonjárda a természetvédelem fejlődésével párhuzamos váltott ki egyre nagyobb és komolyabb vitákat, hogy hogy és mint szabad megcsinálni. Egy szempontból szerencsés a Baradla, hogy van benne hely bőven.
Ez itt egy és ugyanaz. A fontosak nála a betegek adatai. A gépekből a jelzett laptop volt csak maszek, de az meg alaplapos lett, a vincsesztert ki lehetett szerelni és adatokat levenni róla.
...de a Rám-szakadék előtte is járható volt a láncokkal közönséges földi halandók, mi több, seggrészeg, de bátor fiatalok számára is baj nélkül... Az osztrák szurdokok és a Rám között meg azért van némi különbség nehézségi fokban.
"Mikor először megláttam ezeket az otromba korlátokat azt hittem menten visszafordulok, annyira illúzióromboló volt! Könyörgöm, kinek, minek?"
Azért ne essünk már át a ló "sötétzöld" oldalára! :-) Nyilván azért lettek a lépcsők és korlátok felszerelve, hogy a Rám-szakadékot egy - a sziklamászásban nem különösebben jártas - hétköznapi ember (család) részére is bejárhatóvá tegyék. Való igaz, amit mondasz: odabiggyesztettek rozsdamentes lépcsőket és korlátokat, a járhatóságot megkönnyítendő. Vizesen csúszik. Igen, viszont nem rohad el pár év alatt a víz miatt, mint például a fa.
De nézzünk egy másik példát, amit senki sem ítél el:
Sokan kirándultunk már az osztrák klammokban, szurdokokban. Több kilométernyi fából ácsolt út és híd található egy-egy klammban, hogy a látogatók mozgását megkönnyítse. Elítélte bárki is az ottani természetrongálást? Nem, mert nagyon jól tudjuk, ez szükséges ahhoz, hogy a látnivalókat, a természeti értékeket közel hozhassák az átlagemberekhez. Vagyis mihozzánk! A kiépített hidak, lépcsők nélkül csak pár száz sziklamászó élvezhetné ezeket a látnivalókat!
De nem is kell olyan messzire menni a példákért! Maradjunk csak az Országos Kéktúra útvonalán - hogy egy cseppet ontopikok is legyünk! Itt van például a Baradla-barlang. Több kilométernyi szakaszán épült ki betonozott járda, rozsdamentes acél korlátokkal (pont olyanokkal, mint amit a Rám-szakadékban is láttál). Ez aztán mekkora természetkárosítás! És nem csak a kiépítése volt az, hanem az évente több tízezernyi látogató fogadása és pusztán végigvezetése is az! Nem hiába mondják a túravezetők a túrák elején, hogy ne nyúljunk a túra során a cseppkövekhez, mert a cseppkövek felületén megmaradó zsíros ujjlenyomat gátolja a cseppkövek fejlődését! De a látogatók a puszta jelenlétükkel is - a lélegzésükkel, kipárolgásukkal - megváltoztatják a barlang mikroklímáját, ezáltal az ottani élővilágot. És mégis látogatható a barlang, és mindenki, aki járt már ott, életre szóló élménynek tekinti a meglátogatását.
És a pilisszentkereszti Szurdokban az összebarkácsolt gyaloghidak? Azok is rontják a Szurdok szikláinak látványát! És a Badacsony oldalában a Bujdosók lépcsője? Kőlépcsőket építettek, pihenőkkel, uram bocsá, még emiatt egy-két helyen a sziklákat is el kellett bontani! És a Glück Frigyes út a Kecske-hegy oldalában? Murvás sétányt építettek a sziklás hegyoldalban, talán több száz köbméter követ elbontva! Sőt! Horribile dictu még az Oroszlán-sziklát is utánfaragták kissé, hogy még inkább egy ülő oroszlánra emlékeztessen! És a kihelyezett tájékoztató táblák? És a fákra festett turistajelzések? A példákat még órákon át lehetne sorolni. De szerintem nincs értelme.
Inkább az kellene figyelembe venni, hogy egy adott, a természeti környezetbe való beavatkozásnak mi a hozadéka? És így már több mint valószínű, hogy pozitív irányba fog elbillenni a mérleg nyelve! Persze, nyilván nem tehetjük mindenki számára elérhetővé ezeket a látnivalókat! Egy idős, ezért nehezen mozgó, vagy súlyosan mozgáskorlátozott, tolószékbe kényszerült embertársunknak be kell látnia, hogy ő csak fényképekről fogja megismerni ezeket a helyeket, de szerintem fontos, hogy egy "átlagember" - mondjuk a társadalom 80-90%-a - számára ezek a helyek megismerhetőek, bejárhatóak legyenek.
Mi van mezőn,kaszálón ahol mi vagyunk a legmagasabb célpontok? Lefekszünk vagy... bízunk a szerencsében? Kinek mi a taktikája? Időszerű l és hasznos enne erről pár szót váltani.
Minden fémes dolgot eltávolítasz magadról (még a nyakláncot is), eltávolodsz tőlük, hasra fekszel és imádkozol...
Vagy harminc éve a Csongrád megyei Öttömösön, a spárga földön dolgozókat meglepte egy vihar. Az egyik 1x éves gyereket a nyaklánca medálján érte a villámcsapás. Azonnal meghalt.
Az elmúlt négy nap csodálatos nyaralással telt a Bükkben, gyermekekkel, közösségi közlekedéssel és így minden nap megküzdve a szállásért (Ómassáról/Garadnáról-Szentlélekre). A karszt még mindig lenyűgözően gazdag. Kulcsszavakban, ha akarom nagyrészt bükki források, szirtjei, stb. mozgalmak pontjai:
Jubileumi-forrás
Szentlélek: kolostorrom
Anna-barlang
Lillafüred szikla-átjáró (PZ, Mária-sétány)
LÁÉV:)
Szövetség-forrás
Köpüs-forrás
Szentlélek: Ölelkező fák
Örvény-kő
Magos-kő
Sólyom-kút
Csókás-forrás, "vándortábor" pihenő
Udvar-kő barlang
Felsőforrás
Kecskelyuk
Vastaggal a talán legemlékezetesebbek, bár mindegyik szuper. Képek később.
Egyéb (Garass?)
- Kohász kék jelzésfelújítás folyik - kapcsolódva Garadna völgyben számomra furcsán sűrű jelzésalapok hosszan-hosszan az aszfalton, turistaútnak unalmas ilyen hosszan az aszfalt, kerékpárosnak meg nem kell ennyi jelzés..? Tanösvény?
- Köpüs forrás környékének jelzettsége rendberakandó. Alulról szépen felvezet a tökéletes Sárga O de a kapcsolat a Kék O felé csak alapos térképolvasás és helyzetfelismerés után, illetve a kék O felújítandó (Szentlélek felé még van néhány jelzés, de az újabb térképeken É-ÉK, műút felé folytatódó ág (az sem tiszta hogy ez SO vagy KO) rejtély)
- Sok örömteli hely mellett lehangoló a Sólyom-kútnál a pihenő állapota, illetve a S sávot Magos-kő és Sólyom kút között jó lenne tisztítani sok bedőlt vastag fa van.
- Jubileumi forrástól milyen jelzés megy majd felfelé tovább a völgyben? Régi atlaszban zöldbicikli, de ez furcsa lenne - egy jelzésalapot láttunk.
- Ómassa-Szentlélek Szuszogó miért vesztette el a jelzettségét? Van akadálya hogy visszakapja?
Most már lassan elnézést kérek a Rákóczi-túrás infokért, olyan sokat tettem már be, de találtam egy nagyszerű és részletes leírást egy fiatal pár tollából akik 2010 körül 4 túranap alatt teljesítették, és mindezt közkinccsé tették fotókkal, térképpel, szakaszolással.
Elsősorban Himbaláéknak ajánlom, akik úgy érzem tervezgetik és mindenkinek aki szintén be szeretné járni:
Erdőben ahol nagyjából egyforma fák vannak, szerintem be lehet állni alá amíg elmegy a vihar, főleg ha nem egy magaslaton vagyunk. Egyszer próbáltuk akkor bejütt.
Bizonyos fa fajták alakjuk miatt kockázatosabbak,nyár, nyír, fenyő félék.
Engem egyszer Szarvaskő előtt kapott el a villámlós zuhé. Nyílt területre érve (elég hosszú) én haladtam tovább az úton (mellesleg akkor konstatáltam, hogy az esőkabátnak nevezett addig magammal hurcolt tárgy kb sz*rt sem ér).
Nyílt terepen ne áljj magányos fa alá :) Erdőben fiatal, nem összeomlani készülő fák alá nyugodtan.
Mezőn fogalmam sincs. Egyetlen egyszer volt, hogy Nagykovácsi fölött, Kutya-hegy közelében a nyílt mezőbe belecsapott a villám tőlünk nem messze, olyan volt, mintha lökéshulláma lenne, de csak érzetre. Reggel megtaláltuk a lyukat, ahova leért.
(A faluban gyakori a villámcsapkodás. A legemlékezetesebb a doktornőé volt, akinek a házát telibe kapta. A doktornő azt mondja, pont állt a kövezett konyha közepén, és a fogai is belevacogtak a dologba. :) A falakban az összes fémvezeték - áram, telefon - kiégett, a fali csatlakozóknál rendesen koromcsíkok voltak láthatóak. Nekem tetszett, mindhárom PC szétégett, modem, router elszállt, és még az egyik, konnektorba nem is csatlakoztatott laptop sem indult el soha többé. A biztosító nem örült, de a doktornéninek legalább lettek új gépei.)
Olvasom,hogy fürdőzők közé csapott egy villám. Volt valakinek ilyen tapasztalata,amikor iszonyú zivatar kapott el valakit? Mi a helyes teendő? Mert ugye fa alá nem állunk eleve,de az erdőben az alacsonyabb fák azért adnak védelmet vagy ez csak tévhit? Mi van mezőn,kaszálón ahol mi vagyunk a legmagasabb célpontok? Lefekszünk vagy... bízunk a szerencsében? Kinek mi a taktikája? Időszerű l és hasznos enne erről pár szót váltani.
Teljesen egyetértek. Mikor először megláttam ezeket az otromba korlátokat azt hittem menten visszafordulok, annyira illúzióromboló volt! Könyörgöm, kinek, minek?
Abszolút kimeríti a súlyos természetkárosítás fogalmát ezeknek a rozsdamentes vackoknak a szakadékba helyezése, csak ez sajnos engedéllyel történt. De attól még rongálás.
A régi, láncos verzió szerintem is pont elég volt, és alig lehetett észrevenni is.
Nem kellene mindenből Váci utcát csinálni, nem attól lesz turista-barát a természet.
Otromba és illúzióromboló. És még csúszik is.
Valahogyan az ilyesmiről mindig az az idézet ugrik be amit egy filmben hallottam:
"Ha megölsz egyet gyilkos vagy, ha milliókat akkor hódító..."
Ennek adaptációja két témakörre kb így néz ki:
1. Kivágsz egy fát fatolvajnak hívnak, ha kivágod az erdőt akkor erdőgazdaságnak...
Jelen esetben:
2. Beversz egy szöget akkor természetkárosító vagy, ha televágod az egész szakadékot vassal... akkor turistaútvonal-fejlesztő.
Nekem is az a kérdésem, hogy a rövidebb vonalat / szálat nem Tudod állítani? Így beégetve nem sok értelme van, mert ez csak a Föld egy adott helyén / adott időpontban használható. Bár az iránytűn a 20 fok és a tájolón az - állítólag - 36 fok soknak tűnik. Persze lehet / lehetett olyan hely, amikor ezek érvényesek (voltak). Magyarországon ezeknek az 5-10 fokos belüli eltéréseknek a használata / figyelembevétele a természetjárás során felesleges.
Naprakész adatok is vannak a neten, a mágneses elhajlás (deklináció) értéke ma, pl. Budapesten:
Itt a következő adatokat lehet elérni (Magnetic Declination):
- Declination (Deklináció számítása adott helyre adott időpontban)
- Magnetic Poles (A mágneses sarkok vándorlása + ezen pontok koordinátáinak letöltése 1590-ig visszamenőleg)
- Declination Map Viewer (Az izogon vonalak számítása és megjelenítése térképen 1590-2015 között - Világtérkép (szögtartó Mercator vetületben + a két sarkvidék szögtartó síkvetületben) Kijelölve egy adott vonalat, a lenti csúszka mutatja az értéket.
Érdekes, hogy nem egyirányban mutatja az északi irányt a két kütyü! Habár ilyen közel téve őket egymáshoz egy picit már egymásra is hathatnak. :-)
A bal oldali kütyün, vagyis az iránytűn tényleg a mágneses északi irányt mutathatja a kis nyíl, ezt Európában nem kell használni, mert mifelénk eléggé kicsi a deklináció. Teszek be egy linket a wikipédiára, a linkelt kép a deklináció értékét mutatja a Föld felszínén. Az északi félgömbön Észak-Szibériában és Észak-Amerika északi részén van jelenleg nagyjából 20 fokos nyugati deklináció, ezeken a helyeken van értelme ráálítani a mágnestűt a kis nyílra és akkor az "N" betű, vagy a 360 fok jelzi a földrajzi északot.
A jobb oldali tájolón hasonló célokat szolgálhat a rövidebbik vonal. A kukucskálókon átnézve és a szálakat fedésbe hozva olvashatod le a hosszú vonás alatt a mágneses irányt, illetve a rövid vonal alatt a deklináció korrekciójával a földrajzi irányt. Tehát ezen a tájolón nagyjából nyugati 30 fokra van belőve a mágneses északi sark iránya a földrajzi északtól. Aminek nem sok értelmét látom, mert ilyen hely szárazföldön eléggé kevés van ezen a sártekén. Nem mozgatható véletlenül a kisebbik vonal (ami végülis egy mutató lenne) a kerület mentén? Mert akkor be lehetne állítani egy adott területre érvényes deklinácót vele.
