Dr. Vízkelety László: Az Országos Kéktúra - és akik végigjárták (1952-2001)
Már eddig is vettem belőle adatot, de majd a végén átolvasom a részletesebb leírásokat és pontosítom a nyomvonalakat, esetleg beszúrok még hiányzó "éveket".
Egyelőre elsődlegesnek tekintem azokat a forrásokat, melyekhez térkép / térképvázlat vagy valamilyen térképszerű ábrázolás is tartozik (Szent István vándorlás: Turisták Lapja + áttekintő térkép, Lokomotív TE. 1959-es igazolófüzete, az MTSZ 1964-es OKT útiklalauza + turistatérképek és atlaszok.
Most pont a Gerecsénél tartok: Szárliget - Somlyóvári kh. - Koldusszállás (itt is voltak "csuda" nyomvonalak és majd összegzem őket, ha befejeztem a Gerecsét).
(Az 1959 és 1982 közötti időszakból nincs igazolófüzetem, pedig jó lenne látni az első MTSZ-es füzetet (1960-as évek eleje) valamint jó lenne tudni, hogy a Velem - Sümeg szakasz bekapcsolása (1977) és 1982 között adtak-e ki új füzetet. Ebben a Vízkelety-féle kiadványban az áll, hogy az új füzetet már 1976-ban kiadták, Sütő-Nagy Attila összeállításában.)
Ahogy még tegnap leírtad az esetet, nyilvánvaló, hogy a lecsapó villám belejutott a ház elektromos rendszerébe, a vezetékek emiatt égtek, olvadtak szét. A pc-ket nyilván az impulzusszerű túlfeszültség tette tönkre, még ha be sem voltak kapcsolva, átüthettek a főkapcsoló érintkezői (anyám tv-je is így ment tönkre vagy húsz éve: be se volt kapcsolva, mégis szétégett benne a tápegység, mert a hálózati túlfeszültség miatt átütött a kapcsoló). A be se kapcsolt laptopot pedig villámcsapás következtében az áramköreiben indukálódott feszültség tehette tönkre.
"Az összes, a tervezetben szereplő elfogadott nyomvonalmódosítást végig kívánod majd ellenőrizni a Kékkör mentén?"
Igen. Minden komolyabb módosítást be szeretnék járni, nem csak a tervezetben szereplőket. Nem fogom elkapkodni, hiszen csak saját szórakozásból teszem: megyek, amikor időm engedi. Legközelebb talán két hét múlva folytatom a Csobáncon. Célom egy olyan oldal létrehozása a honlapomon, ahol minden lényeges útvonalváltozás megtalálható lesz időrendi sorrendben, rövid leírásokkal, térképekkel, GPS trekkekkel.
Az OKT-n mindenképpen csak a változásokat járom be most, a DDK-n alig volt változás, azt lehet, hogy hanyagolom, az AK-n pedig most csavargok, már a megváltozott útvonalon. Itt a gemenci útvonalváltozáshoz feltétlenül vissza kell mennem, mert a Nyárilegelő vmh. és a Cserta hídja között épp a bejárásom után változott az útvonal, útba ejtve a Pörböly vá.-t.
Rakk Gyulának egy kis érdekesség hétvégére a kéktúra-útvonalas honlapjához...
Megvan neked ez a könyv amelyet a vasutas természetjárók adtak ki nem is olyan régen? A napokban olvasgattam, van benne egy rész amelyben Sütő Nagy Attila összefoglalóan leírja a kéktúra útvonalát ahogyan az 1956-ban volt. Összefoglaló módon, de mégis elég részletesen ahhoz hogy a részletekben felfedezzünk rengeteg érdekességet. Az akkori útvonal kb fele más volt mint a mai, de most nem is ezt szeretném taglalni.
Sokkal inkább olyan mondatrészek keltették fel a figyelmemet, hogy " a fakuló kék jelek", meg a "kéktúra régi útvonala", amelyek tisztán utalnak az Országos Kék és a Szent István Vándorlás szoros -fizikai!- kapcsolatára. Ne feledjük hogy Sütő Nagy Attila 1956-ban használt ilyen és ehhez hasonló kifejezéseket az útvonal leírására, és mivel a kéktúra mint mozgalom előtte 4 évvel, 1952-ben indult így aztán jó okom van feltételezni hogy ezeket a szavakat az 1930-as években felfestett jelekre értette, nem pedig az esetlegesen 3-4 évvel azelőtt felfestett jelzésekre. Magyarul elmondhatjuk hogy az 1952-ben indult mozgalom bizony a Vándorláskor felfestett kék jeleken indult el, és -mint ahogyan Sütő Nagy Attila utal is rá többször- csupán az '50-es évek vége felé kezdtek el rajta változtatgatni, újabb jeleket felfesteni.
ebben a részben a Kab-hegytől Öcsön, Monostorapátin keresztül tartó Balaton felvidéki kék szakaszról ír. elég részletesen, benne a "kék jelzés régi útvonaláról"
A gerecsei Pes-kő gerinc "fakuló jelzései
Amiről nemrég találgattál: a Római-fürdő feletti oldalban futott a kék jelzés...
A Burok-völgyben már csak elvétve találunk igen fakó jelzéseket...
Nos ezek a szövegrészletek egyértelműen utalnak arra a tényre hogy a régi, évtizedes jelzéseket használták a Kéktúra mint mozgalom születésekor, tehát a kapcsolat a Vándorlás és az OKT közt szorosabb volt mint gondoltuk.
Ezek aktualizálva lettek 2014-év végére. mindegyik kéktúrára megvan.
A teljesítési adatokat az RP-DDK-ra annak idején még feltöltöttem naprakészre és azt vezették is tovább 2014-év végéig. Ha valakinek van kedve abból már statisztikázhat.
Gyosan megnéztem a képeket az újak között, úgy látom nincs nagy probléma a pozícióikkal, de a hétvégén otthon is végigpörgetem őket, kissé ráérősebben, hátha van rajtuk egy kis igazítanivaló! :-)
Azért jól tudják ötvözni az anyagokat ,mindig megtalálják a megfelelőket. Fából is igyekeznek olyan fajtát alkalmazni,mely jól tűri az adott viszonyokat,így a legritkábban kell cserélni . A látvány teljesen más kérdés az igen szubjektív,de a természetesség lehet a fő szempont náluk
1. Függő híd (vegyes anyagokból) a Salza folyó fölött a Palfaui vízesésnél
Szerintem talán még ők örülnének is, ha valaki ilyen szempontból feldolgozná az adataikat. Néhány évvel ezelőtt egy fórumtársunk készített egy táblázatot, ami éves bontásban mutatja a teljesítők számát, fel is tették a szerző megnevezésével a honlapjukra:
Köszönöm. Hátha egyszer lesz rá ember vagy kedve valakinek ilyen statisztikákat csinálni MTSZ-ben. Szerintem nem én lennék az egyedüli, akit érdekelne.
Heyjoe oldalát ismerem és láttam is az általa belinkelt grafikonokat. Köszönet a munkájáért.
Lehet, hogy nem tájidegen a fából ácsolt lépcsőzet, viszont egyszerűen randa, ami súlyosan csorbítja a vízesés látványát! Szerintem ennél még a rozsdamentes acél is szebb (bocsi, de mérnökember lévén vallom, hogy a nyers fém is lehet szép). Ráadásul a faelemeket biztos rendszeresen cserélni kell, mert gyorsan elkorhatnak a mindenre lecsapódó vízpárától.
Hát kérem sajnos ez erősen összefügg az eredeti tőkefelhalmozással. A szakértelem még csak-csak meglenne itt nálunk is; de a pályázatokon az ócsón dolgozó, bizonyosrészt-visszajuttató, nokiásdobozzal rendelkező haver nyeri a tendert. :) A természetvédelem csak egy hangzatos szó, amikor le kell húzni az EU-t némi pénzzel, egyébként ismeretlen fogalom a hivatalos helyeken.
Csak valahogy a labancok jobban hozzá tudják igazítani a környezethez,és igyekeznek természetes nem tájidegen anyagokat használni. Vagy akár csak a horvátokat nézd meg. A Nemzeti Parkjaikban(Plitvice,Krka)elvétve látni nem oda illő anyagból készült műtárgyakat.
Nem rég írtam is, hogy legutóbb engem is Szarvaskő előtt kapott el az égi áldás. Kockáztattam, beálltam egy magányos tölgy alá. Megúsztam de a dörgések már kicsit odébbról jöttek, ezért nem aggódtam annyira. Sok olyan szakasz van ami elviselne egy esőbeállót, különösen olyan helyekre gondolok, ahol jellemzően nagyobb eső szokott lenni. Szarvaskő pont ilyen volt, mindkét irányból.
"A Baradlánál félreértettelek, azt hittem, ironizálsz, és nem tartod azt (sem) természetkárosításnak :)"
Hát akkor alaposan félreértettél! Én ugyanis mindegyik felsorolt példát - a Bärenschützklamm fából ácsolt lépcsőitől és járdáitól kezdve a jelzésfestésig - természetkárosításnak tartom. A lényeg az, hogy mi van a mérleg másik serpenyőjében: egy biztonságosan bejárható csodálatos szurdokvölgy, a megtekinthető Baradla-barlang, vagy éppen a kellő sűrüséggel vezető turistajelzések. Meg kell találni az egyensúlyt, de ez nagyon nehéz feladat, hiszen mindenkinél máshol kerül a mérleg egyensúlyba. Nálam még belefér a megtűrhető dolgok közé a Rám-szakadék fémkorlátja, nálatok már nem. De ez nem probléma, hiszen nem vagyunk egyformák. :-)
...pont ezt mondom én is, hogy az osztrákok szurdokai durvábbak, járda nélkül nem ment; de a Rámban a két darab lánccal is végig tudott menni, aki akart, nem volt szükség sziklamászásra sehol. A mostani létrázást Csuhás fogalmazta meg tökéletesen, túlzás, a ló másik oldala. A Holdvilág se sokkal rosszabb, mint a Rám (sőt, ott régen a létrakerülő lépcsős ösvény kifejezetten életveszélyes tudott lenni sáros időben), csak nincs a két végén akkora fizetősturista-csalogató objektum, mint a Rámnak Dobogókő és Dömös. Ha ezek nem lennének, akkor szerintem nem érte volna meg ennyire kényelmessé tenni a szakadékot.
A Baradlánál félreértettelek, azt hittem, ironizálsz, és nem tartod azt (sem) természetkárosításnak :) Az összes barlangkiépítés "szükséges" rossz, mert anélkül tényleg nem sokan mennének be a föld alá. Vagy nem sokan jönnének ki. :)
"Az osztrák szurdokok és a Rám között meg azért van némi különbség nehézségi fokban."
Az osztrák szurdokok és a Rám között meg azért volt némi különbség nehézségi fokban. Járdák és a lépcsők nélkül Bärenschützklammban fel tudott kapaszkodni 1000-ből 1 ember, a Rámban 1000-ből 500. Most mindkettőnél kb. 1000-ből 800-900 az arány. Csak a nehezen mozgó idősek és a súlyosan mozgássérültek nem tudják végigjárni egyiket sem.
"A Baradla rossz példa, a betonozás/belámpázás tényleges természetkárosítás volt."
A Baradla pont jó példa, hiszen éppen a természetkárosításra soroltam fel helyszíneket. Azt akartam kiemelni ezekkel a példákkal, hogy tegyük félre a kettős mércét: itt megengedem, ott pedig nem.
ebben a részben a Kab-hegytől Öcsön, Monostorapátin keresztül tartó Balaton felvidéki kék szakaszról ír. elég részletesen, benne a "kék jelzés régi útvonaláról"
A gerecsei Pes-kő gerinc "fakuló jelzései
Amiről nemrég találgattál: a Római-fürdő feletti oldalban futott a kék jelzés...
A Burok-völgyben már csak elvétve találunk igen fakó jelzéseket...
